Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-28 / 50. szám, szombat
Hl 1976. II. 28. 5 A PARANCSNOK A harmadik csengetés után kinyílt a magas vaskapu. Az ajtót nyitó ember homlokán évek szántotta barázdák húzódnak. Öltözete elárulja, hogy az ágyból kelt fel. Kezet fogunk. A lakás felé tartva észreveszem, a házigazdának nehezére »sík a járás. — Több mint egy hete betegeskedem — mondja, amikor beérünk. — A reuma, asztma ... Ilyen korban az embernek njár sok a baja. A szervezet is megérzi, hogy közeledik a nyugdíj- korhatár. — Mikor kerül még erre sor... — Hét év múlva, ha engedi az egészségem, hogy dolgozzam. Csákvári János, a házigazda, a szenei Elektrovod gépkocsivezetője, az üzemi népi milícia egységének a parancsnoka. Két lánya Bratislavában dolgozik, felesége a helyi postai hírlapszolgálat alkalmazottja. Egész nap egyedül van, így jólesik egy kicsit elbeszélgetni. — Fiatalon elkezdtem a munkát — mondja. — Tizennégy éves koromban a mezőgazdaságban, később a téglagyárban dolgoztam. Végül is vasúti pályamunkás lettem ... Aztán az egyik napon katonai behívót kaptam. Akik a második világháborúban a munkaszolgálatos századokban szoigáltak, elmondhatják, hogy megjárták a poklot. Ez a sors várt őreá is. Szolnoknál ásták a lövészárkokat, dolgoztak látástól vakulásig, s koplaltak, nélkülöztek. Sokan elpusztultak közülük addig, amíg gyalog megtették az utat Komáromig. — Bevagoníroztak és kivittek Drezdába. Itt értem meg a szövetségesek borzalmas légitámadását. Mi gyűjtöttük össze a * halottakat, takarítottuk a romokat —■ folytatja az emlékezést. — Hogy milyen munka volt ez, azt nehéz szóban kifejezni. Közülünk is egy szakasznyi környékbeli fiú örökre ott maradt. Egy ismerős orvos javaslatára két hónapig a gyengélkedőn maradt, majd elindult hazafelé, de Linzben elfogták. Lágerba került, ott volt, amíg az amerikaiak oda nem értek. Az első hajón érkezett Bratislavába. Vajon odahaza mi lehet — gondolta magában, és nehéz szívvel Senec felé vette útját. — Néhány napi pihenés után visszamentem a vasútra dolgozni — mondja. Amikor innen elbocsátottak, egy asztalosmesterhez kerültem, majd 11 évig a szénraktárban dolgoztam. Közben 1958-ban felvettek a pártba. Ekkor lettem a járási pártbizottság gépkocsivezetője és a népi milícia tagja. A területi átszervezés után kerültem az Elektrovod üzembe, ahol immár 16 éve dolgozom. Tizennégy éve vagyok a népi milícia üzemi egységének a parancsnoka. Az 1968-as események alatt három hónapig jóformán nem aludt odahaza. Az ezt követő évben is gyakran teljesített szolgálatot, irányította az egységet, a párt katonáinak maroknyi csapatát. Sok vitára került sor, de az azóta eltelt időszak neki adott igazat. Most is szereti megmondani az igazat, s ezért nem egyszer vannak kellemetlenségei. Olyan ember, akire azt szoktuk mondani, hogy ami a szívén, az a száján is. Tizenkét éve az üzemi párt- bizottság vezetőségének a tagja és az utolsó választások óta a városi nemzeti bizottság képviselője. — A népi milíciában utánpótlásra van szükségünk — mondja. — Úgy érzem, hogy ennek érdekében az üzemi pártbizottságnak többet kellene tennie, de az üzem vezetőségének is. Az egyéni érdeket nem helyezhetjük a köz, a társadalmi érdekek fölé. Nekem az a célom, hogy sorainkat fiatalokkal gya- rapítsuk, hogy amikor eljön az idő, legyen kinek átadni a fegyvert, a parancsnoki tisztséget. Szenvedélyesen beszél. Minden szaván érezni, hogy szívügye a népi milícia egységének sorsa. Nem szereti a fél munkát. Harminc éve jár gépkocsival, eddig baleset nélkül. S ha jól összeszámoljuk, megtette az 1 millió kilóméiért. S azt is el kell mondani róla, hogy szenvedéllyel és igen sok szeretettel jár a helyi alapfokú iskolába is, ahol a honvédelmi nevelés keretében lövészetre tanítja a gyerekeket. Igen örül, amikor látja, hogy a céltáblán sok a 10 pontos találat. — Idehaza vázát, éjjelilámpát és különböző tárgyakat esztergálok diófából — mondja — Ez a szórakozásom, amely egyben a kikapcsolódást is jelenti számomra. Ezekből a tárgyakból kiállítást lehetne rendezni, ha legtöbbjüket oda nem ajándékoztam volna. A napokban pedig egy tranzisztoros rádió szerelését kezdtem el. — Tervei, vágyai... — teszem fel a kérdést. Cigarettát vesz elő, vagy háromszor megszívja, majd így válaszol: — Minden téren teljesíteni a feladatokat. Ez mindnyájunk kötelessége. S még valami: szeretnék még egyszer eljutni a Szovjetunióba ... A kapuig kísér ki. Búcsúzóul erősen megszorítjuk egymás kezét. Magam elé képzelem egyenruhában, amelynek zubbonyára a februári események 28. évfordulója alkalmából A példás népi milícia jelvény, A haza védelmében szerzett ét'de mekért emlékérem és a Győzelmes Február 25. évfordulója emlékérem mellé újabb került. NÉMETH JÁNOS Megjelent cs Fortéiét 4. szama A lap üj száma A párt és a nép nagy egysége c. ve ercikkben köszönti a szovjet kommunisták lenini pártjanak XXV. kongresszusát, majd a Teljesítjük 1348 Februárjának forradalmi hagyatékát c. cikkben megemtékszik népünk történetének jelentős határkövéről. Az új szám foniosabb pártpolitikai cikkel közül a figyelmet az évzéró taggyűlésekről és konferenciákról, valamint A XIV. kongresszus határozatainak teljesítésével a CSKP XV. kongresszusa elé c. cikkösszeállításokra hívjuk fel. Időszerű pártpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. A párt politikája kifejezi a dolgozók érdekeit, Az alapszervezetek elnökeinek irányi-, tása és nevelése és A párt XV. kongresszusára c. cikkek is. Gazdasági vonatkozású írás a lapban a Kezdeményezés a hatodik ötéves tervben (a kohó- és gépipar előtt álló feladatokról szóló cikk], Illetve a Következetesen készüljünk a tavaszi mnn- Icákra c. kommentár. A marxista-leninista pártok szervezeti felépítése a demokratikus centralizmus lenini alapelvére épül, amit A pártiipíiés fó elve c. tanulmány Is bizonyít. A cikk érdeme, hogy rámutat: ebből munkásosztályunk élcsapata, a CSKP egy jottányit sem enged. Á lap új számában ezúttal töbl írás hivatott elősegíteni a lektorok és propagandis;ák munkáját. Ilyen írás többek között A formális logika felhasználása a propa gandainunkában, A haladás szükségessége (a leszerelési harc nélkülözhetetlenségéről szóló írás), valamint Az ideológiai harc problémái a helsinki konferencia után (3. rész) c. cikk. Figyelemre méltó a lapban A je- lenle>gi szociáUs demokrácia c. írás, mely a munkásmozgalomban megnyilvánuló opportunizmus elleni harc jelentőségét méltatja. Hasznos szovjet tapasztalatokkal Ismertet meg bennünket. A káderek iskolázása és nevelése a jó tapasztalatok alapján c. írás. • lkj) A gazdasági károk megelőzhetők Következetesen védjük <a szocialista vagyont Kedvező gazdasági eredményeink elsősorban dolgozóink lelkiismeretes, megbízható munkájának köszönhetőek. Akadnak azonban olyanok Is, akik a társadalmi vagyon megkárosításával törekszenek anyagi előnyökre. Noha a gazdasági bűncselekmények száma csökken a károk esetenként az 50 ezer koronát is meghaladják. Olyan társadalmi problémáról van tehát szó, amelynek a közbiztonság szervei fokozott figyelmet szentelnek. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva egyre több törvényellenes cselekedetet akadályoznak meg, illetve lepleznek le. A gazdasági bűncselekmények legnagyobb része a fegyelemsértésre, az üzérkedésre, a meg nem engedett vállalkozásokra, csempészésre és korrupcióra vezethető vissza. Egyesek visszaélnek az állásuknál fogva beléjük helyezett bizalommal is. Például az egyik gyümölcskereskedésben a hiány 460 000 koronát tett ki, a benzinnel, és egyéb hajtóanyagokkal való üzérkedések okozta károk pedig meghaladják a két millió koronát. Leleplezték azt a négyszeres betörőt >is, aki az egyik vonatot kirabolva 8 millió korona értékű benzin- utalványra tett szert. Kétségtelen azonban, hogy azok is a népgazdaság megkárosítói, akik ugyan nem a „saját zsebükre dolgoznak", hanem munkaadójuk érdekeit tartva szem előtt kerülnek ösz- szeütközésbe a törvénnyel. A közép-csehországi kerületben például az egyik üzem törvény- ellenesen 23 millió koronás bankszámlához jutott. A kisebb értékeket képviselő, pl. a „feketén“ fuvarozó gépkocsik okozta gazdasági károk még az említetteknél is gyakoribbak. A népi ellenőrző bizottság tevékenysége során 680 szervezetet ellenőrizve megállapította, hogy a fogyatékosságok legfőbb oka a szocialista vagyon hanyag kezelése. Többnyire ez a közöny teszi lehetővé a tettesek garázdálkodását. A tapasztalat szerint a lejtőre tévedt egyének megnövelése egyszerre nem sikerülhet, ám fegyelemmel, az előírások pontos betartásával, gondos nyilvántartással és rendszeres ellenőrzéssel megelőzhetők a gazdasági károk. Ezt a célt szolgálja a közbiztonságnak az üzemek dolgozóinak oktatására irányuló legújabb intézkedése Is. —kin — megtakarítás (ČSTK) — A Szovjetunión kívül hazánk az NDK-val folytatja a leggyümölcsözőbb együttműködést a tudomány és a technika terén. Az NDK-val való együttműködés következtében a csehszlovák vállalatok termelése 11 millió, effektivitá- sa pedig 23,7 millió koronával növekedett. A nyereség kb. 1,6 millió korona volt. A tudományos-műszaki fejlesztésben elért megtakarítások összege 28,8 millió korona. Az együttműködés egyidejűleg azt is lehetővé tette, hogy 25,3 millió koronával sikerült csökkenteni a ku tatásra és fejlesztésre fordított beruházásokat. A két ország együttműködése keretében fokozzák a kutatási, a szakosítási és a kooperációs feladatok közös megoldását. Jelenleg kisebb akciókról nagyobb közös akciókra térnek át, amelyek elősegítik a gazdasági együttműködés fejlesztését. Szerződés alapján a vágott gyapjúfonalak gyártásánál próbaüzembe helyeztek egy gépsort, melynek évi kapacitása ezer tonna. Az új gépsor a munkatermelékenység 50 százalékos növekedését teszi lehetővé. Egyúttal az orsózott fonal kezelésével kapcsolatos nehézségek is megszűnnek. Azzal, hogy a tőkésországokból behozott gépeket a KGST-tagállamokból származó gépekkel cserélik fel, gépsoronként kb. másfél millió koronát takarítanak meg. A hívők politikai ön tudatosodása A közelmúltban a Vatikán hivatalos jezsuita lapja, a La Cl- vita Cattolika érdekes írást közölt a katolikus egyház válságáról. A Pravdában B. Kuchar elemzi a cikket A katolicizmus válsága címmel. Az eredeti cikk írója, J. Joblin rámutat a katolikus egyház és a kapitalizmus kapcsolatára. Egyben magyarázatot keres arra a jelenségre, hogy a katolikus hívők körében miért terjednek egyre jobban a marxista eszmék. A szerző írásában képet nyújt a kapitalista rendszer embertelenségéről. A hívők ezt a lelkűk mélyén érzik. A jobb, az igazságosabb rendszer utáni vágy sokakat a marxizmus követőinek táborába irányít. Ez az eddig ismeretlen jelenség a katolicizmus mély válságából ered. Az egyház új szociális tanítása mindenekelőtt a szocialista tábor hívőit kívánja „megvédeni“ a haladó nézetektől. A haladó katolikus erők kezdeményezésére 1973-ban Bolog nában összehívták a „Keresztények a szocializmusért“ nevű konferenciát. A zárónyilatkozat hangsúlyozta, hogy az egyház elfordult a hívők és a munká* sok érdekeitől, mert a kapitalista rendszer szerves része lett. B. Kuchar végezetül megjegyzi: az egyházi előjáróságok ugyan mindent megtesznek a válság leküzdésére, a történelmi fejlődést azonban nem akadályozhatják meg, a hívők öntudatosodása tovább tart. FaHiklszés és az „ígéret földje” A napokban Brüsszelben megtartott cionista kongresszus ellen a haladó zsidók ezrei tiltakoztak. Ebből az alkalomból közöl a Tribúna leleplező cikket Vlagyimir Liszenkov tollából Izrael faiüldöző állam címmel. A politikai cionizmus követői szerint Izrael kiválasztott nemzet. A hivatalos statisztika a lakosságot két részre osztja: zsidókra és nem zsidókra. A nem zsidókat (palesztinai arabok) a fajüldözés legkülönfélébb eszközeivel sanyargatják. Az ellenük hozott csaknem 150 törvény korlátok közé igyekszik szorítani az érvényesülésüket. Az izraeli cionisták által kialakított fajmegkülönböztetési piramis legalsó részén foglalnak helyet az arabok. Ez az osztályozás az élet minden területén megmutatkozik. így pL egy arab földműves átlagos évi jövedelme csak a fele a zsidó földműves jövedelmének. Az „ígéret földjén“ nagyon sok bevándorolt zsidó csalódottan veszi tudomásul, hogy nem azt találta, amit várt. Az izraeli kormány ugyanis értékességl sorrendben listát készített a bevándorlókról. A lista szerint különféle előnyöket élveznek az észak-amerikai és a nyugat- európai zsidó nemzetiségűek, akik az ország vezetésében is részt vesznek. Velük szemben hátrányos az Ázsiából és Afrikából bevándoroltak helyzete A cionizmus előretörésével, amely a fajüldözés egyik formája, az utóbbi években jelentősen megnövekedett az Izraelből való kivándorlás, amely annak tulajdonítható, hogy teljesiiletlenül maradtak az Igények és a vágyak. \ válság áldozata a nyugdíjas A kapitalista világ gazdasági válságának egyik legmeggyőzőbb mutatója az infláció. A Nemzetközi Munkaszervezet közelmúltban közzétett statisztikája azt mutatja, hogy 1975- ben valamennyi kapitalista államban növekedett az infláció. Ezzel ellentétben a szocialista államokban az árak stabilak. A Rudé právoban' Dušan Rovenský Rekord infláció címmel nyújt összefoglaló áttekintést a nyugati világ helyzetéről. A növekvő inflációnak súlyosak a szociális és gazdasági következményei. Ha valamelyik államban mégis sikerül megakadályozni emelkedését, akkor ez csak a legnagyobb munkanélküliség és a reálbérek gyors csökkenése árán érhető el — állapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Az adatok rámutatnak arra, hogy a nominális bérek növekedése jelentheti a reálbérek csökkenését, mivel a magasabb bérek- nagyobb adócsoportokat jelentenek. Az alkalmazott ugyan többet keres, de a nagyobb adó miatt mégis kevesebbet kap. A statisztika szerint a válság legérzékenyebben a nyugdíjasokat sújtja, mivel a szociális segélyek távolról sem követik az áremelkedést. A munkaszervezet számokkal igazolja a kapitalista és a szocialista államok munkásainak helyzete közötti óriási különbséget. A kapitalista világban nagy a válság. Ezzel szemben a szocialista tábor gazdasága stabil. A CSKP mtonacwinalista politikája A Nové slovo legutóbbi számában 1. Roháčová A CSKP és a proletár internacionalizmus című írásában Csehszlovákia Kommunista Pártja internacionalista tevékenységét elemzi. A nemzetköziség eszméje már a kezdet kezdetén meghatározója volt a CSKP munkájának, hiszen a kommunista párt mindig a csehek és a szlovákok, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetiségek egységes pártja volt. Programjában nyíltan szembeszállt a dolgozók faji és nemzetiségi megkülönböztetésével. Jelentős tény, hogy a két háború közötti időszak politikai és szociális küzdelmeiben mindig a munkások és a parasztok érdekeit tartotta szem előtt, tekintet nélkül nemzetiségükre. A vezető elvtársak sohasem kérdezték, hogy a válság és a fasizmus elleni harcban szlovákok, csehek vagy éppen magyarok harcolnak-e. A CSKP politikája internacionalista jellegét a helyes nemzetiségi politika és a nemzetközi munkásmozgalomban való részvétel is meggyőzően bizonyítja. A proletár internacionalizmus eszméje arra kötelez bennünket, hogy támogassuk és segítsük a kapitalista államok mozgalmát, valamint a fejlődő országok és a gyarmatok anti- imperialista és függetlenségi harcát. KOVÁCS ILONA
