Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám, kedd

Összhangban a társadalmi igényekkel ÉRTÉKELNEK ÉS TERVEZNEK A Hudapesti Hajógyárban egyebek között emelődarukai is gyár­tanak. 1975-ben 71 darut gyártottak a Szovjetunió számára. (Felvétel: ČSTK — MTI J VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkajogi ügyökben Cs. J. és P. K.: Olvasóink munkaadó vállalatuknál aszfal­tozási munkát végeznek. Fize­tésüket a végzett teljesítmény szerint kapják. Ha műszaki okok miatt (anyaghiány, gép­hiba) nem tudnak dolgozni, csupán jelentékenyen alacso nyabb órabér összegében kap­nak munkabérmegtérítést. A mun ka időkiesés (prestoj) gyak ran hosszabb ideig is eltart s Ilyenkor olvasóink keresete je­lentékenyen kisebb. Kérdik, he­lyes e a munkaadó vállalat el- já rása ? A munkatörvénykönyv 129 § a szerint, ha a dolgozó nem tudja munkáját a gépi berende zés ideiglenes meghibásodása, elégtelen anyagellátás, energia­hiány, vagy más, műszaki jel­legű ok miatt folytatni, abban az esetben, ha erre az időre a munkatörvénykönyv 37. § -ának 3. bek. a) pont i értelmében nem osztatták be más munkára, amelyet egyébként köteles el fogadni, a vonalkozó fizetési hirdetmény, vagy a kollektív szerződés rendelkezése értelmé­ben munkabérmegtérítésr i van igénye. Ha a kényszerállást a dolgo­zó saját maga okozta, csak a kijelölt más munkáért egyéb­ként járó fizetés illeti meg. Ha a veszteglóst a munkatörvény­könyv 115. §-ának 2. bek. ér­telmében nem a dolgozó okoz ta, a kiutalt oótmunkáért járó fizetés illeti meg, de legaláb­bis annyi, mint amennyit a dolgozó megállapított bérminő sítési osztálya szerint járó idő­bére kitesz. Főként a nehéz­iparban az ilyen fizetésnek leg alább az átlagbér 50—75 szá zalékának kell lennie (a fize­tési hirdetmény, ill. a kollek • szerződés értelmében). Lé­nyegében ugyanilyen összegű térítésre van igénye a dolgo­zóknak abban az esetben, is ha a munkaadó vállalat a veszteg lés idejére nem osztotta be dolgozóit más munkára. A közöltek értelmében felte­hető, hogy a munkaadó válla­lat az idézett előírások értel­mében fizet ki munkabérmeg- térítést a munkaidő kiesésével Járó veszteglés idejére. A munkabérhirdetmények a nehezebb, vagy egészségre ár­talmas munkáért 4 nehézségi fokozat szerint 0,40, 0,80, 1,30 és 1,90 korona összegű pót­lékot állapítanak meg óránként, de csak abban az esetben, ha a bértarifák nem veszik tekin­tetbe ezeket a mutatókat is. A gazdasági műszaki dolgozók ha­vi fizetése már számbaveszi ezeket a körülményeket is és így az ilyen dolgozóknak nincs igényük erre a pótlékra. Lehet­séges, hogy a nemrógi és rész­ben folyamatban levő bérren­dezés már az alapbérben fi­gyelembe vette a nehezebb és veszélyesebb munkakörülménye­ket és ezért nem folyósítják már ezeket a pótlékokat. Ha a munkaadó vállalat a munka­körülmények más megszervezé­sével enyhítette a munkát, il­letve az ezzel kapcsolatos ve­szélyességet, akkor a pótlék folyósításéit beszüntethette. Az ilyen esetheti azonban a jobb munkaeredményekért prémiu­mot, jutalmakat, haszonrészese­dést Juttatnak a dolgozóknak. Különböző ügyekben A. I,. és X. I..: Az első eset­ben olvasónk a szomszéd két olyan diófájára panaszkodik, amelyek a telek határától alig két és fél méter távolságra vannak Az egyik vagy 30 mé­ter, a másik vagy 10 méter ma­gas es a kert fekvése miiatt csaknem egész nap árnyékot . vetnek olvosónk kertjére is. A másik esetben ecetfa és szeder­fa nyúlik olvasónk házteteje fölé és különösen nyáron eső ben szélben kárt okoznak a te tőben. A szomszédok egyik eset­ben sem hajlandók a fákat ki­vágni, illetve az átnyúló ága­kat leffírészelni. Mindkét olva­sónk eddig eredménytelenül tett panaszt a helyi nemzeti bi­zottságon A nemegyszer 100— 200 m2 területet beárnyékoló lat nem „illik“ a szomszéd ro­vására nevelni. A másik eset­ben a tetőben kárt okozó ecet­es szederfa ágait a szomszéd lenne köteles lebotolni. Ha a helyi nemzeti bizottság ilyen esetben nem tudja a felek kö­zött egyezséggel rendezni az ügyet, a felekre hagyja, hogy jogaikat a járásbíróságon érvé­nyesítsék a polgári törvény­könyv 132 (489) és 417/2 § a értelmében. A bíróság rendsze­rint helyi szemle, a helyi nem­zet: bizottság megkérdezése és esetleg szakértő meghallgatása alapján ítéletben dönt. Ha in­dokoltnak találja a szomszéd jogtalan, vagy legalábbis a szo­cialista együttélés alapelveivel össze nem egyeztethető beavat­kozást, vagy közömbösséget, el­rendelheti a kárt okozó ágak eltávolítását, esetileg a f i el távolítását A. K.: Aniig az „öreg néni“ főbérlő, és ő nem adott maguk­nak mint albérlő főiskolások­nak felmondást, jogosan lak­hatnak a bérelt szobában. Ha a nemzeti bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a néni elhelyezése után a nála bejelentett unoká­ja kapja meg a lakásit, akkor ő lesz jogosult Önöknek fel­mondást adni. Pótelholyezéstik- ről saját maguknak kellene gondoskodniuk. E. I.: A házastársak osztat­lan közö^ tulajdonáról, ha azt illetően a volt házastársak nem tudnak egyezséget kötni, a já­rásbíróság a polgári törvény- könyv 150. § a értelmében dönt A bíróság eltérhet az elvi, egyenlő arányban való megosz­tástól, főként köteles a volt há zastárs igénylése alapján fi­gyelembe venni, mit fektettek be a házastárs különvagyoná­ból (amivel a házasságba lé­pett, ajándékba kapott, vagy örökölt) a közös dologba, — így pl. az ön eladotl örökölt házrésze ellenértékét, továbbá köteles figyelembe venni, mit fordítottak a közösből vala­melyik házastárs különvagyo­nába. Továbbá a bíróság köte­les figyelembe venni a kiskorú gyermekek szükségleteit, mi­ként törődtek a házasság alatt a családról, milyen mértékben járultak hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és megtartásá­hoz. Ennél az értékelésnél fi­gyelembe kell venni a gyerme­kekről és a közös háztartásról való gondoskodást. Ajánljuk, hogy képviseletével bízzon meg ügyvédet. Dr. F. J. A mezőgazdasági üzemekben az új év első napjai immár ha­gyományosan a zárszámadó közgyűlések előkészítésének jegyébetn telnek. Az előkészü­letek során egyrészt összege­zik az egyes munkarészlegek eredményeit, másrést a gazdál­kodási mérleggel párhuzamosan a folyó év termelési tervét is kidolgozzák. Gondos és körül tekintő munkát igénylő feladat ez, különösen az idén, amikor az új tervek már a 6. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítését hivatottak biztosíta­ni. Az elmúlt év végén a Zlaté Klasy i ( Nagymagyari J Egysé­ges Földművesszövetkezetben is az elmondottak jegyében és tu datában láttak hozzá a zar- számadó közgyűlés előkészíté­séhez. Az üzemgazdász, Matias- ko László mérnök, bizony ne­hezen tudná megmondani, hogy e napokba ti hány matematikai műveletet végez el, hány ada­tot, eredményt hasonlít össze, amíg megkapja a végleges ér­tékeket. — A mi munkánkban —- mondta ezek a napok és he­tek jelentik a csúcsidényt. Pori tosan és gyorsan kell elkészí­teni a végleges mérleget, hogy az eredmények egyben a kö­vetkező utat is megjelöljék. Milyen évet zárnak? — Pontos és végleges adatok­kal még nem szolgálhatok, így inkább egy összehasonlítással felelek. 1968-tól dolgozom itt és a szakmában. Ez idő alatt kimagaslóan jó eredményeket 1972-ben értünk el. Az 1975-ös attól elmaradt, de nem panasz­kodhatunk. 1974 hez viszonyítva emelkedett a tagok jövedelme és a terveket is teljesítettük. Az eredményesebb ágazat ezút lal az állattenyésztés volt. Itt a bruttó terv az előző évinél csaknem 40 000 koronával volt nagyobb és még ezt is több mint félmillióval túlteljesítet­tük. Viszonylag gyengébb az eredmény a növénytermesztés szakaszán, ahol a tervezett szintet értük el. — Az okok? — Elsősorban objektivek El- fagyotl a kajszibarack, ami Ö0Ü ezer koronás kiesést jelentett. Bár azonos területen, ugyan­annyi paprikát termesztettünk mint 1972-ben, az alacsonyabb árak miatt az akkori jövede­lemnek már csak a felét hozta. Bar a vállalatok — köz­tük a krasznojarszki műszál- üzem is — évről évre fokoz­zák termelésüket, a terme­lés hatékonyságának növe­lése szempontjából a tudo­mányos munkaszervezésben még nagy tartalékok rejle­nek. Ismerkedjünk meg hát közelebbről a fent nevezett üzemben bevezetett brigád­rendszerű folyamatos terme­lési módszerrel! Minden egyszerűen kezdő­dött. Az egyik élenjáró mun­kásnőt egyszer megbízták, állítson össze saját belátása szerint egy brigádot. Podle- gajeva, élve a felkínált lehe­tőséggel, eltért a megszokott gyakorlattól: csak magához hasonló tapasztalt, hozzáér­tő embereket vett fel bri­gádjába. Még a jellemek ösz- férhetőségét is figyelembe vette A brigád hamarosan 30 százalékkal több gép keze­lését vállalta, két főt sza­baddá tett és nagymérték­ben fokozta a munka ter­melékenységét. Ez szolgált alapul a következő új mun­kamódszer kidolgozásához. Az 5—7 fős brigádokat tag­jainak képességétől és szak- képzettségétől függően ál­lítják össze. Mindegyik bri­gádnak külön gépparkot és elérendő termelési volument jelölnek meg. A módosított erkölcsi és anyagi ösztönzé­si rendszer újabb feladatok vállalására készteti az orső- zónőket. Kiesést jelentett az új lucerna- szárító is. Az eredeti időpont­nál jóval később készült el, így a tervezett bevételnek jóformán a negyedét sem tudtuk biztosí­tani. A gazdálkodási mérleg az üzem vezetéséért felelős egyé­nek számára nemcsak azt mu­tatja meg, hogy az elmúlt év­ben mit csináltak jól, hanem azt is, hogy melyek azok a te­rületek, ahol a jövőben újítani, javítani szükséges. Sánta Cyörqy mérnök a gyümölcsö­sért és a kertészetért felelős agrouómus. A gazdálkodási mérleg tanulságai alapján a fo­lyó év fő feladatai közé első­sorban az alábbiakat sorolta. — A gyümölcsösben a szedést szeretnénk korszerűsíteni. Az eddigi gyakorlat szerint a gyű mölcsöt ládákba szedtük, majd osztályoztuk, a felvásárló köz­pontban pedig ismét osztályoz­ták és csak ezt követően tárol­ták. A sok mozgatás, átrakás art a gyümölcsnek. Ezért ter­vünk, hogy a termést a jövőben konténerekbe szedjük és e nagy ládákban közvetlenül a felvá­sárló üzembe szállítjuk, ahol ezekben tárolják és csak a piacra történő szállítás előtt osztályozzák. Ez nekünk is gaz­daságosabb, és a vevőnek is jobb, mivel az eladás előtt osz­tályozott gyümölcs jobb minő­ségű. Az idén négy hektáron tovább fiatalítjuk az őszibarac­kost és a fák élettartamát ma­ximálisan 10—13 évre tervez­zük. Ezzel biztosítjuk az évi 150 mázsás átlaghozamot az ed digi 80 mázsával szemben. A kertészetet a paprika mellett a vöröshagyma termesztésére sza­kosítjuk. Gé|>ek vásárlásával megoldjuk a hagyma teljes gé­pesített termesztését, kezdve a vetéssel és végezve az osztá­lyozással és a csomagolással. Az év feladata 15 hektár új sző­lő telepítése, melynek 10 szá­zaléka csemegeszőlő lesz, te­hát a piac igényeiről sem fe­ledkezünk meg. Feketevízi Sándor zootechni- kus az állattenyésztés tavalyi eredményei közül elsőként a 4040 literes fejési átlagot em­lítette, majd sorra vette az áru­termelés terveit. Ezeket a ser­tés , baromfi- és marhahúsnál egyaránt túlteljesítették, ami el­sősorban a tervezett napi súly- gyarapodások lényeges túlszár­nyalásának az eredménye. A fo Ami a számszerű eredmé­nyeket illeti: évente 50 ezer rubelt takarítanak meg, a munkatermelékenység 2,3 százalékkal nőtt, 6 fő fel­szabadult és észrevehetően javult a minőség. Nem ke­vésbé fontos az sem, amit nem lehet számszerűsíteni: kialakul a munka iránt ér­zett kollektív és egyéni fe­lelősség érzése. Korábban műszakkezd^skor az orsőzó- nő nem tudta, melyik gépen kell dolgoznia; most viszont meghatározott gépeken és ugyanazokkal a váltótársak­kal dolgozik, így érdekelt az adott gépek hibátlan mű­ködésében. A közel azonos képességű brigádtagok fö­löslegessé tették a megter­melt mennyiség számbavé­teléhez szükséges és sok he­lyet elfoglaló kocsik beállí­tását — most az egész bri­gád közösen adja be terme­lését. így a műhelyben 180 kocsiból csak 60 maradt. Csupán ez a körülmény 128 négyzetméter területet tett szabaddá. Ritmikusabbá vált a selyemfonal osztályozása is. Ma már nem gyűlik össze a műszak végére 50 kocsi az osztályozóknál, maguk a brigádtagok viszik helyükre a megtelt kocsikat. A brigádtagok valameny- nyien, egymást is ellenőrizve ügyelnek a minőségre. így időben észlelik és kiküszö­bölik a selejtet. Nem nehéz megállapítani, ki követte el a hibát, mivel minden orsón lyó év feladatait lenyegébett két pontban határozta meg: tar­tani és ahol lehetséges, tovább fokozni az eredményeket, még­pedig az elmúlt évinél gazda­ságosabb állattartás mellett. — Az eddigieknél is fokozotr tabb mértékben hasznosítjuk a legelőinket — hangsúlyozta a zootechnikus. — Bár egy tehén­re mindössze 0,17 hektár lege­lő jut, az intenzív gondozás eredményeként április közepé­től október közepéig teheneink­nek optimális legelési lehető­séget biztosítsunk. Elsősorban a legeltetésben, az istállók kor­szerűsítésében és az állattartás további szakosításában látjuk az erőtakarmányokkal való ta­karékosabb gazdálkodási lehe­tőséget. Terveinket a növény- termesztéssel összhangban dol­gozzuk ki, így e szakasz meg­felelő mennyiségű tömegtakar­mányt és szemes takarmányt biztosit számunkra. Szövetke­zetünk például 1700 hektár szántóval rendelkezik E terü­letből 1130 hektáron szemese­ket, köztük 355 hektáron kuko­ricát termelünk, ami összhang­ban van az állattartás igényei­vel. A nagymagyari szövetkezet­ben a folyó év nagy eredmé­nye a szabad szombatok beve­zetése. Ez az új feladatok so­rát hozza, többek között Kvar- da József kultúrfelelős számá­ra is. — A művelődési házat három éve építettük és most, hogy be­vezetjük a szabad szombatokat, a kultúrmunkának is új minő­séget kell kapnia. Biztosíta­nunk kell, hogy dolgozóink a szabad időt hasznosan tölthes­sék el. Ennek érdekében szö­vetkezeti klubot létesítünk, ahol hetente 3—4 napon át biztosí­tunk szórakozási lehetőséget tagjainknak. A kuglizó és a tár­sasjátékok terme mellett majd könyvtárszobát is létrehozunk. Heti egy nap kimondottan csak a nyugdíjasoké lesz. A jövőben több együttes vendégszereplését akarjuk biztosítani, de még en­nél is lényegesebb, hogy a kul­túrát nemcsak behozni, hanem saját magunk is művelni sze­retnénk. Zenekarunk, tánccso­portunk már működik, és továb­bi műkedvelő csoportokat sze­retnénk létrehozni. Legkésőbb ősszel pedig megkezdjük a rendszeres filmvetítéseket is. EGRI FERENC ott áll az adott munkásnő száma. Ezek az erőfeszíté­sek is meghozták gyümöl­csüket: a vállalat két termé­ke: a sodrott és a viszkóz selyem „kiváló termék“ lett. A műhelyben összesen 9 brigád dolgozik az új mód­szer szerint. Felfelé vezető lépcsőhöz lehet hasonlítani őket. Egyikben a típusnor­mának megfelelően 5,5, a másikban 6, sőt 7 gépet ke­zelnek. Ez a felosztás lehe­tővé teszi a mind gyakorlot- tabbá váló munkásnőnek az előbbrelépését. Akik viszont nem képesek megfelelni ezeknek a követelmények­nek, egyénenként dolgoznak — hasonlóképpen azon ke­vesek is, akik 8 gépet ke­zelnek. Mindez arra utal, hogy az új módszernek is vannak tartalékai. Felkutatásukban nem kis szerepet játszik a kollektíva, az új keresése, bevezetése iránti hajlandó­ság. Most az egész ország az SZKP XXV. kongresszusára készül. Brigádunk ebből az alkalomból egy hónappal előbb teljesíti éves tervét, ami 50 tonna többlet se­lyemfonalat jelent az ország­nak. Az elmúlt hónapok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy még ennél a vállalás­nál is jobb eredményt érünk el majd. V. RUSZAKOVA hrigádsezető (APN) Az SZKP XXV. kongresszusa elé Válogatott brigádok

Next

/
Oldalképek
Tartalom