Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám, csütörtök

Pellengéren a fajüldözők A BT FOLYTATJA AZ ANGOLAI PANASZ VITÄJÄT A Perón elnökasszonyt megdöntő argentin junta már négyezer politikai ellenfelét börtönözte be. Az amerikai haditengerészet egyik hajója, amelyen a letartóztatottakat fogva tartják. (ČSTK — UPI felvétele) New York — A Biztonsági Tanács kedden este folytatta az Angolai Népi Köztársaság elleni dél-afrikai agresszió kér­désének megvitatását. Az ülé­sen felszólalt a Szovjetunió és a Dél-afrikai Köztársaság kép­viselője. Harlamov szovjet delegátus beszédében rámutatott: Az an­golai események újólag meg­erősítették azt a bűnös szere­pet, amelyet a pretoriai fajgyű­lölők az imperialista körök af­rikai csendőreiként játszanak, amikor fegyverekkel próbáltak neokolonlalista rendszert kény­szeríteni az angolai népre, meg­kísérelték vérbe fojtani a fia­tal független államot. A Szovjetunió képviselője hangoztatta: A nemzetközi kö­zösség semmilyen körülmények között sem egyezhet bele olyan helyzetbe, hogy a pretoriai re­zsim fenntartsa magának a jo­got az afrikai országok és né­pek belügyeibe történő beavat­kozásra. Éppen ezért nem le­het egyetérteni azokkal az állí­tásokkal, amelyek szerint a dél­afrikai csapatok angolai föld­ről történt kivonásával nincs alapja annak, hogy elítéljék a pretoriai fajgyűlölők Angola elleni agresszióját. A szovjet delegátus ezzel összefüggésben teljes támoga­tásáról biztosította az angolai kormány képviselőinek arra irányuló jogos követeléseit, Terveiről nyilatkozik az argentin junta Buenos Aires — forge Videla tábornok, Argentína új elnöke kedd este rádió- és televíziós nyilatkozatában hangoztatta, hogy a kormány iránti bizalom megteremtése az országot sújtó válság leküzdésének legfonto­sabb feltétele. Hozzáfűzte, hogy a bizalom megteremtése az új kormány „legsürgősebb, de egy­ben legnehezebb feladata“. Hatalomra jutása óta első nyilvános beszédében a tábor­nok megismételte, hogy egyelő­re nem engedélyezik a politi­kai pártok működését. Hangoz­tatta viszont, hogy a fgeyveres erők a jövőben szavatolni fog­ják azoknak a politikai pártok­nak a „létezését“, amelyek „a valódi nemzeti akaratot testesí­tik meg és tanúbizonyságot tesznek elhivatottságukról“. Videla közölte, hogy kormá­nya valamennyi országgal fenn­tartja a diplomáciai kapcsolato­kat. Elmondotta, hogy a nem­zeti és a külföldi tőke részt ve­het az „erőforrások ésszerű felhasználásában“, de a kor­mány továbbra is megőrzi az „ország biztonsága és fejlődé­se szempontjából kulcsfontossá- gűaknak tartót iparágak fölötti ellenőrzést.“ Kilátásba helyezte, hogy az új rendszer, ha kell, erő alkalmazásával szavatolja a közrendet és eltökélten küzd a „felforgató bűnözés bármely megnyilvánulási formája ellen, egészen megsemmisítésükig“. fosé Alfredo Martinez de Hoz gazdasági miniszter kedd este rádió- és televíziós beszédben jelentette be, hogy tervet dol­goznak ki a gazdasági élet sza­nálására, s a junta, valamint a kormány már jóvá is hagyta a terv íő irányvonalait. Hangoz­tatta, hogy a törvényeket és rendeleteket tartalmazó terv alapvető célja a termelés fel­lendítése, a nyerészkedés meg­fékezése. A gazdasági tervet csü­törtökön hozzák nyilvánosság­ra. A gazdasági miniszter közöl­te, hogy pénteken megnyitják a március 24-én bezárt tőzsdét és a pénzváltókat. Argentína és a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyek kapcsolatairól szólva je­lezte, hamarosan külföldre uta­zik. Útja során „konkrét ered­ményekre“ törekszik, s nem elégszik meg csupán az „ígér­getésekkel“ — mondotta. Kedden este ismeretessé vált, hogy Argentínában befagyasz­tották Isabel Perón volt elnök és a megdöntött rendszer het­ven kiemelkedő képviselőjének bankszámláit. Isabel Perónt, s kormányának számos tagját a hatalomra került junta korrup­cióval és pénzügyi visszaélések­kel vádolja. AZ USA igazságszolgáltatási szervei elnézőek az úgyneve­zett Zsidó Védelmi Liga cionis­ta bűnözőivel szemben, akik terrorcselekményeket és provo­kációkat követnek el az Egye­sült Államokban működő kül­képviseletek és azok munka­társai ellen. 30 000 finn építőipari munkás tiltakozott sztrájkkal az új bér­szerződések elhalasztása ellen. hogy szavatolják az ország füg­getlenségének és területi egy­ségének tiszteletben tartását. Harlamov rámutatott, hogy Dél-Afrikának nincs joga Na­míbia területét Angola és más afrikai országok elleni agresz- sziók elkövetéséhez támasz­pontként felhasználni. A szov­jet képviselő mindezek figye­lembevételével támogatta azt a követelést, hogy haladéktalanul vonják ki a dél-afrikai fajgyű­lölők csapatait Namíbiából, amelyet törvénytelenül meg­szállva tart, veszélyeztetve a nemzetközi békét és biztonsá­got. „A leghatározottabb formá­ban elítéljük a dél-afrikai faj­gyűlölő rezsimet Angola elleni agressziójáért, s azért, hogy Namíbiát agressziós célokra használja fel“ — jelentette ki Harlamov. Beszédének további részében a szovjet küldött aláhúzta, hogy a Szovjetunió a kezdettől teljes támogatásban részesítet­te az angolai hazafias erők harcát. A Szovjetunió erkölcsi, politikai, diplomáciai és más támogatást nyújtott és nyújt Angolának. Ez a segítségnyúj­tás teljes összhangban áll a Szovjetuniónak azzal az állás­pontjával, amelynek értelmében síkraszáll a kolonializmus és neokolonializmus ellen küzdő népek igazságos harca, a né­pek szabadságának és függet­lenségének elvei mellett. A szovjet küldöttség — han­goztatta befejezésül Harlamov — határozottan elítéli a dél­afrikai agressziót, követeli an­nak haladéktalan megszünteté­sét, az Angolai Népi Köztársa­ság területi egységének és szu­verenitásának tiszteletben tartá­sát, a dél-afrikai rezsim által az országnak okozott anyagi károk megtérítését. A szovjet delegáció úgy véli, hogy ebben a körzetben a békét akkor le­het elérni, amikor meszűnik mindenfajta beavatkozás, min­denfajta agresszió mind Ango­lával, mind pedig más, a faj­gyűlölet és az apartheid ellen küzdő afrikai népekkel szem­ben. Botha dél-afrikai delegátus a Biztonsági Tanács vitájában felszólalva, mint a hírügynök­ségi Jelentésekből kitűnik, szov­jetellenes kirohanásokkal igye­kezett igazolni a pretoriai re­zsim Angola elleni agresszió­ját. A Biztonsági Tanács folytatja a vitát. gos üteme 1973-hoz viszonyítva a KGST-országokban 6,4, a kö­zös piaci országokban 1,7 szá­zalék volt. Még szembetűnőbb az ipari termelés évi átlagos ütemének növekedése az össze­hasonlított években — a szo­cialista közösség országaiban 8,5, a közös piaci országokban 0,6 százalék vp.lt. A KGST valamennyi tagorszá­sének eredményeképpen köl­csönös külkereskedelmi forgal­muk volumene 1960 és 1974 kö­zött mintegy 3,8-szorosára nőtt, ennek keretében a legutóbbi négy évben több mint 62 szá­zalékkal. A KGST-országok 1971 és 1975 között a Szovjetuniótól 42 milliárd kilowattóra villamos energiát, vagyis háromszor any­A VILÁG LEGDINAMIKUSABB IPAROSÍTOTT TERÜLETE gának közös érdekeiről való tö­rődés gazdasági színvonaluk közeledésében nyilvánult meg. A KGST-országok fejlett ipar­ral és nagyfokúan gépesített mezőgazdasággal rendelkeznek. A következő adatok is meg­győzően tanúskodnak a KGST- államok óriási gazdasági ered­ményeiről. Lakosságuk a föld lakosságának csak 9,4 százalé­ka, de a világ nemzeti jövedel­mének egynegyedét érik el, vil- lamosenergia-termelésének több mint 20 százalékát, olajterme­lésének 17,3, földgáztermelésé­nek 22,5, széntermelésének 34, öntvénygyártásának több mint 25, acélgyártásának 26, műtrá­gyagyártásának 32, cementgyár­tásának 24,7, fűrészárugyártá­sának 32 százalékát. 1973-ban a vegyipari termékek gyártásának 27 és a gépgyártás 27 százalé­ka jutott a KGST-országokra. A KGST-országok gazdasági együttműködése állandó bővülé­nyit kaptak, mint a negyedik ötéves terv éveiben. A Szovjet­unió olajszállításai elérték a 243 millió tonnát, ami 105 mil­lió tonnával, vagyis 76 száza­lékkal több volt, mint az előző ötéves tervidőszakban. A szov­jet földgázszállítás ugyanakkor 33 milliárd köbméterre nőtt az előző ötéves tervidőszak 8 mil- liárdjával szemben. A gazdasági integráció komp­lex programjának teljesítése a KGST-országok gazdaságának további erősödését eredménye­zi. 1974 derekán a minisztériu­mok ipari egyesüléseinek szint­jén 17 sokoldalú szerződést kö­töttek a termelés szakosításáról és kooperálásáról. Mintegy 1700 megnevezett modern termékfaj­tára vonatkoznak. Ezenkívül az idő tájt több mint ezer kétol­dalú megállapodás volt érvény­ben a KGST-tagországok ipari szervezetei között. A testvér­országok mintegy 30 nemzetkö­zi gazdasági ágat és tudomá- nyos-termelési szervezetet hoz­tak létre a termelés szakosítá­sának elmélyítésére. A KGST tavaly júliusi buda­pesti 29. ülésszakán jóváhagy­ták az 1976—1980. évi sokol­dalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét. A KGST-tag­országok a legnagyobb közös integrációs akciókat bevették az egységes ötéves tervbe. Az új tervben különleges figyelmet fordítottak olyan vállalatok kö­zös létesítésére, amelyek arra hivatottak, hogy még nagyobb mértékben biztosítsák a KGST- országok gazdaságának fűtő­anyag-energetikai és nyers­anyagbázisát. A KGST-országok gazdasági fejlődését népeink anyagi jólé­tének és életszínvonalának to­vábbi emelkedése kíséri. Meg­győzően tanúskodnak erről a kiskereskedelmi áruforgalom növekedésére vonatkozó adu tok, amelyek azt mutatják, hogy a KGST-országokban a kiske­reskedelmi áruforgalom egy la­kosra számított volumene 1960 és 1974 között mintegy 2,2-szer te bővült. Brezsnyev elvtárs hangoztat­ta: „A két rendszer mai »név­jegye— egyrészt a szocialista országok gazdaságának szilárd fejlődése és a dolgozók jólété­nek fokozódása, másrészt a tő­kés államok termelésének a harmincas évek óta nem ta­pasztalt hanyatlása, munkanél­küliség és infláció." L. MARKOV (APN) A SZOVJETUNIÓBAN utolsó szakaszához érkezett az április 11-re tervezett népbíróválasztás előtti politikai kampány. ALEKSŽEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap a Kremlben fogad­ta Hans Friderichs nyugatné­met gazdasági minisztert, aki részt vesz a szovjet—nyugat­német gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottság VII. ülésszakán. A JORDÁNIÁNAK nyújtott amerikai katonai és gazdasági segítség volt Gerald Ford ame­rikai elnök és Husszein jordá- niai király washingtoni megbe­szélésének legfőbb témája. KURT WALDMEIM ENSZ-fő- tltkár tegnap hivatalosan is fel­hívta a Biztonsági Tanács fi­gyelmét a libanoni helyzet sú­lyos voltára. A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER bejelentette, hogy áprilisban ti­zenegy tagú japán gazdasági küldöttség utazik a délkelet­ázsiai szervezetekhez tartozó or­szágok (ASEAN) fővárosaiba. IDI AMIN ugandai államfő riadókészültségbe helyezte lé­gierejét arra az esetre, ha lan Smith rhodesiai miniszterelnök támadásra adna utasítást a szomszédos Tanzánia ellen. A DÁN PARLAMENT tegnap elfogadta az 1976—77. évi költ­ségvetési tervet. A terv korlá­tozza a szociális biztosításra, az egészségügyre és az iskola­ügyre vonatkozó állami kiadá­sokat. AZ AMERIKAI SZENÁTUS és képviselőház költgégvetési ta­nácsa tegnapra virradóra 1977- re 112 milliárd dollárt szava­zott meg katonai kiadásokra. AZ ANGOLAI NÉPI KÖZTÁR­SASÁG és a Líbiai Arab Köz­társaság nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatokat léte­sít. HUSZONKILENC ország egy­házi vezetői moszkvai tanács­kozásukon úgy döntöttek, hogy nemzetközi bizottságot szervez­nek az egyházi vezetők világ- konferenciájának előkészítésé­re, amely a tartós béke, a le­szerelés és a népek közötti igazságos kapcsolatok kérdéseit vitatná meg. TITO jugoszláv elnök svédor­szági látogatásának második napján munkatalálkozókra ke­rült sor a két fél képviselői között. . MANILÁBAN befejezte mun­káját az egészségügyi világ- szervezet rendkívüli, regionális értekezlete, amely a Vietnam­nak nyújtandó egészségügyi se­gítségről tárgyalt. GENFBEN a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviseletének épü­letében újabb találkozót tartott a stratégiai támadófegyverzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Ülésezett a Brazil KP Közpiti Bizottsága Havanna — A szigorú ille­galitás körülményei között tar­totta meg ülését a Brazil Kom­munista Párt Központi Bizott­sága. Mint a kubai Granma közli, a plénum résztvevői megvitatták Brazília belpoliti­kai helyzetét és a nemzetközi életben betöltött szerepét. Ha­tározottan elítélték az imperia­lizmusnak azt a szándékát, hogy latin-amerikai támaszává tegye Brazíliát. Brazíliában a kommunisták­nak — minden lehetőséget fel­használva — fokozniuk kell a munkásosztály akcióit, aktivi­zálniuk kell a tömegek poli­tikai tevékenységét az emberi jogok tiszteletbentartásáért, a megtorló törvényhozás eltörlé­séért és a politikai foglyok ki­szabadításáért és a nemzeti függetlenség megszilárdításáért. A Brazil Kommunista Párt felhívással fordult a világ köz­véleményéhez, hogy bontakoz­tassanak ki széles szolidaritási mozgalmat a brazil néppaL Kommentárunk A KGST-országok újabb hatalmas sikereket ér­tek el a befejeződött ötéves tervben a gazdasági, politikai és szellemi élet minden terüle­tén. Mint Brezsnyev elvtárs hangoztatta, „a világ legdina­mikusabb ipari területévé vál­tak, a növekedés ütemét te­kintve minden más államcso­portot megelőznek“. Az európai KGST-országok nemzeti jövedelme 1949 óta 7,4-szerte, a közös piaci orszá­goké 3-szorta gyarapodott. Különösen fontos, hogy gyor­sult a műszaki haladás üteme és nőtt az intenzifikációs té­nyezők szerepe a KGST-orszá­gok népgazdaságának fejlődé­sében 1974-ben. A munka ter­melékenységének fokozódása folytán érte el az ipari terme­lés növekedésének 75 százalé­kát Bulgária, 80,3 százalékát Lengyelország. 89 százalékát Magyarország, 87 százalékát Csehszlovákia, mintegy egész növekedését az NDK. A Szov­jetunió a kilencedik ötéves terv négy éve alatt a munka ter­melékenységének fokozásával érte el a nemzeti jövedelem gyarapodásának 80 százalékát, ami 17 millió ember munkájá­nak megtakarítását biztosította. A KGST-országoknak az utób­bi években, főként 1974-ben el­ért nagy sikereik különösen ki­domborodnak a háború utáni gazdasági válsággal küszködő tőkés országokhoz viszonyítva. Az 1974-ben elért nemzeti jö­vedelem gyarapodásának átla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom