Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám, péntek
Kultúra és népművelés Ketet-Szlovákiában Kulturális életünk szervezésében és irányításában fontos szerepet töltenek be a kerületi nemzeti bizottságok. Soroza tutikban az ő tevékenységüké> jS igyekszünk felmérni. Ezúttal Jozef V. janovskýval, a Kelet szlovákiai Knl> kulturális osztályának vezetőjével beszélgettünk e1. • Milyen főbb feladatokat rótt az önök osztályára a XIV. pártkongresszus határozata, és hogyan oldották meg a kultu rális-népmüvelési munkafeladótokat a Kelet szlovákiai Kerii letberi? — A lényeg az volt, hogy ;i nehéz válságos idők elmúltával visszatereljük a rendes kerék vágásba a kulturális és népművelő tevékenységet, hogy ismét visszaadjuk szocialista jellegét, meiy által marxista szellemben hathatunk az emberek tudatára és érzelmeire, hogy megtanítsuk az embereket a szocializmusban létrehozott értékok be csillésére, a létrehozásukban való aktív részvételre, erősítsük az emberekben a szocialista ha zafiság és a proletár nemzetköziség érzését. Ehhez kellő alkalmat nyújtottak a jelentős jubileumok, melyek során kulturális-népművelési intézményeink és társadalmi szervezeteink a nemzeti bizottságok és a pártszervek vezetésével egész kerületünkben nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy különféle politikai-nevelő és kulturális akciók — előadások, szemináriumok, kvízestek, emlékhely- látogatások, élő újságok* olvasói konferenciák stb. — keretében közelebb vigyük állampolgárainkhoz, elsősorban ifjúságunkhoz a marxizmus—leninizmus eszméit és politikai elveit. A kulturális népművelési tervünkben lefektetett igényes feladatok megkövetelték, hogy mind a kerület, mind a járások viszonylatában az irányító tevékenység színvonala is emelkedjék. Megfontoltabbá és felelősség teljesebbé vált az emberekkel, különösen az Ifjúsággal való munka, amit a központi párlés állami szervek plénumni jog gal elvártak tőlünk. E tevékenységben jól érvényesült az » követelmény, hogy az ifjúságot sokoldalúan készítsük fel az életre és a munkára, hogv fiataljaink ne csak erkölcsi és kulturális téren nőjenek fel a fejlett szocialista társadalom követelményeihez, hanem a szocializmus ügye iránt is odaadok legyenek. • Hogyan értékeli a Kelet szlovákiai Kerület kulturális tevékenységét a XIV. pártkong resszus óta eltelt időszakban? — A párt XIV. kongresszusa óta eltelt időszakot tekintve általában pozitívan értékelhetjük a kulturális-népnevelő tevékenységet és az elért eredményeket kerületünkben. Ez annak köszönhető, hogy a kongresszus, illetve a központi párt és állami szervek határozataira támaszkodva, sikerült kellő irányt szabnunk a széles néptömegek, elsősorban az ifjúság aktivitásának. A CSKP és a nemzeti bizottságok által irányított kulturális tevékenységet úgy fogtuk fel mint az előretörő műszaki-tudományos forradalom korszakának objektív szíi kségszerűségé t. • Mennyiben fejlődött a ma- qyar nemzetiségű kultúra a Kelet szlovákiai Kerületben és hogyan segítette ezt a fejlődési a knb kulturális osztálya? — Kerületünkben különleges figyelmet szentelünk a nem/eJubiláló énekkor Az év elején ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját a CSEMADOK szepsi helyi szervezetének énekkara. Egy évtizeddel ezelőtt Szombatiig László kezdeményezésére 23 CSEMADOK- tag gyűlt össze a szervezet klubjában, hogy megalakítsa a Bodva parti városka énekkarát. A születésnap tiszteletére rendezett ünnepi hangverseny után a ma mar 47 tagú énekkar vezetője és karnagya, Szombat- hy László, elmondotta, hogy az elején, ha kevesen is, de nagy lelkesedéssel kezdték a munkát. Hetente többször is próbáltak. A tíz esztendő alatt 4fi helyen 76 alkalommal léptek közönség elé. Szívesen emlékeznek vissza magyar- országi vendégszereplésükre. Gyakran énekelnek a szepsi közönség előtt, és évenként rendeznek nevelőhangversenyt a város fiataljai számára. — A legnagyobb sikert 1972-ben a Kodály-napokon értük el, bronzkoszorúval jutalmazták teljesítményünket — mondja Szómba thy László. — Az SZNF és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a jnb elismerő oklevéllel tüntette ki énekkarunkat. 59 kórusmű képezi repertoárunkat, Kodály, Bartók, Su- chctfí, Klaöko, Mozart, liár- dos, Huch, Tulikov, Giurdini és mások alkotásai, népdal- feldolgozásai. — Kívpnak e segítséget, támogatást? — A vnb a közelmúltban biztosított számunkra egy termet, ahol próbálhatunk, /ó kapcsolatot építettünk ki a művelődési otthonnal, közösen szerveztük az ünnepi műsort is. A jnb kul- tűrügyi osztálya az elmúlt évben közel 60 000 koronáért vásárolt ruhát az énekkar tagjainak, és a jnb fedezi összpon tosításaink költségeit. A tervekről szólva Szom bathy László elmondotta, hogy új, főleg fiatal tagokkal szeretnék bővíteni az énekkart. Céljuk, minél tölthet szerepelni a nyilvános ság előtt; a közeljövőben ellátogatnak a környékbeli falvakba, színvonalas műsorral kívánják szórakoztatni az embereket. Ugyanakkor tudják, hogy sokat kf?lI még tanulniuk, dolgozniuk, hogy a következő évtizedben is a legjobbak közé tartozzanak. GAZDAG JÓZSEF liségi kérdésnek. A kultúra és a népművelés terén is a lenini nemzetiségi politikát, valamint a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a CSKP és az SZÍ,KP ideológiai plénumainak határo zalait követjük. Ennek érteimében kerületünkre és az egye; vegyes nemzetiségű járásainkra vonatkoztatva felmértük azokat a feladatokat, amelyek „a szlovákiai nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységének és a nemzetiségi kultúrák további fejlesztésének koncepció- iából“ ránk hárulnak. Ami a magyar nemzetiséget illeti, itt a Kassa városi, Kassa környéki rozsnyói és terebesi járásról van sző. A kerület központié ban, Kassán megteremtettük az anyagi és személyi feltételeket ahhoz, hogv sikeresen fejlőd hessen a Thálta Színpad tevékenysége. A nemzeti bizottságok kulturális osztályai, akárcsak a járási népművelési központok támogatják a CSF.MA DÓK helyi szervezteinek munkáját, mégpedig mind anyagi- műszaki ellátottság, mind móri szertani-instrukciós segítség tekintetében. Nem feledkeztünk meg a magvar nemzetiségű lakosság iskolánkívüli neveléséről sem, s úgyszintén kellő figyelmet szenteltünk az állam- polgári és világnézet nevelésnek is. A könyvvel való munkában és a művészeti öntevékenységben a kulturális-népművelési központjaink és a CSEMADOK- szervezetek telhasználják a leg különfélébb munkaformákat, hogv az internacionalista barátság és a szocialista hazafiság szellemében hozzáférhetővé tegyék a magyar dolgozók számára a szocialista társadalmakban létrehozott kulturális értékeket. A jubileumi évfordulók e vonatkozásban is kellő alkalomnak bizonyultak e tény de monstrálására. Legjobb bizonyítékai ennek azok az értékes tömegpolitikai és kulturális nevelő akciók, amelyeken részt vettek maguk a magyar dolgozók. köztük az ifjúság. Talán elég, ha csak azt megemlítjük, hogy az 1974—1975-Ös évben az iskolán-kívüli nevelés keretében 1567 magyar nyelvű népművelési akciót rendeztünk, 90 677 résztvevővel. Említést érdemel többek között az is, hogy a terebesi járásban 17 íróolvasótalálkozót szerveztünk kárpát ukrajnai és a magyarországi Borsod megyéből meghívott írókkal. A kelet szlovákiai kerületben 193 magyar együttes és szak kör működik, s számuk tovább gyarapodik. Legf igyelem remei- tóbbak közöttük: a kassai Új Nemzedék, a rozsnyói Forradalmi Munkásdalárda, a szinai Rozmaring Együttes, a kassai Glóbusz Bábegyüttes stb. Hathatósan támogatjuk a kerületi és járási szintű magyar nyelvű fesztiválokat és seregszemléket is, mint például az elkötelezett dalok fesztiválját, melyet Ki rálvhelmecen szoktak megrendezni. a Kassa-környéki járásban a Fábry Zoltán-napokat. Kerületünk magyar együttesei évről évre kitűnő helyezéseket érnek el a szlovákiai méretű versenyeken és seregszemléken, ami a kelet szlovákiai illetékes szervek és szervezetek kellő gondoskodásáról és jó módszertani segítségéről tanúskodik. Kulturális osztályunk a Kerületi Népművelési Központ és a Kerületi Népkönyvtár révén rendszeres módszertani segítséget nyújt a járási és helyi népművelési központoknak, a CSPj- MADOK szervezetek dolgozóinak és a népművelőknek. Magyar nyelvű iskolázásokat, tanfolyamokat. szemináriumokat rendez számukra. megfelelő módszer ta n i segéd eszk özö k ke I és műsoranyaggal látja el őket és anyagi műszaki bázisuk ja vitása céljából minden évben megfelelő pénzösszegeket bocsát a szervezetek rendelkezésére, hogv a XIV. pártkongresz- szus határozata értelmében biztosítva legyen a nemzetiségi kulturális tevékenység további fejlődése. KŰVESDI JÁNOS Kettős kiállítás STAUDT MIHÁLY ÉS REICHENTAL FERENC KÉPEI Dunaszerdahely nemcsak építő korunk ütemével tart lépést, a szellemiek és a művészet terén is törekszik eleget tenni. Múzeuma is van egy volt kastély épületében, melynek földszinti helyiségei időszaki kiállítások bemutatására szolgálnak. itt nyílt meg Staudt Mihály és Reichental Ferenc tárlata. Staudt 1907 ben Komáromban szegény asztalos fiaként született. Gyermekkorától fogva művészi hajlamok éltek benne. Ennek rangos, jellemző bizonyítéka. hogv egy tizenegy éves korában festett tájképét Nemzeti Galériánk őrzi. Életútja nem volt könnyű. „I>e az ember körülményei ellenére tesz az, ami." Hagyományos kultúráié szülővárosában több pik tor élt. Számára közülük legfontosabb Hármas Károly volt, a jó festőművész és grafikus a kiváló pedagógus, akitől a legkülönbözőbb technikákat sajátította el. s még Iparművészeti ismeretekre is szert tett. A természet. a Duna ihlették táj- festésre. De inkább az ember vonzotta. Az alakos festés érdekelte. A budapesti festők közül Abu Novák Vilmossal, hé- m/e.s Adolffal és Szőnyi Istvánnal ismerkedett meg, akiknek biztató kritikája ösztönző hatással volt rá. A Banská Štiavnica i Gwerk Üilön a huszas évek közepén mestere, majd barátja lett. Sokat fejlődött nála, azonban Harmossal is tovább tartott a kapcsolata. Harmincban visszatért Komáromba és az ottani tárlatokon, sőt Bratislavában önálló kiállításon is szerepelnek érzékeny valóságis- meretre utaló munkái, amelyeket pozitívan értékelnek. Ösztöndíjasként jut Pestre, ahol a konstruktívizmus, tehát Kassák vonzza leginkább. Majd a párizsi Julian Akadémián mélyíti el tudását. Többször tér vissza a festők Mekkájába, benne él forrongó művészeti életében, ismerkedik a kor új irányzataival, mindenekelőtt a kubizmus- sal. Bár Harmostól a természet- elvű festést tanulta, mindinkább egyéni leleményről tanúskodó művek kerülnek ki ecsetje, ceruzája alól. A valóság, a táj is, az ősz hervadó, lekonyuló szárú napraforgói, a Sárga váza is alkotásra serkenti. Elsősorban a nincstelen, nehezen küzdő ember foglalkoztatja képzeletét. Saját ifjúkori lekerekíti, lágyabbá teszi. S a finoman egymáshoz hangolt színekben absztrakt képeit is emberközelbe hozza. A művészettel összefont emberség melege. a ragyogó színek iránti rajongása sugárzik munkáiból. Még élete testi szenvedésekkel teli utolsó éveinek színes mi- niatúrái is erre vallanak. A szlovákiai magyar festészet értékes egyéniséget, a műemlékvédelem érzékeny, tudós restaurátort vesztett Staudt Mihályiján 1970 ben bekövetkezett halálával. Feichental Ferenc Nagyié- gen. 1895-ben született. Az eiső világégés alatt kezdte tanulmányait. A Magyar Tanácsköztársaság összeomlása után is éreztette hatását, s Szlovákiában néhány művészünket forradalmi világnézetűvé tette. Leningrád- ban és Irkutszkban folytatja művészeti tanulmányait. 1922- ben tért haza. öt év múlva Kas sán állít ki. A két háború közötti európai eszmei és művészi ellentmondások befolyásolják gondolkodását. Nyugtalan vérmérsékletű művész. Németországban élt egy ideig s az expressztonizmus hatása alá került. Majd Prágában, később Párizsban tartózkodik, ahol Lhote és tiraque, tehát a kubizmus felé fordult érdeklődése. A Szovjetunióban összeforrott a szocialista világszemlélettel. De az európai művészetben meg nyilvánuló minden változást magas intellektusával gyorsait megértette, s a leszűrt tanulságokat munkájában érvényesítette. V. Tilkovsky szerint „tragikusan komoly és gyermekien őszinte festő, aki az expresz- szionizmus divatos formáitól elérkezett a mélyen emberi tartalomhoz. A kor minden szociális problémájával és válságával harcol.“ Tény, hogy a hazai festészetbe Reichental erősebb szociális hangsúlyt hozott, mint elődei. Az élet peremére szorultak jellemzésénél nemcsak bírál, de a humánum hangját is megszólaltatja. Feltételezhető, hogy ezek közé tartoznak a jelenleg kiállított realista ihletésű, csiszolt nyelvezetű életképek, a derűs Születésnap, a megindítóan gyöngéd Anya gyermekével. a hálós hámész Leányka, a nagyméretű. ragyogó színű Marhavásár, s a Virágok a vázában. Lelkiéletet kifejező a Női arcmás, az Asszony kosárral. KoStaudt Mihály: Tuniszi nők (szénrajz > tapasztalatai bőséges élményanyagot biztosítottak számára. A nehéz testi munkát végzők, a Sorban állók, a Gátépítők, az Árvíz sújtotta falvak népe. a Menekülök szolgáltatják a külső hatásokat, melyekre önállóan. művészi autonómiával reagál. Nem vádol, de embersége és igazságérzete emel szót érdekükben. A valóság szilárd talaján kívül izgatja a világmindenség, a Kozmosz, a Teli- hold. a Napkelte, a Forróság. Intenzíven foglalkoztatja az Állandó körforgás, a Térkompozíció, a Rakétakor. Kifinomult szerkesztőkészséggel, a felület biztos kézzel való megmunkálásával alkotott műveiben érett gondolatainak ad látható formát. A lényegtelent elhagyja, s a jellemzőt kiemeli. A konstruktív formaadáson kívül teljesen egyéni ízű kubizmussal rögzíti témáját. A kemény éleket máromot idézi a Kisváros, Bra- tislavát a Váraljai utca s a Mihály kapu. A harmincas évek elején a Kárpátalján szociográfiai sorozatot fest az ott élő szegény zsidókról. A rajzos, vékonyan kontúrozott Talmudis- ták. a Fiatal fiúk és Tanítójuk s az öregek átérzett lélekbe látó biztos jellemzések. De festi a párizsi külvárosok munkásait és környezetüket is. Látunk a kiállításon egy modern tájat: a Francia tengerpartot, amely Dufy felfogására emlékeztet. S végül a kis sötét Önarckép állít meg. amely nemcsak „tragikusan komoly“, de meghason- lott Is. Gyakori külföldi útjai egyikéről nem tért többet haza. Nyilván a barna diktatúra ember-, és művészetellenessége riasztotta. Néhány esztendővel ezelőtt New Yorkban hullt ki végleg kezéből az ecset. HARKÁNY |ENŐN£
