Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám, kedd

KERESIK A LEGJOBB FORMÁT

Az évzáró taggyűlések tapasztalatai a Rimavská Sobota-i járásban

Ján Gibala elvtárssal, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási pártbizottság vezető titkárával a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseinek lefolyásáról és a pártmunka más időszerű kérdéseiről beszélgettem.

Elgondolkodtak munkájuk felett

Gibala elvtárs elöljáróban elmondta, hogy a járásban az évzáró taggyűlések előkészítését már tavaly szeptemberben megkezdték. A járási pártbizottság elnöksége feladatul adta, hogv a pártalapszerveze- tekben minden kommunistával beszélgessenek munkájuk eredményeiről, mutassanak rá a tevékenységük ben föl me r ülő

hiányosságokra, s ily hiúdon aktivitásuk fokozására vezessék pártunk tagjait és -jelöltjeit.

— Ezeket a beszélgetéseket mindegyik pártszervezetben lefolytatták, s megmutatkozott, hogy az évzáró taggyűlések ilyen előkészítése nagyon bevált — folytatta tájékoztatását a vezető titkár. — A kommunisták elgondolkodtak munkájuk felett, s ennek eredménye egyebek között megnyilvánult a CSKP XV. kongresszusát köszöntő kötelezettségvállalási mozgalomban is. A kommunisták és a pártonkívtili dolgozók ezen a téren nagy felelősség- tudattal járnak el. A kötelezettségvállalások mindenekelőtt a Központi Bizottság 1974 novemberi plenáris ülésének határozatából eredő feladatok teljesítésére irányulnak. így van ez a mezőgazdaságban is, ahol többek között a tejtermelés szakaszán mutatkozó nehézségeket akarják mielőbb leküzdeni. A beszélgetések hatása megmutatkozott abban is, hogy az őszi hónapokban az elvtársiak az idei jó gabonatermés megalapozására mozgósították a dolgozókat.

A jó felkészülés eredménye megmutatkozik az alapszervezetek tevékenységének értékelésében is. Az értékelésben a járási pártbizottság tisztségviselői és aktivistái tevékenyen segítettek az alapszervezetekben dolgozó elvtársaknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a pártbizottságok jelentései a novemberi plenáris ülés határozatának szellemében bíráló igényességgel elemzik a helyzetet, a feladatok teljesítését, s a levont következtetések, az évzáró taggyűléseken kitűzött célok igen konkrétak és tárgyilagosak.

Az eddig lezajlott évzáró taggyűléseken átlagosan a jelenlevők harminchat százaléka szólalt fel a vitában.

Egyre aktívabban

A járási pártbizottság vezető titkára kifejezte azt a meggyőződését, hogy az évzáró taggyűlések tovább fokozzák a párt- alapszervezetek aktivitását. Az elmúlt években a pártmunka hatékonysága rendszeresen növekedett. Ezt példázza egyebek között a taggyűlések színvonalának emelkedése és a vitában felszólaló elvtársak száma. A járásban az alapszervezetek jó munkáiát dicséri, hogy a taggyűléseken évi átlagban 90,5 százalékos a részvétel, és átlagban nagyon élénk vita jellemzi a kommunisták összejö vete leit.

A pártszervezetek aktivitásának növekedése megmutatkozik a tagállomány gyarapításában és minőségi színvonalának emelésében is. A múlt évben a járásban a tervezettnél ötvennel több tagjelöltet vettek fel; az új tagjelöltek nyolcvanhat százaléka munkás és mezőgazdasági dolgozó, kilencvenhárom százaléka hai'mincöt éven aluli.

Kipróbálják az új szervezeti felépítést

— A pártalapszervezetek eredményes munkája szempontjából nagy jelentőségű a megfelelő szervezeti felépítés — hangsúlyozta Gibala elvtárs. — járásunkban a íaivakon a pártalapszabályzat és a Központi Bizottság idevonatkozó irányelvei értelmében alapszervezetek működnek, melyek bizottságai a gazdasági udvarok szerint megszervezett részlegszervezeteket és a pártcsoportokat irányítják.

Jelenleg új problémák megoldása, új feladatok teljesítése előtt állunk — nagyobb gazdasági egységekbe összpontosítjuk a földet. A járási pártbizottság elnökségének ülésén jóváhagytuk az erre vonatkozó, 1980-ig szóló tervet. Ez a folyamat megkívánja, hogy elgondolkodjunk a mezőgazdaságban működő pártszervezetek szervezeti felépítése felett. Az alapszervezetek bizottságai a mostani helyzet szerint a gazdasági udvarok, községek szerint irányítják a részlegszervezeteket. A földterület összpontosításával hathatósabbnak mutatkozik az egyesített földművesszövetkezetekben a részlegszervezetek termelési ágazatok szerinti megszervezése. Vagyis az efsz ben alapszervezet működne alapszervezeti bizottsággal az élén, s a rés^legszervezetek a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépesítésben stb. fejtenék ki tevékenységüket.

Egy kérdéssel kapcsolatban merül fel probléma — az egyesült szövetkezetek területén több község fekszik, vagyis több nemzeti bizottság működik. Át kell gondolnunk, milyen módon irányítsuk az ott dolgozó kommunisták munkáját, hogyan biztosítsuk a párt vezető szerepét. Nézetünk szerint az lesz a leghelyesebb, ha a nemzeti bizottságok kommunistáit a párta lapszervezet bizottsága irányítja. Ily módon biztosítjuk az egységes irányítást. Úgy gondoljuk, hogy a termelési ágak szerint működő részlegszervezetekben helyes lesz pártcsoportokat alakítani például a gabonatermesztés, a technikai növények termesztése, a zöldségtermesztés stb, szakaszán dolgozó kommunistákból: hasonlóképpen az állattenyésztésben párt csoport műköti bet a tejtermelés, a sertéstenyésztés stb. szakaszán tevékenykedő elvtársakból.

Az év elejétől fiz említett szervezeti felépítést kísérletileg bevezetjük a Hrnčiarske Zalužany-i, az ožcľanyi és a Hrnčiarska Ves-i' gazdaságok egyesítésével kialakított több mint ötezer hektáros területű egységes földművesszövetkezetben. Figyelemmel kísérjük a tapasztalatokat, s ha kedvezőek lesznek, akkor ezt a formát fokozatosan bevezetjük más párt- szervezetekben 1°

A járási pártkonferenciára készülnek

Ján Gibala elvtárs arról is tájékoztatott, hogy a járási párt- bizottság már több mint másfél hónapja megkezdte a járási pártkonferencia előkészületeit. Értékelték a plénum tagjainak a munkáját, előkészítették az új járási pártbizottság tagjainak javaslatát. Nagy gondot fordítanak a járási pártbizottság jelen tése, a járási pártszervezet legfontosabb feladatai kidolgozására, valamint a küldöttek részére az alapanyagok előkészítésére.

— A küldötteknek áttekintést adunk munkánk eredményeiről, arról, hogyan valósítottuk meg a CSKP XIV. kongresszusa határozatait, s a legutóbbi járási pártkonferencián kitűzött céljainkat — mondotta Gibala elvtárs. — Az 1973. évi járási pártkonferencia egyebek közt azt a feladatot adta, hogy oldjuk meg járásunk nagy problémáját — más járásokhoz viszonyított fejlődésében tapasztalható lemaradás behozását. Ezt a feladatot a kerületi és a központi pártszervek kiadós segítségével sikeresen teljesítjük. A küldöttekkel megismertetjük, milyen előrehaladást értünk el, s jelenleg milyen feladatokat kell megoldanunk, hogy további lépéseket tegyünk előre. Ily módon megállítjuk a járási lakossága számának abszolút csökkenését, megfiatalítjuk a járást, s fejlettségét fokozatosan a kerület többi járásának színvonalára emeljük.

— Meggyőződésünk, hogy e cél eléréséhez járásunk kommunistái és többi dolgozói tevékeny munkával járulnak hozzá — hangoztatta Gibala elvtárs.

GÁL LÁSZLÓ

197B.

L 0.

A bratislavai Gumón vállalatban nagy gondot fordítanak a pártoktatásra. A képen Jozef Krutý a párttagjelölteknek tart előadást. I Felvétel: M. Borodáčová — CSTK)

E

rős, magas, deresedő hajú ember ül velem szemközt. Türelmetlenül dobol az asztali lapján ujjaival, majd középre tolja a csorba hamutartót.

A cigaretta sok mindenre jó. Rágyújtok, hogy időt nyerjek. A köveitkező pillanatban mondani kell valamit, hogy a kezdeti feszültség megszűnjék. A képlet egyszerű: beszélgetés

Koltai Gyula elvtárssal, a ke szegfalusi Steiner Gábor föld- mü vessző vet kezet üzemi pártbizottságának elnökével. Munka- értékelés, számok, statisztikák, egy két jegyzőkönyv kell csak hozzá.

Ö is rágyújt. Nem úgy fest, mint aki életének javarészét az íróasztalnál tölti. Ha az ember élete olyan lenne, mint a fáké, akkor most ötven szabályos évgyűrűt számolhatnék me?

értékelni kell, akkor jó eredményekről számolhatok ba Például pontosan fizetjük a tagsági illetéket, a gyűléseken 90 százalékos a megjelenés. Persze akadnak fájó pontok is, melyek számokban alig fejezhetők ki. Megyercsen a taggyűléseken való részvétel alig H0 százalékos. Vau ott néhány nyugdíjasunk, aki már betöltötte 70. életévét. A gyűléseket gyakran este tartjuk, de mégsem ezek az öregek okozzák a gondol, ők betegen is eljönnek. Akadnak ott azomban fiatal tagok, akiket hiába bíráltunk. Sőt a büntetés sem hozott eredményt. Meg kell keresnünk a jelenségek gyökereit.

— Több pártfunkció után

1965-b.n (az árvíz után) a MeA PARTMUNKA SÍKERE

RÁÍROM FALU KÖZÖS IRÁNYÍTÁSA $ HOGY NAPRÓL NAPRA JOBB LEGYEN

rajta. Jokora papírhalmaz kerül az asztalra. A statisztikák és a jegyzőkönyveik.

— Mindem/t pontosan veszetünk, minden szám megvan bennük — bök a papírcsomó felé. de nem nyúl hozzá.

— Lehet írni rólunk — nyomja meg az utolsó szót. Van miről. Rossz lenne, ha nem lenne, hiszem emberek dolgoz nak itt is. Három falu emberei egy közös gazdaságban. Három falu. Egy két-sok száz évig tartó szilárd közösség. Zárt körök. melyeket most a kor szava felnyitott...

Az új közös gazdaság lélekben most is hasonlót kíván az emberektől, mint negyed évszázada az ősi „enyémnek“ a feladása, amikor a nadrágszíj- földeiket művelő kérges markok teremtőereje „miénket" formált a múltból.

Koltai Gyula ízig-vérig agronóm us. Számokat mond fejből, hozamokat hasonlít össze. „fa- oítani kell a tejtermelésen ... öntözőberendezés kellene a gyümölcsösbe ... nem kell szégyenkeznünk az eredmények miatt..

Szavaival képeiket vetít elém. Vissza-visszatér a múltba. így érthetőbb a jelen. Néha úgy tűnik, minden átmenet nélkül ugrik át tíz évet. De mégsem. A kétféle, ízes e betűkkel egyénien festett, színes mozaikkockák egy közösség életének képei, melyek mögött a beszélőnek, a közösség tagjának is fel-felvillan egy-egy sorstöredéke.

Az üzemi pártbizottság 98 kommunista munkáját irányítja. A tagok három alapszervezetbe tömörülnek. Gadócon a 19-lagú alapszervezet elnöke Eduard Halmo, Keszegfalun Kiss Béla vezeti a 35 párttagot, Megyercsen pedig Nagy Dezső a 44 tagú kollektíva vezetője. A tagság zöme szövetkezeti dolgozó, de megtaláljuk közöttük a három falu más területein dolgozó kommunistáit is — tanítókat, nyugdíjasokat.

Ez szaporítja munkájukat, de van egy nagy előnye: a szövetkezet tagjai közelről megismerkedhetnek a község irányításának, él étén ok gondjaival.

— Mit tehet 98 ember három faluban?

— Sokat, nagyon sokat — mondja a pártelnök —, ha Jó és szervezett a munka, ha a tettek ösztönzője a segíteni akarás. Ehhez azonban saját sorainkban kell felszámolni a hibákat. Ezt szolgálják legutóbbi intézkedéseink. Nemrégiben kibővítettük az üzemi pártbizottság ellenőrző és revíziós bizottságát háromról kilenc tagúra. Az ő feladatuk lesz minden téren következetesebben ellenőrizni a párttagok munkáját — ha szükséges, magánéletükben is —, s a fogyatékosságok felszámolására konkrét javaslatokait dolgoznak ki. El kell jutni odáig, hogy minden tag úgy is éljen és dolgozzon, hogy valóban példakép legyen. Ha a három alapszervezet munkáját, a pártfegyelmet

gyercsi Hnb titkára majd elnöke voltam — 1970-ig. Ezután három éven keresztül a szövetkezet elnökeként dolgoztam. A falumat tehát jól ismerem.

Új cigarettát morzsolnak uj- jai, s mintha a fejünk fölött egyre sűrűsödő füstnek mondaná:

— Sok ház romba tíllt. Egy év alatt majdnem mindet újjáépítettünk. Az egész ország népe támogatta az árvízkárosul* takat. A katonaság is rengetegeit dolgozott nálunk. Nekem kellett elosztr lom a katonákat az egyes házakhoz. Persze mindenki azt akarta, hogy elsőnek az ő háza k^-üljön sorra. Az egyik lakos százasokat dugott a zsebembe. Abból a pénzből, amit az állam,ol téglára, építőanyagra kapott. Akkor, ab^n a helyzetben, mikor mindenkit a szükség parancsa kormányzott, különösen megdöbbentem, hogy egyesei a másiok kárára akarnak előnyhöz jutni. Természetesen a pénzt alapos fejmosással visszaadtam, s az illető katonát sem kapott aznap ... Hogy miért mondtam el mindezt? Talán azért, mert ez a szemlélet, mellyel (\ _juk be őszintén) még ma is gyakran találkozunk, sok mindent megmagyaráz. Ezen a téren még sok tennivaló vár ránk.

— Természetesen az előbb említett példa korántsem általánosítható. De szembe keld nézni vele. Az emberek hozzáállására ma már sokkal jellemzőbb ?.z, hogy a járás élvonalbeli gazdaságai közé tartozunk. A CSKP KB és az SZ1.KP KB októberi plenáris ülésének határozatait nyilvános gyűlésen tárgyaltuk meg, s a XV. párt- kongresszus tiszteletére felajánlásokat tettünk. A növénytermesztők 450 000 koronával akarják túlszárnyalni jövő évi tervüket, az állattenyésztők 45 mázsával több húst, tehenenként 37 literrel több tejet akarnak kitermelni.

Fiatal, sajnos, kevés van a szervezetben. Mindhárom alap- szervezetben elég magas az átlagos életkor. Megyercsen az idén 2, Keszegfalun ugyancsak 2 fiatalt vettünk fel a tagjelöltek sorába. Gadócról többem elmentek dolgozni. Az o'.íur.* központi javítóműhelyből is néhányan be szeretnének k?pm a pártba.

Hogy mik a legközelebbi tennivalóink? Csak a múlt hónapban kezdtük el a rendszeres pártoktatást... A fiatalok gondját csak akkor tudjuk megoldani, ha nálunk is olyan fokú lesz a gépesítés, mint az ipari üzemekben. A jövőben további egyesítésre kell számítanunk, hiszen a jelenlegi két és fél ezer hektáros gazdaság a korszerű mezőgazdasági termeléshez nem elegendő

Kézfogással búcsúzunk. A Duna felől hideg ködöt kerget a téflii szél. Az út szélét fák szegélyezik. Erősek, haji ihatatlanok.

MALINAK ISTVÁN