Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám, csütörtök

Az SZKP XXV. kongresszusának riipssihangja AZ ENYHÜLÉS — FORD „ÚJJÁiÉRTELMEZÉSÉBEN" Schmidt kitart az enyhülési politika mellett MOSZKVA A szovjet sajtó naponta közli a dolgozók üdvözlő leveleit, amelyeket a szerkesztőségek ezekben a napokban kapnak az SZKP XXV. kongresszusa alkal­mából. A szovjet polgárok, kommunisták és pártonkívüliek élénken és közvetlenül reagál­nak a kongresszus tanácskozá­sára, valamint a küldöttek és a párt képviselőinek felszóla­lásaira. A tanácskozás nyilvá­nos, a szovjet dolgozók szeme előtt zajlik. A szovjet szakszervezeti lap, a Trud naponta közli az üze­mek és gyárak szocialista köte­lezettségvállalásait. A 10. öt­éves terv fő céljai teljesítésé­re tett új kötelezettségvállalá­sokkal, de főleg a hatékony­ság és a minőség emelésével a dolgozók szeretnék kifejezni a nagy gazdasági feladatok telje­sítéséhez való felelősségteljes hozzáállásukat. Az új kezdemé­nyezés a gazdasági élet min­den területén megmutatkozik. Az SZKP XXV. kongresszusa egyhangúlag elfogadta az SZKP KB gyakorlati tevékenységét és politikai irányvonalát, amely kifejezi többmilliós pártunk akaratát, hangsúlyozza a Prav- da. A lap továbbá megjegy­zi, hogy az elmúlt ötéves terv eredményei a szovjet nép előtt széles körű és világos távlato­kat nyitnak VARSÓ A Trybuna Ludu hangsúlyoz­za, hogy az Alekszej Koszigin által ismertetett népgazdasági terv megköveteli a széles körű gazdasági haladást, a termelés harmonikus és komplex fejlő­dését a tudomány és technika legújabb ismeretei alapján. A lap továbbá megjegyzi, hogy a problémák egész sorát a szo­cialista tervgazdálkodás tökéle­tesítésével kell megoldani. A Szovjetunió gazdasági stratégiá­jának elválaszthatatlan eleme ft nemzetközi együttműködés. BUKAREST A román központi sajtó ha­sábjain továbbra is az SZKP XXV. kongresszusáról szóló jelentések szerepelnek. A bu­karesti lapok tájékoztatnak a kongresszus küldötteinek fel­szólalásairól. BUDAPEST Az 1976—1980. évi népgazda- feágfejlesztésl terv és a 10. öt­éves terv megvitatása rendkívü­li figyelmet keltett Magyaror­szágon. A sajtó részletesen foglalkozik a 10. ötéves terv főbb feladataival és megálla­pítja, hogy az igényes felada­tok teljesítése a Szovjetunió anyagi gazdagsága további je­lentős kiszélesítését és a lakos­ság életszínvonalának növeke­dését jelenti. A magyar sajtó ezzel összefüggésben három jelentős tényre hívja fel a fi­gyelmet: az ötéves terv a minő­ség és a hatékonyság magas fokának korszaka lesz, az igé­nyes feladatok teljesítésével nö­vekszik a Szovjetunió gazdasá­gi potenciálja és egyre jobban megerősödik a szocialista tár­sadalom ereje. A 10. ötéves terv feladatait abban az idő­szakban teljesítik majd, amikor a kapitalista világot nehéz gaz­dasági és anyagi válság és nö­vekvő Infláció loPnnv'f BELGRAD A szövetségi és köztársasági napilapok részletesen ismer­tették Alekszej Koszigin be­számolójának gondola­tait. A belgrádi Búrba nagy fi­gyelmet szentel a szovjet öt­éves terv céljainak és hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a dolgozók életszínvonala eme­lésének. Érdekességként meg­jegyzi, hogy az új terv nagy jelentőséget tulajdonít a ne­hézipar fejlesztésének, és a be­ruházások legnagyobb része Szibériára és a szovjet Távol- Keletre irányul. TOKIÓ Az összes japán lap ismertet­te Koszigin miniszterelnök elő­adói beszédét. A lomiuri Sim- bún tudósításában rámutat, hogy a Szovjetunió 10. ötéves tervének legfontosabb célkitű­zése a lakosság életszínvona­lának emelése és előirányozza a gazdasági kapcsolatok fej­lesztését a világ országaival. Az új ötéves terv a béke és az enyhülés időszakának terve, húzta alá a japán lap. BRÜSSZEL A vezető belga napilapok jelentős terjedelemben Ismer­tetik az SZKP kongresszusá­nak eseményeit, Alekszej Koszi­gin előadói beszédét a szovjet népgazdaság új ötéves tervéről. A lapok egy része közli a fon­tosabb tervmutatókat. Az Algemeen Dagblad moszk­vai tudósítása a szovjet minisz­terelnök beszédéből kiemeli, hogy a kommunista párt tudo­mányosan megalapozott gazda­ságpolitikája meghozta gyümöl­cseit. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL Gyors ütemű fejlesztés 1976. III. 4. A szovjet népgazdaság fej- lesztésének jelenlegi szakaszá­ban különösen fontos az egyes ágazatok feladatainak és érde­keinek egyeztetése, s a kong­resszusi vita ebből a szempont­ból számos fontos kérdést vilá­gított meg. A tizedik ötéves tervidőszak egyik legjellegzete­sebb vonása az, hogy a gazda­sági növekedés szempontjából szükségszerű, a világgazdasági vonatkozásban is halaszthatat­lan feladat a természeti kincse­ket, főleg az energetikai forrá­sokat feltáró beruházások gyors ütemű fejlesztése, elsősorban, s néhány vonatkozásban csaknem kizárólag az ország keleti terü­letein, amelyek viszont a mun­kaerőforrások és a műszaki el­látás szempontjából a Szovjet­unió iparilag fejlett európai részének segítségére szorulnak. Ez azt jelenti, hogy az ipa­rilag fejlett nyugati területek­re kettős feladat hárul: egy­részt biztosítani a lakosság tervszerűen növekvő életszínvo­nalához szükséges feltételeket, másrészt pedig forrásokat te­remteni az említett fejlesztési feladatok teljesítéséhez. Emel­lett különösen figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy minél gyorsabban növekszik a keleti országrészek anyagi-mű­szaki termelési alapja, annál több szakképzett munkaerőre lesz itt szükség, s a fiatalok jelentős hányada az egész or­szágból itt talál lehetőséget a le­telepedésre, az országépítő tár­sadalmi érvényesülésre. Ez a magyarázata annak, hogy a kongresszusi felszólalók a tize- dik ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezik. Ez tešzi szükségessé, hogy a beruházások döntő há­nyada a nyugati országrészek­ben a meglevő termelési kapa- citások átépítésére, a technoló- giai rekonstrukcióra irányuljon, különösen azokban az ágaza­tokban, ahol sok alacsony ter­melékenységű munkaerő szaba­dítható fel. Arról nem is be­szélve, hogy a munka terme­lékenységének csupán egy szá­zalékos emelése a Szovjetunió­ban mintegy 3,7 milliárd rubelt jelent, amiért például öt krasz- nojarszki nagyságrendű vízerő­mű építhető fel, ilyen irány­ban hat a szervezési intézkedé­sek egész komplexuma minden ágazatban és minden irányítási szinten. Ezért került előtérbe a kongresszuson az irányítási rendszer tökéletesítésének kér­dése, ami gyakorlatilag az ága­zatok vertikális és horizontális integrációjának elmélyítésében, a tudományos-termelési egyesü­lések létesítéséhez vezető kon­centrációban, s az ágazatok közötti kapcsolatok optimalizá­lásában nyilvánul meg. Mindez sajátosan tükröződött vissza a kongresszusi küldöttek felszó­lalásaiban, a népgazdaság vala­mennyi ágazatával kapcsolat­ban. MAKRAI MIKLÖS Washington — „Nem hasz­nálom többé az enyhülés szót. Úgy kell fogalmaznunk: Az Egyesült Államok érintkezik a nagyhatalmakkal, a Szovjet­unióval, Kínával és másokkal, keresve a feszültség enyhítésé­nek útját —, hogy folytathas­suk erőnkön alapuló békepoli­tikánkat“ — jelentette ki hét­főn este Gerard Ford amerikai elnök egy floridai tv állomás­nak adott nyilatkozatában. Flo­ridában a jövő kedden elővá­lasztás lesz és Ford szavait en­nek tükrében is kell értékelni —, de az elnök szóhasználata, érthetően, nagy feltűnést kel­tett. A Fehér Ház szóvivője sie­tett kijelenteni, hogy a nyilat­kozat nem jelent „lényegi vál­tozást“ az amerikai külpolitiká­ban. Ford tv-nyilatkozatában ki je­lentet te „a Szovjetunióval, Kí­nával és másokkal akkor tár­gyalhatunk a béke fenntartá­sáról. ha erősek vagyunk, mint amilyenek most is. Az enyhülés csiak egy bevett kifejezés — de nem hiszi, hogy ez a sző továbbra is alkalmazható len­ne“. Az amerikai elnök hétfői in­terjúja szerint „Kína lényegé­ben egyetért az Egyesült Álla­mok valamennyi külpolitikai céljával — azt akarja, hogy erősek legyünk. Sok eltérő vi­lágnézeti és politikai felfogá­sunk van, de mindig támogat­ták mindazt, amit mi a világ­ban tenni akarunk“ — mondot­ta. Belpolitikai kérdésekre vála­szolva elmondotta: Világnézeti szempontból nincs különbség közte és köztársaság párti el­lenfele Reagan között — az el­térések csak gyakorlati vonat- kozásúak. Ford letompította ko­rábbi kijelentését arról, hogy Reagan „szélsőségesen“ jobbol­dali. Bonn — Az enyhülési politi­ka következetes folytatása mel­lett foglalt állást Helmut Schmidt szövetségi kancellár. A Deutsche Welle rádióadó­nak adott interjújában a nyu­gatnémet kormányfő „súlyos té­vedésnek“ nevezte, ha valaki az enyhülési politika kudarcá­ról beszél. Szavai a nyugatnémet jobb oldalnak szóltak, amely már hónapok óta visel hadjáratot a nemzetközi enyhülés megszilár­dulása ellen és eleve eredmény­telennek igyekszik feltüntetni a helsinki európai biztonsági értekezletet. Érvelésében meg nem nevezeti nyugat-európai politikai körökre hivatkozik. „Nem tudok sem a NATO-ban, sem az európai közösségijein (EGK) olyan kormányról,amely olyasmit vallana, hogy nem ér­ték el céljukat a Kelet és a Nyugat között az enyhülés ér­dekében kötött szerződések, sőt hogy a Szovjetunió megsértené ezeket a szerződéseket“ — hangsúlyozta Schmidt. Az enyhülés feltételének ne­vezte, hogy a két világhatalom — az Egyesült Államok és a Szovjetunió — egyaránt azon munkálkodjék és hogy ne bo­ruljon fel a nemzetközi erő- egyensúly. Egy kérdésre válaszolva Schmidt megerősítette, hogy érvényben van az a Nyugat- Németországba szóló meghívás, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kapott a szövetségi kormánytól. A láto­gatás időpontját azonban még egyeztetni kell, figyelembe vé­ve a két fél egyéb kötelezett­ségeit Is. TÖMEGSZTRÁJKOK SPANYOLORSZÁGBAN Madrid — Országossá vált Spanyolországban a teherautó­sofőrök sztrájkja. Ebben a mun­kamegtagadási mozgalomban most már 50 ezren vesznek részt. Akciójuk leállással fe­nyeget több gyárat. Harmincez­ren kapcsolódtak már be a ta­nítók sztrájkjába. Cartagenában, Malagában, Madridban és Vigóban munkás­gyűlések és tüntetések zajlot­tak le. A részvevők az életkö­rülmények megjavítását és bér­emelést követeltek. Idén januárban kétszer annyi munkanap esett ki a munka­ügyi konfliktusok következté­ben, mint tavaly egész évben — jelentette be Adres Ribera Rovira, a barcelonai kereske­delmi és iparkamara elnöke, hangsúlyozva, hogy ha haladék­talanul nem intézkednek az életkörülmények javítása érde­kében, akkor a helyzet még job­ban el fog mérgesedni. ötévi börtönbüntetés kiszabá­sát kérte az ügyész annak az öt személynek a madridi köz­rendbíróságon megtartott peré­ben, akiket azzal vádolnak, hogy Alicantéban megszervez­ték a kommunista párt helyi sejtjét. A vádlottak nem tagad­ták pártállásukat, de hangsú­lyozták, hogy a Spanyol Kom­munista Párt sem céljának, sem eszközének nem tekinti az erő­szakot és a felforgatást. „De­mokratikus Spanyolországért harcolunk“ — jelentette ki a fővádlott, Mariano Soriano 41 éves textllmunkás. A bíróság feltehetőleg a jövő héten mond­ja ki az ítéletet. Első ízben tartott kedden Já­nos Károly király elnökletével ülést a spanyol koronatanács. A király állást foglalt a tanács és ő közötte kialakítandó „mun­kamegosztás“ mellett, s példa­ként két kérdést említett kizá­rólagos királyi jogkörbe tarto­zóként: népszavazások kiírását és rendkívüli állapot bevezeté­sét. A témát az teszi időszerű­vé, hogy a kormány — politi­kai megfigyelők tudomása sze­rint — az államhatalmi intéz­mények átszervezését célzó re­formprogramjához népszavazás kiíratásával szeretné megnyerni a király támogatását. A prog­ram értelmében kétkamarás parlamenetet létesítenének és bevezetnék az általános válasz­tások rendszerét. A „Demokratikus Chile" az ország helyzetéről Nő a külföldi tőkebefektetés New York — A „Demokrati­kus Chile“ elnevezésű szervezet — amelynek központja Rómá­ban van — az ország jelenlegi helyzetét bemutatót anyagokat osztott szét az ENSZ székhe­lyén. A dokumentumokat az el­lenállási mozgalom anyagai­ból állították össze. A szerve­zet többek között tudomásra hozta, hogy 1974 januárjától napjainkig több mint 2300 po­Sztrájkhullám Nyugaton Brüsszel — Az amerikai Ves- tinghouse vállalat belga fiók­vállalatának munkásai elfoglal­ták az üzemet és sztrájkba lép­tek. így tiltakoznak a vezető­ség azon döntése ellen, hogy további munkásokat bocsátanak el. Róma — A CGIL, CISL és az U1L szakszervezeti szövetségek kedden befejeződött ülésén négyórás általános sztrájkra hívta fel a dolgozókat. A sztráj­kot március végén rendezik. litikai fogoly, antifasiszta tűnt el nyomtalanul. A „Demokratikus Chile“ a dokumentumokban hangsúlyoz­ta, hogy az elnyomás ellenére Chilében erősödik a harc a fasiszta diktatúra ellen. Nő az elégedetlenség a fegyveres erő kön belül is. elsősorban a fia­tal tisztek soraiban. A chilei demokratikus erők egyik fő követelése az, hogy azonnal bocsássák szabadon Luis Corvalánt, a Chilei Kom munista Párt főtitkárát és más, a fasiszta junta börtöneiben sínylődő hazafiakat — hangsú­lyozza végül a dokumentum. Buenos Aires — Chilében a tavalyi külföldi tőkebefektetés elérte a 300 millió dollárt, je­lenti a junta külföldi befekte­tésekkel foglalkozó bizottsága. Az utóbbi években ezek a be­fektetések évente 22 millió dol­lárt tettek ki. Gazdasági szak­emberek azzal magyarázzák ezt a „növekedést“, hogy a junta igen kedvező feltételeket bizto­sít a külföldi társaságok szá­mára. A Lookheed-botrány Már néhány hete foglalkozik a világsajtó az amerikai Lock­heed Aircraft repülőgépgyár megvesztegetési ügyével, amely egyre nagyobb port kavar fel. Különleges ízt ad az ügynek, hogy Japán, az NSZK, Hollan­dia és Olaszország magas ran­gú politikai személyiségeit érinti. A vállalat nagy pénz­összegeket fizetett nekik, hogy rákényszerítsék kormányaikat Lockheed-gépek vásárlására. A Lockheed repülőgépgyár már korábban hírhedtté vált F-104 Starfighter típusú gépei­vel, amelyek a „repülő kopor­só“ gúnynevet érdemelték ki. Az NSZK-ban ugyanis 128 F- 104-es gépet ért baleset, mi­közben 85 pilóta vesztette éle­tét. Hasonló esetek történtek Olaszországban Is. A 70-es évek elején csőd fenyegette a válla­latot, de az USA kormánya ma­gas szubvenciókkal elhárította a veszélyt. Hogy hogyan hasz­nálták fel a segélyt, az ter­mészetesen nem érdekelt sen­kit a Fehér Házban. Az eddig közzétett adatok alapján 200 millió dollárt szántak megvesz­tegetésre. A valódi összeg va­lószínűleg jóval magasabb, de ez nem számít, hiszen az Egye­sült Államok 9,8 milliárd dol­lár hasznot hajtott be fegyve­rek eladásából csak a múlt év­ben I A Lockheed „beruházásai“ a már említetteken kívül több or­szágra terjedtek ki. Pénzössze­geket „vetettek be“ Svédor­szágban, Kanadában, Törökor­szágban, Görögországban, Mexi­kóban, Kolumbiában, Nigériá­ban és Dél-Afrikában is. Japánban az üggyel kapcso­latban Josio Kadama neve sze­repel az előtérben, aki mint­egy 7 millió dolláros „ajándék- csomagot“ kapott. 1958 óta áll a Lockheed szolgálatában, bár nincs semmiféle politikai funk­ciója. Ez az „ügyes ember“ te­het arról Is, hogy Japán szaba­dalom alapján gyártja az F* 104-es gépeket. A japán parla­ment vizsgálatot indított a2 ügyben, de a főtárgyaláson Kadama — „betegség“ miatt — nem jelent meg. Valószínű, hogy Bernhard herceg nem szegény ember, hisz a holland királynő férje. Mellesleg a holland fegyveres erők főfelügyelője, ö több mint egymillió dollárt „tett zsebre“, amit természetesen ta­gadott az ügy felderítésére létrehozott különbizottság előtt. A „jó szolgálatokért" ennek tízszeresét kapta F. J. Strauss, a nyugatnémet ellenzéki CDU/ /CSU koalíció vezére, aki ko­rábban a hadügyminlszteri tár­ca tulajdonosa volt. Annak ide­jén ő intézte el — a légierők főparancsnokának tiltakozása ellenére —, hogy az NSZK Star- fightereket vásároljon a Lock­heed Aircraft Corporationtól. Hasonlóan Olaszország is a botrány részese. Aldo Morónak, aki nemrég „tákolta össze“ új kormányát, az utolsó pillanat­ban nélkülöznie kellett Luigi Guit, a korábbi belügyminisz­tert, ugyanis ő is kapott „aján­dékcsomagot“. Svéd részről az ügy szerep­lője Dick Stenberg, a légierő főparancsnoka, aki valószínűleg már nem sokáig fogja betölte­ni ezt a tisztségét. A botrány óriási port kavar az USA-ban is. A Lockheed el­nöke és alelnöke is kénytelen volt lemondani. Proxmire sze­nátor pedig azzal vádolta Si­mon pénzügyminisztert, hogy eltitkolja az ügyben érdekelt magas rangú külföldi személyi­ségek nevét. A szenátor szerint a Watergate óta ez a legna­gyobb kísérlet egy botrányos ügy elpalástolására. Ezek tehát a Lockheed-bot- rány eddigi fejleményei, amely még távol sem ért véget. Sőtl Újabb megvesztegetési ügyek látnak napvilágot. Kiderült, hogy olyan mammutvállalatok, mint az Exxon, a General Mo­tors, a Gulf, az United Brands és más hasonlóak milliárdokat fizettek Európa, Ázsia és Ame­rika különböző politikai párt­jainak. A Lockheed vállalat esete tehát csak kis része a jéghegynek, melynek nagyobb része a víz alatt rejtőzik. (pap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom