Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám, szerda
Határozottig a munkabalesetek megelőzéséért Az életet mindenki maga védi Bányász, akinek a tánc az élete IGOR MOJSZEJEV 70 ÉVES A BARÁTSÁG ELMÉLYÍTÉSÉT SZORGALMAZZA Partizán — ma aktív funkoiooirliis egyesek „hősködése“, sokan nem szentelnek kellő figyelmet a munkavédelmi előírások megtartásának. A legtöbb'' esetbeu a baleseteknek nem kellene előfordulniuk, ha... A meg gondolatlanság gyakran halál oka Is lehet. így például a Közép-szlovákiai Építőipari Vál lalat dolgozói felettesük utasítása nélkül egy szög segítségével elindítottak egy úthengert, amely gyorsabb mozgásba lendült, s ezért a rajta levők sorban leugráltak róla, miközben a 25 éves E. H. közvetlenül a henger alá esett. A halálos balesetre vonatkozó jelentés szerint E. H. új dolgozó volt és a mester utasítása szerint ar ra várt, hogy megtudja, milyen munkát bíznak rá. Több hasonló esetet sorolhatnánk fel. Egész évben — nemcsak áprilisban, a munkavédelem hónapjában — fokozott figyelmei kell szentelni a munkabalesetek elleni küzdelemnek. A mun kahelyeken és az építkezéseken azonban nem szentelnek kellfi figyelmet a kormány és a szakszervezetek munkavédelem mel kapcsolatos rendeleteinek. Sok feladat hárul ezen a téren a mesterekre, a szociálist» munkabrigádokra, a szakszervezeti szakaszbizalmiakra, akik nek a lehető legtöbb dolgozót kell bevonniuk ebbe a küzdelembe. Mindenkitől meg kell követelni a munkavédelmi sza bályok megtartását, a különféle védőeszközök állandó használatát. Nagyon beválnak a munkásokkal folytatott beszélgetések, a rendszeres nevelés, a munkavédelmi szabályok meg- szegése esetében anyagi büntetésben részesítik a felelősöket, sőt, nagyobb kihágás esetén leállítják a munkát. Új évet kezdtünk meg. Min dent el kell követni, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első évében a tervfeladatok maradéktalan teljesítésével párhuzamosan jobb eredményeket érjünk el a munkavédelem területén. Egészségéi, biztonságát, mindenki elsősorban maga vé di. Ezért minden dolgozó fi gyeimét fel kell hívni a mun kavédelmi szabályok szigorú megtartásának fontosságúra MIKULÁŠ MATAŠEJE Sokszor csak utólag derül ki, hogy tulajdonképpen mikor és mi volt a kezdet. Mint például Igor Mojszejev esetében. 1937-ben a moszkvai Nagyszínház fiatal koreográfusa megvált az együttestől. Kár- érte, nagyon te: hetséges fiú mondták a szak értők, s nem véletlenül, hiszen a lialal Moj szejev a világhírű Fokin és (’.orszkij tanítványa volt. Ö azonban más akart lenni. Ad dig maradt a Nagyszínházban, addig foglal kozott-koreográl iá val, amíg elsajátította mindazt, amit céljai megvalósításához nélkülözhetetlennek tartott. A kitaposott út helyeit, amely biztos sikerrel, karrierrel ke csegtet, új, eleddig ismeretlen ösvényt választott. Ogy érezte, másként nem lenne értelme éle tének. Több hasonló korú és gondolkodású tiatallal együtt népi tánccsoportot alapított. Ma már tudjuk: ez volt a kezdőt. A csoportnak kezdetben 30 tagja volt, must pedig 170 -en vannak, s világszerte Moj szejev együttesnek ismerik őket. Nevük fogalom. Az egyik francia újságíró irta fellépésük láttán, hogy teljesítményüket csaknem lehetetlen szavakkal értékelni. A legcsillogóbb jelző is elszürkül tudásuk mellett, mert szinte mindenre képesek, amit tánccal, dallal ki lehet fe jezni. A moldáviai zsokban ak robatikus teljesítményükkel tűnnek ki. a csárdásnál 'fergeteges Mojszejev próbu közben temperamentumuk ragad inagá val< az orosz táncoknál pidig lírai szépségű mozgásuk, csodá latos mozgáskultúrájuk ejti ámulatba a nézőt. Folytathatnánk a sort az argentin gau- csóval, a kazacsokkal és megannyi más népi tánccal. A páratlan siker kovácsa elsősorban Igor Mojszejev. Sok tíz ezer kilométert utazott, sok ezer emberrel beszélt, nézte táncukat, hallgatta dalaikat. Aranykezű bányász, aki csodálatos kincsesbányában keresett és talált értékeket. Olt. ahol a népek búja, baja és legszebb vátfya van elrejtve. A népdal és a népi tánc ez a kincsesbánya, mert sok-sok nemzedék itt val lőtt legőszintébben és legszebben az élet ezernyi öröméről és bánatáról. Mojszejev ugyan azt tette, mint sok más zseniá lis kortársa zenében, képzőművészetben és más művészeti ágazatban. A felszínre hozta ezeket a kincseket, hogy ragyogásukkal utat mutassanak az álmodernség, a giccsek és a szirupos érzelgősség útvesztőin tévelygő sok-sok huszadik szá zadi embernek. meggyőződés és a Szovjetunió iránti szeretet. Amikor 1941-ben behívták ,i/. ún. szlovák hadseregbe, nehe zen törődött bele, hogy harcolnia kell az orosz testvérek ellen. Megragadta az első alkalmat, és 1942-ben a szovjet partizánokhoz szökött át. Mint partizán Szaburov tábornok partizánbrigádjának különböző egységeiben harcolt. Később a Vörös Hadsereg katonája lett. A 215-ös gárdaezred felderítő je volt. Egy bizonyos ideig a fán Nálepka kapitány partizán egység tagja volt, ahol együtt harcolt Šalgovič, Révay es más elvtársakkal. 1944 tavaszán a/, önálló csehszlovák brigád tag ja lett, amellyel a csehszlovák hadtest keretében megtette .i harci utat egészen Prágáig. A második világháború befe jezése után Krajčovič elvtárs visszatért a polgári éleibe. 1948 ban aktívan részt vett az új köztársaságért folytatott harcokban. Ebben az évben tel jesült régi vágya: a CSKľ t;|g ja lett. 1952-ben a párt az új hadseregbe küldte. František Krajčovič elvtárs 10 csehszlovák és szovjet ki tüntetést kapott. Mint a CSKP tagja mindig tudta, hol a helye. Soha egy pillanatra sem ingott meg. Mindig szilárdan a párt egészséges magvának az olda Ián állt. Krajčovič elvtárs a na pokban volt 55 éves. Most is nagy lelkesedéssel kapcsolódik be a fiatalok nevelésébe. Születésnapja alkalmával ;» CSSZBSZ Központi Bizottsága elismerve sokéves aktív munkáját, magas kitüntetésben részesítette. Ez újabb kitartó munkára ösztönzi őt a Szovjetunió barátainak szövetségében. Šzôveg és kép -gfA piešťanyi vasútállomás dolgozói értékes szocialista felajánlásokat tettek a felszabadulás 30. évfordulója és a XV. pártkongresszus tiszteletére. Közülük már sokat teljesítetlek is. Erről tanúskodik a gondosan rendezett, tiszta vasúlállo más, a frissen kifestett várótér mek stb. 1260 órát dolgoztak le az állomás karbantartásán és szépítésén, és négy önkéntes véradót is szereztek. Az állomásra érkezők néhány percen belül otthon érzik magukat. Mindenütt tisztaság fogadja a látogatókat. Jozef íev- čík, az állomásifőnök szavai szerint mindez az emberek kéz . deménvezésének köszönhető. Az első Ezt a kezdeményezést fejezi ki annak a szocialista felajánlásnak a teljesítése, amelyet a dolgozók közeledő XV. párt kongresszusa tiszteletére fogad tak el. Tavaly az első félévben 652 brigádórát dolgoztak le, új padlóburkolatot raktak le a vá róteremben, a pénztárhelyiség ben stb. Nagyon elismerően nyilatkoztak a bratislavai karbantartókkal folytatott együttműködésiről, akik mindig segítik őket a vasúti közlekedés színvonalának emelésében. — Ilyet még sehol sem láthattak — jegyzi meg az álló másfőnök, az új szovjet gyárt mányú automata poggyászmeg- őrzöre mutatva, amelyet rövi desen át is adnak. Kíváncsiak csoportja veszi körül a szekrényeket, elismeréssel nézegetik, mert másutt igazán nem láthatnak ilyet. Ez is a kulturált utazáshoz tartozik. Nagyobb kezdeményezést várinak a fiataloktól „A szocializmusban az ember az értékek kialakítója és reálisan részt vesz a társadalom irányításában." Ezeket a szavakat Husák elvtárs az egyik vasutastalálkozón mondta. Igen, az ember becsületes, jó munkájával az értékek kialakítója. Ezt azonban a megfelelő munkakörnyezet feltételezi. Ez azt jelenti, hogy nem szabad megfeledkezni az emberről: — Mi nők, tudjuk a legjob ban, mit jelent tiszta, kellemes környezetben dolgozni. Ezért nem várakoztunk ölhetett kézzel, a többiekkel együtt rendbe hoztuk a pénztárhelyiséget — kapcsolódott a beszélgetésbe Irena Turzová, aki a világ összes kincséért sem hagyná ott a vasutat. A függönyt az ablakra otthon varrták meg, sőt még virágokat is hoztak. Hasonlóan beszélt munkahelyéről Blažena Rusnákuvá a kuli úrközpont fiatal dolgozója, aki azonban beismerte, hogy a fiataloktól nagyobb kezdeményezést várnak, a SZISZ-szervezet munkája még nem kielégítő. Kezdeményezés a {pártkongresszus tiszteletére Felajánlásuk egy részét már teljesítették, a többiek közül említsünk meg egynéhányat. Négy önkéntes véradót szereznek, a téli időszakban jól előkészítik a vonatszerelvényeket, 1260 órát dolgoznak le az álló más szépítésén. így a piešťanyi vasutasok is csatlakoztak u központi szervek felhívására kibontakozó kezde ményezéshez. Nem a nagy szavak mesterei, hanem konkrét tettekkel akarnak hozzájárulni azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a párt állított vasutasaink elé. F. RISZDORFER Koreográfiáiról vaskos tanulmányok jelentek meg. Itt olvashatjuk, hogy Mojszejev jó értelemben törekedett a látványosságra es a monumentalitás ra. Az együttes egy-egy műsor- száma nemcsak népi tánc, hanem zene, pantomin, színház és akrobatikus mutatvány egy szerre. Az évforduló kapcsán jövünk rá, hogy Igor Mojszejev életéről kevés adat áll rendelkezésünkre. És mégis, úgyszólván mindent tudunk róla, hiszen az együttes fennállásának csaknem négv évtizede tulajdonképpen ar ő életútja, mert mindenét a koreográfiának, a népi tán tok és népdalok •felkutatásának, bemutatásának szentelte. Mindent megkapott az élettől: a |ól végzett munka örömét, szakmai- és közönségsikert. Te gyük mindjárt hozzá, hogy nem könnyen. Gyűjtőútjaira nemcsak repülővel és gépkocsival utazott, hanem sokszor gyalog, vagy lovon ment, esől*en, sárban, hóban. Próbáiról már már legendákat mesélnek. Az egyszerű, látszólag könnyű mozdulat is csak sok gyakorlás és izzadság után lesz tökéletes — hirdette, s erre alapozta a logla Ikozásokat. A művészetben ismeretlen az a kategória, hogy vége — mondta nemrég. A 70 éves Igor Mojszejev még mindig let lekkel igazolja ezt. Ma is aktívan dolgozik, rendszeresen jár gyűj tőutakra. Üjabb kincseket fedez fel, melyekkel milliókat tesz gazdaggá. Cselébe a legszebb jutalmat kapta, nevét a következő generációk is tisztelni lógják, művészete tanítványainak munkájában él majd tovább. SZII/VÄSSY JÓZSEF A CSSZRSZ aktív funkcionáriusai közé tartozik František Krajčovič zászlós, a Komenský Egyetem Katonai Tanszékének dolgozója. A szövetségben kifejtett sokéves tevékenysége alatt több száz beszélgetést szervezett a Szovjetunióról, a csehszlovák hadtest harci útjáról, a fán Nálepka kapitány partizánegység harcairól. Nagyon készségesen részt vesz ezeken a beszélgetéseken, mindig talál rá időt. hogy elbeszélgessen a tiaialokkul, meg ossza velük ismereteit és benyomásait. Krajčovič elvtárs élete a bur- zsoá köztársaságban és az úgy nevezeti szlovák államban nem volt könnyű. Apja munkásként Modrában dolgozott, anyja alkalmi munkákat vállalt a szőlőkben. Amikor 15 évesen elvesztette apját, anyjával együtt gondoskodnia kellett két fiatalabb testvéréről. Sok nehézséggel kellett megküzdenie. A munkások között már akkoriban kialakult benne a marxista Résziét uz együttes műsorából Kezdeményezés a XV. pártkongresszus tiszteletére PIEŠŤANYI PÉLDA Az Építésügyi Minisztériumhoz tartozó üzemekben vég zett felmérések rámutattak, hogy a munkavédelem és az egészségvédelem területén még mindig nagyon sok a fogyatékosság. 1975-ben a munkahelyek nyilvános ellenőrzésekor 23 345 különböző, a munkavédelmi szabályokat sértő hibára mutattak rá. Az ellenőrzésben a gazdasági vezetőkön kívül a szakszervezeti funkcionáriusok is részt vettek. Ezek az ellenőrzések jelentős mértékben hozzájárultak a munkavédelem fokozásához, a munka- balesetek csökkentéséhez és a munkafeltételek megjavításához. Ennek eredményeképpen 1975 első felében 106 tai kevesebb munkabaleset történt, mint az előző év első felében. Ennek ellenére azonban nem lehetünk elégedettek a helyzettel. Ezért azokban a szerveze tekben, munkahelyeken, ahol még előfordulnak balesetek, mindent meg kell lenni a nagy gazdásági veszteségeket okozó balesetek elhárításáért. Ladislav Murckóvul, az Építésügyi Minisztérium dolgozójával és Jozef Chulany munka- védelmi felügyelővel arról beszélgettünk, hogyan akadályozhatok meg a munkabalesetek. Elmondották, hogy a legtöbb baleset az anyagmozgatásban, a közlekedésben, a gépek és berendezések szakszerűtlen kezelésekor, valamint az alkohol- fogyasztás következtében fordul elő. A balesetek óriási gazdasági veszteséget jelentenek. Nem is beszélve a betegség okozta sok szenvedésről, fájdalomról. 1975 első felében a munkabalesetek következtében naponta 442 építőipari dolgozó nem dolgozott. Meg kell még említeni, hogy a balesetek következtében egy időre leáll a munka, új munkaerőket kell keresnünk a betegek helyére, nem is beszélve a betegek kezelési költségeiről. Az illetékes gazdasági vezetők azt állítják, hogy a balesetek elsősorban azért fordulnák elő, mert sok építőipari dolgozó nem pihen eleget, a nagy kereset érdekében az öt munkanap ledolgozása után szombaton, vasárnap családi házak, garázsok stb. építésén dolgoznak. Sok balesetet okoz
