Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám, csütörtök

Jelentőségénél fogva az álta­lánosság határát túllépő, olyan munkahely kommunistáinak év­záró taggyűlésén vettem részt, ahol negyven párttag, illetve tagjelölt több mint harminchá- romezer főből álló munkaközös­ség, Szlovákia kilenc jelentős építővállalata munkasikereinek, problémáinak kérdéseivel fog­lalkozott. Ugyanis Kelet-Szlovákia met­ropolisában székel az Ipari Építkezések Szakágazati Fő- igazgatósága, amely a Košicei Kohóépítő Vállalat, a Móntostav, a humennéi Chemkostav, a ži- linai Pamiatkostav, a Banská Bystrica-i Stavoindustria, a bra- tislavai Priemstav, a Termostav, a Stavoindustria — mind fontos Ipari építkezések kivitelezésé­vel foglalkozó vállalat — és a Košicén működő Számítógép- központ és Műszaki Fejlesztési Központ munkáját irányítja ... A pártbizottság beszámolóját ismertető alelnök, Štefan Alga- yer eí’/íárs hangsúlyozta, mi­lyen körültekintő, kollektív munka előzte meg az évzáró taggyűlést, milyen fontos fel­adatok teljesítésére irányult a pártszervezet tevékenysége az értékelt időszakban. Mind a 37 párttag és 3 tagjelölt konkrét, személyes feladatokat teljesített s — amint a beszámoló is utalt erre — elismerést érdemlő si­kerrel. Ennek köszönhető, hogy a főigazgatóság 113 dolgozóból álló munkaközössége, a kommu­nisták példáját követve, ered­ményesen szervezte, irányította és értékelte a főigazgatósághoz tartozó kilenc vállalat munká­ját. Ez a nem mindennapi, de egyébként mégis mindennapos kötelezettség a munkahely adottságából ered. Fokozódott a tagság politikai elkötelezettsége, óllapította meg a beszámoló, s az évzáró taggyűlés is nagyon pozitívan értékelte a pártszer­vezet mellett működő öl párt- csoport és tagjainak munkáját. Ezek behatóan foglalkoznak munkahelyük politikai és gaz­dasági kérdéseivel, s igen nagy segítséget nyújtanak a rendsze­resen megtartott taggyűlések és nyilvános taggyűlések szervezé­sében. Általában kedvezően értékel­ték az ideológiai, politikai ne­velő' munka eredményeit, és szükségszerűen igénylik, hogy a marxista világnézeti nevelésre a jövőben nagyobb súlyt he­lyezzenek a pártonkívüli dolgo­zók körében is. Pártunk gazdasági politikájá­nak, konkrétan Szlovákia iparo­sításának megvalósításában na­ŐSZINTÉN ÉS NYÍLTAN A CSKP KB LEVELÉNEK SZELLEMÉBEN £ NEGYVEN KOMMUN »STA FONTOS KÉRDÉSEKRŐL TÁRGYALT gyón fontos szerepet játszanak a főigazgatóság irányítása alatt álló, jelentős ipari üzemeket építő vállalatok. Ezért érthető, hogy a politikai munka érté­kelése mellett a gazdasági feladatok teljesítéséinek mérlegelése kerül előtérbe. Hiszen ennek a negyven kommunistának a poli­tikai tevékenysége is arra irá­nyult, hogy a CSKP XIV. kong­resszusának és a KB-nak gaz­daságpolitikai kérdésekben ho­zott határozatai minél sikere­sebben megvalósulhassanak. Konkrétabban, hogy az SZSZK- ban tervezett ipari üzemek ha­táridőre, sőt még korábban fel­épüljenek és népgazdaságunk szükségleteinek megfelelően mi­nél előbb termeljenek. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban a főigazgatóság vállalatai részéről átadott építkezések ér­téke megközelíti a 14,5 milliárd koronát. A feladatok évről év­re nagyobbak lettek. Például míg 1971-ben köíel 2,5 milliárd korona értékű munkát végez­tek. 1975 ben az átadott építke­zések értéke meghaladta a 4 milliárd koronát. Az ötéves terv­időszak utolsó esztendejében 37 jelentős ipari építkezésen dol­goztak, egyébként teljesítették a lakásépítkezések tervét is, ami az előző évhez viszonyítva 42,7 százalékkal magasabb volt. A legjelentősebb építkezések mindegyikét lehetetlen felso­rolni ezen a helyen, de néhá­nyat megemlítünk az ötéves tervidőszakban átadottak közül. Ezek közé tartozik például a humennéi Chemlon VII., VIII. és IX. üzemrészlege, a vranovi „Slovenka“, a Vojanyi Hőerő­mű és Olajfinomító, a Nové Mesto nad Váhom-l és a Micha- lovcei Házgyár, a Kelet-szlová­kiai Vasmű új kohóüzeme, a Dobrai Központi Gabonaátrako- dő, a Bratislava! Húsüzem, a zvolení „Bučina“, és a Sabino- vi Bútorgyár, a Košicei Közpon­ti Autóátrakodó, a Bratislavai Televízióközpont, a košicei „Prior“ Áruház, a Nové Zámky-i Konzervgyár, a Žiar nad Hro­nom-i Öntöde stb.... A CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatai értelmében a főigazgatóság vállalatai jelentős munkálatokat végeztek és vé­geznek a Cseh Szocialista Köz­társaság területén is. Két vál­lalat: a Košicei Kohóépítő Vál­lalat és a B. Bystrica-i Stavoin­dustria sikeresen teljesíti fela­datát az orenburgi gázvezeték építkezésén. 1975 ben — tervü­ket 101,8 százalékra teljesítve — 30,0 millió korona értékű munkát végeztek eze>n a fontos építkezésen. A gazdaságosság értékelésének külön figyelmei szentelt az év­záró taggyűlés. Bírálta az épít­kezéseken használatos éópek, gépi berendezések, közlekedési eszközök hiányos kihasználá­sát. Nem sikerült kielégítően teljesíteni a teherautók két mű­szakban történő üzemeltetésére irányuló célkitűzéseket. Annak ellenére, hogy elegendő pótal­katrész állt a javítóműhelyek rendelkezésére, a gépi berende­zéseken a tervezett fő javítá­sokat nem végezték el. A bra­tislavai Priemstav n. v. dolgo­zóinak jó szervező képességére vall, hogy — ha korábban nem is — 1975 utolsó hónapjaiban két műszakban használták a T—148-as tehergépkocsikat. A beszámoló szerint a mun­katermelékenységet sikerült a vállalatoknak globálisan 36,6 százalékkal növelni az utóbbi öt év alatt, viszont a tervezett anyagi költségeket is túlszár­nyalták, elsősorban a Priem­stav, a Kohóépítő Vállalat, a Chemkostav és a Montostav vál­lalatok. A tervezett nyereséget a bra­tislavai Priemstav n. v. kivételé­vel a főigazgatóság vállalatai teljesítették, de arra is fény de­rült, hogy a Montostav n. v. a tervezett veszteséget szárnyalta túl. Ezekről a problémákról na­gyon őszintén és nyíltan tár­gyaltak az évzáró taggyűlésen jelenlevő kommunisták. Az ész­revételek és javaslatok alapján a tagsági gyűlés leszögezte: a jövőben szükségszerűen javíta­ni kell, mélyrehatóbbá kell te|^ ni az illetékes vállalati szervéis ellenőrző tevékenységét, s ez eredményeit az eddiginél soft- kal céltudatosabban kell érvé­nyesíteni a gazdasági mérlegek, a tervteljesítés rendszeres elen*r zésekor minden egyes vállalarfc« nál. Ilyen értelemben, a CSKP KB levelének szellemében fogal­mazta meg és hagyta jóvá a* évzáró taggyűlés azt az egységes eljárási módszert, melyben a 6. ötéves tervidőszak igényesebb feladatainak teljesí­tése érdekében minden munka­szakasz és kommunista számá­ra konkdét tennivalókat hatá­roztak meg. Egyébként az év­záró taggyűlésen részt vevő kommunisták kifejezésre juttat­ták, hogy bíznak a feltárt fo­gyatékosságok mielőbbi kikü­szöbölésében, valamint abban, hogy az új ötéves tervidőszak első évében — a több mint 10 százalékkal nagyobb feladato­kat sikeresen teljesítik... KULIK GELLERT A, síelők autói Tatranská Lomhicán. (Felvétel: Molnár János) JOBBAN, MINT EDDIG A számadás idején jogos a kérdés: Hogyan dolgozott eddig a párt sajtógömöri helyi szerve­zete? A válasz csak ez lehet: Jól. Ugyanis ez a szervezet a rimaszombati járás egyik leg­eredményesebben működő szer­vezete. Klinko Károly elnök, s a vele együtt dolgozó Kovács István nagyon sokat tesznek a szervezet jó hírnevéért. A tagok száma 50. Tevékenyek mind a gyűléseken, mind a cselekvés idején. Értékelve a tavalyi évet, ez főleg a nyári munkálatok idején mutatkozott meg. Egyéb­ként kitűnt ez akkor is, ami­kor a járási pártbizottság kül­dötteinek jelenlétében felolvas­ták a tavalyi tervet, s szinte pontról pontra ellenőrizték tel­jesítését. Amikor pedig a kö­vetkező év munkatervét ismer­tették, a tagság megállapítot­ta: Még pontosabb és odaadóbb munkára van szükség, mint ed­dig. S önmaguk döntöttek, hogy jobban fognak dolgozni, mint ezelőtt. * RUSZÚ LÁSZLÓ Példamutatásukkal hatnak A galántai poliklinika és kór­ház pártszervezetének évzáró taggyűlésén a járási pártbizott­ság részéről Németh elvtárs vett részt, s a Központi Bizott­ság küldötte, Repka elvtárs, az SZLKP KB dolgozója. Dr. Le- hocká Anna elvtársnő tartotta a beszámolót. Ebből kitűnt, hogy a 38 tagot és 5 tagjelöltet számláló szervezet a 7-tagú ve­zetőség irányításával sikeresen teljesítette a feladatokat. Az ideológiai ismereteket, a nép­gazdaság és a párt időszerű feladatairól szóló ismereteket a tagok három szinten, az alap-, közép- és felsőfokú pártoktalá- son szerzik, illetve ismerik meg. Az alapismeretekkel jelenleg 16 tag és 4 tagjelölt ismerkedik. Lektorként a Marxizmus—Leni­nizmus ‘Egyetemének végzős növendékei tevékenykednek. Ugyanakkor 3 tag és egy pár­tonkívüli gazdasági vezető lá­togatja az egyetem első évfo­lyamának előadásait. Németh elvtárs, a járási pártbizottság küldötte felszólalásában a párt­oktatás időszerű kérdéseiről be­szélt, hangsúlyozva, hogy ke­rülni kell a formalizmust, s harcolni kell a kispolgári né­zetek ellen. A vitában több fel­szólaló foglalkozott a munka­brigádok problémáival. Dr. Chomca, a szakszervezetek üze­mi bizottságának elnöke elmon­dotta, hogy eddig az alkalma­zottak 62,4 százaléka kapcsoló­dott be a XV. pártkongresszus köszöntésére szervezett vállalá­si mozgalomba, három munka­brigád versenyez a büszke cí­mért. A komplex- ésszerűsítő brigádok megalakításával pedig most foglalkoznak. Dr. Cimo igazgató főorvos pedig megkö szönte a tagoknak a környezet- szépítési akciókban végzett lel­kes munkáját. A munkatervet, a határozatokat pedig abban a szellemben hagyta jóvá, fogad­ta el a tagság, hogy a kommu­nisták példamutatásukkal hat­nak, s így fogják megoldani a problémákat, teljesíteni az igé­nyes munkatervet. BENKOVICS ZOLTÁN Szélviharok és hatásuk A múlt hét vége óta viharos, helyenként 180 km-es sebessé­gű szelek pusztítottak Nyugat Európa több államában, így Nagy-Britanniában, Hollandiá­ban, az NSZK-ban, az NDK-ban és Belgiumban, sőt az orkán- erősségű viharos széllökések Közép Epurópa egyes területein is komoly pusztításokat, anya­gi károkat okoztak. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, mi okozza tulajdon­képpen az időről időre a Kár pát-medencét is elérő erős sze­leket és, hogy milyen erősségű szelet lehet viharnak vagy or­kánnak minősíteni. A szél vízszintes irányú lég mozgás. Keletkezésének oka a vízszintes irányban — hőmér- ségletkülönbség hatására — fel­lépő légnyomáskülönbség. A le­vegő a nagyobb légnyomású helyről a kisebb nyomású hely felé áramlik, hogy a légnyo máskülönbség kiegyenlítődjék. Meghatározói: 1. az irány, 2. a sebesség és 3. az erősség. A se besség mértékegysége a m/sec. a km/óra, illetve a mérföld/óra. Az erősséget legtöbbször a Beaufort-skála szélerőfokaiban fejezik ki. Általában a 15 m/ sec-nál nagyobb sebességű, il­letve a 7-es Beaufort-foknál erősebb szelet szokás viharnak nevezni. A viharos szél gyen gébb fatörzsekel meghajlít, ki sebb gallyakat letör. A vihar erősebb fákat hajlít, nagyobb gallyakat letör. Az erős vihar gyengďbb fákat kitör, lehordja a tetőcserepeket. A szélvész na­gyobb fákat derékba tör, az épületek tetőzetében nagy káro­kat okoz. A pusztító szélvész tetőket tép le, kéményeket dönt. Az orkán épületeket rom­bol, erdőket tarol le, gépkocsi­kat borít fel, az emberéletek­ben is kárt tesz. Orkán nálunk csak ritkán for­dul elő. Ennek átlagos sebessé ge 118 km/óra, vagyis 32,7 m/ sec. Az európai szárazföldön ez a fajta vihar csak egész ritkán fordul elő. Valamennyi felsorolt viharnál az egyes széllökések ereje jő val nagyol>b, mint a szél átla­gos sebessége, amely szerint e természeti katasztrófa egyes fo­kait jelzik. Mint általában minden szél, a szélvihar is a különböző hő­mérsékletű és nyomású légtö­megek cseréjének hatására jön létre. Ciklonnak nevezzük a kis területű forró égövi heves for­gószeleket, de ugyanígy a mér­sékelt övi nagy területű, kis nyomású vándorló légörvénye­ket is. Széierösségük igen nagy, a centrum közelében eléri a Beaufort skála 12 es fokát. Az európai kontihensre a nyu­gat-kelet irányú légnyomások a jellemzőek. Ezek vannak a legnagyobb befolyással a szá rázföíd időjárására. Alacsony nyomású légtömegek rendsze­rint az Atlanti-óceán térségé­ben alakulnak ki, innen hatol­nak be azután a szárazföld bel­seje fölé. A szél a hegyek szél­árnyékos oldalán felerősödik. Szlovákia sík területei közül Bratislava környékén a leggya­koribb a széljárás. Erre termé­szetesen a terepviszonyok van­nak befolyással. Az ivánkai re­pülőtéren 1967 február végén 155 km/óra sebességű széllöké­seket mértek. Bratislavában, a Trnavai úton levő meteorológiai megfigyelőállomáson mérték a legnagyobb, 156 km/óra sebessé­gű szelet, éspedig 1948. augusz­tus 10-én egy erős vihar alkal­mával. A legutóbbi szélvihar-, amely január 4-én söpört végig a Kis-Kárpátok előterében, až Ivánkai repülőtéren 118, a Tr­navai úton 122 és a kolibai me­teorológiai állomás körzetében 135 km/óra sebességű volt. A legerősebb szélvihart Szlovákiá­ban 1949. január 2-án, a csor­ba-tói állomáson mérték, itt a szélsebesség 248 km/óra volt. A nagyobb erősségű szelek, szélviharok mindig kisebb-na- gyobb károkat okoznak. Nálunk a legnagyobb károkat az erdők­ben okozzák, ahol minden év­ben sok fa esik a viharok áldo­zatául. Egy rendkívüli erős szél­vihar, amely a Magas-Tátrában, a Lomnici-csúcs alatt 1915. no­vember 18-án tombolt, 19 óra alatt teljesen elpusztított egy 10 km hosszú és 1 km széles prdősávot Ötátrafüred és Tátra- lomnic között. Ugyancsak igen erős szélvihar vonult el Szlo­vákia területe fölött 1941. szep­tember 1—2-án. Kitépett vagy derékba tört hozzávetőlegesen 3 és fél millió, ebből csak a Ma­gas-Tálra körzetében mintegy 500 000 fát. P. F. 1976. I. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom