Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. április 13. KEDD BRATISLAVA $ XXIX. ÉVFOLYAM 88. szám Ára 50 fillér BESZÁMOLÓ A PART TEVEKENVSEGERŰL - A TÁRSADALOM FEILŰOESE A CSKP Kill. K0NGRESSZ0SA OTA ES A PART TOVÁBBI FELADATAI Gustáv Husák elvtárs elcadói beszéde a CSKP XV. kongresszusán Világ proletárjai, egyesüljetek! (ČSTK) — Prágában, a Julius Fučík Kultúra és Pihenés Park ünnepi díszbe öltöztetett kongresszusi palotájában teg­nap 14.00 órakor megkezdődött Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XV. kong­resszusa. Társadalmunk vezető ereje legfelsőbb' szervének jelentős tanácskozásán, amely értékeli a párt tevékenységének és a társadalmi fejlődésnek az elmúlt öt évben elért eredményeit s egyben kitűzi a fel­adatokat az elkövetkező időszakra, mint­egy 1200 szavazati és tanácskozó joggal rendelkező küldött és vendég vesz részt egész köztársaságunkból. A CSKP XV. kongresszusának vendégei a kommunista és munkáspártok, a de­mokratikus és haladó pártok és a nemzeti felszabadítási mozgalmak küldöttségei. A párt tevékenységéről és a társada­lom fejlődéséről szóló beszámolót a CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakban és a párt további feladatairól tegnap Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára adta elő. Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről a beszámolót IVIiloS Ja kés, a bizottság elnöke adta elő. A XV. KONGRESSZUS SZÍNHELYE — A KONGRESSZUSI PALOTA. (Felvétel: ČSTK) MEGKEZDŐDÖTT Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa i. A XIV. kongresszus programja teljesítésének fő eredményei Tisztelt küldött elvtársak, kedves oendégek! öt év telt el Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XIV. kongresszusa óta. A XIV. kongresszusban csúcsosodott ki az a folyamat, amely a CSKP Központi Bizottsága 1969 áprilisi és májusi ülé­seivel kezdődött, mely üléseken kife­jezésre jutott a párt és a nép többsé­gének akarata, hogy a szocializmus építésének lenini útján haladjunk to­vább. A kongresszus levonta a követ­keztetéseket és a tanulságokat pártunk története egyik legbonyolultabb szaka­szából, és kidolgozta a szocializmus további sokoldalú fejlesztésének prog­ramját. Ez a program a szocialista rendszer, a munkásosztály vezette dolgozók ha­talma megszilárdításának, a kommunis­ta párt vezető szerepe elmélyítésének, marxista—leninista egységének és a néppel való egvüvétartozásának a prog­ramja volt. Ez a program rögzítette társadalmunk szocialista alapjainak, a termelési és a társadalmi viszonyoknak a megszilárdítását, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítését, az egész népgaz­daság hatékonyságának növelését, mi­vel ez a nép anyagi és kulturális élet­színvonalának alapvető forrása, amely megszilárdítja szociális biztonságérze­tét. Ez a program a szocialista demok rácia fejlődésének, a művelődés, a tu domány és a kultúra előrehaladásának, a szocialista ember formálásának a programja volt. Ez a program a béke ért és a társadalmi haladásért vívott harc programja volt, melyet az SZKP XXIV. kongresszusa határozatának szel­leme ihletett, amely határozathoz mi a XIV. kongresszusunkon csatlakoz­tunk. Megvalósítása során a marxizmus— leninizmus alkotó érvényesítéséből, a proletár internacionalizmus alapelvei­ből indultunk ki. Fejlesztettük a szö­vetséget, a barátságot és a sokoldalú együttműködést a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal. El­mélyítettük az együttműködést a világ forradalmi és haladó erőivel. Mindez pártunk és szocialista államunk nem­zetközi helyzetének és tekintélyének a megszilárdulásához vezetett. A XIV. kongresszus programját kö­vetkezetesen és tántoríthatatlanul va­lósítottuk meg. A büszkeség érzésével jelenthetjük ma a kongresszusnak, bogy ezt a programot teljesítettük. Nem volt egyszerű és könnyű az az út, melyet pártunk és társadalmunk az utóbbi öt esztendőben megtett. Sok akadályt kellett leküzdeni, és társadal­munk fejlődésével kapcsolatban szá­mos igényes feladatot kellett megol­dani. Társadalmunk sok területén kel­lett leküzdeni a jobboldali opportuniz­mus felforgató tevékenységének követ­kezményeit. Ezért helyes és szükséges volt, helyes és szükséges a párt harca a jobboldali opportunizmus ellen, mint a fő veszély ellen. Mint ismeretes, a válságos időszak számos negatív je­lenségének mélyreható gyökerei vol­tak. Ezért feltétlenül fel kellett szá­molni számos további deformációt a gazdaságban, a politikai életben, az ideológiában, a nemzetiségi kérdés megoldásában, amelyek jóval az 1968. esztendő előtt halmozódtak fel. 1968 januárja, amint azt A CSKP, XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanul­ságai c. pártdokumentum hangsúlyoz­za, annak volt kifejezője, hogy elke­rülhetetlenül meg kell oldani a pár­tunkban és társadalmunkban érlelődő válságot. A XIV. kongresszus irányvo­nala teljesítésével összefüggő pozitív munkával, a párt és a társadalom irá­nyítása lenini alapelveinek következe­tes érvényesítésével felszámoltuk mind­azt, ami január előtt, valamint az 1968 —1969-es években is megbénította pár­tunkat, és veszélyeztelte társadalmunk egészséges féjlődését. Az összes deformációk ellen folyta­tott küzdelemmel egyidejűleg egy pil­lanatra sem tévesztettük szem elől az új feladatokat. Ezekre, a fejlett szocia­lista társadalom építésének konstruktív [Folytatás a 2. oldalon/

Next

/
Oldalképek
Tartalom