Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám, péntek
31 1976. II. S. 5 Eredményekben, eseményekben gazdag öt év A KOMMUNISTÁK PÉLDAMUTATÁSA • ÚJÍTANI, JAVÍTANI AKARÓ TETTERŐ Néháuy nappal ezelőtt helyezték üzembe a magyar- szovjet „Testvériség“ távolsági gázvezeték második szakaszát Lenin- város és Zsámbok között, melynek hossza 112 km. Ezen kérész- tül kapja majd a magyar főváros és környéke a szükséges földgázmennyiséget. A Szovjetunió az idén egymillió köbméter földgázt szállít Magyarországnak. Felvételünkön a nemesbikkai kompresszorállomás. (Felvétel: ČSTK — MTI) Á tapasztalatok hasznosításával A CbKP XIV. kongresszusa, óla eltelt időszakot, s magát az ötödik ötéves tervet a ko- márnói (komáromi) járás életében az edd gi legsikeresebb öléves tervidőszaknak könyvelhetik el. Ezt a járás kommunistáinak a közelmúltban megtartott kétnapos konferencia ja is alátámasztotta. A járás dolgozói egyre nagyobb részt vállalnak a népgazdaságunkra háruló feladatok megvalósításából. Ezt az ipari és mezőgazdasági üzemek munkasikerei igazolják a leginkább, melyeket az eltelt öt esztendő leforgása alatt könyvelhettek el a magúkénak. Gyors ütemben fejlődött az ipar A ’fejődés üteme az Ipari termelésben volt a legszembetűnőbb. Az olyan jelentős beruházások, mint pl. a komár- íiói és a Zemianska Olča-i (nemesócsai) cipőgyár, a Vág- menti Gépgyárak kolárovól (gútai) üzeme, s ugyanott a bútorgyártó üzem stb. átadásával megszűnt az évek óta sok gondot okozó női foglalkoztatottság problémája. Az ö>t év alatt 2700-zal gyarapodott az az iparban dolgozók száma. A mérleg egyensúlyban van, ma már senkinek sem kell a járás határain túl keresnie munkalehetőséget, mint a hetvenes évek előtt, amikor a járás ipara még nem volit képes lekötni a mezőgazdaság gépesítése és szakosítása folytán felszabadult munkaerőt. Az említeti beruházások mellett az egyre szélesebb körben kibontakozó szocialista munka- versenynek, az újítómozgalomnak és ésszerűsítésnek is köszönhető, hogy öt év alatt 64 százalékkal növekedett az ipari termelés, mely 1975-bein elérte a másfél milliárd koronát, 534 millióval többet, mint 1970-ben volt. Az elmúlt év kilenc hónapjában az anyagokkal, tüzelőanyagokkal és más energiahordozókkal való takarékosság a járásban 34 millió korona pluszt eredményezett. A munkaverseny legeredményesebb formája a szocialista munk.ibrigád- mozgalom volt, melyben jelen - Heg 818 kollektívát tartanak számon, ezek közül eddig 317 nyerte el a megtisztelő címet. A nehézségek legyőzése Az építőipari üzemek párt- szervezetei gyakran napirendre tűzték a boruházásois építkezéseken előforduló hibák megtárgyal ását, s ennek pozitív eredményeivel már találkozhatunk a mindennapi gyakorlatban. A lakásépítés terén az. érlékelt időszakban a járás túl tele sítette tervét. Annak ellenére, hogy 4409 lakást sikerült átadni, korántsem elégítették ki az igényeket, főleg Komáromban okoz még gondot a lakáshiány. A polgári járulékos beruházások építés© terén neiii következett be a várt javulás. Tavaly mintegy 33 millió korona értéket nem sikerült beépíteniük, bár e téren a járás la- kosanak összefogásával, az üzemek és szervezetek segítségével több épületet adtak át, me’yek közül példaként a komáromi 22 tarilermés, korszerűen felszerelt iskolát említem meg. Túlszárnyalják terveiket A mezőgazdasági üzemek számára a XIV. kongresszus határozatai azt a célt tűzlek ki, hogy az alapvető élelmiszerekből a megnövekedett szükségleteket saját termelésünkből kell fedezni. E téren a pártszervek és szervezetek hatékony munkája rövid idő alatt megmutatkozott a jó eredményekben. Tavaly a komáromi járás mezőgazdasági nyers/termelése elérte; az 1,2 miilliárd koronát, ez az 1970-es évinél 261 millióval több. Az árutermelés növekedése ennél is nagyobb, 45 százalékos, az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó munkatermelékenység pedig 60-ról 91 ezer koronára emelkedett. A növénytermesztés terén a legnagyobb gondot a szemesek termelésére fordították. Az 1975-ös évi gyengébb termés ellenére a szövetkezetek és állami gazdaságok az utolsó öt évben 300 ezer tonnával termeltek többet, mint a negyedik ötéves tervidőszakban, az állami gabonafelvásárlási terv teljesítésében pedig 40 százalékos emelkedést értek el. Az állattenyésztés terén a tervek túlszárnyalása igazolja, hogy pártunknak a mezőgazda- sági termelésre vonatkozó határozatai, célkitűzései a mindennapi gyakorlatiján jól beváltak. Cél: az önellátás A CSKP KB határozata, mely szerint fokozatosan él kell érni a szemesek termelésében az önellátóságot, szabja meg a komáromi járás mezőgazdasági dolgozói számára a 6. ötéves terv feladatainak nagyságát. Előreláthatólag 21 százalékkal emelkedik majd a nyerstermelés, a szemesekből pedig évente 222 400 tonnát kell termelniük, ami azt jelenti, hogy a gabonánál az 1974 es év, a kukoricánál pedig az 1975-ös év színvonalát kell majd elérnie. A gabonanemüek termelésében a legjobb eredményeket eddig a lakszakállasi, kolozsnémai, gútai, perbetei, naszvadi, íme- lyi, vágfiizesi, tanyi és martosi szövetkezetekben, valamint a Komáromi Állami Gazdaságban mutatták fel. Továbbra is előtérben marad a lakosság helyes táplálkozásának kérdése. A járási párt- bizottság kezdeményezése nyomán került sor a zöldségtermelés fejlesztéséről szóló távlati program kidolgozására. Hogy ez ne maradjon csak papíron, s az elképzelések valóra válhassanak, ahhoz elsősorban a kommunisták ösztönző, kezdeményező munká ára van szükség. Egész sor szervezési technológiai és műszaki nehézséget kell leküzdeni ahhoz, hogy 1980-ig a zöldségtermelés mennyisége elérje a 60 000 tonnát. Elkötelezetten A járás mezőgazdasági termelésével országos viszonylatban is az elsők között áll. Két esztendeje megkapta a Munkaérdemrendet. Több ipari üzem is magas elismerésben részesült. A gazdasági élet sikerei mögött hatékony és jól szervezett pártmunka áll. A párt- életen belül erősen kidomborodik a marxi-lenini irányvonal, a munkások és földművesek egysége. Ez utóbbira 1974-ben láthattuk a legszebb példát, amikor az üzemek és gyárak dolgozóinak ezrei siettek az őszi betakarítással küszködő mezőgazdasági dolgozók segít ségére. Az emberek tudatából kiveszett a paraszti és az ipari munka megkülönböztetése, fo galmazhatnék ügy is, hogy a városi és falusi élet közötti lényeges különbségeket már csak a történelemkönyvek és króni kák őrzik. Mindez elsősorban a társadalmi feladatokhoz való hozzá állásban nyilvánul meg, ami a politikai-nevelő munka eredményességét tükrözi. A járási pártbizottság életében még so sem vettek részt annyian a pártoktatás különböző formáiban, mint a múlt években. A kommunisták 96 százalék«! és 3600 pártonkívülí a pártoktatásban, 2000-en a tanítók és iskolai dolgozók oktatás»! keretében gyarapítják jiolitikai isme reteiket, a SZISZ-ből pedig 4000 fiatal látogatja a számukra rendezett iskolázásokat, leszögezhetjük tehát, hogy a já rás minden második felnőtt lakosa rendszeresen részt vesz a politikai oktatásban. A rendszeres iskolázások eredményeként többek között ki kell emelni, hogy a pártszervek és szervezetek életében egyre jobban érvényesül a tervszerűség és céltudatosság, jó gyakorlattá vált a személyre szóló feladatok kiosztása és rendszeres ellenőrzése az «lap- szervezetek nagy részében, így teret engednek az őszinte, elvtársi bírálatnak és az önkritikának. A fogyatékosságok nyílt feltárása egyben igazolja azt is, hogy a komáromi járás kommunistái elegendő erőt éreznek magukban a fogyatékosságok leküzdéséhez. Ez az erő, a mindig újítani, javítani akaró tetterő a biztosítéka annak, hogy majd a XV. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítésében is helytállnak. Férfias keménységgel, hűsége sen szolgálva a pártot. Az 5. ötéves tervidőszak eredményei számunkra irányvonalul szolgálnak a 6. ötéves tervidőszakban. A növénytermesztés fejlesztését az állattenyésztéssel szemben előnyben kell részesítenünk. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hektáron gazdaságosabb termesztésre kell törekednünk. Az e téren kitűzött feladatok meglehetősen igényesek. A mezőgazdasági bruttó termelés terjedelme az idén több mint 80 milliárd korona, 3,4 milliárd koronával több, mint tavaly. A CSKP KB az elmúlt év októberében megtartott ülésén határozatot hozott a növénytermesztés fejlesztése érdekében, mely szerint a gabonatermelés és az élelmiszer-ellátás terén minél előbb önellátókká kell válnunk. A gabonatermelést 10,2 százalékkal kell növelnünk, hogy az előirányzott mennyiséget — a 10 millió 260 ezer tonnát — elérhessük. Mezőgazdasági politikánk a minőség javítására és a meny- nyiség növelésére törekszik. Ezt csakis agrotechnikai eljárásokkal, a gabonafélék tudományos alapon történő trágyázásával, ellenálló, nagy hozamú szovjet búza- és csehszlovák árpafajták vetésével biztosíthatjuk. Nagy gondot kell fordítanunk a rajonizálásra, a hektárhozamok további növelésére azokon a szakaszokon is, amelyeken eddig átlagos, esetleg átlagon felüli eredményeket értek el. Nagy gondot kell fordítanunk továbbá az idei betakarításra, a gabona A kelet-szlovákiai kerület egyik legjelentősebb mezőgazdasági vidékén, a Bodrogközben ezekben a napokban még „csendes“ a határ. A gazdaságokban a zárszámadások után elérkezett a mérlegelések ideje, felbecsülik a lehetőségeket, mit s hogyan lehet jobban csinálni. mint az elmúlt években. Járási méretben is összegezték már az eredményeket, s felállították az idei évre szóló terveket. A Trebišovi járási Mezőgazdasági Igazgatóságon megtudtam, hogy tavaly — a kedvezőtlen időjárás ellenére — figyelemreméltó eredményeket értek el a járás mezőgazdasági dolgozói. Az állattenyésztésben például minden téren teljesítették feladataikat, 178 ezer mázsanyi vágóállatot, 42 millió liter tejet és 20 m llió tojást adtak a közellátás céljaira. A növénytermelésben is jó eredmények születtek. Szemesekből 1970-ben csak 2000 vagonnal, a múlt évben pedig már 5400 vagonnal adtak az állami alapokba. A fenti eredmények megnyugtatóak, bár ez nem jelenti azi, hogy már „lazítani“ lehet. A járás mezőgazdasági dolgozói tudják, hogy a 6. ötéves tervidőszakban további igényes feladatok megvalósítása vár rájuk. Az elkövetkező fél évtized alatt elsősorban a gabonane- műekből való önellátás megvalósítására fordítanak megkü kezelésére és tárolására. Az elmúlt években szerzett tapasztalatainkat a gyakorlatban már • a hatodik ötéves tervidőszak elején kell érvényesíteni, mégpedig minden munkahelyen, minden mezőgazdasági üzemben. Feltétel nélkül teljesítenünk kell a CSKP KB tavalyi októberi ülésén hozott határozatokat, amelyekben egyebeken kívül a szemes takarmányokkal való takarékosságra, s azoknak tömegtakarmányokkal való helyettesítésére is nagy súlyt helyeztek. A legnagyobb problémát az elmúlt években a takarmány- növények, a hüvelyesek és a szemes kukorica hozamának növelése jelentette. Az idén országos viszonylatban 45 százalékkal növeljük a hüvelyesek termesztését, ami igényes feladat. Számításba vették a szemes kukorica vetésterületének 10 százalékos gyarapítását, főleg azokban a mezőgazdasági körzetekben, melyekben nagy terméshozamra vannak kilátások. Úgyszintén növelnünk keli a takarmánykeverék fontos ösz- szetevőinek termelését is, hogy ezzel a minimumra csökkenthessük a szemes takarmányokból a szükségletet. A kitűzött feladatokat emberek hajtják végre, akiknek ehhez a munkához korszerű gépek, berendezések állanak a rendelkezésükre. Eredményeik azonban elsősorban attól függenek, hogyan tudjuk tapasztalataikat hasznosítani, átültetni a gyakorlatba. Andrej Miklóš mérnök lönböztetett figyelmet, szántóterületük 60 százalékán termesztenek majd szemeseket. Emellett a napraforgó, a hüvelyesek és főleg a zöldségfélék termelését akarják fokozni. A gépek és gépsorok maximális kihasználása érdekében a növényfajták termesztését szakosítják, például a repce termesztését 13 gazdaságban összpontosítottak. A hüvelyesek termesztéséréi arra törekszenek, hogy legkevesebb 50 hektáros vetés- területeket alakítsanak ki. Lényegében hasonló feladatok hárulnak a zöldségtermesztőkre iff. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak értelmében az öt év alatt a mezőgazdasági termelés koncentrációjára is fokozatosan sor került. Ma már elmondhatjuk, hogy 1976. január 1-től csak 22 efsz működik itt; holott eredetileg 63 volt. A Bodrogközben például ma egy mezőgazdasági üzem megközelítőiéig 2700 hektárnyi területen gazdálkodik. A tervek szerint a járásban az idén gabonafélékből 42,4, cukorrépából 389, korai burgonyából pedig 117 mázsás átlagos hektárhozimokat kell elérni, ezenkívül 17 900 tonna húst, 39 millió liter tejet és 20 millió tojást kell kitermelni. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az állami gazdaságoknál 5, a szövetkezeteknél pedig 12 százalékos növekedést érnek el a termelésben. /szaszák) MALINAK ISTVÁN A Novú Dedinku i Ejsz virágkertészeiének dolgozói szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetközi nőnapon elegendő szegfű jusson piacra. A részleg dolgozói egyébként a múlt évi feladataikat 200 000 koronával túlteljesítették. A felvételen Takács Sándorné és Deszkás Teréz látható, akik szállításra készítik elő a virágokat. (Petrik Ladislav felvétele) Á növénytermesztés szakosítása Bodrogközben
