Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-07 / 32. szám, szombat
Kubában népszavazást tartanak az új alkotmányról A BIZTONSÁGI TANÁCS VITÁJA A COMORE SZIGETEK PANASZÁRÓL ilavanna — Nagy politikai esemény küszöbén áll a Kubai Népköztársaság. Február 15-én a kubaiak milliói járulnak a választási urnákhoz, hogy szavazzanak az ország új alkotmányáról. A népszavazás az új alkotmányról fontos szakasz a szocialista társadalom fejlődésében. Az alkotmánytervezetet először országos vitára bocsátották. majd a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa elé terjesztették jóváhagyásra. Bias Roca, a Kubai Kommunista Párt KP Politikai Bizottságának tagja, az alkotmányelőkészítő bizottság vezetője. Havannában sajtóértekezleten rámutatott: A néptömegek tevékeny részvétele az alkotmány- tervezet megvitatásában tanúsítja, hogy igazi demokrácia van az országban. Az új alkotmány megfelel az egész nép érdekeinek. Kifejezésre jutnak benne azok az alapvető változások, amelyek végbementek az országban a gazdasági, n társadalmi és a politikai élet minden területén. A szocializmus építésének útján magabiztosan haladó Kubának szüksége van szocialista alkotmányra, amely jogilag rögzíti az elért vívmányokat. Az alaptörvény tervezete ünnepélyesen meghirdeti, hogy Kuba — a munkások és parasztok, minden dolgozó szocialista állama, amelyben a hatalom a népé. Rögzíti a kubai nép alapvető jogait, egyebek között a munkához, a művelődéshez, az orvosi ellátáshoz való jogát. Bias Roca megjegyezte, hogy a dokumentum elkészítésénél elmélyülten tanulmányozták más országok, mindenekelőtt a szocialista országok tapasztalatait. Mint hangsúlyozta, az alaptörvény elfogadásának nagy jelentősége lesz nemcsak Kuba, hanem egész Latin-Amerika, sőt más fejlődő országok számára is. A MOSZKVAI PRAVDA KUBA NÖVEKVŐ NEMZETKÖZI SZEREPÉRŐL Moszkva — A moszkvai Pravda pénteki száma Pierre Elliott Trudeau kanadai miinszterelnök havannai látogatását kommentálva rámutat: A két ország viszonya példát mutat a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködésre és jó kapcsolatokra. Évről évre növekszik a szocialista Kuba nemzetközi tekintélye, s ezt nagymértékben elősegíti a nyugati félteke első szocialista országának következetes, elvhű külpolitikája. A szabadság szigete elleni blokád politikája teljes kudarcot vallott. Az Egyesült Államok elégedetlensége ellenére már számos latin-amerikai ország létesített diplomáciai kapcsolatokat a forradalmi Kubával. Még az Egyesült Államokban is egyre gyakrabban és eltökéltebben lépnek fel azok, akik úgy vélik, hogy a két szomszédos ország kapcsolatai nem megfelelőek. Kuba diplomáciai sikereit a népgazdaság, a kultúra, a szocialista demokrácia fejlesztése terén elért sikerek biztosítják. Kuba aktívan és következetesen támogatja a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeket, s ez is hozzájárul tekintélyének és nemzetközi jelentőségének növekedéséhez. Kuba konstruktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi enyhülés fejlődéséhez és az egyetemes béke megszilárdításához — írja a moszkvai Pravda. AZ SZKP moszkvai pártszervezete Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát választotta küldöttéül a párt XXV. kongresszusára. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG és a Zöld-foki-szigetek Köztársaság kormányfői befejezték tárgyalásaikat. Lázár György és Pedro Pires elhatározta, hogy a két ország kapcsolatait minden téren fejleszteni fogják. GENFBEN a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei újból összeültek, hogy tárgyaljanak a stratégiai és támadó-fegyverrendszerek korlátozásáról. KAMBODZSA legfelsőbb törvényhozó szervébe, a Népi Képviselők Tanácsába március 20- án választásokat rendeznek. ATHÉNBAN befejezte tanácskozását az öt balkáni ország képviselője. A gazdasági és a technikai együttműködés kérdéseiről tárgyaltak. HELSINKIBEN ma kezdődik az európai parasztpártok és szervezetek, a Centrumpárt és a baloldali haladó demokratikus pártok tanácskozása. Megvitatják az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányában megfogalmazott elvek megvalósításával kapcsolatos feladatokat. ALDO MORO kijelölt olasz miniszterelnöknek lehetősége nyílt egy új kisebbségi kormány megalakítására, amely csak a kereszténydemokratákból állna. A DÉL-SPANYOLORSZÁGI Murcia városban egy tömegtüntetés alkalmából, amelyen 1000 építőmunkás vett részt, a spanyol rendőrség tüzet nyitott a tömegre. New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatja a Co- more-szigetek Franciaország ellen benyújtott panaszának vitáját. Az eddigi vita során a Comore-szigetek képviselője is elmondta, hogy a Franciaország által tervezett népszavazás a független afrikai állam szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megsértése. Követelte, hogy Franciaország mondjon le a népszavazásról, amelynek célja, hogy Mayotta-szi^et lakosságát szembe állítsa a szigetcsoport többi lakójával. Benin és Panama képviselője felszólalásában támogatta e követelést. Mohammed Sziad Barre tábornok, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Tanácsának elnöke üzenetet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, amelyben hangsúlyozza: Haladéktalanul valóra kell váltani a Közgyűlés 30. ülésszakán hozott határozatot, amely követelte a függetlenség mielőbbi és feltétel nélküli biztosítását Francia- Szomálipart lakosságának. Az érintett területről ki kell vonni a francia csapatokat. Az államfő — utalva az elmúlt napok eseményeire — felhívja a figyelmet arra, hogy a francia kormány kísérleteket tesz a térségben „stratégiai érdekeltségeinek fenntartására és katonai jelenlétének kiépítésére.“ A Biztonsági Tanács középeurópai idő szerint tegnap este folytatta a Comore-szigetek által benyújtott panasz vitáját. Izrael az arab világ megosztására törekszik Rabin miniszterelnök hazautazott az USA-ból New York — Jichak Rabin izraeli miniszterelnök befejezte az Egyesült Államokban tett 11 napos látogatását. A miniszter- elnök Washingtonban Ford elnökkel, és Kissinger külügyminiszterrel tárgyalt. Megbeszélései után Chicagóba és Los Angelesbe látogatott el, ahol a helyi zsidó közösségek vezetőitől pénzadományokat kért. Elutazása előtt a televíziónak adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány vezetőivel folytatott tárgyalásai „igen pozitívak voltak“ és sikerült megállapodni „bizonyos közös megközelítési módokban“. Erről további részleteket nem közölt. Rabin jelezte, Izrael azt szeretné, ha Jordániával és Szíriával ugyanolyan kétoldalú megállapodást írhatna alá, mint legutóbb Egyiptommal. Mint ismeretes. a Kissinger segédletével létrejött sínai megállapodás értelmében Egyiptom bizonyos területekért jelentékeny politikai, gazdasági és más jellegű engedményeket tett Izraelnek. Hangoztatta: Ezt a megközelítést nemcsak az arab—izraeli konlfliktus egyik területére kell kiterjeszteni, hanem más országokra is. amelyek a konfrontáció valódi részesei. A miniszterelnök szerint az Egyesült Államokban tett látogatása meggyőzte őt arról, hogy az amerikai nép és a kormány még mindig erőteljesen támogatja Izraelt. Ugyanakkor elismerte, hogy a legutóbbi közvéleménykutatások adatai szerint az amerikai közvélemény egyré- sze már elpártolt Tel-Avivtól. Cáfolta az arról szóló híreket, hogy az Egyesült Államok Izraelt a Palesztina! Felszabadí- tási Szervezettel való közvetlen tárgyalásokra kívánná rábírni. 1976. II. 7. 3 (Folytatás a 2. oldalról) náfnak azt az ún. elméleti munkáját, amelyről úgy döntöttek, hogy a CSKP XV. kongresszusa előtt használják fel. Engedjenek meg egy további idézetet. Részletek néhány okmányból, amelyekből világosan tűnik ki éppen ez a szándék. Azt írják: „Továbbá: egy hónappal ezelőtt arról volt szó, hogy bizonyos időbelileg korlátozott vesztegetési összegért, tehát, ami csak az egész anyag közlése után folyósítható, megszerezheti a „Memorandum“-ot (Zdene Mlynár elméleti munkájára gondol — a CSTK megjegyzése), tehát azt a kb. 300 oldalt, amit mi (a Szabad Európa — a CSTK megjegyzése] természetesen fiókba zárunk és csak az adott utasításra vesszük elő. Ebben megegyeztünk.“ Ez egy részlet volt abból a levélből, melyet Milan Schulz Adolf Müllernek és Bedrich Utitznak írt. Mindkettőt ismertem és mindkettővel találkoztam.. Bedrich Utitz — saját maga úgy mutatkozik be, mint Utytz — a rádió egykori dolgozója, a jobboldal híve. 1960-ben az NSZK-ba emigrált. ahol Adolf Miillerrel együtt megalapította az ,Index“ nevű könyvkiadó céget. Adolf Müller az ötvenes években a nyugat-berlini csehszlovák külképviseleti hivatalban dolgozott. Firt úr kijelentése szerint Adolf Müllert beszervezte az amerikai hírszerző szolgálat, és Firt elsősorban a tudományos értekezleteken tartotta vele a kapcsolatokat. 1968 után Müller az NSZK-ba emigrált és a Szabad Európa állandó munkatársa lett. KÉRDÉS: Folytatták az előkészületeket a CSKP XV. kongresszusának megzavarására? VÁLASZ: Ezeket folytatták és folytatják. Mlynár volt és maradt az első számú tényező. Abban a levélben, melyet Schulz 1975. július 30-án írt Müllernek, nagyon szépen leírják az előkészületek módszerét. Figyellek meg, hogy itt sem játszik a pénz valami alárendelt szerepet. Schulz ezt írja: „Nem értem, mi indokolja azt az aggodalmat, hogy mi korábban hozzuk nyilvánosságra a kéziratot, mint ahogy megegyeztünk. Hiszen azt nem szabad, mert hivatalos, vagyis más forrásra kell hivatkoznunk“. Ezután a Szabad Európa Mlynár kézirata alapján részletes javaslatot dolgozott ki. Az Index később ezt a tanulmányt könyvformában adta ki, hogy teljesítse a Szabad Európa amerikai vezetőségének a követelményét. KÉRDÉS: Mi volt a véleménye Schulznak, a Szabad Európa szerkesztőjének arról a munkáról, amit Mlynár nyújtott be. VÁLASZ: Nemcsak hogy milyen volt, de milyen ma a véleménye. Ez jói látható abból a levélből, melyet 1975. szeptember 4-én írt Tigridnek. Schulz ezt írja: „Olvasom ezt a Mlynáft, állandóan borzalmas és titokzatos, de azért elég unalmas. Egyrészt önmagát védelmezi, hogy azt mondta és nem amazt, másrészt azt magyarázza, hogyan kellett volna szerinte hatvannyolcban eljárni, s akkor állítólag minden sikerült volna. KÉRDÉS: Bizonyos* hogy Tig- rid úr az ügyeket természetesen ismerte és ismeri. Alkalma nyílt arra, hogy közelebb jusson Pavel Tigrid nevéhez és személyéhez? VÁLASZ: Pavel Tigriddel aránylag gyakran találkoztam. Igyekszik hatást gyakorolni mindenkor arra az emberre, akiről azt gondolja, hogy számára érdekes lehet, hogy segíthet munkájában, hogy valamire kihasználhatja, és igyekszik is mindenkor kihaszálni. Pavel Tigrid 1948-ban röviddel a februári események után szökött Nyugatra, és szívesen adja ki magát az egész csehszlovák emigráció vezető képviselőjének. Annyi bizonyos, hogy Pavel Tigrid hosszú évek óta a CIA ügynöke, amiben — és ez érdekes — az emigrációban senki sem kételkedik, és senki nem ad hangot annak a véleményének, hogy ennek talán nem kellene így lennie. Természetesen vannak bizonyos kétségek, eltérő nézetek, de csak abban, hogy milyen pénzügyi támogatást kap Pavel Tigrid az amerikai hírszerző szolgálattól. Tigrid teljes mértékben részt vesz a csehszlovákiai dissziden- sek szervezésében. Annak ellenére, hogy a Szabad Európa Rádiö fizetési jegyzékei nem tüntetik fel alkalmazottként, számítanak rá, s ő viszont testvériesen megosztja velük a Csehszlovákiából szerzett információkat. Ehhez a „munkamegosztáshoz“ ismét egy idézet fűződik, ez esetben abból a levélből, melyet Schulz írt Tigridnek 1975. augusztus 14-én. Ebben egy további akció megoldásáról van szó, melyet a Szabad Európa készít elő és realizál: „Mellékelem Vaculík levelét, amely éppen most érkezett Prágából. Vaculík állítólag lehangolt, amiért az ez ideig csak rövidített hírügynökségi formában jelent meg Nem szoríthatod be valahova a legközelebbi időben? Erre nekünk is szükségünk lenne, mert ellenkező esetben, ahogy ezt az US-parancsnokság ismét hangsúlyozta, nem sugározhatjuk. Csak ha más forrásra hivatkozhatunk, nem pedig a szerzőre. A továbbiakban mellékelek valamit az írószövetségről, amit drága barátunk Pachman közvetítésével küld. Hamarosan érkezik valami hang, de máshonnan, Helsinkivel kapcsolat ban is. A CIA számára magától értetődően mindenkor jobb, ha azt az anyagot, melyet a központ nagyon jónak tart, nem szürkébe öltözött, nehéz ame rikai akcentussal beszélő férfi kínálja fel, hanem éppen ellenkezőleg, valami kiérdemesült és a CIA iránt odaadó emigráns. Ezért a Szabad Európa teljes bizalommal fordul az olyanok hoz, mint Ivan Hartl, Josef Škvorecký, František Janouch, Gabriel Laub, Jiŕí Pelikán, Lu- dék Pachman és mások. KÉRDÉS: Néhányszor megemlítette az anyaqi kérdéseket, amelyek, mint látható, jelentős szerepet játszanak. VÁLASZ: Igen. Azt hiszem, nincs egyetlen olyan anyag sem, amelyben ne ismétlődne meg újra meg újra a pénz, a honorárium, a fizetés kérdése. Így például František Janouch úr megemlíti hamburgi folyószámlájának számát — 3664042, de Pachman úr sem buzgólko- dik ingyen. Ismerkedjünk meg egyik rövid, de nagyon tárgyilagos levelével, melyet a Szabad Európának küldött: „A doktor Pecháčekkel történt előzetes megegyezés alapján (remélem, hogy az ügy távozása után sem változik) időnként olyan, Prágában előkészített anyagokat kell küldenem, amelyek közlésre alkalmasak. Egyelőre egy ilyen anyagot küldök mellékelve, amelyet elég érdekesnek találok. Ha sikerül elhelyezni, kérem a honorárium átutalását a megegyezett módon. További küldeményt augusztus elején várok.“ Erre a levélre Schulz koordinátor úr 1975. július 29-én válaszolt: „Ami a honorádiumot illeti, a megegyezés ebben az esetben is érvényes. Igaz, hogy az ügyek egy kicsit felhalmozódtak ahhoz, hogy valamilyen módon kikerekíthessük, tehát még a közlés sem a kifizetés feltétele.“ Ez a levél azt bizonyítja, hogy a Szabad Európa nemcsak közlésre gyűjt anyagot, hanem más célokra is. Hogy ezek milyen célok lehetnek, azt talán egyértelműen sejteti, hogy a Szabad Európa egy negyed évszázad óta az amerikai hírszerző szolgálat alárendeltje. Hogyan egyeztethető össze ez a tevékenység a nemzetközi rádiósbizottságnak azzal a megállapításával, hogy a Szabad Európa és a Szabadság Rádió csak információkat sugároz. Mire adja az amerikai kongresszus a pénzt? Műsorszórásra, vagy információk gyűjtésére? KÉRDÉS: Annak az értéke, amit a Szabad Európa megvásárol, meqfelel a vásárlási árnak? VÁLASZ: Válaszoljunk erre Schulz úrnak már korábban közölt idézetével: „olvasom ezt a Mlynárt, állandóan borzalmasan titokzatos, de eléggé unalmas.“ Ez talán egyértelmű válasz. Több hasonló idézetet tudnánk itt bemutatni. Ügy gondolom, felesleges név szerint felsorolni mindazokat a botcsinálta ellenzéki írókat, akik ezeket elkövették. Talán még egy további kérdést. Abból a levélből, melyet Milan Schulz írt Hartl úrnak. Ez bizony őszinte vélemény azokról az egykori és maii társairól, akik Csehszlovákiában élnek. Schulz ezt írja: „Na, elegen vannak és ez még nem is valamennyi. Ezeknek az embereknek nincs semmi dolguk. Tehát írnak.“ KÉRDÉS: Mondhatna valamit azokról az akciókról, amelyeket a Szabad Európa, természetesen a CIA parancsára, a következő időszakra készít elő? VÁLASZ: A Szabad Európa például megrendelte és ígéretet kapott, hogy Prágából megkapja azt az anyagot, melyet néhány további személy segítségével Jirí Hájek dolgoz ki. Az anyag torzított mesterséges érvekkel hivatott „bizonyítani“, hogy Csehszlovákia megsérti a helsinki egyezményt. A megfelelő nagyságú honoráriumban természetesen idejekorán megegyeztek, éspedig annak a munkatársnak a számára is, aki ebben az esetben Jan Roháč álnév alatt szerepel. Ugyancsak készülnek arra, hogy a februári győzelem 30. évfordulójának alkalmából diszkreditálják ezt az eseményt. Erre Svec álnév alatt Kren történész, a Csehszlovák Tudományos Akadémia egykori dolgozója vállalkozott. KÉRDÉS: Hétéves külföldi tartózkodása bizonyosan erős hatást gyakorolt Önre. Befejezésül elmondhatná, melyek a legjellemzőbb benyomások a Nyugaton végzett munkából azzal a témával kapcsolatban, amelyről ma beszélgettünk? VÁLASZ: Tudja, az ún. szabad világban való tartózkodásom egész ideje alatt azt kérdeztem, mi készteti ezeket és az ezekhez hasonló embereket ilyen gyűlöletre, elvakultságra, arra, hogy nem látják, hogy egy sorban menetelnek a háborús bűnösökkel, a hidegháborús hősökkel saját hazájuk ellen, hogy elárulják saját népüket. Mi ez, kielégíthetetlen karriervágy, a nagyon is kétséges di- csőségszomj, vagy pedig egész egyszerűen vágyakozás a kemény valuták után? Elismerem, hogy ezekre a kérdésekre eddig magam sem találtam, választ.