Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-04 / 29. szám, szerda
FÜGGETLENSÉGET AFRIKÁNAK! Csehszlovák felszólalás az ENSZ különleges bizottságában HELSINKI SZELLEMÉT VALÓRA KELL VÁLTANI A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE New York — Közzétették a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló deklaráció megvalósítását tartalmazó különleges ENSZ-bizottság beszámolóját. A beszámoló megállapítja: A külföldi gazdasági és más körök tevékenysége akadályozza a deklaráció megvalósítását Dél-Rhodesiában, Namíbiában, a többi gyarmati uralom alatt sínylődő területeken: A különleges bizottság aggodalommal állapítja meg, hogy Afrika déli részében, egyebek között Namíbiában és Dél-Rhodesiában külföldi gazdasági és egyéb körök további behatolása, pozíciók erősödése és kiszélesedése észlelhető. Mint a jelentésből kitűnik, a nyugati monopóliumok a gyarmati területeken továbbra is csupán azokat a gazdasági szektorokat fejlesztik, amelyek számukra a maximális profitot biztosítják. A kiemelt ágazat a mezőgazdasági, és azon belül is az exportra kerülő kultúrák termelése. A különleges bizottság rámutat, hogy az afrikai bennszülött munkások továbbra sem részesülnek társadalombiztosíMoszkva — A keddi moszkvai lapok kommentálták a múlt hét végén közzétett szovjet tervteljesítést. A Pravdában V. Belja- nov, a közgazdaságtudományok kandidátusa többi között a következőket írta: A fejlett szocialista gazdaság a nehézségek ellenére bebizonyította, hogy képes a jelentős és tartós növekedésre. A múlt évben meggyorsult az ország gazdasági és tudományos műszaki potenciáljának növekedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1975-ben elérte a 362 milliárd rubelt, azaz egy év alatt 14 milliárd rubellel növekedett. A nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed részét a szükségletek kielégítésére fordítottuk. A népgazdaság vezető ágazatában, az iparban egy év alatt — a tervezett 6,7 százalékkal szemben — 7,5 százalékkal emelkedett a termelés volumene. A termelés növekedésének négyötödét a munka termelékenységének növekedése és a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsulása eredményezte. Az SZKP irányvonalának megfelelően folytatódik a mezőgaz- dasáq anyagi-műszaki bázisának megerősítése. A mezőgaz tási segélyben. A monopóliumok — együttműködve a gyarmattartó hatalmakkal — elfojtják a szakszervezeti tevékenységet és a munkásmozgalmat, sőt katonai támogatást nyújtanak a nemzeti felszabadító mozgalmak visszaszorításához. A külföldi tőke védelme ürügyén külföldi csapatokat küldenek Dél-Afrika gyarmati területeire. Az ENSZ különleges bizottsága jelentésben ismét megállapítja, hogy bél-Afrikában a külföldi monopóliumok tevékenysége durván megsérti az ENSZ határozatait, amelyek ismételten állást foglaltak amellett, hogy meg kell adni a nemzeti szabadságot és függetlenséget minden afrikai népnek. A különleges bizottságban felszólalt Ladislav Smíd, Csehszlovákia állandó ENSZ-küldött- ségének vezetője, aki többek között hangoztatta, hogy a szocialista országok politikája a gyarmaturalom, a neokolonia- lizmus és a faji megkülönböztetés minden maradványának felszámolására irányul nemcsak Afrikában, hanem a világ minden részében. dasági üzemek egy év alatt 370 ezer traktort, 269 ezer tehergépkocsit és 73,2 millió tonna műtrágyát kaptak. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése alapot teremtett a több fontos, a lakosság életszínvonalával kapcsolatos intézkedés megvalósításához, így például az egy főre jutó reáljövedelem 4,2 százalékkal növekedett — fejezte be írását V. Beljanov. Kairó — Továbbra is élénk diplomáciai tevékenység zajlik az algériai—marokkói kapcsolatok normalizálása érdekében. Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök közvetítőként napok óta e térségben tartózkodik, hogy tárgyalásokat folytasson az algériai marokkói vezetőkkel. Az Al-Ahram című kairói lap szerint Mubarak három pontos tervet terjesztett a tárgyaló partnerek elé. Ebben felszólítja a szembenálló feleket, 1. szüntessék be egymás elleni Moszkva — A moszkvai Pravda keddi számában röviden áttekinti az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró- dokumentumában rögzített határozatok végrehajtását, az ezzel kapcsolatos problémákat és többek között megállapítja: Mindenki elismeri, hogy az európai biztonsági értekezlet határozatni hosszú távú akció- programot jelentenek. Természetes az is, hogy a határozatok megvalósítására országonként más és más formában kerül sor. Az összeurópai tanácskozás záródokumentumának valamennyi határozatát végre kell hajtani. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország, az NDK, Románia és a Szovjetunió külügyminiszterei 1975. december 15—16-án Moszkvában megtartott tanácskozásukon ismételten megerősítették, hogy országaik a helsinki határozat megvalósításán fognak munkálkodni. A nyugat-európai országok nemzetközi tevékenységében is jelentős helyet foglalnak el a helsinki tanácskozással kapcsolatos kérdések a záródokumentum hatása érződött azokon a magas szintű tárgyalásokon is, amelyeket a Szovjetunió képviselői folytattak az utóbbi hónapokban Finnország, Francia- ország, az NSZK, Olaszország, Portugália és Törökország képviselőivel. Általánosságban meg lehet állapítani, hogy a helsinki határozatok elérték céljukat. Ez azonban csak a kezdet. Az utóbbi időben gyakorlati intézkedésekre került sor ankatonai akcióikat, 2. a tűzszünet létrehozása után negyven- nyolc órán belül Kairóban tartsanak értekezletet, amelyen az algériai, a marokkói és az egyiptomi külügyminiszter venne részt, 3. hívjanak össze egy algériai—marokkói—egyiptomi csúcsértekezletet, az államfők részvételével. Algír — Abdesszalam Dzsal- lud líbiai miniszterelnök három nap leforgása alatt másodízben Algírba érkezett. Dzsallud látogatása szintén a szaharal konfliktussal függ össze. nak érdekében, hogy a záródokumentumban lefektetett elvek konkrét formát öltsenek. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. Fontos megállapodások jöttek létre Lengyelország és az NSZK között. A Szovjetunió és Franciaország nyilatkozatot fogadott el arról, hogy tovább fejleszti a két ország barátságát és együttműködését. Jugoszlávia és Olaszország véglegesen rendezték határproblémáikat. Vannak azonban olyan jelenségek is, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni. Hogyan egyeztethető össze például a NATO tanácsának a közelmúltban elhangzott, az agresszív tömb összeforrasztására vonatkozó felhívása azzal az elhatározással, hogy az államok felszámolják múltbeli kapcsolataik jellegéből fakadó ellentéteiket. Bizonyos nyugati körök politikai kamPányt indítottak az enyhülési folyamat ellen. Ez a kampány ellentétes a helsinki dokumentum azon megállapításával, hogy az aláíró államoknak fejleszteniük kell az enyhülés folyamatát. A dokumentumot aláíró államok megerősítették: Tiszteletben tartják egymás jogát arra, hogy szabadon megválasszák és fejlesszék saját politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerüket. Ez a rendkívül fontos megállapodás kifejezi a társadalmi rendszerek teljes egyenjogúságát az államközi kapcsolatok szintjén. Nyilvánvaló, hogy csak ilyen alapon lehet biztosítani a valóban békés egymás mellett élést. A nyugati szovjetszakértők azonban a szocializmus valamiféle evolúciójának lehetőségét hangoztatják, és annak szükségességéről írnak, hogy a nyugati országok politikai és diplomáciai eszközökkel segítsék ezt elő. Bár ezek csak kiragadott példák, kitűnik belőlük: Azoknak, akik az enyhülés pártján állnak, és készek tovább harcolni a béke megszilárdításáért, tovább kell munkálkodniuk azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten jóváhagyott elvek az európai államok közötti kapcsolatok szilárd alapjává váljanak. EREDMÉNYES SZOVJET TERVTELJESÍTÉS Diplomáciai tevékenység Spanyol-Szakara körül portugállá afrikai gyarma- ■ tai közül a három legfontosabb Angola, Mozambik és Bissau Guinea volt. Már mindhárom elnyerte függetlenségét, legutóbb — 1975. november 11- én — Angola. Milyen is volt a függetlenséghez vezető út? Angolát, ezt az ásványi kincsekben igen gazdag területet, lévén maga Portugália is tőkeszegény és fejletlen állam, alig hasznosították. A második világháború után fokozódott az ellenállás, megalakultak a felszabadító mozgalom szervezetei. A legfontosabbak: Angola Felszabadításának Népi Mozgalma (Movimento Popular de Li- bertacao de Angola — MPLA) és Angola Népeinek Szövetsége. Ez utóbbi egyesülve egy másik párttal Angola Nemzeti Felszabadítási Frontjává (FLNA) alakult, ötszáz éves gyarmati uralom után, 1961. február 4-én az MPLA vezetésével Észak-An- golában kirobbant a függetlenségért vívott fegyveres küzdelem. Ezért február 4-ét a Békevilágtanács az Angolai Népi Köztársasággal és az MPLA-val való nemzetközi szolidaritás napjává nyilvánította. A függetlenségi harc rendkívül nehéz körülmények között bontakozott ki. Az „anyaország“ — Portugália — több mint 100 ezer katonával próbálta feltartóztatni a felszabadító erőket. A szennyes gyarmati háborút a NATO-országok és a dél-afrikai fajüldöző kormány támogatásával folytatta, mind Mozambikban és Bissau- Guineában, mind pedig Angolában. Az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács többször felszólította Portugáliát, hogy adjon függetlenséget gyarmatainak, de a fasiszta rezsim több NATO-országra támaszkodva hosszú ideig nem tett eleget a felszólításnak. Amikor 1974. április 25-én Portugáliában megbukott a több mint 40 évig fennálló fasiszta rendszer, a gyarmati felszabadító mozgalmak szabad nagy csapás lesz az imperialista reakció és a fajüldözés déli bástyáira: a Dél-afrikai Köztársaságra és Rhodesiára. A felszabadító mozgalmak egyszer már megvívták háborújukat a függetlenségért — mégis dúl a harc Angoláért. Angola fő ellensége az Egyesült Államok, amely már eddig Angola 15 éve harcol utat kaptak. Először Bissau- Guinea, majd Mozambik, a Zöld- foki-szigetek, Sao Tomé és Princípe — és 1975. november 11-én — Angola nyerte el függetlenségét. Az újonnan kikiáltott Angolai Népi Köztársaság első elnöke Agostinho Neto lett. aki 1962 óta áll az MPLA élén. Neto elnök első programbe- szédében gazdasági, politikai és szociális reformokat hirdetett, kijelentette, hogy Angola minden ásványi kincsét államosítják, mezőgazdasági szövetkezeteket és állami gazdaságokat alakítanak. felszámolják az írástudatlanságot, kidolgozzák az ország iparosításának tervét. A külpolitika terén az ANK hajlandó fenntartani a kapcsolatokat minden állammal a békés egymás mellett élés alapjain. Épp ez az, ami a fiatal köztársaság ellenségeinek nem tetszett. Az USA imperialista erői attól félnek, hogy az új, haladó kormányzatú államok Afrikában mély hatással lesznek az egész kontinens fejlődésének folyamatára, hogy megváltoznak az erőviszonyok Közép- és Dél Afrikában, és hogy ez 50 millió dolláros „titkos segélyt“ nyújtott a törvényes korm ány ellen harcoló csapatoknak, s Ford elnök újabb összegeket követel a kongresszustól. Egy új független „fekete állam“ természetesen tövis lenne a fajgyűlölő dél-afrikai kormány szemében, és ezért Namíbián keresztül reguláris hadseregével nyílt Intervenciót hajt végre a szakadárok oldalán. Nyugat-Európa országaiban, főleg Angliában és Belgiumban toborozzák a leszerelt zsoldosokat, akik 150 font heti zsoldért hajlandók vásárra vinni bőrüket Kínát a szovjetellenesség politikája vezette az intervenció- sok oldalára. A maoisták, akik már régen paktálnak a reakció legsötétebb elemeivel, aktívan támogatják az FLNA-t: Több mint 200 katonai kiképzőtisztet és fegyvereket bocsátottak rendelkezésére. Kínára jellemző, hogy a Szovjetuniót vádolja az angolai helyzetért. Az ANK szempontjából nagy jelentőségű az a tény, hogy törvényes kormányát elismerték a szocialista országok, több afrikai és ázsiai, valamint néhány latin-amerikai állam. Nagy hatással lehet a további helyzetre az Afrikai Egységszervezet állásfoglalása. Mint ismeretes, Addisz Abebában a kormányfői szintű megbeszéléseken nem hoztak érdemi döntést Angolával kapcsolatban, de minthogy Sierra Leone a napokban elismerte az ANK-t, az AESZ-ben többségbe jutottak — 24-en vannak — azok a tagállamok, amelyek az MPLA kormánya mellett szállnak síkra, s így jóvá lehet hagyni Angola felvételi kérelmét az AESZ-be. A szocialista országok internacionalista kötelezettségüknek eleget téve támogatták és támogatják a törvényes kormányt. A Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista ország élelmiszereket. gyógyszereket és más küldeményeket szállít az MPLA- nak. A harctereken az MPLA egy- ségei sikereket érnek el. Január első felében több mint 4000 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel a déli országrészben. Az ország 16 tartománya közül 9, a lakosság 55 százaléka a törvényes kormány fennhatósága alatt áll. A Luandában folyó nemzetközi szolidaritási konferencia értékeli az Angolában eddig elért sikereket, s tárgyal a segítség, az együttműködés további lehetőségeiről. Az angolai nép a szabadságért és a jobb jövőért vívott harcában továbbra is segítségre szorul. Mellette áll a világ haladó közvéleménye. A szocialista országok bebizonyították, hogy az angolai nép igaz barátai, akikre mindig támaszkodhat. (pap) EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Varsóban fogadta Romesh Chand- rát, a Béke-világtanács főtitkárát. A békevédők világmozgalmának aktuális feladatairól tárgyaltak. BOLOGNÁBAN befejeződött a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának első kongresz- szusa, amely 400 küldött részvételével néhány nappal ezelőtt kezdődött. A BÉKEVILÁGTANÁCS titkársága Helsinkiben javasolta, hogy április 9-e legyen Paul Robeson nemzetközi napja. Ezen a napon lenne 78 éves az ismert amerikai néger énekes, színész és békeharcos. TÖBB MINT 14 millió munkanélküli volt a múlt év végén a kapitalista államok kilenc legfejlettebb országában. A legnagyobb munkanélküliség az USA-ban van, ahol a munkaképes lakosság 8,5 százalékának nincs munkája. KISSINGER amerikai külügyminiszter február 16-án kezdi meg régóta tervezett és sokszor elhalasztott latin-amerikai útját — közölték Washingtonban. A külügyminiszter 7 nap alatt Venezuelába, Peruba és Costa-Ricába látogat. MAGAS SZINTŰ nyugatnémet küldöttség érkezett Izraelbe, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaljon. Izrael kereskedelmi deficitje az NSZK-val szemben 380 millió dollár. Genscher nyugatnémet külügyminiszter tavaly novemberi izraeli látogatása során elhatározták közös szakértői bizottság felállítását. PATRICK MOYNIHAN, az Egyesült Államok ENSZ-nagy- követe benyújtotta lemondását. Ford elnökhöz intézett és hétfőn nyilvánosságra hozott levelében azzal indokolta elhatározását, hogy „Ismét a pedagógiai pályán kíván tevékenykedni“. ÜGYNEVEZETT „független európai csoport“ alakult hétfőn este Rómában a nyugat-európai fegyverkezési programok összehangolására. A csoport megalakulásáról tartott tárgyalásokon a NATO tíz országa és Franciaország megbízottai vettek részt. A „független csoport“ ez idei elnökévé Olaszország képviselőjét választották meg. BUDAPESTEN tegnap ünnepélyes keretek között megkezdődtek a nemzetek közti barátság hetei. Azokról a nemzetekről van szó, amelyek kultúrköz- pontokat létesítettek a Magyar Népköztársaságban. Az akció célja megismertetni a magyar néppel a szocialista államok életét és munkáját. A szolidaritás újabb győzelme Havanna — A szolidaritás újabb győzelmeként értékelik Latin-Amerikában, hogy a chilei fasiszta junta kénytelen volt kiengedni az országból Andres Pascal Allendét, a Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR) főtitkárát. Az ismert ifjúsági vezető, a meggyilkolt Allende unokaöccse, a puccs után illegalitásban dolgozott, a múlt év októberében tűzharcba keveredett a junta katonáival és Costa Rica santiagói követségén keresett menedéket. A San José-i kormány többszöri erélyes követelésére (a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is kilátásba helyezte], valamint a még megújuló szolidaritási akciók hatására a junta kénytelen volt meghátrálni. Pascal Allende megérkezett a Costa Rica-i fővárosba. Köszönetét mondott a haladó világnak a chilei hazafiak melletti rokonszenvért. Majd azt hangsúlyozta: „A terror ellenére erősödik a haladó erők egysége. A harc új szakasza kezdődik az országban,
