Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-29 / 127. szám, szombat

Befejeződött az elinökjelölés Portugáliában Ä KOMMUNISTÁK DEMOKRATIKUS PROGRAMJA Bulgáriában nagy előkészü­letek folynak a holnapi nem- zeígyűlési és helyi államha­talmi szervek­be történő vá­lasztásokkal kapcsolatban. Felvételünkön a Növi Krich-i Lenin Mezőgaz­dasági Üzem szocialista munkabrigád­jának vezetője. Gjura Angelo- vá, a nemzet- gyűlés képvise­lőjelöl 1 je látha­tó. (Foto ČSTK — BTA) A merénylet kiélezte a helyzetet Libanoinbain IZRAELI CSAPATÖSSZEVONÁSOK Lisszabon — Portugáliában péntek estig jelentkezhettek azok, akik indulni kívánnak a június 27-i elnökválasztáson, és eleget tudtak tenni a tör­vényben előírt feltételeknek. A Legfelsőbb Bíróság eddig két jelölt nevét jegyezte fel a hivatalos választási listára: Ramalho Eanes tábornokét, a szárazföldi erők főparancsno­káét, akiért Soares szocialista pártja, a jobbközép Demokrati­kus Néppárt és a Konzervatív Demokrata Szociális Centrum mozgósít, és Octavio Patoét, a KP jelöltjét. Eanes kijelentet­te: minden eszközzel azon lesz, hogy győzzön. Pato el­mondta, nem azért indul, hogy feltétlenül győzzön, hanem azért, hogy a kampány adta lehetőséget is kihasználva ter­jessze pártjának politikáját és hirdesse, melyik a társadal­mi fejlődésnek az az útja, amely a legelőnyösebb a por­tugál dolgozó népnek. Minden jel szerint Gomes tá­bornok, Portugália ideiglenes Moszkva — Az Igazság című szovjet gyűjteményben megje­lent interjúban Vlagyimir Po­pov, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese a Nyugat és a Kelet kulturális kapcsolatairól beszélt. Elmon­dotta, hogy a nyugati országok akadályozzák a szocialista or­szágokkal való kulturális kap­csolatok bővítését. Ebből az tűnik ki, hogy épp Nyugaton bizonyos körök egyre jobban félnek a szocialista világgal való kulturális cserétől. Távolról sem minden nyugati ország igyekszik teljesíteni a helsinki záródokumentum ha­tározatait, főként ami a kultu­rális együttműködést illeti, folytatta V. Popov. Sok nyuga­ti országban az a törekvés ér­London — Hosszú évek óta nem volt olyan zűrzavar a brit parlament alsóházában, mint csütörtökön. A kormányképvise­lők teli torokból énekeltek, egyesek az öklüket rázták, he­ves szóváltások folytak, majd szabályos ökölharc alakult ki, amikor a felelősek igyekeztek helyreállítani a rendet. Az egyik konzervatív ellenzéki képviselő a házelnöki jogarral, államfője nem vesz részt a vá­lasztási küzdelemben és visz- szavonul a politikai élettől. A 62 éves államférfi azt mondta a jelölését támogató bizottság vezetőjének, hogy döntése vég­leges. Octavio Pato, a Portugál Kommunista Párt elnökjelöltje tegnap Lisszabonban egy sajtó- értekezleten kijelentette: Az elnökválasztással is hozzá kell járulni a demokrácia konszoli­dálásához, mindazoknak az erőknek az összefogásához, amelyek érdekeltek a fasizmus visszatérésének megakadályozá­sában. Választási programjában síkraszállt a bérek és nyugdí­jak emeléséért, az alapvető fo­gyasztási cikkek árának rögzí­téséért, a munkanélküliség fel­számolásáért, a tervszerű gaz­dálkodásért és a társadalmi biztosítás rendszerének kiter­jesztéséértVégül sürgette az írástudatlanság felszámolását, a nők törvény előtti egyenlő­ségét, a fiatal dolgozók jogai­nak védelmét. vényesül, hogy korlátozzák a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való kapcsolatokat, ami nem mindig nyilvánul meg olyan nyíltan, mint például az NSZK-beli Hannoverben. A vá­ros képviselői kiagyalt okok miatt elutasították, hogy Han­noverben megrendezzék a szovjet napokat. Vlagyimir Popov hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió kész fej­leszteni kulturális kapcsolatait minden országgal. Ez ugyani* a szovjet állam kultúrpolitiká­jának egyik alapelve, amely feltételezi, hogy sem a világ-, sem egyetlen nemzeti kultúra nem fejlődhet sikeresen a szel­lemi értékek kölcsönös isme­rete nélkül. az uralkodó tekintélyének a jelképével hadonászott és fe­nyegette társait, míg kollégái meg nem fékezték. A minősít­hetetlen jelenetekre egy tör­vényjavaslat megvitatása köz­ben került sor. A kormánynak végülis egyetlen szavazattöbb­séggel sikerült keresztülvinni a törvényjavaslatot, amely végső soron az angol hajó- és repülőgépipar államosításához vezetett. Bejrút —- A csütörtöki me­rényleteket követően, amelyek célpontjai a haladó párti lHsumblatt nővére és unoka- hugai voltak, a libanoni veze­tők megerősítették a személyes védelmüket biztosító testőrsé­get. Dzsumblatt nyomatékosan felszólította a baloldali fegy­vereseket, hogy ne próbáljanak bosszút állni nővére gyilkosain. Az események miatt Szárkisz, az újonnan megválasztott el­nök, elhalasztotta tervezett ta­lálkozóját Dzsumblattal, de megbeszélést folytatott a mu­zulmán vallási közösség veze­tőjével. Hasszán Khaled sejk, libanoni mufti a találkozó után közölte, hogy a megbeszélés rendkívül pozitív volt. Bonn — Nyugatnémet politi­kai körök megrökönyödötten és sértődötten fogadták szá­mos nyugati állam bírálatát amiatt, hogy Nyugat-Németor- szágban egyre jobban megnyir­bálják a demokratikus szabad­ságjogokat. A sértődöttséget az váltotta ki, hogy a Belga Te­levízió szerda esti adásában összefüggésbe hozta a nyugat­német belpolitikai helyzetet a chilei és a spanyolországi hely­zettel, sőt párhuzamot fedezett fel a jelen viszonyok és a ná­cizmus térhódítása idején ki­alakult körülmények között. A hivatalos körök érzékeny­A Dzsumblatt nővére elleni merényletet — amelyet egyéb­ként két nappal korábban egy másik gyilkossági kísérlet elő­zött meg Raymond Edde, a bal­oldali pártok elnökjelöltje el­len — elítélte a Falangista Párt vezetősége is. A párt ve­zetőjének fia, aki a falangista fegyveresek élén áll, fizetett ügynökökre hárította a felelős­séget, anélkül, hogy közölte volna a merénylők megbízói­nak kilétét. Bejrút térségében a helyzet rendkívül feszült, de nincs hír a harcok nagyobb méretű fel­lángolásáról. A déli határvidé­kekről, Szidón körzetéből azon­ban izraeli csapatösszevonások­ról érkeztek jelentések. kedése indokolatlan. A szo- ciál-liberális koalíció fügefale­vélnek használja a demokrati­kus szabadságjogokat valóban garantáló szövetségi alkot­mányt, ám láthatóan nem haj­landó ma sem tudomást venni arról, hogy egy-két éve — a jobboldali erők nyomására — az alkotmány védelmének ürü­gyén sorozatosan megszegik ezeket a jogokat. Az NSZK-ban például kommunisták nem vál­lalhatnak közhivatalt. Az Al­kotmányvédő Hivatal százezre­ket tart megfigyelés alatt, igyekszik adatokat gyűjteni olyanokról, akiket „megbízha­tatlannak“ tekint. HELSINKIBEN NEM ERRŐL VOLT SZÓ VEREKEDÉS A BRIT PARLAMENTBEN KORLÁTOZZÁK A SZABADSÁGJOGOKAT AZ NSZK-BAN 1 EITO1 A szovjet kormány © na- pokban közzétett nyilat­kozatában élesen bírálta az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés politikáját támadó egyes nyugatnémet köröket. Megálla­pította, hogy ezek a körök mindeddig a „hidegháború dog­mái“ szerint élnek és változat­lanul hadilábon állnak a való­sággal, megpróbálják tönkre tenni mindazt a jót, ami az utóbbi időben a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatokban tör­tént. Eltorzítják a Szovjetunió külpolitikáját, különféle valót­lanságokat terjesztenek céljai­ról és szándékairól. A szovjet kormány következetes békepo­litikájához híven arra szólított fel, hogy tovább kell fejleszte­ni a két ország között kiala­kult együttműködést, mert ha erőfeszítéseiket egyesítik az európai jelentőségű nagy prog­ramok végrehajtásában, akkor ez nagymértékben megszilár­dítja a biztonságot és a tartós békét. A szovjet állásfoglalás min­den mondatát az enyhülés fo­lyamatának folytatása iránti felelősség és elkötelezettség hatja át. A Szovjetunió szándé­ka az, hogy türelmesen és kö­vetkezetesen keresse a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok közötti békés és kölcsö­nösen előnyös együttműködés fejlődésének útjait, tárgyaló- asztalnál rendezze a vitás kér­déseket. Ezen az alapon alakí­totta eddig és alakítja a jövő­ben is a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcso­latokat is. Az 1970-ben megkötött moszk­vai szerződés alapján — mint ismeretes — lényeges fordulat állt be a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolataiban. Az 1969. évi választásokat követően a rea­lista bonni vezetők új jelleget és irányt adtak az NSZK kül­politikájának. Normalizálták viszonyukat a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szov­nyilatkozat a különféle nyuga­ti vádak teljes tarthatatlansá­gát bizonyította, de ugyanak­kor világossá tette az enyhülés lényegét is: „Az enyhülés nem jelenti és nem is jelentheti a történelmi fejlődés objektív fo­lyamatainak befagyasztását, nem ad menlevelet az elavult, korhadt rendszereknek, nem Következetesen az enyhüléséit 1976. jetunióval és a másik német ál­lammal, a Német Demokratikus Köztársasággal. Az NSZK veze­tésében végbement változások is kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy földrészünkön gya­korlatilag érvényesülhessenek a békés egymás mellett élés el­vei, s az enyhülés eredménye­képpen megvalósulhasson az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia Helsinki­ben. A szovjet kormánynyilatko­zat elismeri mindezeket a pozi­tív tényeket, de ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az NSZK azon erőinek ak­tivizálódása, amelyek egyre nyíltabban és arcátlanabbul ve­szélyeztetik az enyhülési poli­tika folytatását, szükségessé tette a szovjet álláspont újbóli világos leszögezését. Az is tény, hogy az NSZK-ban folyó szovjetellenes propaganda, amelyet elsősorban CDU—CSU hidegháborús erői szítanak, nemcsak a Szovjetunió, hanem Nyugat-Németország népének érdekeivel is ellenkezik. A szovjet békepolitika alap­vető téziseit megismételve, a szüntetheti meg a társadalmi átalakulások szükségességét. De mindezekről a kérdésekről min­den ország saját népének kell döntenie.“ B ár a szovjet kormánynyi­latkozat az NSZK-val, an­nak hidegháborús köreivel fog­lalkozik elsősorban, félreérthe­tetlen tanulságul szolgál más nyugati kormányok számára is. Hisz például a legutóbbi Os­lóban megtartott NATO-tanács- kozás közleménye kifejezésre juttatta az „aggodalmata a Varsói Szerződés „fegyverkezé­se“, valamint „a világ más ré­szein végrehajtott akciók“ miatt. Bonn álláspontja a fegy­verkezést és az európai erővi­szonyok megítélését illetően teljesen összhangban van a NATO-éval. A szovjet kormány nyilatkozatában részletesen elemezte a nyugatnémet — lé­nyegében azonban az atlanti — jobboldal álláspontját, fel­sorolta és megcáfolta azokat a vádakat és hamis állításokat, amelyek alapján az NSZK-ban és más nyugati országokban hónapok óta megmérgezik az enyhülés légkörét és fegyverke­zési pszichózist igyekeznek kel­teni az emberekben. Az erélyes bírálatnál és a vádak visszautasításánál is je­lentősebb talán a szovjet kor­mánynak az a kijelentése, hogy kész a további fokozott együtt­működésre az NSZK-val. Á szö­vetségi köztársaság a Szovjet­uniónak fontos nemzetközi part­nere. viszonyukban az utóbbi évek során „az idegenkedés és a bizalmatlanság mindinkább átadja a helyét a közös nyelv megtalálásának.“ öt év alatt a két ország kölcsönös kereske­delme ötszörösére emelkedett, és a közeljövőben ismét meg­kétszereződhetne. Az eddigi eredmények alapján a Szovjet­unió kész bővíteni az NSZK- val az együttműködést a leg­különbözőbb területeken. A Német Szövetségi Köztár­saságban nagy visszhangot kel­tett a szovjet kormánynyilatko­zat. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter figyelemremél­tónak nevezte a nyilatkozatot, s megállapította, hogy elvben üdvözölni kell azt. Hangsúlyoz­ta az enyhülési politika követ­kezetes folytatásának szüksé­gességét. A bonni kormányhoz közelálló lapok a szovjet—nyu­gatnémet viszony további javí­tását sürgetik. Számtalan pél­dát lehetne felsorolni, hogy az NSZK számára milyen felmér­hetetlen nyerséget jelentett po­litikai és gazdasági téren az enyhülési politika, a konstruk­tív együttműködés. Nem vélet­len tehát, hogy a nyugatnémet haladó közvélemény megelége­déssel fogadta a szovjet állás- foglalást. PROTICS JOLÁN MOSZKVÁBAN megkezdődtek Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter és Šte­fan Olszowski, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, len­gyel külügyminiszter tárgyalá­sai. A tegnapi megbeszélések során a kölcsönös kapcsolatok néhány kulcsfontosságú kérdé­sével és nemzetközi problémák­kal foglalkoztak. MOSZKVÁBAN a Szovjet- Arab Baráti és Kulturális Kap­csolatok Társaságának konfe­renciája május 27-én határoza­tot hozott, amelyben felhívja az arab országok és az egész vi­lág haladó erőit, hogy határo­zatban tiltakozzanak az impe­rializmusnak Libanon ügyeibe való beavatkozása ellen. GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter benyújtotta a bonni koalíciós Szabad Demok­rata Párt (FDP) választási programját, amelyben hangsú­lyozza, hogy a realista enyhü­lési politikának folytatódnia kell Európában. AZ OLASZ választók többsége közvéleménykutatás alkalmából annak a véleményének adott hangot, hogy a következő olasz kormányban részt kell hogy ve­gyenek az OKP képviselői is. NICOLAE CEAUSESCÜ, az RKP főtitkára, köztársasági el* nők fogadta a szovjet fegyve­res erők vezető politikai mun­katársainak küldöttségét, mely Alekszej Jepisev hadseregtábor­noknak, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnökének vezetésével tartózkodik baráti látogatáson Romániában. HELMUT SCHMIDT, az NSZK szövetségi kancellárja, aki há­romnapos hivatalos látogatáson Törökországban tartózkodik, tegnap tárgyalt Szüleyman De- mirel török elnökkel. Híreh szerint különböző politikai kér­désekről tárgyaltak, többek kö­zött megvitatták a török—gö­rög ellentéteket is. A törölt kormány üdvözölte az NSZK közvetítését. AZ OLAJEXPORTÁLÓ orszá­gok szervezetének (OPEC) 47. miniszteri értekezlete tegnap folytatta tárgyalását az indoné­ziai Bali-szigetén. Elsősorban a kőolaj árának a megállapításá­val foglalkoztak, jól értesült körök jelentései szerint Vene­zuela és Irán kiharcolja a 10— 15 százalékos áremelést. Szaúd- Arábia további hat hónapra kö­veteli, hogy ne változzanak a* árak. Az OPEC 13 tagországá­nak tárgyalásait erősen befo­lyásolja az UNCTAD 4. üléssza­ka. A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG és Nigéria úgy döntött, hogy nagyköveti szin­ten felveszi a diplomáciai kap­csolatokat — jelentette be pén­teken a hanoi rádió. A SPANYOL ellenzéki pártok végrehajtó bizottsága követeli Antonia Garcia Trevian azonna­li szabadlábra helyezését, aki a madridi Carobanchel börtön­ben raboskodik. A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT nyilatkozatot tett közzé, amelyben demokratikus átala­kulást és országos politikai re­formokat követel, melyek biz­tosítanák a dolgozó népnek az állam irányításában való rész­vételét. AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI értekez­let határozatai pozitív hatást gyakorolnak a béke megszilár­dítására és az együttműködés további fejlesztésére az egész világon — közli a román Sri Lanka-1 hivatalos közlemény, melyet csütörtökön Colombóban adtak ki Manea Manescu ro­mán miniszterelnök Sri Lanka i látogatása alkalmából. MOSZKVÁBAN hivatalosan bejelentették, hogy Ernesto Me­ló Antunes portugál külügymi­niszter a Szovjetunió kormá­nyának meghívására június ele­jén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. MÁJUS 23-a és 28-a között miniszteri küldöttségünk Pá­rizsban tárgyalt a környezet­és természetvédelmi együttmű­ködés kibővítésének lehetősé­geiről. Kommentárunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom