Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-28 / 52. szám, Vasarnapi Új Szó
hagyományos magrazi ti [tar 1975. XII. 28. DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ IPARÁG A GYÁRTÁSI PROGRAM SZÉLESÍTÉSE llágviszonylatban csekély azoknak az országoknak a száma, amelyek saját magnezitlelőhelyekkel és magnezitiparral rendelkeznek. Éppen ezért a magnezitipari termékek jelentős hányada a nemzetközi kereskedelem tárgyát képezi. Azok az államok, melyeknek acéltermelése a világ élvonalában áll, saját termelésükből általában nem tudják magnezitszükségletüket kielégíteni, még ha van is magnezitiparuk. Néhány jellemző adat a tíz évvel ezelőtt végzett felmérésekből: 1965-ben 3 millió tonna magnezittégla és 5,5 millió tonna magnezitklinker volt a világon az évi össztermelés, ebből 450 000 tonna tégla és 90 000 tonna klinker „forgott a piacokon“. Akkor a legtöbbet exportáló országok között Csehszlovákia a 6. helyen állt Hazánkban a magnezit kitermelésének és feldolgozásának a felszabadulás előtt is voltak némi hagyományai. 1918 után Szlovákia magnezitipara négy részvénytársaság kezében összpontosult, melyeknek egyedüli célja a minél nagyobb nyereség volt. E téren is a felszabadulás hozott döntő változást, öt magántársaságból jött létre Ko§icén a Szlovák Magne^tművek nemzeti vállalat, mely ma a kelet-szlovákiai és közép-szlovákiai kerület 8 kitermelő és feldolgozó üzemét tömöríti. A magnezitipar fellendülése szorosan összenezitipari termékek kivitele a Szovjetunióba. ■ A kapitalista országok közül az NSZK, Svédország í és Olaszország mutatja a legnagyobb érdeklődést v a vállalat hőálló építőelemei iránt. Amint Korán elvtárs elmondotta, a mennyiségi mutatók növekedése és a minőség javítása érdekében bevezetett és tervezett intézkedéseikkel nemcsak a hazai igényeket akarják majd jobban kielégíteni, hanem az exporttermelés növekedése is várható. E téren leginkább a KGST-országokkal való szorosabb együttműködésre helyezik a súlyt. Számolnak azzal, hogy az acélgyártás fejlettsége egyre magasabb színvonalat követel tőlük is, hiszen az acélgyártásban fokozatosan mindenütt sor kerül a legmodernebb technológiák bevezetésére. Hazánkban például először a Kelet-szlovákiai Vasműben vezették be az oxigénbefúvásos konvertereket. Ezeket a tényezőket a kiviteli tervek fel^ állításakor is figyelembe veszik. A továbbiakban az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, hogy mindezek segítségével a jövőben maradéktalanul eleget tudnak majd tenni KGST-országokkal szembeni kötelezettségeiknek. Az idén j ez összesen 85 000 tonna árut jelent, s időszaki tervüket ez idáig sikerült túlteljesíteniük. TELJESÍTETTÉK TÉRVÜKET ÉS VÁLLALÁSUKAT Az ez évi feladatok, s egyúttal az 5. ötéves terv feladatainak teljesítése terén jól állnak. Például háromnegyedévi tervüket a nyerstermelés terén 39 millió, az árutermelésben pedig 29 millió koronával teljesítették túl. Ebben leginkább a lubeníki és jelSavai üzemek dolgozói tüntették ki magukat. November 1-ig a szocialista országokba való kiviteli tervet 109 százalékra, a kapitalista országok viszonylatában pedig 102,9 százalékra teljesítették A Slovnaft felhívása nyomán tett kötelezettségvállalásuknak nagyrészt már eleget tettek. Felajánlották pl., hogy a mennyiségi mutatókat 101,1 százalékra teljesítik, továbbá a nyereséget 60 millió koronával túlszárnyalják, a Szovjetunióba való exportfeladataikat november 14-ig, a többit pedig december 15-ig teljesítik. Már most bátran el lehet mondani, hogy a vállalat nyolc és fél ezer dolgozója betartotta ígéretét A 6. ötéves terv igényes feladatok elé állítja az üzemeket. Annak ellenére, hogy komolyabb beruházásokra nem kerül sor, évente 7000 tonnával több téglát, 1976-ban 5000 tonnával, 1977- ben pedig 10 000 tonnával több klinkert kell kitermelniük. A 6 ötéves terv folyamán nyerster- melési tervük 19,9 százalékkal emelkedik, jelenleg a vasmentes magnezit előállításával kísérle- leznek, s remélik, hogy az elkövetkező időszakban ezen kívül sok más minőségi változtatást is si- I kerül megvalósítaniuk. így akarnak hozzájárulni H a szlovák magnezitipar hírnevének öregbítéséhez. H MALINÁK ISTVÁN 1 Hazánkban szilikatéglát a Szlovák Magnezitművek Banská Belá-i üzemében gyártanak. Az üzemet a már évszázadok óta ismert, gazdag kvarclelőhelyek feltérképezése után, 1947-ben kezdték el építeni Ezt a szilikátos nyersanyagból készült hőálló építőanyagot ma is használják, például a kohóiparban éj az üveggyártásban, koksz- és gázkemencéknél, a regenerátoroknál, magaske- mencékné! stb Az itt gyártott termékek minőségét fémjelzi, hogy a kitermelt áru felét exportálják, s még így sem tudják mennyiségileg kielégíteni a külföldi igényeket. Termékeik közül tengeren túl is ismert a DEX [dinasz extra) vagy az elektromos ívkemencék fedélzetének építőanyaga, a ÖO jelzéssel ellátott készítmény. Az Ipoly völgyében évszázadokig virágzó kerámiaipar és az Ipoly völgyi agyag hőálló tulajdonsága szolgált alapul a kalinovói samotgyár felépítéséhez. A samot felhasználásához nem kell kommentárt fűzni, a legegyszerűbb kályháktól kezdve a modern sütőipar; kemencékig és aggregátorokig számos területen alkalmazzák. Kalino- vón kizárólag a hazai szükséglet ellátására termelnek, hazánk samottermelésének tíz százalékát itt végzik A magnezitművekhez tartozik a Kunová Tepli- ca-i Gépgyár, amely ma már csak a magnezitipart hivatott „szolgálni“, öle készítik a pótil- katrészeket, a fémbetéteket a présgépek formáiA felszabadulás után alapított JelSavai Magnezitüzem egyre épül, terebélyesedik A jelkavai üzem zúzóberendezése pillanatok alatt apróra töri a nagy érctömböket függ szocialista társadalmunk fejlődésével. Egyre több és jobb minőségű acélra van szükségünk, az acélgyártásnak pedig ma már nélkülözhetetlen kelléke a magnezit. A magnezittéglát többek között martinkemencék, nyersvaskeverők, konverterek, villamos kemencék stb. belső burkolatának építésére használják, de természetesen ennél sokkal tágabb az alkalmazási területe. Az üvegiparban. a cementgyártásnál és a mezőgazdaságban egyaránt szükség van a magnezitra, ez utóbbinál — bár nem nagy mértékben — a műtrágyagyártás egyik alapanyaga. Amint Koráfi Ondrej mérnök, a vállalat gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettese, beszélgetésünk során kifejtette, a magnezitipar elnevezés valójában a „hőálló anyagok ipara“ fogalmat jelöli. A már említett magnezittéglán és klinkeren kívüi további fő termékeink a rotafrit, az olajos rotafrit, az acélkohók talajának javítására szolgáló acélklinker, a samot és a dinasz, vagy más néven szilikatégla. A vállalat termelése az elmúlt öt esztendő alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Néhány adat az igazgatóhelyettes naplójából: évente 600 000 tonna klinkert, 250 000 tonna téglát és 30 000 tonna samotot gyártanak, termékeiknek pedig 50 százalékát szállítják külföldre. A vállalat jellegének megértéséhez még el kell mondani valamit a hőálló anyagok gyártásának történetéből. A nem magnezit alapanyagú hőálló anyagok fejlesztésének foka és üteme a legrégibb időktől kezdve megfelelt a vasgyártás fejlettségi szintjének Viszont ma már a konverterek és martinkemencék „bélelésével“ szemben támasztott egyre magasabb minőségi követelményeknek a hagyományos samot és a szilikatégla nem felel meg, és így egészen törvényszerű e téren a magnezit megjelenése, mely új fejezetet nyitott a hi- álló kohászati kerámiaipar történetében. hoz, a színesfém-öntvényeket, a fogaskerekeket, valamint a termeléshez szükséges acélszerkezetek gyártása és szerelése is hatáskörükbe tartozik. A további öt üzem közül háromban, KoSicén, JelSaván és Haöaván a klinker készül, Eubeníkban és Lovinobaíiában a klinkeren kívül magnezittéglát is gyártanak. Természetesen mind az öt üzem környékén gazdag magnezitlelőhelyek találhatók Amint a szakmabeliek mondják, a magnezitért külföldön mindent meg lehet venni. Ez és a hazai ipar szükségletei magukkal hozták a felszabadulás után a nagyarányú fejlesztést, új üzemek épültek KoSicén, Banská Bélán, Eubeník- ban és JelSaván, új lelőhelyeket tártak fel, kiépült a jelSavai üzemhez tartozó mikovái bánya stb. Tehát nincs olyan üzem, ahol ne került volna sor változásokra, melyeknek célja a termelés és a munkatermelékenység növelésén kívül elsősorban a dolgozók munkájának megkönnyítése volt. JELENTŐS KIVITEL Már szó volt arról, hogy a Szlovák Magnezitművek termékeinek 50 százaléka exportra kerül. Kivitelének kétharmada a KGST-tagországokba irányul, egyharmada pedig a kapitalista államokba. Külföldi partnereik között megtalálhatjuk Egyiptomot Pakisztánt és Venezuelát is. A szocialista tábor országai közül azelőtt Lengyelországba szállítottak legtöbbet, most pedig az NDK- ba, pl. idei tervük szerint 30 000 tonna magnezittéglát. A Szovjetunióba csak tavaly szállítottak először acélklinkert, az idei tervük 15 000 tonna volt, ezt már teljesítették is. Várható, hogy a 6. ötéves terv folyamán jelentősen megnő a mag-
