Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-13 / 113. szám, csütörtök

Június 27-én elnökválasztás PORTUGÁLIÁBAN A szocialisták jelöltje: Ramalho Eanes tábornok FRANCIA—NYUGATNÉMET ELLENTÉTEK Párizs üres ígérete az afrikai fejlődő államoknak Lisszabon — Costa Gomes, portugál államfő június 27-re kiírta a köztársasági elnökvá­lasztást. A jelöltek május 28-ig jelenthetik be indulásukat. Jú­nius 12-én elkezdődik a válasz­tási kampány, amely két hétig tart. Suusa e Castro százados, a Legfelső Forradalmi Tanács szóvivője a lisszaboni tv-hír- adónak adott kedd esti nyilat­kozatában valószínűnek tartot­ta, hogy Ramalho Eanes tábor­nok, a szárazföldi erők főpa­rancsnoka és Inheiro de Azé- vedo tengernagy, a kormányfő jelölteti magát. Azevedo kabi­netirodája megerősítette ezt a hírt: közölte, hogy a tenger­nagy nem támogatja Eanes je­lölését. Eanes hivatalosan ugyan még nem erősítette meg, hogy jelölteti magát, de kijelentette: ha mégis megten­né és elnökké választanák, „rendkívül szigorúan“ érvényt szerezne az alkotmánynak. Eanes jelölését lisszaboni po­litikai körökben biztosnak tart­ják. Értesülések szerint a tá­bornok felkérte Antunes kül­ügyminisztert, dolgozza ki vá­lasztási programját. (Eanest Antunesék „bővebb köréhez“ sorolják.) A szárazföldi erők főparancsnoka állítólag balol­dali személyiségeket akar be­vonni korteshadjáratát irányí­tó testületébe és nem kíván „közösködni“ egyetlen jobbol­dali párttal sem. Cesar Olivei­ra,, az IPS hírügynökség lisz- szaboni hírmagyarázója sze­rint Eanes korábban közölte: csak akkor jelölteti magát, ha a „baloldal győz a törvényhozó nemzetgyűlési választáson“ (a baloldal több mint 10 százalék­kal több szavazatot szerzett és harminchárommal több képvi­selőt juttatott a parlamentbe, mint a jobboldal.) Bejrút — A libanoni balol­dali erők kedden Kamal Dzsumblattnak, a Haladó Szo­cialista Párt elnökének vezeté­sével több óra hosszat tárgyal­tak az országban kialakult helyzetről. Megvitatták, hogy a baloldal milyen feltételek kö­zött kész együttműködni Eliasz Szarkisszal, az ország szomba­ton megválasztott új elnöké­vel. A tanácskozás után ki­adott közlemény az együttmű­ködés feltételeiként a követke­zőket határozza meg: # a palesztinai ellenállás támogatása, annak a jogának a biztosítása, hogy fegyveres és Alvaro Cunhal, a PKP főtit­kára — pártja központi bizott­ságának felhatalmazásával — kedden tárgyalásokat kezdett azokkal a katonatisztekkel, akik jelöltként szóba kerültek. Először Gomest kereste fel. Cunhal szerint kedvezőtlen volna a katonai helyzet szem­pontjából, ha több katonajelölt indulna a választáson. A PKP csak azután foglal állást ab­ban, hogy kit támogasson, mi­után megismerte az egyes je­löltek elképzeléseit. Eddig mindössze egy hivata­los jelölt „fut“: Arlete Vieira da Silva asszony mellett két szélsőjobboldali párt mozgósít — bizonyára csekély eséllyel. A Portugál Szocialista Párt hivatalosan Ramalho Eanes tá­bornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát jelöli a Portu­gál Köztársaság elnökének tisztségére — jelentette be Ma­rio Soares főtitkár Lisszabon­ban tartott szerda délelőtti saj­tóértekezletén. A PSZP Országos Tanácsa — a párt 151 tagú központi bi­zottsága — múlt szombaton és vasárnap tartott tanácskozásán az a vélemény alakult ki, hogy Eanes „megfelelő egyesítő kapocs“, a fegyveres erők kü­lönféle csoportjai, továbbá a fegyveres erők és a szocialista párt között — fűzte hozzá. Soares pártja vezetőségének döntése alapján bejelentette azt is, hogy „homogén kor­mányt“ akarnak alakítani szo­cialista politikusokból és „füg­getlen“ személyiségekből. A PSZP nem hajlandó koalícióra lépni sem a kommunistákkal, sem pedig a jobboldali pártok­kal, a Demokratikus Néppárt­tal és a Demokrata Szociális Centrummal. politikai harcot vívjon Palesz­tina teljes felszabadításáért; # a damaszkuszi parancs­nokság alatt álló összes csa­patok kivonása Libanon terü­letéről; # a szabadságjogok biztosí­tása; 9 a libanoni válság által érintett felek kerekasztal-érte- kezletének megszervezése, alapvető politikai reformok megvitatása és elfogadása; # annak megakadályozása hogy Libanon területére arab, külföldi, vagy nemzetközi ka­tonai erők vonuljanak be. A PANAMAI KÖZTÁRSASÁG hivatalosan is elismerte az An­golai Népi Köztársaságot. Ebből az alkalomból Omar Torrijos, a panamai kormány elnöke üze­netet küldött Agostinho Neto angolai elnöknek. DÜSSELDORFBAN ülésezett a Német Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkársága, és megtárgyalta az október 3-ra kitűzött parlamenti választások előkészületeit. KINGSTONBAN nagy rendőri erőket vetettek be a kedd éj­szakára életbe léptetett kijárási tilalom ellenőrzésére. A rendel­kezés célja a jamaicai alvilág elleni küzdelem és a politikai merényletek elterjedésének megakadályozása. Az elmúlt hat nap során tizenkét személyt öl­tek meg ismeretlen tettesek, több CIA-ellenes tüntetést tar­tottak és lakóházakat gyújtot­tak fel. A NYUGAT BERLINI RENDŐR­SÉG kedden gumibottal oszla­tott szét egy tüntetést, amely­nek résztvevői tiltakoztak Ul­rike Meinhof tisztázatlan körül­mények között bekövetkezett börtönhalála miatt. A tüntetés­sel csaknem egyidőben bomba robbant Münchenben az ameri­kai fegyveres erők rádióállo­másának épületénél. A merény­letet a hatóságok ugyancsak a Baader-Meinhof terrorcsoport híveinek tulajdonítják. A NEW YORK TIMES szerdai számában első oldalon közölte azt az értesülést, hogy az izrae­li kormány újabb településeket kíván létrehozni a megszállva tartott arab területeken, így a Golan-fennsíkon, a Jordán folyó nyugati partján és a Ghaza- övezetben. A PROLETÁREGYSÉG szélső­baloldali párt vezetősége több napig tartó heves vita után úgy határozott, hogy a június 20-i parlamenti olasz választásokon közös listákat állít más, parla­menten kívüli szélsőséges szer­vezetekkel (a „Folyamatos Harc“, a „Munkás Élcsapat“ és más trockista. maoista csopor­tokkal). A szélsőséges csopor­tokkal való szövetkezés elleni tiltakozásul Luigi Pintor, az II Manifesto című lap főszerkesz­tője, a KB egyik titkára lemon­dott. ISZTAMBULBAN tegnap meg­kezdődött a VII. iszlám konfe­rencia. A tanácskozáson részt vesz 41 iszlám állam külügymi­nisztere, valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezet kül­döttsége. Párizs — A szerdai francia lapok a hét elején tartott fran­cia—afrikai konferenciáról be­számolva legfontosabb ered­ményként azt emelik ki, hogy Giscard D’Estaing elnök rend­kívüli nemzetközi segélyprog­ramot javasolt az afrikai álla­mok fejlődésének előmozdítá­sára. A Figaro szerint a fran­cia elnök elképzelése az. hogy az alapot maguk az afrikaiak kezelnék, a pénzt pedig azok az ipari államok adnák össze, amelyeket „szoros gazdasági kötelékek fűznek Afrikához“. A L’Aurnre szerint az Egye­sült Államok aligha fog bekap­csolódni ebbe a programba, in­kább előnyben részesíti saját kétoldalú „együttműködési“ kapcsolatait, valószínűleg az angolok is hasonló álláspontra helyezkednek. A L’Humanité hangsúlyozza, hogy a konferencia végered­ményben konkrét határozatok nélkül ért véget, mert Giscard D’Estaing javaslata csak olyan ígéretet jelent, amelynek meg­valósításához mások közremű­ködése is szükséges, s így az még évekig elhúzódhat. Moszkva — Az NSZK és Franciaország, az EGK két ve­zető hatalma közötti legújabb keletű súlyos nézeteltérések oka mindenek előtt az, hogy megbomlott az erőegyensúly a közösségen belül — írja szer­London — fames Callaghan, Nagy-Britannia miniszterelnö­ke fogadta Vlagyimir Kirillint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, aki a szovjet küldöttséget vezeti a szovjet—angol tudományos- műszaki és kereskedelmi-gaz­Udine, Alhén — Szerdára virradó éjjel ismét megmoz­dult a föld a katasztrófa súj­totta Udine körzetében, vala­mint Dél-Olaszország egyes vi­dékein. Röviddel éjfél előtt a Jugoszláviával és Ausztriával határos olasz körzetekben újabb pánikot okozott a földlökés­sorozat. A hajnali jelentések szerint két személy életét vesz­tette, sokan megsebesültek. Ná- polyból és Tarent térségéből is rengésekről érkeztek jelenté­dai számában a Szocialisztyi- cseszkaja Indusztrija. Mint is­meretes, a vitát a nyugatnémet kancellárnak az a francia kor­mány tiltakozására Is okot adó kijelentése indította el, hogy Nyugat-Európának azokban az országaiban működnek erős kommunista pártok, ahol a szo­ciális struktúra évtizedeken keresztül változatlanul maradt. Schmidt Portugáliát, Olaszor­szágot és Franciaországot so­rolta az államoknak ebbe a csoportjába. A politika alapja azonban mindig a gazdaság — mutat rá a Szocialisztyicseszkaja In­dusztrija. A nyugatnémet ve­zetők az EGK-partnereikkel kapcsolatos nyilatkozataikban azért váltottak át a keményebb hangra, mivel érzik országuk növekvő gazdasági erejét. Az NSZK tudja, hogy Nyugat-Eu- rópában nincs egyetlen igazi ellenfele sem, és ki is használ­ja ezt a helyzetet — írta ezzel kapcsolatban a Le Monde című francia lap. Sauvagnargues francia kül­ügyminiszter nemzetgyűlési be­szédében pedig kijelentette, hogy a gazdasági válság nyo­mása alatt a nyugat-európai or­szágok „különböző irányba indultak el“. Az EGK-án belül nőttek a különbségek, s a gaz­dasági és valutáris szövetség megteremtésének első szakasza kudarcba fulladt. dasági együttműködési állandó bizottság ülésszakán. Callaghan hangsúlyozta, hogy az angol kormánynak szándé­kában áll a továbbiakban is sokoldalúan fejleszteni a Szov­jetunióval való politikai, gaz­dasági és más irányú együtt­működést. sek, ezek erőssége kisebb volt. A múlt csütörtökön kezdő­dött udinei katasztrófasorozat halálos áldozatainak száma el­érte a 870-et. Az eltűntek szá- rríat a hatóságok négyszázra becsülik. Ugyancsak erős, 6.25-os (Richter-skála) földrengést je­lentettek Görögországból. At­héntól mintegy háromszáz ki­lométerrel nyugatra fekvő kör­zetből. A károkról még nem érkezett hír. NEHÉZ A KIBONTAKOZÁS LIBANONBAN KIRILLIN—CALLAGHAN TALÁLKOZO ÚJABB FÖLDLÖKÉSEK OLASZORSZÁGBAN ÚJ sző 1978. V. 13. A moszkvai Pravda tegnapi számának vezércikkében a kö­vetkezőket írja: A XXV. kong­resszus szónoki emelvényén az egész világ színe előtt ismét kifejezésit nyert pártunk szilárd elszántsága, hogy továbbra is fáradhatatlanul küzd a tartós békéért, egy új világháború veszélyének elhárításáért. Az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének továbbra is egyik fő iránya a fegyverkezési hajsza megszün­tetése és a teljes leszerelés „Ez a feladat ma minden eddiginél fokozottabban jelentkezik. Az emberiség belefáradt abba, hogy puskaporos hordó tetején éljen, az imperializmus agresz- szív körei által serkentett fegyverkezési hajsza pedig fo­kozódik“ — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kong­resszusi beszámolójában. A fegyverkezési hajsza óriási pénzeszközöket és anyagi for­rásokat emészt fel, amelyek békés célokra felhasználva je­lentősen javíthatnák az ember életét. A fegyverkezési hajsza csak az agresszív imperialista köröknek előnyös üzlet, a dol­gozó tömegeknek azonban sú­lyos teher s annak következté­ben, hogy a tőkésországokban halmozzák a fegyvereket, csök­kentik a szociális kiadásokat, el­sősorban az orvosi ellátásra, iskolaügyre és lakásépítésre előirányzott kiadásokat. Az egyre pusztítóbb fegyver- rendszerek fejlesztése a hábo­rús konfliktussal fenyegető amúgy is feszült helyzetet Halaszihataliaa feladat: a leszerelés A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE méginkább elmérgesíti. Ha nem áll meg ez a folyamat, kicsúsz­hat ellenőrzésünk alól. Meg kell akadályozni az atomfegy­verek terjesztését földünkön, hogy ne okozzon mérhetetlen gyötrelmeket az emberiségnek. A fegyverkezési hajsza hívei­nek már évtizedek óta fő „ér­velése“ az úgynevezett „szov­jet veszély“. A megcsömörlésig ismételgetik, különösen akkor, amikor el akarnak fogadtatni rendkívül magas katonai költ­ségvetést, növelni akarják az újabb gyilkos fegyverfajták ki­dolgozására előirányzott kiadá­sokat. A lázas fegyverkezés pártfogói elhallgatják azt a tényt, hogy a Szovjetunió sen­kit sem készül megtámadni és nem növeli katonai költségve­tését. Ellenkezőleg, hazánk az utóbbi években csökkenti kato­nai kiadásait, ezek részarányát az általános katonai költségve­tésben. egyre több eszközt for­dít a nép jólétének fokozásá­ra. A szovjetország következe­tesen és rendületlenül küzd a békéért. A szovjet leszerelési javasla­tok megfelelnek az emberiség vágyainak, a világ békeszerető erőinek mind nagyobb támoga­tására találnak. Már sok min­den történt e téren. A Szov­jetunió és további szocialista országok javaslata alapján ki­dolgozták, aláírták és hatály­ba léptették a baktériumfegy­verek betiltására és megsem­misítésére vonatkozó megálla­podást. Bővül az atomfegyve­rek el nem terjesztésére vonat­kozó szerződés hatásköre. Ha­zánk kezdeményezése eredmé­nyezte, hogy az ENSZ-közgyű­lés az utóbbi években fontos határozatokat fogadott el a fegyverkezési . hajsza elfojtása, új tömegpusztító fegyverfajták és rendszerek fejlesztésének és gyártásának betiltására. Az SZKP XXV. kongresszusa megállapította, hogy nagy je­lentősége volt a stratégiai fegyverek további korlátozásá­ra vonatkozó szovjet—amerikai megbeszéléseknek, az 1974. évi vlagyivosztoki megállapodások végrehajtásáról és annak mód­járól folytatott szovjet—ameri­kai megbeszéléseknek, hogyan gátolják meg a fegyverkezési hajsza további fordulóját. Az erre a kérdésre vonatkozó szovjet javaslatok továbbra is érvényesek. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország arra törekedve, hogy haladást érjenek el a kö­zép-európai fegyveres erők lét­számának és fegyverzetének csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban, új konstruktív javaslatokat ter­jesztettek elő. Ezek konkrétan a Szovjetunió és az Egyesült Államok e térségben állomáso­zó csapatai létszámának még az idén történő csökkentésére, a tárgyalások további résztve­vői katonai állományának be­fagyasztására, majd a második szakaszban, 1977—78-ban törté­nő csökkentésére vonatkoznak. Nagy jelentőségű az SZKP Köz­ponti Bizottságának tevékeny­ségéről a XXV. kongresszuson előterjesztett beszámolóban tartalmazott ama javaslat, hogy kössenek az egész világra ki­terjedő szerződést erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban való nem alkalmazásáról. A szerződés résztvevői, az atom­nagyhatalmakat is beleértve, kötelezik magukat, hogy tar­tózkodnak bármilyen fegyver- fajta, köztük az atomfegyverek alkalmazásától is kölcsönös vi­szályaik megoldása során. A Szovjetunió kész további álla­mokkal együtt megtárgyalni ennek, a feszültség politikai enyhítését a katonai enyhítés­sel egybekötő javaslatnak a megvalósítására irányuló gya­korlati lépéseket. Mélyen megalapozott és komplex módon közelítjük meg a leszerelés kérdését. Az SZKP XXV. kongresszusának prog­ramja a békeharc és a lesze­relés terén konkrétan feltéte­lezi: tegyünk meg minden le­hetőt a stratégiai fegyverek állományának korlátozására és csökkentésére vonatkozó új szovjet—amerikai szerződés előkészítésének befejezésére, az atomfegyver-kísérletek álta­lános és teljes beszüntetéséről, a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámolásáról, annak be­tiltásáról szóló nemzetközi szerződések kötésére, hogy újabb tömegpusztító fegyver­fajtákat és rendszereket hoz­zanak létre, katonai és más ellenséges céllal hassanak a természeti környezetre. Ojabb erőfeszítést kell tenni a közép-európai haderő és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások aktivizálására. Az ez irányú első konkrét lépé­sekről szóló szerződés elérése után a következő években a katonai enyhüléssel folytatni ezen a téren. Arra kell töre­kedni, hogy sok állam katonai kiadásának jelenlegi állandó növekedését e kiadások rend­szeres csökkentésének gyakor­lata váltsa fel. Minden intézkedést meg kell tenni a leszerelési világérte­kezlet gyors összehívására. Az egész szovjet nép teljes mértékben támogatja és a föld­kerekség egész békeszerető közvéleménye helyesli ezt a programot. Pártunknak a világ népeihez és országaihoz inté­zett az a felhívása, hogy egye­sítsék erőfeszítéseiket a lesze­relési hajsza megszüntetésére, nagy visszhangra talált. A szovjet kommunisták büsz­kék nehéz, de nemes küldeté­sükre, hogy a folytatódó fegy­verkezési hajszával összefüggő veszély ellen küzdő harcosok első soraiban álljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom