Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám, szerda
a kgst-tagAllamainäk KIEMELKEDŐ SIKEREI Faggyejev titkár nyilatkozata Moszkvában Moszkva — Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára a TASZSZ munkatársának adott nyilatkozatában beszámolt az elmúlt 1971—1975 j ötéves tervidőszakban elért eredmém/ekröl Egyebek között a következőket mondatta: A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói is nagy lendülettel láttak hozzá az idei tervfeladatok teljesítéséhez. Képünkön a freib'rgi Fémkohászati Kutató Intézet egyik munkaközösségét láthatjuk imiiika körben. (Telefoto ČSTK—ZB) TÜNTETÉSEK ÉS SZTRÁJKOK SPANYOLORSZÁGBAN Navarro miniszterelnök a NATO-tagság feltételeiről A KGST-tagországok az elmúlt öt év során kiemelkedő sikereket értek el. A nemzeti jövedelem 1971—1975 között átlagosan 36 százalékkal emelkedett, s ezen belül különösen magas volt a növekedés Bulgáriában, Lengyelországban, Mongóliában és Romániában. A bruttó ipari termelés csak 1975-ben 8,4 százalékkal, az Í970 ©s szinttel összehasonlítva pedig 46 százalékkal nőtt. A tagországok sikerei különösen szemléletesek, ha összehasonlít |iik ókét a kapitalista világot sújtó mély válsággal. Az előzetes adatok szerint a fejlett tőkés országok bruttó ipari termelése az 1974. éviről 1975-ben körülbelül 8 százalékkal csökkent. A múlt évben a KGST-tag- wszágok 1380 milliárd kilo- wattóra elektromos energiát termeltek; a növekedés az 1970 évivel összehasonlítva csaknem 390 milliárd kilowattóra volt. Az acéltermelés elérte a 195 r/úllió tonnát, a szénkitermelés pedig a KGST tagországokban i,6-szer magasabb, mint a közös piac országaiban. A mezőgazdaság ugyancsak sikeres fejlődését jellemzi, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés az ötéves tervidőszakban meghaladta az 1966—1970. évi szintet. Ugyanakkor a múlt évben a rendkívül kedvezőtlen Áremelkedések nyugatu Párizs — Franciaországban az 1976-os évben négy-hat százalékkal nő az autók ára. A Renault gyár 5,7 százalékos, a Simca Chrisler 5,6 százalékos és a Peugeot cég pedig 5 százalékos áremelkedést jelentett be. Franciaországban az utolsó két év folyamán az autók ára négy hónaponként átlagosan 5 százalékkal növekedett, ami két óv alatt 35—50 százalékos emelkedést jelent. A Renault 5 kisautó ára például 1974 januárjától 50 százalékkal nőtt, a Simca ára pedig 45 százalékkal. A új évben Franciaországban tovább nő a lakbér, a posta és lelefonilletékek, a házadók, villanyáram, gáz, dohányipari termékek és néhány szeszesital ára. A legnagyobb acélipari társaság, a British Steel Corporation néhány ezer alkalmazottja tegnap elfoglalta a társaság üzemeit. Ezzel tiltakozunk a termelés korlátozása és a fizetések csökkentése ellen. Tel Aviv — Ismét devalválták az izraeli librát. Az utolsó hat hónap alatt ez már az ötödik leértékelés. A devalváció előtt egy dollár 7,5 százalék izraeli librát ért, ma pedig csak 7,24-et. Hogy mennyire süllyedt a libra értéke az amerikai dollárral szemben, legjobban az a tény tükrözi, hogy 1948-ban egy dollárért 0,25 százalék izraeli librát fizettek. Bonn — Az NSZK fővárosában tegnap reggeltől felemelték a városi közlekedési díjaikat, így például a felnőttek részére váltott jegy 1,5 márkába kerül, ami 1 márka volt. Hamburgban 10 százalékkal, Essenben pedig 44,5 százalékkal emelkedett a vízfogyasztás illetéke. Róma — \z 1975-ös év folyamán az olasz légitársaságok alkalmazottai sztrájkja következtében százmilliárd lírát vesztettek, jelentették be hivatalosan Rómában. Tavaly az olasz légitársaságok 700 ezer utassal kevesebbet szállítottak mint 1974 ben. Buenos Aires — Argentínában az infláció a múlt óv folyamán 334,5 százalékkal növekedett — jelentette az Argentin Nemzeti Statisztikai Hivatal. Vezető közgazdászok előrejelzése szerint ebben az évben „csak“ százszázalékos emelkedés várhatói időjárási körülmények néhány tagországban neun tették lehetővé a mezőgazdasági tervek teljesítését. A sokoldalú együttműködés továbbfejlődéséről és a szocialista munkamegoszlás mélyüléséről tanúskodik, hogy a KGST- tagországok egymás közötti kil l kereskedelmének értéke 1975-ben meghaladta a 71 milliárd rubelt, s igy csaknem elérte az 1970. évi szint kétszeresét. Az együttműködés megszervezésének és a szocialista mun kamegosztás elmélyítésének legfontosabb módszere a köze* tevékenység, a népgazdasága tervek összehangolása a KGST 1975. júniusi, 29. ülésszakán elfogadott határozatoknak megfelelően folyik például az egységes elektromos energia-rendszer tervezése, melynek első láncszeme 1978 bau lép működésbe. Szélesedik a testvérországok atomenergetikai együttműködése is. A Szovjetunióban és szovjet segítséggel Bulgáriában, Csehszlovákiában és az NDK- ban felépült atomerőművek üsszkapacitása elérte a 7,5 millió kilowattot. Az atomerőmüvek kapacitása a tervek szerint 1980-ra 30 millió kilowattra, 1990-re pedig ennek többszörösére emelkedik. A testvérországok együttműködésének kiemelkedő példája az orenburgi földgáz lelőhely kiaknázása és a 2750 kilométeresre tervezett orenburgi föld- gázvezeték építése. Már felépült a Barátság kőolajvezeték második szakasza, amelyen keresztül 1975-ben csaknem 50 millió tonna kőolaj érkezett az európai szocialista országokba. Az elmúlt ötéves tervidőszakban erősödött a szállítási együttműködés is. Nagy jelentőségű például az egységes konténeres szállítórendszer megteremtéséről hozott határozat ós a közös vagonpark fejlődése. A KGST-tag országok fejlődésében az 1971—1975-ös tervidőszakban elért magas fejlettségi szint szilárd alapot jelent a tag országo k népgazd a sá gána k továbbfejlesztéséhez és népeik anyagi-szellemi igényeinek kielégítéséhez — mondotta végezetül Faggyejev. Moszkva — Hat hónap telt el azóta, hogy Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát. Ezzel kapcsolatban Jurij Zsukov, a moszkvai Pravda politikai hírmagyarázója rámutat: „’Harmincöt legmagasabb rangú állami vezető az államközi kapcsolatok nagyfontosságú elveft aláírásával megerősítve megteremtette a nemzetközi N kapcsolatok konstruktív fejlődésének szilárd alapját, politikai, gazdasági és humanitárius területeken egyaránt. Ezzel biztosították a feltételeket ahhoz, hogy minden vonatkozásban megvalósuljon a záródokumentum, amelynek gerince az enyhülés tartóssá tételének, kiszélesítésének és elmélyítésének koncepciója az európai béke és biztonság megszilárdításának, az együttműködés továbbfejlesztésének programja. A szocialista országok — hangsúlyozza Jurij Zsukov — abból indulnak ki, hogy éppen az enyhülés megvalósítása, vagyis konkrét, pozitív tartalommal való mind nagyobb mérvű megtöltése szükséges ahhoz, hogy Európában valóban tartós és megbonthatatlan legyen a béke. A hírmagyarázó felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt hónapban megsokasodtak a hivatalos és a nem hivatalos látogatások, a különböző társadalmi rendszerek vezetőinek találkozásai. Ezek során tontöß Madrid — A megélhetési költség növekedése ellen tiltakozva hétfőn beszüntették a munkát a madridi metro dol gozói. Az esti órákban mintegy 1B00 sztrájkoló munkás a metro egyik végállomásán tiltakozó nagygyűlést tartott. A rend őrség könnyfakasztó bombákkal próbálta szétoszlatni a tömeget. A munkabeszüntetés miatt akadozott a főváros köz lekedése és a központban nagy forgalmi dugók keletkeztek. A UPI madridi tudósítója rámutat, hogy a nyugati világot sújtó gazdasági válság egyre inkább érezteti hatását Spanyolországban is. Erre mutat egyebek között az is, hogy az árak tavaly csaknem húsz százalékkal emelkedtek. Juan Miguel Villar Mir pénzügyminiszter maga is elismerte, hogy az ország gazdasági helyzete tényleg súlyos, a problémák valő- bau bonyolultak. A miniszter hozzáfűzte, hogy a kormány szilárdan szembehelyezkedik a béremelési követelésekkel. Hétfőn ötezer dolgozó vonult fel Pamplona utcáin, követelve, hogy azonnal böcsássák szabadon a politikai foglyokat. Több ezer főnyi tömeg követelte az általános amnesztia meghirdetését más városokban is. Fraga Iribarne belügyminisz • tér erélyesen megbélyegezte azokat a szélsőjobboldali elemeket, amelyek az elmúlt napokban Barcelona munkáskerületeiben merényleteket követtárgyalásokra került sor a kétoldalú és a sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, a Helsinkiben létrejött megállapodások alapján. Kidolgoztak olyan új dokumentumokat is, amelyek megfelelnek a helsinki záródokumentum betűjének és szellemének, miközben minden alkalommal aláhúzták a záróokmány tartós, állandó jellegét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen kialakult új légkörben lehetővé vált nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, hanem az egész Európára kiterjedő gazdasági együttműködés további fejlesztése is. Mind nagyobb arányban folyik a humanitárius területeken való együttműködést előirányzó, a záróokmány harmadik fejezetéhen szereplő megállapodásoknak a gyakorlatba történő átültetése. Ez az együttműködés minden állam szuverén jogainak tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek teljes betartása alapján fejlődik — hangsúlyozza a hírmagyarázó, majd a következőket írja. „Mindezt az tette lehetővé, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, ösz- szegezve a második világháború politikai kihatásait, lefektette a békés egymás mellett élés elveire épülő államközi kapcsolatok új rendszerének alapjait“* tek el és gyújtogattak. Mint az AFP tudósítója megjegyzi, a polgárháború óta először történik, hogy hivatalos személyiség elhatárolja magát azoktól, akik a „közrend védelmezőinek“ kiáltották ki magukat. Spanyolország csatlakozni ki-' ván a NATO hoz és a Közös Piachoz — jelentette ki Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök a Newsweek című amerikai hírmagazinnak adott kizárólagos interjúban. Arias Navarro visszautasította, hogy országának a Közös Piachoz és a NATO-hoz való csatlakozása a partnerek által támasztott feltételek teljesítésétől függjön, sőt ő maga szabott feltételeket: az Egyesült Államok duplázza meg katonai támogatását, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok tekintse „természetes szövetségesének“ Spanyolországot, tanúsítson „megértést és rugalmasságot“ Madrid iránt, hogy „pragmatikus úton, fokozatosan oldódhassanak fel a politikai és gazdasági különbségek“. Arias Navarro közölte, hogy idén községtanácsi, jövőre pedig általános választásokat tartanak Spanyolországban, és hogy ez utóbbiakon négy-öt párt indulhat majd. Kijelentette, hogy a jelenlegi madridi kormány nem fogja engedélyezni a kommunista párt működését, és főtitkára, Santiago Carrillo sem térhet szabudon visz- sza, az országba. A moszkvai Pravda hírmagyarázója hangsúlyozza, hogy a konstruktív tevékenység lehetőségei valóban szinte felmér- hetetlenek minden területen: politikai, gazdasági, tudomá- mányos, valamint kulturális téren, valamint az emberek közötti kontaktusok vonatkozásában is. Ezzel kapcsolatban rámutat: Óriási jelentősége lenne egyebek között annak, ha megvalósítanák Leonyid Brezsnyev- nek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán elhangzott javaslatát, hogy rendezzenek összeurópai_ kongresszusokat vagy nemzetközi tanácskozásokat a környezetvédelem területén való együttműködés kérdéseiről, a szállítás, az energetika fejlesztéséről“. „Természetesen különösen időszerűek a katonai enyhülés kérdései. Az emberi értelem sehogyan sem tud megbékélni azzal, hogy a politikai enyhülés megszilárdulásának idején még mindig folytatódik a fegyverkezési hajsza. A politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhüléssel. Ma ez a legidőszerűbb feladat. Megoldását lényegesen elősegítené, ha előrelépés történne a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon, amire a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok őszintén törekednek“ — írja végezetül a moszkvai Pravda politikai hír- magyarázója. NBpSZ3Y372tS mw8ti)3íľ! Havanna — Kuba első szocialista alkotmányáról február 15 ón népszavazást tartanak. Már meg is alakultak a szavazási elnökségek, az orszáigos és a tartományiak egyaránt . A kilencmillió lakosú ország történetében a szavazási korhatár leszállításának eredményeképpen első alkalommal járulhatnak az urnák elé a tti éves állampolgárok, valamint a hadsereg tagjai, akiknek a forradalom előtt „tilos volt a politikával foglalkozniok“. Az új alkotmány — ha a kubai nép igent mond — február 24 én lép éleibe ós egyidejűleg hatályát veszti az 1940. évi alaptörvény, amelyet az elmúlt időszakban többször módosított a forradalmi kormány. Az alkotmánytervezet a földrész első olyan alaptörvénye, amely kimondja: az ál- lám szocialista állam, amelyben minden hatalom a dolgozóké. Az új alkotmány azit is leszögezi, hogy a Kubai Köztársaság a szocialista vilábrendszer tagja. Az enyhülés megvalósulása A MOSZKVAI PRAVDA HÍRMAGYARÁZATA JELZÉSEK CHILÉBŐL Rendkívül fontosnak tűnő hírt sugárzott világgá a chilei hazafiak külföldön működő rádióállomása. Eszerint karácsonykor az ország fegyveres erejének tíz befolyásos tábornoka valóságos ultimátumot intézett U garte Pinochet tábornokhoz, a junta fejéhez. Legfontosabb követeléseik állítólag így hangzottak: í. Fel kell oszlatni a hírhedt DINA nevű katonai titkosszolgálatot, amelynek emberei a kínzások és gyilkosságok jórészéért közvetlenül felelősek. 2. Sürgősen tenni kell valamit Chile jelenlegi vezetésének belső és külső elszigetelődése ellen. 3. Azonnali gazdasági intézkedésekkel útját állni a további, végveszéllyel fenyegető helyzetnek. Az első jelentések szerint Pinochet máris sommásan „árulásnak“ bélyegezte a tábornokok követelését. Lehetséges, hogy olajozottan működő erőszak szervezete lesújt a tíz generálisra és az sem lehetetlen, hogy a rendszernek ezt á tíz most zendülő, de voltaképpen bűntárs képviselőjét a puszta fenyegetések is „jobb belátásra“ bírják. Mindez azonban részletkérdés. A legfontosabb az, hogy a generálisok ultimátuma az eddigieknél is biztosabb jelzés a Pinochet junta komoly válságáról. Nézzük a tábornokok követeléseit. A DINA, a katonai titkos- szolgálat legutóbbi „műve* egy angol orvosnő, dr. Sheild Cassidy letartóztatása és meg- kínzása volt. Mindössze az volt a „bűne“, hogy első segélyt nyújtott egy vérző embernek — akit nyilván a DINA kínzott meg. Ez már Londonnak is sok volt és visszahívta santiagói nagykövetét. Ez — nyugati nagyhatalomról lévén szó — új szakaszt jelent Chile külső elszigetelődésének gyorsuló folyamatában. Ami a belső elszigetelődést jelenti, Raul Silva santiagói érsek és Eduardo Frei kereszténydemokrata elnök, Allende elődje a Moneda-palotában, mind gyakrabban nyilatkozik úgy, hogy abból nyilvánvaló: az egyház és Frei pártja immár a junta ellenfelei közé tartozik. Nemcsak a terror, hanem a gazdasági katasztrófa miatt. Az escudót az utóbbi években negyvenszer(! J értékelték le, a vásárlóerő csak 1975 második felében negyven százalékkal csökkent, minden ötödik munkavállaló munkanélküli és az ország államadóssága elérte az ötmilliárd, dollárt. Nem lehet tudni, mit hoz a közeljövő, de a tábornoki csoport ultimátuma újabb jele annak, hogy Pinochet ®inden értelemben puskaporod hordón ül. (ksj
