Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám, szerda

JÓL FEJLŐDNEK A SZOVJET—NYUGATNÉMET KAPCSOLATOK Moszkua — Alekszej Sityikov, (i Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Szövetségi Tanácsának el­nöke, aki szovjet parlamenti küldöttség élén az NSZK-ban tartózkodik, nyilatkozatot adott a TASZSZ hírügynökség mun­katársának. Beszámolt a Bonn­ban tartott első szovjet—nyu­gatnémet interparlamentáris szimpóziumról, amelynek témá­ja a parlamenti képviselők sze­repe az európai biztonság to­vábbi megszilárdításában, vala­mint az NSZK és a Szovjetunió közötti együttműködés fejlesz­tése volt. A békés, kölcsönösen előnyös szovjet—nyugatnémet kapcsola­tok fejlesztésének irányvonala a Szovjetunió politikájának nem konjunkturális, hanem elvi fon- fontosságú része — hangsúlyoz­ta Sityikov. mMeggyőződésünk, hogy az európai parlamenti képviselők továbbra is jelentős mértékben hozzájárulnak a földrész béké­jének és biztonságának megszi­lárdításához, a helsinki záróok­mány megvalósításához, előse­gítik a leszereléssel kapcsolatos intézkedések megtételét, a fegy­veres erők és fegyverzet csők kentését, a politikai enyhülés nek katonai enyhüléssel történő kiegészítését" — hangsúlyozta végezetül a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Szövetségi Taná­csának elnöke. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a Deutchland-funk nyugatnémet rádióállomásnak adott nyilatkozatában síkra- szállt az enyhülési politika folytatása mellett és határozot­tan elutasította azokat a véle­ményeket, amelyek szerint az enyhülés „zsákutcába jutott“. Nehéz realitások tükre Ford elnök kongresszusi üzenete Washington — „Az Egyesült Államok helyzete jobb, de még nem jó“ — jelentette ki Ge­rald Ford elnök a kongresszus elé terjesztett szokásos évi je­lentésében. „Az unió helyzeté­ről" a kongresszus két háza előtt közép-európai idő sze­rint keddre virradó éjjel el­mondott ötvenperces beszédé­ben Ford a konzervatív gazda ságpolitika folytatását helyez­te kilátásba az ország gondjai­nak megoldására. Az újdonsá­got alig tartalmazó jelentés rö­vid külpolitikai részében szólt arról, hogy lehetőség van újabb stratégiai fegyverzetkorlátozá­si egyezmény megkötésére. A jelentés, amely egyben Ford elnökválasztási kampány- programjának is tekinthető, visszapillantva megállapítja, hogy .. néhányszor elfelej­tettük egészséges elveinket... és túlságosan bíztunk képessé­geinkben. Megkíséreltük a rendőr szerepét játszani kül­földön“. A jelentés azt mondja, hogy az elmúlt évre visszatekintve „a dolgok lassan, de biztosan javulnak... A második világ­háború utáni legsúlyosabb gaz­dasági visszaesést“ fellendülés váltotta fel, s az évi 12 száza­lékos inflációs ütem 7,9 száza­lékra csökkent. Az elnök elismerte, hogy a munkanélküliség túl magas, (nyolcmillió felett van), s hogy az említett változásokat „sok amerikai nem érzi mindennapi életében“. A beszámoló a konzervatív Köztársasági Párt régi receptje szerint az állami kiadások csök­kentéséért, az állami beavatko­zás visszaszorításáért szállt síkra. A kormány a vásárló­kedvet élénkítő jövedelemadó­A kommunista pártok, ame­lyek bonyolult feltételek között mozgósítják a dolgozó tömege­ket a békéért, a szocializmusért folyó harcba, a tőkés országok­ban a majd negyedmilliárd fő­nyi munkásosztály élcsapatát képezik. Nyugaton az egyik legnagyobb és legtapasztaltabb kommunista párt az Olasz Kom­munista Párt. Megalakulásának 55. évfordulójáról a napokban emlékezünk meg. 1921. január 21-én alapítot­ták meg a pártot az Antonio Gramsci által vezetett marxis­ta baloldal ösztönzésére, mely­nek tagja volt Palmiro Togliat­ti, a kimagasló forradalmár, a párt későbbi főtitkára is. Ez a marxista beállítottságú baloldal az Olasz Szocialista Pártból, annak XVII. kongreszusa ide­jén lépett ki. Kiválásának köz­vetlen oka egyrészt az OSZP vezetőinek opportunista politi­kája, másrészt pedig az a kö­rülmény volt, hogy a legna­gyobb pártfrakció, az ún. maxi­malisták vezérei elutasították azt a követelményt, hogy a Kommunista Internacionále szellemében zárják ki a javít­hatatlan reformistákat. Az újonnan megalakult kom­munista pártnak kezdettől fog­va ádáz harcot kellett vívnia Bordiga főtitkár jobboldali szektás elhajlása ellen, és szRmbe kellet szegülnie a fel­csökkentés mellett jelentős adó- kedvezményeket irányoz elő a nagytőkének a beruházások ösztönzésére. Az amerikai kormány a rend­őrök és bírók nagyobb szigorát sürgeti a bűnözéssel szemben. Emelik a rendőrség létszámát, 4 új szövetségi börtön épül. A szegénység felszámolását célzó programok eredményte­lenségére utalva Ford korláto­zásokat javasolt, hogy a külön­böző segélyeket az „igazán rá­szorulók kaphassák. Az elnök kijelentette: „Lehe­tőség van további egyezmény megkötésére a stratégiai fegy­verkezési verseny korlátozásá­ra“. Értékelése szerint tovább szilárdultak az Egyesült Álla­mok kapcsolatai fő szövetsége­seivel, a NATO-országokkal és Japánnal. Az Egyesült Államok és Kína viszonyát „javulónak“ nevezte. Ford utalt harcaira a kong­resszussal, amelynek demokra­ta többsége sok kérdésben szembenáll a Ford-kormány külpolitikájával. Az elnök „el­sietettnek és rövidlátónak“ ne­vezte a törvényhozás egyes in­tézkedéseit — világosan arra célozva, hogy az megtiltotta további pénzek felhasználását az angolai beavatkozásokra. „Nem kerülhetünk a jövőben olyan helyzetbe, hogy ne se­gíthessük barátainkat, még korlátozott módon sem, mint Angolában“ — mondotta. Az elnök kilátásba helyezte, hogy „újjászervezi és megerő­síti“ az ország kémszolgálatát. Washingtoni megfigyelők sze­rint a Ford-jelentést elsősor­ban a „mindenkinek valamit“ választási meggondolás jelle­mezte. NEh IÁN Y Kör i í . 1 jraspR BAN A drezdai Hagenwerder II nevű hőerőmű szovjet—magyar—-len­gyel-—NDK egyUttműködésben épült. (ČSTK felv.) AZ NDK DINAMIKUS FEJLŐDÉSE Jelentés az 1975. évi terv teljesítéséről Berlin — Az NDK Állami Sta­tisztikai Hivatala tegnap nyil­vánosságra hozta az 1975. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, amelyben meg­állapítják, hogy a Német Szo­cialista Egységpárt VIII. kong­resszusa határozatainak értel­mében a népgazdaság terén jó eredményeket értek el, ami fő­leg a termelés következetes in- tenzifikációjának, a tudomány és technika kihasználásának és a szocialista gazdasági integrá­ció elmélyítésének köszönhető. A jelentés szerint az NDK-ban tavaly 6,6 milliárd márkával nö­vekedett a nemzeti jövedelem és összege 141,6 milliárd már­ka volt, ami az előző évhez ké­pest 5 százalékos növekedésnek felel meg. Az ipari árutermelés 6,4 százalékkal növekedett. En­nek kilenctizedét a munka ter­melékenységének növelésével érték el. Jó eredményeket értek el a nyersanyag-takarékosság terén is: 100 márka értékű áru termelésekor a nyersanyagszük­séglet 3 százalékkal csökkent. Az NDK népgazdaságában az 1974. évhez viszonyítva 4 száza­lékkal nőtt a beruházások ösz- szege. Az elmúlt évben 95 976 új lakást építettek, 44 817 la­kást pedig átépítettek, így a la­kosság összesen 140 793 lakást kapott. A mezőgazdaságban 4,8 száza­lékkal emelkedett az állatte­nyésztés. A külkereskedelmi forgalom terjedelme 7 százalékkal, a sza­kosított termékek KGST-togor- szágai közötti forgalma 9 szá­zalékkal növekedett. A lakos­ság tiszta jövedelme 4 száza­lékkal, a kiskereskedelmi for­galom — stabil árak mellett — 2,9 milliárd márkával nőtt. Az állam a művelődésre, a kultúrára, az egészségügyre 37 milliárd márkát fordított. Ez 2 milliárd márkával több, mint 1974-ben volt. ÁPRILIS 25-ÉN VÁLASZTÁS VIETNAMBAN Hanoi — A hanoi lapok ked­di számának első oldalát ünne­pi híradásként tölti be a nem­zetgyűlés állandó bizottságának közleménye, amely szerint a már jóváhagyott dokumentumok alapján, a dél-vietnami politi­kai konzultációs tanáccsal egyetértésben április 25-re tűz­ték ki az egységes Vietnam nemzetgyűlésének megválasztá­sát. A Nhan Dán hírül adja, hogy északon és délen is megalakult a 11—11 főnyi választási bizott­ság, amelyre a nagy politikai tett megszervezése vár. A hanoi lapok terjedelmes írásokban kommentálják a kö­zelgő nagy eseményt. A kom­mentárok történelmi hasonlat­ként említik meg, hogy a viet­nami nép olyan feszült figye­lemmel és aktivitással készül április 25-re, ahogyan annak idején, a függetlenség kivívása után az 1946. január 6-1, első vietnami általános választások ra készült. Az egységes nemzetgyűlés új fejezetet nyit forradalmunk tör­ténetében — írja a Nhan Dán —, hiszen meghatározza az új államformát, a vezető szerve­ket, az ország új elnevezését, fővárosát; irányítja és szervezi az új alkotmány, az új nemzeti zászló, címer és himnusz meg­alkotását. törekvő fasizmussal is. A fa­siszták 1922 októberében vet­ték át a hatalmat és terrorjuk elsősorban a kommunistákat érte: a politikai foglyok 90 szá­zaléka kommunista volt. A fa­siszták áldozatául esett a KP kitűnő marxista vezére is, A. vezte a partlzánosztagok har­cát. A háború után az OKP volt a legedzettebb politikai erő. Képviselői 1944-ben léptek be az Olasz Nemzeti Felszabadító Bizottság kormányába és ennek tagjai maradtak 1947-ig, amikor a kormányból kiűzte őket a ha­55 éves az Olasz Kommunista Párt Gramsci, akit 1926-ban börtö- nöztek be és hosszú kínzások után megöltek. A párt illegali­tásba kényszerül, s az új főtit­kár, P. Togliatti Párizsból irá­nyítja a földalatti mozgalmat. A fasizmus elleni harcban az OKP egységfront kialakítására törekszik, ennek eredménye az OSZP-tal, „a szabadságért, a de­mokráciáért és a demokratikus köztársaságért folytatott harc akcióegységéről“ kötött egyez­mény. Az OKP a spanyol polgárhá­ború idején igazolta proletár internacionalizmusát: több ezer tagja vérzett a spanyol harcte­reken a forradalmárok oldalán a Garibaldiról elnevezett nem­zetközi brigádban. A II. világháború idején az olasz kommunisták képezték az antifasiszta ellenállás gerincét. Olaszország német megszállá­sa alatt a KP vezette és szer­zal és külfölddi reakció. Az OKP mindmáig ellenzékben van, ennek ellenére számos szociá­lis vívmányt és demokratikus szabadságjogot iktattak tör­vénybe az ő kezdeményezésük­re. Az OKP helyzete ma sem könnyű, tevékenysége mindig marxista—leninista alapelvekre épült, mindig szorosan együtt­működött a testvérpártokkal, de a reakciós erők nem alszanak. Az NSZK mellett Olaszország­ban a legerősebb a neofasiszta mozgalom, és nemrég derült fény a CIA olaszországi tevé­kenységére is. Az OKP ma Olaszországban a kereszténydemokrata párt után a második legerősebb párt. Több mint másfélmillió tagja között a munkásokon (39,5%) és a mezőgazdasági dolgozókon (17,7 százalék) kívül ott vannak a középrétegek, az értelmiség, diákság, a háztartásban alkal­mazott nők képviselői is. A párt történetében legna­gyobb sikerét az 1975. június 15-én lezajlott választásokon ért el, amikor 33,5 százalékra nö­velte szavazatai arányát. Emí­lia, Toscana, Romagna és Umb­ria tartományok után Piemonte és Liguria tartományok is bal­oldali igazgatás alá kerültek. A középbal, a kereszténydemok­rata vezetésből kiábrándult tö­megek nemhiába szavaztak — jó kormányzást remélve — a kommunistákra. Azóta számos szociális intézkedést hozott a kommunista kormányzat. A kereszténydemokrata párt a mostani kormányválság elle­nére sem akar együttműködni a KP-val, de — mint azt Moro kereszténydemokrata minszter- elnök 1975 szeptemberében mondotta: „Senki sem hunyhat szemet, főleg ma, az előtt az erő előtt, amelyet az OKP az orsaág életében jelent.. Befejezésül idézzük Lorenzo Gianotti, a torinói városi és me­gyei tartományi pártbizottság titkárának szavait: „A lakos­ság számot vet azzal, hogy ma már vezető szerepünk van olyan nagy városban, mint To­rino. Ma mindenki ránk tekint. Ki bizalommal, ki félelemmel, de mindenkiben ott van a vá­rakozás .. (papi KIICSI MIJAZAVA japán kül­ügyminiszter és Rudolf Kožuš- ník, Csehszlovákia tokiói nagy­követe tegnap a japán külügy­minisztériumban kicserélte a Csehszlovákia és Japán kultu­rális szerződéséről szóló ok­mányt. A CSEHSZLOVÁK ÉS SZOV­JET szakemberek együttműkö­désének eredménye az új pneu­matikus szövőszék, amelyből a leningrádi textilgyárban már 19 dolgozik. Az új gépek al­kalmazása lehetővé tette a munka termelékenységének 13 százalékos növelését. A KGST ÁLLAMOK és Finn­ország kereskedelmi forgalmit 1974-ben 1,8 milliárd rubelt tett ki. A múlt évben — az előzetes adatok szerint — 25 százalékkal növekedett, jelen­tette ki a TASZSZ hírügynök­ség tudósítójának Ivan Proko- pijev, a KGST-államok és Finn­ország együttműködési tanácsá­nak titkára. AZ ARGENTIN KOMMUNIS­TÁK felszólítják az ország de­mokratikus erőit, hogy egység­frontba tömörüljenek a fasisz­ta államcsíny veszélye ellen, hangsúlyozta a sajtóértekezle­ten Orestes Ghioldl, a Központi Bizottság Véreghajtó Tanácsá­nak tagja, az Argentin Kommu­nista Párt Központ! Bizottságá­nak titkára. ADENBAN megnyílt az Afro­ázsiai Szolidaritási Szervezet harmadik elnökségi ülése. A megnyitón Abdel Fattah Izmail, a Nemzeti Front főtitkára üd­vözölte a küldötteket. KEDDEN délelőtt egynapos tanácskozásra ültek össze Brüsszelben az EGK kilenc tag­államának külügyminiszterei Gaston Thorn luxemburgi mi- nisztereiLnök és külügyminisz­ter elnökletével. A tanácskozás főként az Európai Gazdasági Közösség nemzetközi gazdasági kapcsolataival foglalkozik. PIOTR JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök bizottságot állí­tott fel, amelynek célja, hogy jobb feltételeket teremtsen a belső fogyasztói piac áruellá­tásának és a készpénz-áru- egyensúlynak befolyásolásához. A bizottság elnöke Tadeusz Py- kia miniszterelnök-helyettes. KURT WALDHEIM ENSZ fő­titkár az elmúlt két napban folytatta, tárgyalásait Szíria, Libanon ós az Arab Liga álla­mainak képviselőivel a közel- keleti helyzetről, de főleg a li­banoni kiélezett belpolitikai vál­ságról. Anglia meghátrált London — Anglia a „töke- halháború* harmadik forduló­jában is vereséget szenvedett. Néhány órával azután, hogy Iz- land megfenyegette a diplomá­ciai kapcsolatok felmondásával, a brit kormány közölte: azon­nal visszavonja hajóit és repü­lőgépeit az Izland kijelölte ten­geri határok mögül. Azt is beje­lentették. hogy Geir Hallgrims- son izlandi miniszterelnököt meghívták Londonba, a halásza­ti vita rendezését szolgáló tár* gyalásokra. Az angol diplomácia azután hátrált meg, hogy James Callag­han külügyminiszter Brüsszel­ben felkereste Jozeph Lunsot, a NATO főtitkárát, aki a NATO megbízásából közvetített a halá­szati vitában. Anglia engedménye a londoni kommentátorokat Is meglepte, főleg azután, hogy Wilson kor­mánya erősen fogadkozott: Ez­úttal nem visszakozik a reykja- víki kormány követelése előtt. Londonra azonban NATO-szö- vetségesei, akiket erősen ag­gasztott a keflaviki bázis kiürí­tésének lehetősége, erős nyo­mást gyakoroltak. Ezt feledtet­ni, mind Callaghan, mind Luns olyan benyomást próbáltak kel­teni. hogy az angol engedmény terve már a „teljesen felesle­ges“ izlandi ultimátum előtt megszületett. Anglia most beje­lentette, hogy a visszavonulás­nak feltétele van — nevezete­sen, hogy az izlandi őrhajók ezután nem zaklatják as angol halászhajókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom