Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám, csütörtök

Csehszlovák—NDK gazdasági ás tudományos-műszaki tanácskozás A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa HŰEN A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS ELVEIHEZ Testvérpártok küldöttség vezetőinek üdvözletei (ČSTK) — A Kolodöje Állami Kastélyban megkezdődött szer­dán a csehszlovák—NDK gaz­dasági és tudományos műszaki együttműködési közös bizottság XIX. ülésszaka. A tárgyalásokon a csehszlo­vák küldöttséget František Ha- mouz, szövetségi miniszterel­nök-helyettes, az NDK küldött­ségét Gerhard Weiss, a minisz­tertanács elnökhelyettese veze­ti. Az ülés mindenekelőtt a Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitká­ra és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára között idén januárban Lányban meg­tartott munkaértekezlet eredmé­nyeiből indult ki, és egyes idő­szerű feladatok végrehajtásá­val foglalkozik a két ország vi­szonylatában. A megbeszélések középpontjában a gazdasági együttműködés, a termelési spe cializálás és kooperáció továb­bi elmélyítésére irányuló konk­rét intézkedések állnak, kiilö nősen a gépipar, a szállítóipar, a vegyipar és a fogyasztási cik­keket előállító ipar területén. dőlj Vanöo, az SZLKP KB osz­tályvezetője, Németh Jenő, az SZSZK mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterének he­lyettese. a mezőgazdasági szer­vezetek és szolgáltatások igaz­gatói. a SZISZ, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Szakszervezeti Szövetség kerü­leti bizottságának képviselői. Könyvkiadó a CSKP XV. kong­resszusa alkalmából ismét több kiadványt jelentett meg magya­rul is, és arra törekszik, hogy igényes művekkel járuljon hoz­zá Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának a népsze­rűsítéséhez, és a csehszlovákiai magyar dolgozók eszmei-politi­kai neveléséhez. A Pravda Könyvkiadó a kö­zelmúltban ünnepelte megala­kulásának a harmincadik évfor­dulóját. Az esemény alkalmából a kiadó az utóbbi öt évben megjelentetett kiadványairól bibliográfiát jelentetett meg. Az öt év termése — a magyarul megjelent kiadványokkal együtt — összesen 614 kiadvány, (zsaj (Folytatás az 1. oldalrólJ szépségű üdülővidéken újabb védett területeket létesítettek, Umahanov, a dagesztáni te­rületi pártbizottság első titkára a Káspi-tenger idegenforgalmi hasznosításáról beszélt. Az SZKP XXV. kongresszusá­nak délutáni ülésén négy fel­szólalás hangzott el. Elsőnek Pavel Fegyirko, a kraszno- jarszki határterületi pártbizott­ság első titkára emelkedett szó­lásra. Ezután következett Ana­toli j Kosztouszov, szerszám gép­gyártási és szerszámipari mi­niszter, majd Jelena Spakova, a kujbisevi Rosszija Csokoládé yyár igazgatója mondotta el hozzászólásai. Az ülés utolsó felszólalója Mihail Trunov, az SZKP Belgorodi Területi Bizott­ságának első titkára volt. A délutáni ülés végén követ­kezett Alekszej Koszigin vita­záró felszólalása, majd a kong­resszus által megalakított hatá­rozati javaslat-szövegező bizott­ság nevében Pjotr Maserov, a Belorusz KP Központi Bizottsá­gának első titkára tett jelentést a bizottság munkájáról. Az SZKP XXV. kongresszusán ma zárt ülés keretében kerül sor a párt központi bizottságá­nak megválasztására — jelen­tette be szerdán Viktor Afa­naszjev, a kongresszus szóvivő­je. Afanaszjev elmondta, hogy mivel a kongresszus közel öt­ezer küldöttének részvételével a központi bizottság jelölések lebonyolítása túlságosan nehéz­kes volna, a zárt ülésen először külön jelölőbizottságot alakíta­nak, amelyben minden szovjet köztársaság és terület, minden nagyobb város és pártszervezet küldöttcsoportja képviselőt küld. Ez a szűkebb testület vi­tatja meg, hogy kik kerüljenek a jelöltek listájára. A jelölőbi­zottság javaslatát azután a kongresszus elé terjesztik, ahol személy szerint minden egyes jelölést jóváhagyatnak, s csak ezután kerül sor a titkos sza­vazásra a véglegesített jelölő­listáról. Az SZKP XXV. kongresszusa pénteken fejeződik be, s ugyan­azon a napon az új összetételű központi bizottság első ülésén választják meg az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagjait és póttagjait, titkárságának tag­jait, valamint a főtitkárt. William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára a szerdai ülésen felszólalásában hangsúlyozta: A világ meggyő­ződhet arról, hogy a Szovjet­unió reális külpolitikája előse­gíti a béke megszilárdulását. Az SZKP XXV. kongresszusán meg­hirdetett békeprogram a béké­ért, és az imperialista agresz- szió ellen harcoló összes erők programjává vált. A Kanadai Kommunista Párt elítéli a maoistákat azok szaka- dár szov jelel lenes és kommu­nistaellenes politikáját. A bé­kéért, az imperializmus ellen vívott küzdelem nem lehet sike­res a maoizmus ellen folytatott állandó harc nélkül. Pártunk véleménye szerint a jelenlegi helyzet megköveteli a kommunista és munkáspártok még szorosabb együttműködését és egységét,, a proletár interna­cionalizmus erősítését. Éppen ezért támogatunk minden olyan intézkedést, amely a kommunis­ta és munkáspártok egységé­nek szilárdítását szolgálja. Ép­pen ezért elítéljük az olyan po­litikát és akciókat, amelyek alá­ássák a kommunista és mun­káspártok internacionalista egy­ségét. A Kanadai Kommunista Párt főtitkára után Jesus Faria, a Ve­nezuelai Kommunista Párt fő­titkára szólalt fel. Kijelentette: Pártunk nagyra értékeli az SZKP elvi és következetes ál­láspontját, különösen Kubával, Vietnammal, a közel-keleti or­szágokkal, Angolával kapcsolat­ban és a szabadságukért küz­dő más népek vonatkozásában. A főtitkár az igazi nemzetkö­ziség gyakorlati megnyilvánu­lásának nevezte az SZKP XXV. kongresszusának azt a felhívá­sát, hogy adják vissza az impe­rializmus és a reakció által be- börtönzöttek szabadságát. E fel­hívás nagy visszhangot keltett, és minden bizonnyal elősegíti a nemzetközi szolidaritási mozga­lom további elmélyülését. Jesus Faria kijelentette, hogy a Venezuelai Kommunista Párt fellép a kormány minden olyan intézkedésével szemben, amely nincs összhangban a nép köve­teléseivel, de fenntartás nél­kül támogatja a kormányt ak­kor, amikor a nemzeti érde­keknek az imperialista beavat­kozással szembeni megvédésé­ről van szó. Azzal a meggyőződéssel té­rünk vissza hazánkba — jelen­tette ki a Venezuelai KP főtit­kára —, hogy az SZKP XXV. kongresszusa mérföldkőként vo­nul be a történelembe. A kong­resszus határozatai nemcsak a szovjet emberek, hanem a nem­zetközi osztályharc élvonalában álló valamennyi kommunista számára gyakorlati értékű út­mutatásnak bizonyulnak. Jorge del Prado, a Perui Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára az SZKP kong­resszusa szerda: reggeli ülésé­nek utolsó felszólalója Peru kommunistáinak, „az igazi nem­zeti függetlenség és a társadal­mi haladás útját követő egész népének“ nevében üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusát. Latin-Amerika népei mind vi­lágosabban látják, hogy kik az igazi barátaik és kik szolgálják az imperializmust. A Perui Kom­munista Párt — jelentette ki Jorge del Prado, — elítéli az áruló maoizmust, amely a nem­zetközi bojkott viszonyai köze­pette szemérmetlenül támogatja Pinochet fasiszta rezsimjét, An­golában pedig az imperialisták és a fajgyűlölők bábjait. A szocialista építésnek a Szovjetunióban elért sikerei — amelyekről hű képet ad az SZKP kongresszusa — elősegí­tik a nemzetközi kommunista és forradalmi mozgalom erősö­dését. Jorge del Prado végezetül ki­jelentette: A Perui Kommunis­ta Párt megerősíti hűségét a marxizmus—leninizmus elvei­hez, a proletár internacionaliz­mushoz, szem előtt tartja a vi­lágforradalmi mozgalom érde­keit és állást foglal a kom­munista és munkáspártok új nemzetközi értekezletének a legrövidebb időn belül való megrendezése mellett. Járási párttitkárok értekezlete (ČSTK) — Bratislavában teg nap tanácskoztak a nyugat­szlovákiai kerület mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari pártmun­kával foglalkozó járási párt­titkárok. Megvitatták az állami tervfeladatok biztosítását az ál­lattenyésztésben és a takar­mánnyal való gazdálkodásban. A tanácskozáson részt vett Ra­A FELVILÁGOSÍTÁS ESZKÖZE Március a könyv hónapja. Az esemény alkalmából a Pravda Könyvkiadó vezetősége tegnap délután Bratislavában, a főisko­lások klubjában beszélgetést rendezett az olvasókkal, a szer­zőkkel, és a kiadó munkatár­saival. A tanácskozást dr. La­dislav Holota kandidátus, a Pravda Könyvkiadó főszerkesz- tőie nyitotta meg és vezette. Az összejövetelen előadás hangzott el a kiadó munkájáról, problé­máiról és a közeljövőben meg­jelenő politikai kiadványokról. Az élénk vita keretében felszó­lalt Dusek Imre, a Pravda Könyvkiadó magyar szerkesztő­ségének a vezetője is. Többek között elmondta, hogy a Pravda A nyugdíjak módosításáról Válasz néhány kérdésre 1976 januárjától életbe lépett az új társadalombiztosítási törvény. Az egyik legfontosabb intézkedés a nyugdíjak mó­dosítása, amely csaknem az összes nyugdíjast érinti. A nyug­díjasok többsége pozitívan fogadta ezt a rendezést, egyesek azonban kétségbe vonják, hogy vajon helyesen rendezték-e nyugdíjukat. A nyugdíjhivatalhoz, a járási nemzeti bizottságok szociális és egészségügyi osztályaihoz továbbított kérdésekből nyilvánvaló, hogy nem értette meg az összes polgár a végre­hajtott módosítás célját. A ČSTK tudósítója a leggyakrabban elhangzó panaszokat és kérdéseket tolmácsolta dr. MILENA VEJVOÓOV ANAK, a Mun­ka- és Szociálisügyi Minisztérium nyugdíjbiztosítási osztálya vezetőjének. # Melyik nyugdíjakra vonat­kozik a módosítás, és hogyan valósítják meg a nyugdíjak emelését? — 1976 januárjától az összes öregségi, rokkantsági, árvasági nyugdíjat emeltük. Az özvegyi nyugdíjat csak abban az eset­ben emeljük, ha az özvegy nem kap öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat, a magángazdálkodók biztosítása alapján megítélt nyugdíjak közül csak azok emelkednek, amelyek a nyug­díjas egyedüli bevételi forrását Jelentik és nem érik el a nyug­díjak újonnan megállapított minimális összegét (600 koro­na egyénnél, 1100 korona há­zaspárnál). így emelkednek a szociális nyugdíjak is. Nem emelkednek a feleségek nyugdíjai és egyes régebben megítélt Juttatások, amelyek az új társadalom-biztosítási tör­vény értelmében már nem for­dulnak elő (baleseti nyugdíj, szülők és testvérek nyugdíjai stb.). A nyugdíj meghatározott ha­vi összeggel emelkedik. Ez az összeg függ a nyugdíj megíté­lése Időpontja óta eltelt idő­szaktól, valamint a nyugdíj összegétől. Ez alatt a tiszta nyugdíjat értjük, tehát a to­vábbi munkáért járó emelést is. Azokat az összegeket, ame­lyekkel a nyugdíjakat emelték, az új társadalombiztosítási tör­vény 8. részében található táb­lázatok határozzák meg. @ Az alacsonyabb nyugdíja­kat élvező személyek nem ér­tik, hogy az alacsonyabb nyug­díjak miért emelkedtek kisebb összeggel, mint a magasabbak. — Ez céltudatos megoldás. Csakis így érvényesülhet az ér­demek elismerésének alapelve, amely az új törvény értelmé­ben előtérbe kerül. Társadal­munk mai fejlettségi fokán az érdemek elismerésének alapel­ve nem szigetelhető el az el­végzett munkáért járó jutalom meghatározásának módjától. A munkáért járó jutalmat az el­végzett munka szerint határoz­zák meg, ugyanúgy a nyugdíjak összege is összefüggésben áll a nyugdíjas keresetével — mi­nél magasabb a keresete, an­nál magasabb a nyugdíja. Mi­nél magasabb a nyugdíj, annál nagyobb az emelés is. Ezt a szándékunkat igazolja az a tény is, hogy a magasabb nyugdíjak a bérek színvonalá­nak emelkedése következtében jobban lemaradtak, mint az alacsony nyugdíjak. # Egyes nyugdíjasok úgy vé­lekednek, hogy az eddigi adó megszüntetésén kívül még egy pontosan meghatározott összeg­gel is emelik nyugdijukat. Mit válaszolna az ilyen kérdésekre? — Ez a feltevés nem he­lyes. A nyugdíj csakis a tör­vény által meghatározott ösz- szeggel emelhető. Ez az összeg elsősorban egyenlő az eddig levont adó összegével. Azok­nál a nyugdíjasoknál, akik te­kintettel nyugdíjuk alacsony összegére nem fizettek egyál­talán adót vagy csak keveset, a nyugdíj emelése relatíve ma­gasabb, mint azoknál, akik ed­dig magasabb nyugdíjakat kap­nak. Ez az eljárás figyelembe veszi a szociális szempontokat. m Előfordul, hogy az öreg­ségi nyugdíjat élvező egyének azt követelik, hogy nyugdíju­kat ugyanolyan mértékben emeljék, mint a többi nyugdí­jasét. Mit válaszolhatunk az ilyen kérdésekre? — Tudatosítanunk kell, hogy olyan nyugdíjakról van ebben az esetben szó, amelyeket már 1971-ben emeltünk. A mostani emelésnek gyakorlatilag ugyan­olyanok az indító okai, mint az 1971-ben végrehajtott mó­dosításnak. Ezt a tényt figye­lembe kellett venni. Az öreg­ségi nyugdijak esetében az 1976 januárjától kapott emelés tulajdonképpen csak az 1971­ben végrehajtott módosítás ki­egészítését jelenti. Ezért az öregségi nyugdíjak emelése alacsonyabb, mint azoké a nyugdíjaké, amelyeket 1971-ben nem módosítottunk. 9 Lehetséges, hogy a nyug­dijak összegét az új társada­lombiztosítási törvény szabá­lyai szerint határozzák meg? — Érkeznek ilyen kérvények. De a kérvényezőknek nem te­hetünk eleget. A nyugdíjak megítélésének módja csak 1976. január elsejétől változott. így tehát csak azokra a nyugdíja­sokra vonatkozik, akik január elsejétől jogosultak nyugdíjra, illetve már régebben jogosul­tak, de megszakítás nélkül to­vább dolgoztak anélkül, hogy nyugdíjat kaptak volna. A tár­sadalombiztosítási törvény és általában a csehszlovák jogrend nem alkalmazza azt a gyakor­latot, hogy egy szabály vissza­menőleg is érvényes lehet. O Mit jelent az érdemek el­ismerésének elmélyítése? — Ez az alapelv nem szige­telhető el a nyugdíjasok mun­kaérdemeitől, amelyeket már az előző nyugdíjősszegben is kifejezésre juttattunk. Ezért a nyugdíjak nem emelhetők azo­kért az érdemekért, amelyeket a nyugdíjas politikai, közéleti vagy más társadalmi tevékeny­ségében szerzett még abban az esetben sem, ha a nyugdíjas különböző elismerésekben és kitüntetésekben részesült. A nyugdíjak nem emelhetők azo­kért az érdemekért sem, ame­lyeket a nyugdíjas az egysé­ges földmflvesszövetkezetek megalapításában vagy építésé­ben szerzett. Az egységes föld­művesszövetkezetek alapító tagjainak és érdemes tagjai­nak érdemeit különleges mó­don • Szövetségi Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium által kiadott irányelv alapján megítélt kiegészítés alapján ismerjük el. % A kérdések egy csoport­ja a nyugdíjak emelésével kap­csolatban az adókedvezményre vonatkozik. — Meg kell állapítani, hogy a nyugdíjak emelésére minden­ki jogosult, tehát kifizetéséről senki sem mondhat le. Abban az esetben sem, ha az emelés összege esetleg nem éri el an­nak az adókedvezménynek az összegét, amelyet eddig vala­melyik családtag élvezett a nyugdíjas eltartása fejében. Előfordulhat tehát, hogy a megemelt nyugdíj olyan össze­get ér el, amelynél már nem adható adókedvezmény. Nem tehetünk eleget az olyan kéré­seknek, hogy a nyugdíjakat az előírtnál alacsonyabb összeggel emeljük. Egyes nyugdíjasok a leg­különbözőbb okokra hivatkozva nyugdíjuk további emelését kérvényezik. Eleget tesznek ezeknek a kérvényeknek? — A társadalombiztosítási rendszer tökéletesítése a leg­jelentősebb esemény a szociá­lis gondoskodásban a háború utáni években. Megvalósítása jelentős eszközöket igényel. Ezért az erre a célra előirány­zott összegeket a lehető leg­célszerűbben kel! felhasználni. Tekintettel a költségvetési fe­gyelemre, valamint népgazda­ságunk további folyamatos fej­lődésének szükségességére, fe­lelőtlenség lenne, ha többet fordítanánk ezekre a célokra, mint amennyi rendelkezésünk­re áll. Ezért nem tehetünk ele­get azon nyugdíjasok kérel­meinek, akik a már megítélt nyugdíjaik összegének további emelését kérvényezik. 1976. III. < A MAGYAR FÖKONZUL A SENICAI JÁRÁSBAN (ČSTK) — Tatai József, a Magyar Népköztársaság bratis­lavai főkonzulja tegnap a se- nical iárásba látogatott. A fő­konzult Hrabec István, a fő­konzulátus konzulja és Ľudovít Kúdela, az SZSZK kormányhi­vatalának protokollfőnöke, a nemzetközi kapcsolatokkal fog­lalkozó osztály vezetője kísérte. A vendégek a délelőtti órákban a járási pártbizottság székházá­ban tanácskoztak a senicai já­rás vezetőivel. A Magyar Nép- köztársaság főkonzulja délután az ősrégi Skalicába látogatott, ahol megtekintették ü Grafobal papíripari vállalatban a képes lapokat és a csomagolópapír- előállító üzemrészleget, HolíČon pedig a Movis korszerű mező­gazdasági vállalatot. Tatai József, a Magyar Nép­köztársaság főkonzuljának a nyugat-szlovákiai kerület legna­gyobb járásában tett látogatása azt a célt követte, hogy meg­ismerkedjen a járás dolgozói­nak életével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom