Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám, csütörtök
A ffvarto 3,5 típusú, hengersor a Vítkovicei Klement. Gottwald Vasmű, és Gépgyár legmodernebb hengersora. Irányítását egy ZPA 601-es típusú önműködő számítógép végzi. Felvételeinken: a Kvar- to 3,5 típusú hengersor számítóközpontjában Pavel Sejl mérnök (bal oldalt) műszak- vezető és Vladimír Koudelka operátor a vezérléshez szükséges adatokat készítik elő; jobb oldali jelvételünkön a Vasmű legkorszerűbb hengersorának egyik része. (ČSTK felvételek] M adarász Sándor elvtárs, a L emárt ovcel Vörös Csillag Efsz elnöke mindjárt a beszélgetésünk elején leszögezte, hogy a négy község — Lenártfala, Hanva, Csíz és Vel- kenye — szövetkezetének egyesítésével létrejött háromezer- hatszáz hektáros gazdaságban 1975 nem volt könnyű év, sőt méltán kiérdemelte a nehéz jelzőt Is. A gondok már 1974 őszén megkezdődtek a szélsőségesen kedvezőtlen időjárás következtében. A kiiradt Sajó a földek harminc százalékát elöntötte. A nagy keservesen kiszedett cukorrépát lánctalpas traktorokkal vontatott kocsikon szállították le a sártengerré változott földekről. Ugyanilyen mostohán köszöntött be a múlt év tavasza is, amikor a szeszélyes folyó ismét megtáltosodott, és sárga áradata kétszer is végig hömpölygött a gazdaság földterületének egynegyedén. A kétszázhúsz hektár cukorrépából száz hektár víz alá került, és hatvan hektáron teljesen kárba- ment a vetés. A további fejlődést megalapozták A szövetkezet vezetőségéneik és dolgozóinak igen alaposam neki ketflett gyűrkőzni a munkának, hogy a kedvezőtlen időjárás következményeit helyrehozzák, és a gazdasági feladatokat a lehető legjobban teljesítsék. Az elnök azt mondja, hogyha nem is sikerült mindent úgy megvalósítani, ahogy az eredeti célokban kitűzték, azonban az évet sikerült veszteség nélkül zárni. Az évzáró taggyűlésen részesedést ugyan nem kapnak a dolgozók, de a gazdálkodás egyensúlyba került. 3 ez a tény alapot ad ahhoz, hogy kellő nekirugaszkodással kezdettől fogva megvalósítsák a hatodik ötéves terv feladatait, s egyre magasabb szintre emeljék szövetkezetük gazdálkodását. A gazdasági eredmények javítása érdekében számos intézkedést foganatosítottak. Madarász elvtárs elmondta, hogy a szántóterület bővítésére és a talaj termékenységének fokozására törekszenek. Már 1975-ben másfélszáz hektár területen végeztek talajjavítást és háromszázhúsz hektár savanyú földet meszeztek. Ezt a munkát tovább folytatják az idén és az elkövetkező években is. A Vörös Csillag Efsz-ben a szántóterület hatvanhárom százalékán termesztenek gabona- nemű eket — a kukoricát is beleszámítva —, a gazdaság mégsem tudja teljes mértékben fedezni abraktakarmány-szükség- 1 étét. Ezen a téren az önellátás biztosítására törekszenek. Már a múlt évi aratás után intézkedtek, hogy a lehető leggazdaságosabban bánjanak az abraktakarmánnyal. Felhasználását szigorúan figyelemmel kísérik AJOVŰBEN AZ EDDIGINÉL JOBBAN — az üzemvezetők hetente ellenőrzik, hogyan tartják meg az állattenyésztési dolgozók a takarmányozási tervet. A hiányzó abrakot répaszeletlel és melasszal pótolják, a szarvasmarha hizlalásánál áttértek a szintetikus etetésre és csak minimális mennyiségű abrakot használnak fed. Az állattenyésztési termelésben a gazdaságos takarmányozáson kívül törődnek azzal is, hogy a dolgozók munkáját megkönnyítsék, s ezáltal gazdasá gosabbá is tegyék. Az istállók átépítését és korszerűsítését már 1974-ben megkezdték. Tavaly három istálló korszerűsítését fejezték be és az idén tovább folytatják a régi istállók modernizálását. A szarvasmarha-hizlalásnál szabad isi állózást vezetnek be, a sertéshizlaldában pedig szivattyúk segítségével végzik az etetést. Madarász Sándor elnök arról is szólt, hogy mindegyik gazdasági udvarban szociális helyiség áll a dolgozók rendelkezésére, a szövetkezet ezek létesítésére ötszázhatvanezer koronát fordított. A Hanván 1975- bem átadott szociális és irodai célokat szolgáló épület pedig kétmillió koronába került. A kommunistáik példamutatása A szövetkezet kommunistáinak munkájáról Gembicky János elvtárs, a pártalapszervezet elnöke tájékoztatott. BevezetőHúszéves az NDK néphadserege Példaképük a szovjet hadsereg Az NDK nemzeti néphadserege megalakulásának 20. évfordulója alkalmából megtartott prágai sajtóértekezletem Johannes Teschner alezredes, az NDK prágai nagykövetségének katonai attaséja hazája korszerű katonai technikával felszerelt hadseregéről beszélt. Az NDK hadserege sokat merített a szovjet specialisták, technikusok, katonai tanácsadók értékes tapasztalataiból, tisztjelnek nagy részét pedig a Szovjetunió katonai akadémiáin képezték ki. * A néphadsereg tisztjeinek 99, altisztjeinek 43 és katonáinak mintegy 8 százaléka a párt tagja, lljfctva tagjelöltjft A parancsnokoknak katonai főiskolai műveltségük van. A hadsereg tagjainak 88 százaléka főiskolát, illetve szakiskolát végzett. A katonák közt sokan a nemzeti bizottságok képviselőiként, illetve a társadalmi szervezetek vezető funkcionáriusaiként tevékenykednek. A néphadsereg tagjainak kezdeményezését a soraikban elterjedt szocialista versenyek is tükrözik. A „Példás katona“ jelvénnyel kitüntetettek száma 1975-ben — az 1965. évi helyzethez viszonyítva — a háromszorosára, a „Példás egységek“ száma pedig a hatszorosára emielköCstt. —km— ben kiemelte, hogy a kommunisták minden, tekintetben jó példát mutatnak a többi dolgozónak és biztosítják a párt vezető szerepének érvényesítését. Többek között Ligárt Ernő nevét említette. Ligárt elvtárs a pártbizottság tagja, kiváló traktoros. A kommunista Babus Géza, habár munkabeosztása erre nem kötelezné, a legnehezebb feladatot vállalta, kombájnra ült, majd amikor idehaza befejezték az aratást, akkor a ko- líni járás gabonaföid jein viszonozta a cseh kombájnosok segítségét. Gembicky elvtárs ismertette, hogy alapszervezeiükben három részlegszervezet működik. Ezek nemcsak a szövetkezet problémáival, hanem a községek életének kérdéseivel is foglalkoznak, a falvakban is érvényesítik a kommunista párt vezető szerepét. Aktivitásukat az évzáró taggyűlések is bizonyították. Tárgyalásukon a CSKP Központi Bizottsága levelének szellemében értékelték az eddigi munka eredményeit és foglalkoztak a további feladatokkal. A szövetkezet gazdálkodásában az utóbbi három esztendőben számos nehézség, probléma mutatkozott, melyek egyrészt a kedvezőtlen időjárásból, másrészt a gazdaságok egyesítése után felmerülő szervezési fogyatékosságokból eredtek. Az évzáró gyűlések ezek megoldásával is foglalkoztak. A pártelnök hangoztatta, hogy a politikai munka feladatait a pártalapszervezet tagjai a lehető legjobban igyekeznek teljesíteni. Nyolcvan kommunista r.agy erőt képvisel, s ebhez a községekben még hozzá kell számítani a nyilvántartott párttagokat, akiket szintén bekapcsolnak a politikai munkába. Mindenkire szükség van, hiszen a községekben számos tömeg- szervezet tevékenykedik s ezekben érvényesíteni kell a párt irányító, vezető szerepét. És ha szükség van rá — például a csúcsmunkák idején, főképpen a termés betakarításakor, — akkor a más szakaszon dolgozó kommunisták is áldozatkészen segítenek a szövetkezet dolgozóinak a sürgős feladatok elvégzés eb',-n. A pártépítés szakaszán tervszerű munkát végeznek. A múlt évben hét tagjelöltet vettek fel, az idén hat fiatal felvételével számolnak. A kommunisták fontos pártfeladata, hogy rendszeresen foglalkozzanak a tagjelöltek és az ifjúság nevelésével, segítsék az ifjúsági szerve^ zet tevékenységét. Gyűléseiken, rendszeresen részt vesznek a pártszervezet tisztségviselői, az ifjúság téli iskoláján pedig a pártbizottság tagjai adnak elő. Ma már mindegyik községben legalább négy-öt párttag, illetve párttagjelölt tevékenykedik az ifjúsági szervezetben. Gembicky János elvtárs befejezésül kifejtette azt a nézetét, hogy az évzáró taggyűlések tárgyalásai jó alapul szolgálnak a pártalapszervezet munkája színvonalának további növeléséhez. GAL LÁSZLÓ TERMÉSZETVÉDELEM Es VADGAZDÁLKODÁS A KGST TAGÁLLAMOKBAN Napirendre kerültek a szervező és a korszerűsítés kérdései A természet védelme és a természeti kincsek ésszerű hasznosítása nemzetközi problémává vált. A vadgazdálkodás szakértői az említett téren nagy erőfeszítést fejtenek ki az együttműködés további fejlesztésére. így a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága a KGST-tagországok delegációinak adatai alapján a Tanács felső szerveiben való megtárgyalás céljából összefoglaló anyagot dolgozott ki a vadgazdálkodás-szervezési és -vezetési módszerek korszerűsítésének tanulmányozásáról. Az országok az együttműködés keretében egész sor konkrét javaslatot terjesztettek elő. A bolgár szakértők például a magas hegységek vadfajtáinak védelme tárgyában konzultáció tartását, a siketfajd és a nyírfajd te- nyészteriiletének kiterjedésével, valamint a többi országban eszközölt vásárlásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását, továbbá az említett vadfajok tenyésztésével foglalkozó tudományos kutatások koordinálását javasolták. Magyarország képviselői a munkacsoportok és egyéb nemzetközi szervek kongresszusainak és értekezleteinek megtartása élőt célszerűnek vélik a KGST-tagországok álláspontjának elvi egyeztetését, valamint közös határozatok kidolgozását. Ami a külföldiek bérvadászatát és az élővad értékesítését illeti, e téren célszerű az állatok kilövésének díjazását és az élve eladott vad árát egyeztetni. Véleményünk szerint a közös tudományos-kutató munkák eredményeiről kétoldalú kapcsolatok keretében jobban szervezett tájékoztatáscserét kell biztosítani és a kutatásokat az országok természeti adottságaiból kiindulva bizonyos mértékben szakosítani kell. Az NDK vadgazdálkodási dolgozói javaslatot terjesztettek elő arra, hogy 1975- ben rendezzenek információ- cserét a vad iparszerű tenyésztése, az erdőültetvényekben a patás vad okozta károk csökkentésének mérve, valamint a védett területeken folytatott vadgazdálkodás tárgyában, valamint arra, hogy — különösen a határmenti területeken — koordinálni kell az állatok veszettségével szembeni védekezésre irányuló intézkedéseket. Lengyelország delegációja saját anyagaiban kifejtette véleményét a tudományoskutató munkák koordinálásával. a vadkivitellel és a vadászat szervezésével kapcsolatban, valamint javasolta, hogy — egységes vadászati tilalom megállapításával — dolgozzanak ki közös elveket a szárnyasvad védelmére. A romániai delegáció javasolta a kutatások koordinálásával és a határmenti övezetekben a vad betegségeivel szemben szükséges óvintézkedések foganatosításával, valamint nemzetközi értekezletek idején a résztvevő KGST-tagországok között egész sor konzultáció szervezésével kapcsolatos kérdések megvitatását. A Szovjetunió szakértői javasolták, hogy a Mezőgazdasági Állandó Bizottság keretében hívják életre a vadgazdálkodási munkacsoportot, amely megoldaná a vadtenyésztéssel, a vadászati turizmus szervezésével és a szelekció céljára szolgáló tenyészvadcserévnl kapcsolatos kérdéseket. A Szovjteunió képviselőinek nézete szerint az együttműködő országok vadászati szervezetei szempontjából az együttműködés következő kérdései tartanak közös érdeklődésre számot: O tudományos kutató munkák szervezése a vadgazdálkodás fejlesztése terén; 9 az országainkban folytatott vadgazdálkodás gazdaságosságának, szervezeti és igazgatási struktúrájának tanulmányozása; • a vízi és a mocsári szárnyasvad-gazdálkodás módszereinek és/ a szárnyas- vad védelmének tanulmányozása; © a vadgazdaságokban a vad tömeges befogásának szervezési eljárásai és módszerei; © a fácán, a fogoly és a vadkacsa iparszerű tenyésztése terén szerzett tapasztalatok kölcsönös tanulmányozása; • a mezei nyúl és a fogoly intenzív tenyésztési tapasztalatainak, illetve észszerű kilövési tapasztalatainak tanulmányozása. Csehszlovákia a vadgazdálkodás terén a vadászok kezdeményezésének és akt'v munkájának eredményeként színvonal tekintetében a világon az egyik első helyet foglalja el .A vadgazdálkod ás szempontjából nagy jelentőségűek a baráti szocialista országok vadászati szövetségeivel fenntartott kapcsolatok, amelyekkel a CSSZSZK szakértői munka- tapasztalataikat évente szeretnék kicserélni. Csehszlovákia szakértői célszerűnek vélik együttműködni a Szovjetunióval és Magyarországgal, mindenekelőtt az apróvad (nyúl. fácán, fogoly] mezőgazdasági termelési viszonyok között nagy területeken folytatandó tenyésztése terén, és a többi szocialista országnak felaiánlják részvételüket a siketfajd és a nyírfajd fenntartásában és tenyésztésében. Az említett együttműködés alapját vadtenyésztés! nemesítő telep létrehozása képezheti. Az országoknak a vadgazdálkodás intenzívebbé tételére irányuló — jelenleg tapasztalható törekvése szükségesé teszi a biológiai, az egészségügyi és a higiéniai, az ökonómiai, valamint az erdőgazdasági kérdések megoldását. Ezért célszerű lenne a KGST-tagországok érdekelt illetékes szervei közötti együttműködést egyeztetett program alapján bővíteni és elmélyíteni. SZ. ROMANOV