Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám, csütörtök

Az éé 11 n enp zataoa JEGYZETEK A CSILIZKÖZI EFSZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZETÉNEK TANÁCSKOZÁSÁRÓL Két évvel ezelőtt, amikor Csl- lizköz hét községének kis szö­vetkezetei a párt útmutatását követve egy több, mint ötezer hektáros nagy gazdasági egy­ségbe tömörültek, hála a kom­munisták meggyőző munkájá­nak, nemcsak földjeiket, ter­melőeszközeiket, hanem elszánt­ságukat, tudásukat egyaránt a szövet kezei f el v i r á goz t a t ásána k szolgálatába állították. A fejlődés mozgatórugói Ez a hangvitel tükröződött a Csilizközi Efsz kommunistáinak tanácskozásán is — ennek ki­meneteléről néhány nappal ez­előtt röviden már beszámoltunk —, meilyet méltán nevezhetnénk a páriáiét magas szintű isko­lájának. Hiszen mind az üzemi pái tbizottság beszámolója, mind a hét alapszervezet jelenlevő több mint 180 küldötte olyan, erényekeit vonultatott fel a számvetésnek is beillő tanács­kozáson, amelyeket a párthoz való hűségük, szilárd elvi elkö­telezettségük, magas fokú köte­lességtudatuk táplál. Ezt a tényt az üzemi párt- bizottság beszámolójában Tán­cos Tibor elvtárs beszédes ada­tok felsorolásával megcáfolha- tatlanul támasztotta alá. A ter­melőerők összpontosítása az el­telt két év folyamán eddig nem látott mértékben bontakoztatta ki a tagság alkotó igyekezetét. Búzából 63,8, kukoricából 89,6, cukorrépából pedig 458,8 má­zsás termésátlagot értek el hek­táronként, hogy csak a legjel­lemzőbbeket említsük. Az állat- tenyésztésben ugyanakkor az egyesítéssel szinte egyidőben rátértek az ágazati irányításra, s 3562 literre emelték az évi tejhozamot tehenenként. Kétségkívül alko<tó igyekeze­tüket dicséri, hogy a szarvas­marha-állomány felújítását az üszők fokozottabb beállításával eredményesen sikerült megolda­niuk. A sertésállomány gyarapí­tását pedig az időszakos fedez­tetés! program érvényesítésével segítették elő, hogy folyamato­son biztosítsák jól jövedelmező hústermelésükéit. A szövetkezet gazdálkodását tüzetesen nem ismerők előtt ezek az adatok talán szokványo­saknak, általánosaknak tűnnek. De akik ott ültek a konferen­cián — kommunisták és pár- tonkívüliek — valamennyien tudják, milyen sok munka, szak­értelem, erőfeszítés kellett ah­hoz, hogy az ismertetett muta­tók a nem kifejezetten szakem­berek számára is sokat mondó- ak legyenek. Mert nyilván azok, hiszen jóval felülmúltják a já­rás országos viszonylatban el­ért csúcseredményei is. Ezekhez a sikerekhez szívhez szóló elismerését fejezte ki a tanácskozáson részt vevő és vi­táját gazdagító Öllé Gyula járá­si párttitkár is. „Az elért ered­mények — hangsúlyozta — az emberek hozzáállásához ve­zethetők vissza, akik a párt- és a gazdasági irányító szervek ve­zetésével ésszerűen használták *ki a korszerű mezőgazdasági u- domány lehetőségeit“. Őszintéin és nyíltam — az öinbírálat hangján Csilizköz kommunistái ered­ményeiken kívül a fejlődésükéit gátló és a termelésre kiható fogyatékosságaikat sem hallgat­ták el. Már a beszámoló is el­ismerte, hogy a termelés gazda­ságossága érdekében többet is tehettek volna. S annál inkább dicséretes ez az önkritikus ma­gatartás, mert a jelenlegi párt­bizottság és a szövetkezet veze­tősége kétéves működése során joggal hivatkozhatott volna az idő rövidségére. De nyíltan és őszintén feltárták munkájuk fo­gyatékosságait, amire csak azok képesek, akik erejük és felelős­ségük tudatában, a párt politi­kájával összhangban, a közjóiét erdekélien cselekszenek. Persze a tények tények ma­radnak. Ám annak ellenére, hogy a járási önköltségi muta­tók általában nem rosszak, mégis e téren tárhatók fel a log jelentősebb tartalékok. Csi- csai Imre üzemgazdász vitafel- szólalásá’ an még pontosabban megvilágította a kérdést: A ter­melés ugrásszerű fejlődése az egyesítés utáni két évben mu­tatkozott meg. Bizonyíték erre az a tény, hogy a termelés az 1970. évihez viszonyítva a lezá­rult tervidőszak végén 78,8 szá­zalékkal növekedett. Elmond­hatjuk tehát, hogy a termelés fokozása jó úton halad. Ugyan­akkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez az éremnek csak az egyik oldala, mert a terme­lési költségek az összehason­lítás évei alatt aránytalanul gyorsabban emelkedtek. Ilyen nagy mezőgazdasági üzem!>en, ahol csaknem 1200 főt számláló lelkes tagság moz­dítja elő a termelést, az öko­nómiai részlegnek is lépést kell tartania a fejlődés követelmé­nyeivel. A számviteli nyilván­tartás regisztráló jellege kor­szerűtlen, régen túlhaladta ön­magát. A mai igényekhez mér­ten törvényszerűen fel kell ké­szülnie az elemzésekre épített prognózisok idejében történő elkészítésére. Csak ilyen módon támaszkodhat a termelés az üzemgazdászok munkájára. A beszámoló ezen a téren is megmutatta az előremutató he­lyes utat: A növénytermelés, üzemegységeink keretein belül az ágazati irányítás jóvoltából, a termelés szervezését illetően a gépesítésre épül. Ebből a szempontból a termelésre tör­ténő ráfordítások, költségek gyakorlati hordozója. Ez adja meg a gépesítés gazdasági je­lentőségét. Ezért fokozott a fe­lelősségük azoknak, akik a gé­pek üzemköltségeiért és az az­zal kapcsolatos költségek ala­kulásáért felelősek. Az indoko­latlan üres üzem járatok, a ki nem használt vonóhorog telje­sítmények, a nagy-arányú javí­tási és üzemanyag fogyasztási költségek a termelés hatékony­ságának kedvezőtlen alakulásá­hoz vezetnek. Az említett prob­lémák önmagukban adják azo­kat a feladatokat, amelyek meg­oldására a gépesítés irányítói­nak, szakembereinek, kommu­nistáinak fel kell készülniük. Önmagában a jólét nem mindem Ha a szövetkezet kommunis­tái párttevékenységük értékelé­sekor az elért gazdasági ered­ményeikhez állítanák a mércét, megelégedéssel nyugtázhatnák munkásságukat. De szocialista társadalmunkban nemcsak az anyagi feltételek megteremtésé­ért, hanem szellemi tartalmáért is felelősséggel tartoznak. Eb­ből eredően nagy gondot fordí­tanak az ifjúság nevelésére és a valóban szocialista közszelle-nt kialakítására. Fáradozásukat ed­dig több siker kísérte. Az üzemi pártbizottság hathatós támoga­tásával létrehozták a SZISZ üzemi vezetőségét, amely az if­júsági érdekköröl: megalakítá­sával hívja fel magára a figyel­met. Annál komolyabb problémái okoz számukra a felnőtt lakos­ság helyes életszemléletének, szocialista gondolkodásának a kialakítása. Noha ezen a terü­leten sem általánosíthatók a ne­gatív jelenségek, néhány, az életszínvonal emelkedésiét tük­röző adat komoly elgondolko­dásra késztet. Íme egy példa: A szövetkezet tagjai és a falu lakosai az elmúlt évtized során tfcbb mint 220 családi házat épí­tettek, se szeri, se száma a személygépkocsi túl a jdonosok­nak. Az is a jólét fokmérője^ hogy a Jednota elárusítóhelyei Csilizköz hét községéljen éven­te legalább 29 millió korona áruforgalmat bonyolítanak le. De semmi esetre sem lehet he­lyeselni, hogy a 29 millió ko­ronás áruforgalomnak a felét a falvak kocsmái biztosítják. Ha a vendéglők évi forgalmát el­osztjuk a hét község 5272 lakó* sának számával, az egy főre eső „szórakozási költség" — a csecsemőket is beleszámítva enyhén szólva is magas. Felme­rül a kérdés: szükségese vala­mit tenni a művelődéspolitika terén? A váilasz csak egyértel­mű lehet. A nemzeti bizottság­ban és a szövetkezetben dolgo­zó kommunisták nagy erőkifej­tése szükséges, hogy változtas­sanak a helyzeten. Ezért csak helyeselni lehet a pártkonferenciának azt a hatá­rozatát, hogy a csilizközi párt- alapszervezetek eszmei-nevelő feladatainak meghatározásakor a felmerült problémák megoldá­sáért folytatott harcot továbbra is nagyon fontos kérdésnek kell tekinteni. Elsők a példamutatásban is A csilizközi kommunistákat elvhű jó gazdáknak, példamu­tató embereknek ismerik a Du­najská Streda-i (dunaszerdahe- lyi] járásban. Pártkonferenciá­juk tanácskozásának egész ki­menetele is ezt a tényt húzta alá. Ebből fakadó becsvágyuk­nak köszönhetik, hogy járási szinten szövetkezetüket is az elsők között emlegetik, mert ki­tűnően teljesíti társadalmi fel­adatát. Természetesen nemcsak az efsz adottságai jók, hanem politikai feltételei is, mert vr.rx szilárd, vezetésre kéj>es párt­szervezete, amelynek nagy te** kintélye van a falvak lakossága és az efsz tagsága körében. Mindezek a lehetőségek a hato­dik ötéves tervidőszakban csak meghatvár,yózhat ják eddigi eredményeiket. SZOMBATH AMBRUS A 6. ötéves tervidőszakban a Hradec Králové-i Győzelmes Február Müvek legnagyobb üzlet jele a Szovjetunió lesz, amely vegyi- és élelmiszeripari, s főleg sör- és cukorgyári gépek, valamint po- limerizátorok iránt tanúsít nagy érdeklődést. Felvételünkön egy polimerizátor keverőjének beje je- zésén dolgoznak. (Felvétel: ČSTK — J. Sourek) GYARAPODÓ KÖZSÉGEK A határozatok teljesítése A pártoinkívüliek aktivitása 0 A kommunisták élen járnak A CSKP XV. kongresszusa előkészü­leteinek időszakában nemcsak a párt­szervek és szervezetek, hanem a nem­zeti bizottságok és az egész Nemzeti Front aktivitása is fokozódott. A párt- alapszervezetek évzáró taggyűlésein fo­kozott figyelmet szenteltek a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front bizottsá­gai és az összes tömegszervezet tevé­kenységének. Ezzel a CSKP KB levelének szellemében jártak el. Hisz épjjen a nemzeti bizott­ságokon és a Nemzeti Frontba tömö­rült tömegszervezeteken keresztüli tud­nak a pártszervezetek hatni a jjárton- kívüliek tömegeire, megnyerni őket a pártpolitika elgondolásainak megvalósí­tására. A galántai járásban a pártalapszer- vezetek évzáró taggyűléseit követően a Nemzeti Front szervezetei és a nem­zeti bizottságok a városokban és a fal­vakban évzáró aktívaértekezleteket tar­tanak. Az értekezletek célja, hogy ér­tékeljék az 1975. évi feladatok teljesí­tését, a választási programok, a szocia­lista felajánlások megvalósítását, vala­mint a képviselők és az egyes tömeg- szervezetek munkáját. Ezenkívül a Nem­zeti Front szervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak a képviselői és tisztség- viselői megismertetik az alapszerveze­tek tagságát a pártalapszervezetek év­záró taggyűlésein hozott határozatok­kal, és ezeket a határozatokat a nem­zeti bizottságok és a Nemzeti Front bi­zottságainak konkrét feltételeire alkal­mazzák. Ezzel lényegéiben megkezdik a pártszervezetek évzáró taggyűlésein ho­zott határozatok teljesítését a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok tevékenysé­gi területén. A pártalajjszervezetek évzáró taggyű­léseinek előkészítéseképpen és a Nem­zeti Front szervezetei és a nemzeti bizottságok aktívaértekezletei előtt szé­les körű politikai tömegmunka bonta­kozott ki. Ennek az volt a célja, hogy legfelsőbb szerveink kongresszusi felhí­vása szellemében fejlesszék a felaján­lási mozgalmat a tömegszervezetek ke­retein belül is. A jól végzett politikai tömegmunka eredményes volt, mivel a Nemzeti Front választási programjai­nak teljesítése terén 1975-ben a kitűzött feladatokat túlteljesítették és a felaján­lásokat is teljesítették. Jelentős értékű munkát végeztek a „Z“-akció keretében, ezenkívül számos egyéni és csoportos felajánlást tettek a XV. pártkongresszus tiszteletére. Néhány példát érdemes megemlíteni. Zemianske Sadyban a Nemzeiti Front helyi bizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak köszönhetően a pártalap- szervezet vezetésével jelentős mérték­ben növekedett a lakosság munkaakti­vitása. A helyi szervek már az NOSZF 58. évfordulója előestjén jelenthették: a falu lakosai teljesítették a felszaba­dulás 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásukat. A „Z“-akció keretében 2 746 000 korona értékű munkát végez­tek, és ígéretet tettek, hogy az év vé­géig további 300 000 korona értéket al­kotnak. Azóta már ezt a felajánlásukat is teljesítették. A tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok aktívaértekez- létéin újabb és újabb felajánlásokat tesznek a CSKP XV. kongresszusa tisz­teletére. Néhány példa: Váhovcében a Nemzeti Front helyi szervezete és a nemzeti bizottság községi aktívaérte­kezletén 200 személy tett közös fel­ajánlást, amely szerint 1976-ban egye­bek között társadalmi munkában 16 960 órát dolgoznak le. A kisebb falvak la­kosai is értékes felajánlásokat tettek. Topoínicában (Tósnyárasdon) 8 kollek­tív és 236 egyéni felajánlás alapján a falu lakosai a „Z“-akció keretében 8170 munkaórát dolgoznak le. A Hrubý Šúr-iak (hegysúriak) által tett felaján­lás értéke 477 500 koron i. Ök 11110 munkaóra ledolgozását vállalták. Az új óvoda építésén 100 000 korona értékű munkát végeznek. Konkrét kötelezett­ségvállalásokat tettek politikai, nevelé­si, kulturális és társadalmi téren is. Vlčanyban (Farkasdon) a megtartott aktívaértekezleten 20 csoportos és 836 egyéni felajánlás alapján a község la­kosai 3 221 700 korona értékű kötele­zettségvállalást tettek: 92 150 munka­órát kívánnak ledolgozni. A „Z“-akció beruházási részének keretében kibőví­tik a vízvezetékhálózatot. A farkasdiak megértették, hogy az állam nagymér­tékben hozzájárul a vízvezeték építé­séhez, de azt is tudják, hogy mindem nem elég: az építkezéshez nekik ma­guknak is hozzá kell járulniuk. A falu fiataljai és sportolói kézilabdapályát létesítenek 500IJ00 korona értékben, ebből a be** fektetés 350 000 korona. Az említett adatok bizonyítják, hogy a galántai járásban a pártszervezetek vezetésével hogyan fokozódik a nemze­ti bizottságok és a tömegszervezciek aktivitása abban az időszakban, amikor a pártalapszervezetek taggyűléseinek határozatait hajtjuk végre, és készü­lőik a CSKP XV. kongresszusára. MUZSLAY VIDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom