Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám, csütörtök

A biztonságos munka a jobb eredmények záloga A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA a TERMELÉS SZOLGÁLATÁBAN # AZ ELMÉLET. NEK A GYAKORLATTAL KELL PÁROSULNIA Nincs is talán olyan tevé­kenység, amely mentesülne a kockázattól. Egészségünket gyakran még az otthonunkban Is veszélyeztetjük. Munkába menet pedig, vagy akár munka­helyünkön még több oldalról leselkedik ránk a veszély. Néha egy meggondolatlan lépés vagy mozdulat is jóvátehetetlen kö- vetketkezményekkel jár. Előfor­dul azonban, hogy hibánkon kívül ér bennünket baleset. Mégsem ülhetünk ölbe tett kéz­zel. Elővigyázatossággal és a társadalom segítségével ugyan­is a legtöbb nehézség kiküszö­bölhető. Állításunk igazát nem egy példa bizonyítja. Tudjuk pl., hogy a föld alatt dolgozó bá­nyászokhoz nem jut el a nap­fény, a fák és a virágok illatát sem élvezhetik. Annál több por és káros kigőzölgés éri tü­dejüket. Azzal is tisztában va­gyunk, hogy a műszaki fejlesz­tés kísérőjelensége, a gépek okozta nagy zaj ugyancsak ká­rosan hat egészségünkre. Mind­ezeknek a foglalkozási beteg­ségeket kiváltó, tetemes gazda­sági károkkal járó problémák­nak a megoldására a párt és a kormány szervei is nagy gondot fordítanak. Ezzel magyarázható 7rr. ország különböző kutatóin­tézeteinek a munkabalesetek kiküszöbölésére, illetve megelő­zésére irányuló tevékenysége. Dolgozóik szorosan együttmű­ködnek a munkabiztonság lehe­tőségeit mérlegelő, színvonala­sabb munkafeltételek megte­remtésén fáradozó prágai kuta­tóintézettel. Egészségünk védelmében Jaroslav Pecharral, a kutató- intézet igazgatójával és dr. Mi­roslav Bauer igazgatóhelyettes­sel azoknak a munkamódszerek­nek, formáknak és eszközök­nek a meghonosításáról beszél­gettünk, amelyek a termelés so­rán keletkező káros mellékter­mékek ártalmatlanná tételét s ezzel a termelés színvonalának emelését eredményezik. Intéz­kedéseikkel mind a dolgozók, mind a társadalom érdekeit tartva szem előtt az évente or­szágos viszonylatban kb. 290 ezer munkabaleset csökkentésé­vel a mintegy 5 milliárd koro­nát meghaladó gazdasági károk megelőzésére törekszenek. Ab­ból az elvből Indulnak ki, hogy a munka csak akkor lehet biz­tonságos, ha nem veszélyezteti az ember éleiét, egészségét. Szerénynek nem mondható eredményeiket aszerint értéke­lik, hogy milyen mértékben ér­vényesíthetők a gyakorlatban. Érthető tehát a vezető gazdasá­gi dolgozók és a társadalmi szervezetek részéről az intézet munkája iránti fokozott érdek­lődés. A kedvező fordulatot — ven­déglátóim véleménye szerint — a XIV. pártkongresszus hozta meg. Határozata értelmében azóta a gazdasági vezetők lé­nyegesen nagyobb gondot fordí­tanak a termékek jobb minő­ségére és — ami ezzel össze­függ _ a dolgozók munkafel­tételeinek javítására, biztonsá­gos munkájára. Milyen módon érik ezt el? Az elfogadott elv szerint a techni­kának az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazkodnia az adott körülményekhez, a kü­lönböző fizikai és szellemi ké­pességű dolgozók lehetőségei­hez, ami a tudománynak a ter­meléssel való szorosabb együtt­működését eredményezi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztonságos munka feltéte­leinek szem előtt tartásával az Intézet kísérleteinek és kuta­tásainak eredményeit a terve­ző-, konstrukciós és termelő- vállalatok már az új üzemek tervdokumentációjának kidol­gozásakor, vagy akár az új gé­pek szerkesztésekor érvényesí­tik Azokat az elemzéseket, és kí­sérleteket, amelyekre az intézet jól felszerelt vegyi, ergonómiai, akusztikai, mechanikai, pszicho­lógiai stb. laboratóriumai nem bizonyultak elegendőknek (pl. a munkahelyek szellőztetésére irányuló haladó módszerek be- vezetöse tágas csarnokokban folyó kísérleteket igényel), a szakemberek közvetlenül a hely­színen végzik. Így ellenőrzik elméleti ismereteik eredményeit a gyakorlatban. A gazdasági károk megelőzhetők Tekintettel az építkezéseken előforduló gyakori balesetekre, az állványok és a pallók konstrukciója és az ezzel kap­csolatos előírások s műszaki normák kidolgozása is — a gazdaságosság figyelembevéte­lével — a kutatóintézet dolgo­zóinak a feladatkörébe tartozik. Például a Stavokonstrukce vál­lalat ezekre a szerkezetekre a múltban évente kb. 36 000 ton­na acélt használt fel. A kuta­tási eredmények érvényesítésé­vel ez a 90 millió koronára be­csült mennyiség a felére volt csökkenthető. A munkahelyek új módszerrel történő szellőztetése az ártal­mas kigőzölgések belélegzésé­től sőt a hősugárzástól is meg­védi a dolgozókat. A Nová Ro- le-i Karlovarský porcelán nem­zeti vállalatban máris jó hasz­nát veszik ennek az előzőnél lényegesen hathatósabb és két­millió koronával olcsóbb beru­házásnak. Az intézet kutatásainak ered­ményei a növénytermesztésben sem becsülhetők le. Tudjuk pél­dául, hogy a termés a külön­böző vegyszerek permetezésénél megvédhető a károkozók ellen. Ám ami hasznos a növények­nek, azt bizonyos intézkedések hiányában megsínylené az em­ber egészsége. A traktorosokat fenyegető veszély megelőzésé­re ma még traktorok légkondi­cionáló berendezéssel ellátott, túlnyomásos fülkék szolgálnak. Az intézet dolgozói által kifej­lesztett szürő-szellőzte tő-beren­dezés azonban nemcsak a trak­torosok, hanem pl. a repülőgé­pekről permetező pilóták egész­ségét is védi. Tekintettel az or­szágban üzemeltetett trakto­rok és egyéb gépek nagy mennyiségére, ezen a téren is lényeges az anyagi megtakarí­tás, mert míg egy-egy túlnyo­másos kabin 40 000 koronába kerül, s az idei első félév vé­gén forgalomba kerülő beren­dezés ára nem haladja meg a 2500 koronát. A vegyipar fejlődésének ará­nyában növekszik az egészsé­get ugyancsak veszélyeztető le­vegőszennyeződés. Ezért a szak­emberek legközelebbi feladataik keretében a bányászokéhoz ha­sonló szűrőberendzésen is dol­goznak, hogy nem várt kataszt­rófa esetén mindenki biztonsá­gosan elhagyhassa munkahe­lyét. Mindezeket a dolgozók biz­tonságát szavatoló berendezése­ket, készülékeket a kutatóin­tézet szerve: az állami felül­vizsgáló intézet a Szabvány- ügyi Hivatal normái alapján hagyja jóvá, illetve ellenőrzi. Enélkül egyetlen gép vagy ké­szülék sem hozható forgalom­ba. * Legnagyobb ellenségünk a zaj Az intézetnek a népgazdaság fejlesztésére és a dolgozók egészségének védelmére irányu­ló eredményes tevékenységét bizonyítja kitartó harca az em­ber legfőbb ellensége, a terme­lés, vagy a közlekedés okozta túlzott zaj ellen. A kormány ezzel a társadalmi problémával is tüzetesen foglalkozott. Szer­vei a kutatóintézet bevonásával máris számos, a helyzet javulá­sára irányuló tanulmányt és több módszert dolgoztak ki. A cél ugyanis az, hogy a tervező- intézetek már az üzemek, a középületek, a lakótelepek tervezésekor tekintettel legye­nek a zaj megengedett szintjé­re és számításaikkal megelőz­zék az egészségre káros hatá­sát. A már felépült üzemben utólagosan foganatosított zaj elleni intézkedések ugyanis sokkal bonyolultabbak és költ­ségesebbek, mint ha azzal már a tervdokumentációban számol­nak. Ugyanez az elv vonatkozik az új gépek üzemeltetésére. Az ez­zel járó kockázat is megelőz­hető a szerkesztésükkor vég­zett a gépek megbízhatóságát szavatoló szakszerű elemzések és számítások segítségével. Köz­tudomású azonban, hogy a bal­esetek megelőzéséhez ennél is többre van szükség. Sok függ ugyanis az ember fizikai és szellemi felkészültségétől, lel­kiállapotától, ami az ergonómia segítségével felmérhető és el­lenőrizhető. Eredményes nemzetközi együttműködés A kutatóintézet a KGST ke­retében számos tagország kuta­tóintézetével tart fenn szoros kapcsolatot. Dolgozóinak ered­ményes együttműködése szovjet társaikkal elsősorban a gépek- a berendezések, a készülékek biztonságos üzemeltetését fel­tételezhető közös normák ki­dolgozására és a tapasztalat- cserére irányul. Ha ugyanis a behozott gépek biztonsági nor­mái nem egyeznek meg a mi normáinkkal, akkor ez az elté­rés számos probléma okozója lehet. A plasztikus anyagokból készülő, vibrálás hatását csök­kentő kesztyűk előállításakor például nagy segítséget jelen­tenek a berlini kutatóintézet rezgéseket mérő készülékei, melyek megbízhatóan kimutat­ják termékeink előnyeit és esetleges fogyatékosságait. Szű­rőberendezéseinket a légzőké­szülékeket gyártó lipcsei kuta­tóintézetben ellenőrzik. Hasonló kedvező tapasztalatokat szerez­tek intézetünk dolgozói a ma­gyar, a lengyel és a bolgár szakemberekkel folytatott együttműködésük során. Az elmondottakból is kitű­nik, hogy szocialista társadal­munk nagy gondot fordít az emberre. Legfőbb célja a mun­kával kapcsolatban jelentkező kedvezőtlen jelenségek hatásá­nak csökkentése, korlátozása, de mindenekelőtt megelőzése, a kutatóintézet segítségével. Ám az intézet tevékenysége aligha lenne eredményes az üzemek dolgozóinak önfegyelme, össze­fogása, aktív segítsége nélkül. Ezért oly fontos, hogy vala­mennyien támogassuk ezeket a törekvéseket. KARDOS MARTA A myjavai Szlovák Csőszerelvény Gyarban Üzembe helyezték azt az automatikus programozott irányítású galvanizáló gépsort, mellyel az egészségügyi berendezések bronzalkatrészeinek fém- bevonását végzik. Az új gépsor 70 munkaerőt takarít meg. (Felvétel: A. Zagar — CSTK] Becsvágyak klopadMollon teresei A nitrai Piastikában a jó munkáinak rangja van ^ Fel­újítják gépi berendezéseiket £ Kommumisták a kezdemémy®zés élén A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művekben több mint 1600 fiatal dolgozik, jelentős szerepük van a XV. pártkungresz- szus tiszteletére megszervezett felajánlási mozgalomban. A vál­lalat dolgozói a CSKP KB XV. kongresszusának és az SZLKP KB kongresszusának tiszteletére ígéretet tettek, hogy 12 millió ko­ronával túlszárnyalják a tervet. Felvételünkön Ľudmila Iringó­vá, az üzem részleg legjobb dolgozója, akit tavaly munkaérde- meinek elismeréseképpen m „Dimitrov Művek példás dolgozója“ címmel tüntettek ki. (Felvétel: V. Andor — ČSTK) Amikor a nitrai Plastika n. v. portáján Dubcová Emília, az Illetékes szakminisztérium leg­jobb dolgozója kitüntetés tulaj­donosa felől érdeklődtem, csak ennyit mondtak róla: „Egysze­rű munkásasszony, a P. Jilem- nický Ifjúsági Brigád lelkes tagja“. Ejnye, ejnye — motoszkált az agyamban — lehet-e ezt a nagyszerű munkásnőt ilyen si­mán ledegradálni? Vendéglátóm úgy látszik de­rűs hangulatban lehetett, mert amikor elárultam a kapuör ve­le kapcsolatos tájékoztatását, jóízűen nevetett. — Persze végeredményben nem titok, hogy a munkáskol­lektívához tartozom. De én en­nek örülök a legjobban ... Csak később derült ki tulaj­donképpen, hogy milyen nagy­szerű, jellemes, jó megjelenésű munkásnővel hozott össze a véletlen. Dubcová Emília ugyan­is egyik oszlopos tagja az össz- üzemi pártbizottságnak, de a 2. számú szakszervezeti műhely­bizottság elnöki tisztségében is elkötelezett elvi pártossággal teljesíti feladatát. — Természetesen — veszi át a szót — ez kommunista kö­telesség, s nem jár vele sem­miféle privilégium. Bár talán abban igaza van, hogy általá­ban az üzemekben az „egysze­rű“ fogalmát túlságosan leszű­kítik. Rendszerint csak azt is­merik el tekintélynek, aki mér­nök vagy állami kitüntetésben részesült, esetleg közéleti funk cióval is felruházták... Azt azonban, aki környezetében ki­áll a párt politikája mellett, serkenti társait, a mindennapi munkájában a határozatok szel­lemében jár el — nem mondom, hogy nem tisztelik — ám ke­vésbé veszik észre. — Jellemző ez a Plastikára is? — Távolról sem. Üzemünk termelőrészlegein az embere­ket elvégzett munkájuk minő­sége és mennyisége és állha­tatosságuk szerint kategorizál­ják. Egyszóval: jó dolgozónak a rangja és tekintélye nálunk elvitathatatlan. Ha netán akadna valaki, aki az elhangzott állítást kétségbe vonná, az alábbiakból könnyen meggyőződhet, hogy ebben az üzemben, ahol a párt vezető szerepe minden területen érvé nyesül, a szavak és a tettek között nincs ellentmondás. Csak a szemléltetés kedvéért jegyzem meg, az üzemben 2500 különböző, a népgazdaságunk számára nélkülözhetetlen, ex­portképes árucikket gyártanak plasztikus alapanyagokból, ame­lyek a külföldi piacokon is ke­resettek, versenyképesek. A gyár munkásai fiatalok. Átlagos életkoruk a 40 évet sem köze­líti meg. Nagy többségük itt szerzett szakmunkásblzonyít- ványt, megtalálta számítását az üzemben. — Ez a lelkes törzsgárda — szólt dicsérőleg fán Čerňan elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke — a határokon túl is megszerezte a Plastika tekinté­lyét. Az elmúlt évben nekik köszönhetően 37 millió koroná­val léptük túl árutermeiési ter­vünket, több mint 2,5 millió ko­ronát takarítottunk meg a ko­rábban külföldről vásárolt drá­ga nyersanyagok hazai terme­lésből történő helyettesítésével. — Mit hoz azonban a jövő? — szakítom félbe a pártelnö­köt. — Mert úgy hírlik, a hato­dik ötéves tervidőszak végéig morálisan kimerülnek az üzem gépi berendezései. Ilyen körül­mények között tudják-e bizto­sítani a párt programjában fog­lalt termelési szint dinamikus fejlődését? — A jövőről csak annyit: az 1975. évihez képest a tervidő­szak végéig 45 százalékkal fo­kozzuk a termelést. Ez leg­alább húsz százalékkal több, mint amennyit az SZSZK 1976 —1980-ra vonatkozó gazdasági és szociális fejlődésének irány­javaslata feltételez. Ami pedig gépi berendezéseink felújítá­sát illeti, erről tüzetesen be­széltünk decemberben a párt gazdasági konferenciáján. Ál­lásfoglalásunkban egyöntetűen kinyilatkoztattuk, hogy a ter­melékenység csökkenésének, a karbantartási kiadások emelke­désének és az üzem előnytelen gazdasági helyzetének megelő­zésével új, korszerűbb gépek­kel váltjuk fel az elavult be­rendezéseket. Csodák nincsenek. Ám a párt vezette lelkes kollektíva meg­sokszorozhatja az emberi aka­ratot. És az év elejétől ennek lehetünk szemtanúi a Plastiká- ban. A gyár munkáskollektívájá­nak magva, színe-java a 28 bronzérmes szocialista munka- brigád, melyeknek 1400 elköte­lezett tagja a nehezebb feltéte­lek mellett is derekasan helyt­áll, szinte egymás teljesítmé­nyét múlja felül a munkában. Bár mindegyikről csak a leg­jobbat lehetne elmondani, hely­szűke miatt csupán a P. filem- nický Ifjúsági Brigád alkotó kezdeményezését említem. Szó szerint idézem naplójuk följegy­zéseit: „Tudjuk, hogy üzemünk gépi berendezésének cseréje nagy erőfeszítést, odaadást kö­vetel. De az esetleges hátrá­nyok leküzdéséből mi is részt vállalunk. ígérjük, hogy a XV. pártkongresszus tiszteletére fel­adatainkat 104 százalékra tel­jesítjük. A folyó év végéig 15 ezer korona értékű nyersanya­got takarítunk meq, brigádunk minden tagja pedig 8—8 órai társadalmi munka ellenértéké­ről mond le az üzem javára * Mennyi értéket képviselhet ez az aktivitás összesen? El­árulhatom. A járási pártkonfe­rencia szónoki emelvényéről Karol Drábik brigádvezető — akit erre az ünnepélyes alka­lomra Dubcová elvtársnő is el­kísért — nagy tetszésnyilvání­tás közepette bejelentette: „If­júsági brigádunk a társadalmi munka elvégzésére irányuló fel­ajánlását — mivel három kom­munista szombatot tartottunk — a mai nappal teljesítette. Brigádunk mind az 531 tagja részt vett a munkában, és 3,6 millió korona értékű árut ter­meltünk.“ ♦ •* ► Ha az elmondottak alapján valaki azt hinné, hogy a nitrai Plasti kában minden rózsás, problémamentes, nagyot téved­ne. Bajból, gondból van elegen­dő náluk is. Ám munkáskollek­tíváik leleményességének és becsvágyának tiszta vizű forrá­sai szinte kiapadhatatlanok. SZOMBATH AMBRUS 1976. III. 4. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom