Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-20 / 119. szám, csütörtök

ESŐBEN ES NAPFÉNYBEN

Kevés a talajnedvesség — öntözni kell

A májusi égboltot sötét felhők takarják. Szinte bizonyos, hogy órák kérdése csupán, és elered az eső. Av Orechová Potőn-i (Dióspatonyi) Egységes Földművesszövetkezet öntözőcsoportját e körülmény azonban mégsem zavarja. A szövetkezet határában ívben mégha jló csillogó vízsugarak jelzik, hogy az esővárás óráiban is teljes az öntözési nagyüzem.

— Esőre áll és maguk öntöznek — mondom bemutatkozás közben tréfásan Könözsi László mérnöknek, a szövetkezet öntözőtechnikusának.

— Ezt mondják a falubeli idősebbek is, főleg akkor, amikor már esik az esť és mi még mindig öntözünk — feleli mosolyogva, majd komolyra fordítja a szót. — A csapadék mennyiségét persze mi mérjük és sajnos, a helyzet nagyon kedvezőtlen. Az idei csapadék mindössze 40—50 százaléka a szükségesnek. Áprilisban csak 31 milliméter esett — ennek is nagy része félórás zuhatag formájában —, május 12-ig pedig egy szem eső sem volt. Ezért öntözünk — még esőben is — addig persze, amíg a növényzet megkárosítása nélkül rá mehetünk a szántóföldre.

A növényeken a szövetkezet határában a tavaszi csapadékhiány nem vehető észre. Legalábbis azon az ezer hektáron nem, amit öntözni tudnak. Az őszi és a tavaszi gabonák erőteljesen fejlődnek, a lucernák magasak és sűrűk.

— Március 31-én kezdtük az öntözést, és azóta szünet nélkül folytatjuk. Először a lucernákat és az árpákat önFegyveres József büszkén mutatta meg a fóliasátrak korszerű öntözését. Mellette Könözsi László mérnök, öntözőtechnikus.

töztük végig. Az előbbieket, hogy korábbra hozzuk a kaszálást, az utóbbiakat pedig azért, mivel a május 15-e utáni öntözés már megdönthetné a növényt. Jelenleg a búzákat öntözzük — már a második 30 milliméteres adagot juttatjuk a talajba —, és a kaszálást követően azonnal megkezdjük a lucernák második öntözését. Rövidesen a cukorrépa és a kukorica lesz soron.

Mindezt már az autóban mondta, útban az első számű öntözési körzet felé, ahol Lelkes Ferenc a gépész. Itt egyelőre hagyományos módszerrel és kisebb motorokkal öntöznek, így ezeket az energetikai csúcsórákban, vagyis délelőtt 9 és 12, valamint délután 6 és 9 óra között sem kell kikapcsolni.

— E hetekben reggel 0-tól este 6-ig dolgozunk, de ha szükséges lesz, éjszaka is öntözni fogunk. Tavaly nyáron például két hétig éjjel-nappal mentünk — mondta a gépész.

Kulcsár Vince és Hervay Tibor öntözők az árok szélén ülve figyelték a vízsugarakat. Főnökük szavait igenlő fejbólintással nyugtázták.

— Nehéz a munka? — kérdeztem.

Az idősebb Kulcsár Vince felelt.

Nem könnyű, de bírjuk, és itt-ott

egy rövid pihenésre is futja az időből. Mint például most. Éppen áthordtuk az egyik öntözővonalat, így egy kicsit kifújhatjuk magunkat.

Társa folytatta:

— Négy vonallal öntözünk, kettő pedig tartalék. Hosszuk 40—60 méter. Van munkanap, amikor 5—6 vonalat kell áthordani. Ráadásul a nyomás meglehetősen gyakran szétvágja a csöveket, így valóban nem unatkozunk.

Mocsonoky István a kettes öntözőkörzet gépésze. Itt hasonló problémák már ritkábban fordulnak elő, hiszen a terület felén korszerű, sávos öntözőberendezést alkalmaznak. A gépház is Jíorsaírű, nagy motorokkal. A hátrány

talán csak annyi, hogy az energetikai csúcsórákban állniuk kell.

— Ez valóban probléma — mondja az öntözőtechnikus —, de megoldható. A határban az öntözést hajnali négykor, ötkor kezdjük, ak ertészetben pedig éjszaka öntözünk. Ha ez sem elég, akkor szombaton és vasárnap is dolgozunk, annál is inkább, mivel akkor nincs energetikai kényszerpihenő.

— Mire használják a kényszerpihenés óráit?

— Akkor hordjuk át a csöveket, áthelyezzük a sávos öntözőberendezéseket, valamint elvégezzük a szükséges karbantartásokat és kenéseket. így e munkákra a hasznosítható órákból nem kell időt pazarolni.

— Hogyan vált be- a sávos öntöző- berendezés?

— Kitűnően. Kevesebb munkaerővel, könnyebben és kultúráltabb feltételek közepette lehet ugyanazt a teljesítményt elérni. A jövő mindenképpen ezeké a gépeké.

A teljességhez tartozi-k, hogy egy módosítással Dióspatonyban a jót még jobbá tették. A sávos öntözőberendezés szórófejeinek hárombordás középső részét a hagyományos berendezés négybordás részeivel cserélték ki, ami lehetővé tette, hogy a szórófej 13 milliméter átmérőjű hegyét 21 milliméteressel váltsák fel. Ez utóbbit maguk esz- tergályozták. Újításukkal egy-egy gép teljesítményét 90 százalékkal növelték.

— Az újítás továbi előnye, hogy erősebb lett a vízsugár, így a szél nem tudja oly könnyen eltéríteni. Egy-egy gép nagyobb területet öntöz meg és közben a talajra hulló vízcseppek sem lettek nagyobbak — összegezte az öntözőtechnikus újításuk lényegét.

Útközben még benéztünk a kertészetbe is. Fegyveres József kertész büszkén mutatta meg, miként öntözik a fóliasátrakat. A tetőhöz közel két soron felfüggesztett csőre bizonyos távolságokban speciális permetezőre :eket szereltek. Elég egy csavarás a főcsapon és a hatalmas sátor teljes hosszában valóságos vízfelhő lepi el a paprikát. Finom cseppekben hull alá, így a talaj az öntözést követően is porha- nyós marad.

— A berendezés további előnye, hogy a szükséges növényvédelmet is elvégezhetjük vele — magyarázta kísérőm.

Elismerően bólintottam és magamban összegeztem: e szövetkezetben az öntözést a szó szoros értelmében az agrotechnika szerves és elengedhetetlen részének tekintik, tehát törvényszerű, hogy a legújabb és legkorszerűbb technikát, valamint ismereteket hasznosítják.

Az öntözőtechnikus mintha kitalálta volna gondolatomat:

— Az öntözés önmagában természetesen nem elég — mondta —, de a többi agrotechnikai művelettel együtt a termelés fokozásának jelentős tényezője. így járulunk mi öntözők hozzá a közös célhoz, az egyre nagyobb hozamok eléréséhez.

EGRI FERENC

A Dunajská Streda-i fdunaszerdahelyi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság korszerű épülete (A szerző felvétele)

Az intenzív fejlesztés útién

A növénytermesztés idei feladatai a Dunajská Streda i (dunaszerdahelyi) járásban

mm

Az energetikai kényszerpihenő alatt végzik el a szükséges karbantartásokat is. Mocsonoky István gépész.

(A szerző felvételeiJ

A Dunajská Stredai (dunaszerdahe- lyi) járás a CSSZSZK legintenzívebben megművelt mezőgazdasági területei közé tartozik. Mezőgazdasági dolgozói jól kihasználják a termőtalajt és a termesztési feltételeket. A tapasztalatok hasznosítása lehetővé teszi számukra a talaj termőképességének növelését, a gabonafélék termesztésében a csúcshozamok elérését, s a sertés- és a marhahús, a tej, a tojás és a baromfihús termelésében is a legjobbak közé tartoznak. A termelési feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért — különösen az 5. ötéves tervidőszakban — számos oklevelet, kitüntetést kaptak. Az elmúlt év kezdetén köztársasági elnökünk a gabonafélék termesztésében és a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében elért eredményekért a „Köztársasági Érdemrendet“ adományozta a járásnak.

Az ilyen kitüntetések további jó munkára köteleznek. Ezt a járás mezőgazdasági dolgozói ki is fejelték a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére elfogadott szocialista kötelezettségvállalásaikban. Az ágazat termelési feladatai ebben a járásban kifejezetten mozgósítók, s méltók a nagy hozamok és a magas fokú termelékenység szakavatott mestereihez. Erről Jozef Mikulec mérnök, a Dunajská Streda-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke tájékoztatása alapján is meggyőződhettünk.

— A mezőgazdasági termelés 1980-ig előirányzott fejlesztésének kérdéseivel már a CSKP KB és az SZLKP KB októberi plenáris ülése után intenzíven foglalkoztunk. A feladatokat az egyes ágazatok szerint részletesen lebontottuk, s intézkedéseket tettünk teljesítésükre. ,

Ebben az évben első helyre tettük a szemesek termelésének további növelését, és eredményesen hozzá akarunk járulni az önellátás programjának sikeres teljesítéséhez. A mozgósítható tartalékokat az intenzitás fokozásában látjuk. Továbbra is keressük az elképzeléseinknek megfelelő fajtákat. Az intézkedések közül megemlíthetjük, hogy a tavaszi árpa vetésterületét több mint 2500 hektárral csökkentettük, és szemes kukoricát vetettünk helyette. Erre a változásra azért határoztuk el magunkat, mert a kukorica a mi feltételeink mellett biztosabb és nagyobb hozamokat ad. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évében ugyanis 17 ezer tonna szemessel többet akarunk az állami alapokba juttatni, mint tavaly. Az intenzitás fokozása természetesen további intézkedéseket is szükségessé tesz a termesztésben, a begyűjtésben, a termés kezelésében és raktározásában, ahol még jelentős tartalékaink vannak.

A járás mezőgazdasági dolgozói semmit sem bíznak a véletlenre. Kez- deményezően és agrotechnikai határidőkön belül végezték e-1 a tavaszi mezei munkákat, s a növényápolásnak is a hagyományoknak megfelelően kellő figyelmet szentelnek. Jelenleg már a takarmánybegyűjtést végzik, s közben az aratásról sem feledkeznek meg, amely egyhamar beköszönt, s a betakarításra való jó felkészülés fél sikert jelent.

— A gabonaprogram teljesítése nálunk számos intézkedéssel függ össze. Az egyik a szemes termények fogyasztásának csökkentése a tej, a hús és a tojás termelése során továbbá a hektárhozamok és a kukorica vetésterületének növelése — folytatja Mikulec elvtárs. — Ebben az évben szemes kukoricát 16 050 hektáron termesztünk. Ebből 60 q átlagos hektárhozamot tervezünk. A silókukorica vetésterülete 5665 hektár. A búzánk 16 621 hektáron szá- pen fejlődik. Búzából 55,6 mázsás, árpából 49 mázsás hozamra számítunk.

A tavaszi munkákat a hosszú ideig tartó télies időjárás ellenére jó minőségben végeztük el. Hüvelyesekből a tervnek megfelelő mennyiséget vetettünk, ami 9 százalékkal több a tavalyi vetésterületnél. Ezekből is jobb hozamokra számítunk, mert a mezőgazdasági üzemekben kellő figyelmet szenteltek a talajelőkészítésnek, a vetésnek és a termesztéssel kapcsolatos további feladatoknak. Cukorrépát 5000 hektáron vetettünk, s hektáronként 425 mázsás termést tervezünk. Tavaly 400,1 mázsát értünk el. Terveink szerint ebben az évben 12 ezer tonnával több cukorrépát termesztünk, mint tavaly. Igaz ugyan, hogy a talajmenti fagyok elég sok keserűséget okoztak, de a fagykárt szenvedett növényzetet idejében kiszántottuk és újra vetettünk.

Másik legfontosabb célunk, hogy elegendő fehérjetartalmú takarmányt termeljünk. A jelenlegi időszakban rendkívüli figyelmet szentelünk az évelő takarmánynövények termelésének, amelyekből az öntözés és a megfelelő tápanyagellátás segítségével szárazanyagban számítva 85 mázsás átlagos hektárhozamot akarunk elérni. Lucernát most 7952 hektáron termesztünk, ami a szántóterület 12,6 százalékát jelenti. Az évelő takarmányok vetésterületét még ebben az évben a szántóterület 14,5 százalékára akarjuk növelni. Az alávetések iól sikerültek, a jó hozamok első feltétele tehát adott.

A járás területén 11 szárító áll a rendelkezésünkre, amelyekben a szálas takarmányok egész hozamának 27 százalékát készülünk feldolgozni. A szárításra kijelölt táblák hozama számításaink szerint a 110—120 mázsát is eléri. Ehhez természetesen szükség van az agrotechnikai intézkedések egész sorára, különösen az öntözésre.

Az aratási munkák műszaki-szervezési tervét már kidolgoztuk, most a járási terv alapján a vállalatok is kidolgozzák saját terveiket. Ezeket az efsz- ek tagsági gyűlésein június 15-ig kell megtárgyalni. A járásban 211 kombájnunk van, s a kooperáció keretében további 105 kombájnt biztosítottunk az aratáshoz. Ügy gondolom, hogy ez elegendő mennyiség.

Ebben a járásban gyakran esik szó a mezőgazdasági do’gozók kezdeményező hozzáállásáról. Úgy tudjuk, hogy a szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalási mozgalomnak nagy hagyománya van a járásban.

Járásunk mezőgazdasági dolgozói a a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére valóban értékes kötelezettségvállalásokat tettek, amelyek összértéke meghaladja a 25 millió koronát. Vállalták, hogy az idei bruttó mezőgazdasági termelési tervet több mint 18 millió koronával túlteljesítik, az anyagi költségeket 4278 koronával csökkentik, 7721 mázsa szemes takarmányt takarítanak meg, ezen felül 3455 mázsa fehérjetartalmú takarmányt készítenek, s 37 ezer órát dolgoznak le az életkörnyezet javításit' . Ez a kötelezettségvállalás garancia arra, hogy idei feladatainkat közmegelégedésre teljesíteni fogjuk.

JOZEF SLUKA