Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-17 / 116. szám, hétfő

Az NSZEP IX. kongresszusa előtt Az egész ország egy hatalmas építkezés Külföldi isme­rőseinknek rend­szerint történel­mi emlékművet, vagy az ország természeti szép­ségeit ábrázoló üdvözlő lapot küldünk. A Né­met Demokrati­kus Köztársaság kioszkjaiban rengeteg képes­lap közül válo­gathatunk. A legtöbb azonban nem a múltat idézi, hanem a városok legújabb központjait és a modern lakóne­gyedeket ábrá­zolja. Ez nem tiszteletlenség a múlt nemzedék műalkotásaival szemben, csu­pán azt akarja bemutatni, hogy az első német munkás-paraszt állam fennállá­sának 27 éve alatt milyen nagy eredményeket értek el az NDK dolgozói. Május 18-án Berlinben össze­ül a Német Szocialista Egység­párt IX. kongresszusa. A kong­resszus többek között megtár­gyalja majd a 700 000 építő­munkás további feladatait is. Az építőipar képviselőinek van mi­ről beszámolni a kongresszus előtt, mert az országban min­denütt százával épültek fel az új lakónegyedek, üzletek, isko­lák, kuitúrházak. Az építők ki­váló munkájáról a kongresszus küldöttei és vendégei már hely­ben meggyőződhetnek, tudniil­lik a kongresszus a napokban befejezett új Köztársaság Palo­tában ül össze. Az 5000 férőhe­lyes kongresszusi termet a vi­lág legfejlettebb technikai be­rendezésével látták el, és a te­rem szükség szerint nagyobbít- ható, vagy kisebbíthető. A Köz­társaság Palota acélból, már­ványból, betonból és eloxált üvegből alkotott költemény amelyet a televízió szomszéd­ságában 197? nyara óta épített fel száz építővállalat. A 72 mé­ter széles kongresszusi termen kívül a palotában helyet ka­pott még egy terem, amelyben az NDK Népi Kamarája ülésez­het, három étterem, eszpresszó. A berlini Köpenick negyed egyik utcáját Sal­vador Allenderől nevezték el (A szerző felvételei) madába munkáscsaládok fognak bekültözni, 12 százalékot pedig sokgyermekes családok kapnak. Az új ötéves terv első száz lakásegységének az átadásával egyidőben már folynak a mun­kálatok a lakáskérdés 1990-ig történő koncepciós megoldásán. Az elkövetkező ötéves tervidő­szakra 200 milliárd márkát irá­nyoztak elő a költségvetésből a lakásépítésre, s ebből az ösz- szegbői 2,8—3 millió lakást kell felépíteni. Így az NDK városai­ban nemcsak a lakásprobléma oldódik meg, hanem javul a la­kások minősége és növekszik a lakótér is, mert a fő hangsúlyt a három-négyszobás lakások építésére helyezik. Első helyen a tervekben mindig a főváros, Berlin szere­pel, ahol a második világháború idején a lakások ezrei pusztul­tak el, vagy rongálódtak meg, s a megmaradt lakások többsé­ge sem felel meg a XX. század utolsó évtizedei lakáskultúrája követelményeinek. Ezért szük­séges, hogy Berlinben 1990-ig 200 000—300 000 új lakást adja­nak át és további 100 000-et újít­sanak fel. Tervbe vették az új lakónegyedek járulékos beruhá­zásainak építését is, melynek keretében 30 000 óvodai és 15 000 bölcsődei férőhellyel lesz több, 4300 tanterem. 73 000 Az új Köztársasági Palota uralja Berlin látképéi Ml 1978. V. 17. kávéházak, borozók, ifjúsági klubok. Ezekben egyszerre 1500 berlini szórakozhat. Az építők büszkék lehetnek arra, hogy maradéktalanul tel­jesítették az utolsó ötéves terv­időszakra előirányzott feladato­kat. Félmillió új, átépített, illet­ve felújított lakást kellett át­adniuk a lakosságnak. 609 01)0 lakást sikerü't átadni hála a szocialista munkaversenynek, a legújabb hatékony építészeti és gyártási technológiának, de fő­leg Zlobin szovjet építő-mód­szereinek. Ezekben ma az NDK 1,8 állampolgára lakik. A követ­kező ötéves terv még igénye­sebb feladatokat tűzött ki: 550 000—570 000 úi lakást kell felépíteni és további 180 000— 200 000 régit kell felújíta­ni, ellátni fürdőszobával, mellékhelyiségekkel és mo­dern fűtőberendezéssel. \z NSZEP vezetőségének határoza­ta értelmében a lakások kéthar­négyzetméternyi üzlethelyiség épül. A régi Friedrich-strasset forgalmas üzletsorrá alakítják, a Kelet Pályaudvar (Ostbahn- hof) mellett hatalmas áruház épül és folynak az előkészületei egy 1200 ágyas szálloda építé­sének, amely megoldja majd az utazási irodák elszállásolási gondjait. Az új lakónegyedeket a városközponttal a városi gyorsvasút meghosszabbított vo­nala köti majd össze. A városi forgalom zsúfoltságán sokat enyhít az a 330 villamos, ame­lyeket a berlini közlekedési vál­lalatnak Csehszlovákia szállít. A tervek készítői nem feledkez­tek meg a második világhábo­rúban megrongálódott történel­mi nevezetességű műemlékek­ről sem. Az ú] Köztársaság Pa­lota mellett már helyreállítják a berlini Dómot és folyamatban van a Német és a Francia Dóm felújítása is. JÄN BLAZEJ A CSKP XV. kongresszusa után az építőiparban Pártunk a népgazdaság fej­lesztésében a beruházási poli­tikát tekinti az egyik legfon­tosabb, egyben legnehezebb te­rületnek, s ezért teljesen ért­hető, hogy ezzel a kérdéssel nagyon behatóan foglalkozott a CSKP XV. kongresszusa is. A pártkongresszuson jóváha­gyott gazdasági és szociális fejlődés irányelvei is az építő­iparnak mint az építkezési be­ruházások megvalósítóinak fi­gyelmét elsősorban az építke­zések befejezésére, az épüle­tek tervezett időben történő átadására, illetve az építkezési határidők lerövidítésére irá­nyítja. Jozef BÉHUNČÍK mérnök, az Ipari Építkezések szakágazati főigazgatóságának vezérigazga­tója küldöttként vett részt a XV. pártkongresszuson. Az ál­tala vezetett košicei főigazga­tóság kilenc jelentős szlovákiai építővállalat munkáját irányít­ja, szervezi. Elbeszélgettünk vele arról, hogyna látnak hoz­zá a CSKP XV. kongresszusa határoza tai hói eredő egyik alapvető, a termelés, az irá­nyítás és a munkaszervezés gazdaságosságának fokozására, minőségének javítására irányu­ló feladat teljesítéséhez. Már beszélgetésünk elején megállapíthattuk, hogy a szó­ban forgó, elsősorban Szlová­kia ipari építkezéseinek kivi­telezésével foglalkozó vállala­tokban, ezek dolgozói körében élnek, úgymond gyökeret ver­nek a kongresszusi határoza­tok. Béhunčík vezérigazgató el­mondta, hogy bár az elmúlt öt­éves tervidőszak folyamán a főigazgatósághoz tartozó válla­latok több, figyelemre méltó gazdasági eredményt értek el, emellett jelentős tartalékokkal, kihasználatlan forrásokkal ren­delkeznek. Főleg az iránvító- szervező munka és kivitelezési munkálatok gazdaságossága, fo­kozásának minősége javításá­nak terén. A pártkongresszus határozatainak lebontásakor a vállalatok illetékes szervei gondolnak ezeknek a tartalé­koknak kihasznására. — Ezen a téren már szerez­tünk ugyan bizonyos tapaszta­latokat — hangsúlyozta a ve­zérigazgató — például a bra­tislavai STAVOINDUSTRIA vál­lalatunkban, konkrétan a ter­vezett feladatok aprólékos, személyekre szóló szétdolgozá- sát illetően. Ezt tovább fejleszt­jük és a többi vállalatban is meghonosítjuk. A továbbiakban Béhunčík elvtárs arról beszélt, hogy a pártkongresszuson alkalma volt elgondolkodni az ott hallotta­kon, ezekből több hasznos kö­vetkeztetést vont le, s véle­ménye szerint az építőipari irá­nyítómunka minőségére dön­tően kihat a tudományos-mű­szaki fejlesztés. Erre vonatko­zólag 1980-ig terjedő programot készítettek. A főigazgatóság irányítása alá tartozó építővállalatok fő­leg ipari építkezések kivitele­lalat lehetősiégeit és igényeit. További fontos lépés volt a be­ruházó vállalat részéről az építkezésen dolgozó összes vál­lalat munkájának céltudatos összehangolása. A beruházó, tervező és kivitelező vállala­tok „egy húron pendülése“ meghozta gyümölcslét. A határ­idők lerövidítésére kedvezően hatott még az a tény, hogy a kooperáló intézmények kölcsö­nösen segítették egymást a munkában, mondhatnánk úgy is, hogy megértéssel keaelték a közös cél elérését. Hasonló jó együttműködésnek köszönhető az, hogy a KGST beruházási program keretében három év alatt felépített TAT­RA üzem Bánovce nad Bebra­Növelni az irányító munka színvonalát EGY KONGRESSZUSI KÜLDÖTT VÉLEMÉNY0 zésével foglalkoznak. Ezeknél a munkálatoknál számos válla­lattal együttműködve dolgoz­nak. Feltétlenül szükséges, hogy a kooperáló vállalatok közös célja legyen — nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is — a közös erővel felépítendő üzemek, gyárak időben történő üzembe helyezése. Csak így biztosítható a már a tervezés időszakában feltételezett társa­dalmi érdekek elérése. — A főigazgatóság vállalatai — amint erre a vezérigazgató utalt — minden befejezés előtt álló építkezésre vonatkozólag ún. lerövidített munkatervet dolgoznak ki, amelyek a be­fejező munkálatok időszakában nagy jelentőségűek. A pártkongreszuson jóváha­gyott „Irányelv“ igényli az építkezések határidejének át­lagosan 15 százalékkal történő lerövidítését, amit az építkezé­sek alapos előkészítése tesz függővé. Meggyőződésem — jelentette ki Béhunčík elvtárs —, hogy az érdekelt partnerek céltuda­tos együttműködésével fel le­het számolni az eddigi fogyaté­kosságokat. Ennek alátámasz­tására példaként említem a hu- mennéi CHEMLON VII., VIII. és X. számú üzemének építését. Ezeket a tervezett határidő előtt átadtuk rendeltetésüknek, tehát korábban termelnek, és a CHEMLON n. v., ez a fontos vegyipari üzem terven felüli termelésével jelentős hasznot hajt népgazdaságunknak. A vezérigazgató hangsúlyoz­ta, hogy a határidő lerövidíté­sénél több tényező játszott köz­re. Először is az egész építke­zés alapos, körültekintő előké­szítése. A beruházó és tervező vállalat az építkezés határide­je igényességének tudatában már a tervek megtárgyalásakor maximális mértékben figyelem­be vette a kivételező építővál­Portugál gazdasági előrejelzés Portugáliában 360 ezer mun­kanélkülit tartanak nyilván, de számuk az Angolából haza­tért és munkát keresőkkel együtt 450 ezer, vagyis a ke resőkópes lakosságnak körül­belül 14 százaléka — közölte a Banco Portugues do Atlantizo tanulmány csoport ja. A szakemberek valószínűnek tartják, hogy a munkanélkü­liek száma 1976-ban eléri a 800 ezret, vagyis a keresőképes la­kosságnak 25 százalékát Ború­látóak a fizetési mérleg és az Infláció alakulásának tekinteté­ben is. Úgy vélik, hogy a vál­lalatok továbbra sem fognak beruházni, az állami költségve­tésből pedig nem futja jelen­tősebb termelőberuházásra, te­hát a munkanélküliség csök­kentésére. Portugália bruttó nemzeti terméke 1975-ben 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Számítások sze­rint az idén további 10 száza­lékkal csökken. Óriás szénbányák A Szovjetunió jelenlegi leg­nagyobb bányája, a kuznyecki Raszpadszkaja 6 millió tonna szenet ad majd évente, vagyis háromszor annyit, mint nap­jainkig. Megkezdte a termelést a bánya teljesen gépesíted második szakasza is. A szovjet szénbányászat alao- vető Irányzata a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt mind nagyobb bányák létrehozása. Donyeckben több bányát ala­kítanak ki, amelyeknek évi tel­jesítménye meghaladja a 2 millió tonnát. Az előző ötéves tervidőszakban jakutiában és Kazahsztánban nyitottak meg nagy szénmezőket. Mindez ter­mészetesen jelentős mértékben elősegíti, hogy szénkitermelés­ben a Szovjetunió továbbra is megtartsa világelsőségét. Ta­valy például 701 millió tonna szenet termeltek ki. Az elkö­vetkező 15—20 évben a fűtő­vouban az idén a tervezett ha­táridőben elkezdheti próbaüze­melését. Ezeknek a konkrét tapasztalatoknak tanulságait igyekeznek érvényesíteni a jö­vőben is. — Ezek a jó példák meg­győznek bennünket annak a kongresszusi megállapításnak helyénvalóságáról — jegyezte meg Béhunčík elvtárs —, hogy a jövőben ki kell küszöböl­nünk az olyan eseteket, amikor a beruházó vállalat egyáltalán világosnak nem nevezhető kon­cepció alapján kezd építkezni. Erre azért van szükség, mert az ilyen esetek gazdasági kö­vetkezményeit egész társadal­munknak, mindannyiunknak kell viselnünk. Ilyen munká­ban mi sem akarunk részt vál­lalni. Csakis idejében elvégez­hető, jó minőségű munkára tö­rekszünk. A vezérigazgató adatokkal példázta ez irányú törekvéseik igazát. Rámutatott, hogy a vál­lalatok dolgozói, a CSKP XV. kongresszusa határozatainak sikeres teljesítésére felhasznál­ják minden szaktudásukat, kez­deményezésüket. A pártkong­resszus tiszteletére kibontako­zott munkaverseny és egyéb mozgalmak segítségével sikere­sen kezdték el a 6. ötéves terv­időszak feladatainak teljesíté­sét. Négy hónap alatt 18 millió koronával túlszárnyalták a ter­vezett építkezési munkálatok értékét. Meggyőződhettünk arról, hogy az Ipari Építkezések szak­ágazati főigazgatóságához tar­tozó építővállalatok dolgozói tevékenységének központjában a társadalmi érdekek szerepel­nek, s ezért jogosan feltéte­lezhetjük, hogy mindent meg­tesznek a CSKP XV. kongresz- szusa határozataiból rájuk há­ruló igényes feladatok sikeres teljesítése érdekében. KULIK GELLÉRT anyag kitermelése a jelenlegi­nek mintegy másfélszeresére emelkedik. Bolgár—vietnami gazdasági együttműködés Bulgária segítséget nyújt a VDK-nak két vízi erőmű fel­építéséhez, bolgár szakemberek részt vesznek a vietnami réz- lelőhelyek kiaknázásával kap­csolatos munkákban — mon­dotta a BTA tudósítójának adott interjújában Dakov mi­niszterelnök-helyettes. Az álta­la vezetett kormányküldöttség a napokban tért haza a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásáról, amelyre a két ország gazda­sági együttműködési bizottságá­nak ötödik ülésszaka alkalmá­ból került sor. A Hanoiban elfogadott hatá­rozatok szerint a VDK-ban egyenáramú motorokat gyárta­nak a Bulgáriában készülő elektromos targoncákhoz és más szállító-anyagmozgató gé­pekhez. (Azokat az alkatrésze­ket, amelyeket a vietnami fél jelen pillanatban még nem tud gyártani, a bolgár partner szál­lítja.) A mezőgazdaságban Bulgária elsősorban a dohány- termesztés fokozásához nyújt segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom