Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-28 / 305. szám, vasarnap

Üdvözlő távirat (CSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táv­iratot küldött Birendra Bír Bikram Sah Devo őfelségének, Nepál királyának, Nepál ál­lamünnepe alkalmából. Ebből az alkalomból ugyan­csak üdvözlő táviratot küldött Lubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke Tulsi Girinek, Nepál miniszterelnökének, Bo­huslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere pedig Krisna Radzs Arjai nepáli külügymi­niszternek. Strougal elvtárs fogadta a Jablonec nad Nison-i járás (ČSTK) — Lubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap fogadta Prágában Jaro­slav Beldát, a CSKP Jablonec nad Nisou-1 Járási Bizottságá­nak vezető titkárát, Jiŕí Votoč- kát, a jnb alelnökét és Oldrich Jonášt, a Jablonec nad Nisou-1 Városi Nemzeti Bizottság elnö­két. A járás képviselői beszá­moltak Strougal elvtársnak a jablonec! járás fejlődéséről az 5. ötéves tervidőszakban, vala­mint a következő évi célkitűzé­sekről. A CSSZSZK miniszterelnöke a beszélgetésen értékelte a jab- loneci járás dolgozóinak igye­kezetét, amelyet az ipari és mezőgazdasági termelés növelé­se és Jablonec nad Nisou város fejlesztése terén kifejtettek, majd kifejezte meggyőződését, hogy a jablonecl járási sikerrel teljesíti az 1976. évi igényes feladatokat Is. Huszonegy milliárd köbméter szovjet földgáz (ČSTK) — A távolsági gáz­vezetéken keresztül megnyitá­sa óta 21 milliárd köbméternyi szovjet földgázt juttattak el Auszitriába, Olaszországba, a két német államba és Csehszlo­vákiába. Folytatódnak a mun­kálatok az Európa keleti és nyugati részét összekötő „ener­getikai“ híd építésén. A követ­kező évben az építkezési mun­kálatokra 3,5 milliárd koronát fordítanak. 1971 óta összesen 8 milliárd koronát fordítottak a gázvezeték építésére. A következő évben ér véget a Plavecký Peter—Zlonice közti szakasz építése. Az év első fe­lében hozzáfognak két komp­resszorállomás építéséhez Bfec- lavban és Veselí nad Lužnicou- ban. Mindkét esetben távirá­nyítással és távszabályozással tökéletesítik az automata üze­melési rendszert. További kompresszorállomá sok épülnek Moravské Budé- jovicében és Plánicében. Ezek építését 1977-ben kezdik meg. A déli szakasz állomásainak építésével párhuzamosan foly­tatják a gázvezeték keleti sza­kasza állomásain a turbóaggre­gátorok szerelését Jabloűovban, Veiké Zlievcében és Ivánka pri Nitre községben. Az 1973-ban és 1974-ben épített kompresz- szorállomásokon üzembe helye­zett 16 turbóaggregátor ebben az évben további 16-tal szapo­rodott. Az orenburgi gázvezeték csehszlovákiai szakasza komp­resszorállomásainak egyes épít­kezésein folytatják a járulékos berendezések építését, az ob­jektumok szerelését, az utak és összekötő járdák építését. Decemberben itt már 800 cseh­szlovák munkás és technikus dolgozott. A FÖ CÉL A NÉP ANYAGI ÉS KULTURÁLIS SZÍNVONALÁNAK ÁLLANDÓ EMELÉSE ORSZÁGOS VITA A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva — A párt-, a szak- szervezetek és a Komszomol- szervezetek széles bázisán, va­lamennyi munkahelyen, a szov­jetekben, a szovjet sajtóban, rádióban és televízióban orszá­gos vita bontakozott ki az SZKP KB-nak a szovjet nép­gazdaság következő ötéves fej­lesztése fő irányairól az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesz­tendő javaslatáról. A vitában egyaránt részt vesznek minisz­terek és igazgatók, akik a saj­tóban foglalkoznak ágazatuk vagy üzemük problémáival, va­lamint a műhelyekben, kolho­zokban, gyárakban és intéze­tekben dolgozó munkabrigádok tagjai. Hozzászólásaikban arra a kö­vetkeztetésre jutnak, hogy a 10. ötéves terv feladatainak tervezete az eddigi gazdasági eredmények és a 9. ötéves terv folyamán elért magas színvo­nalú tudomány és technika reá­lis alapján nyugszik. A párt­konferenciákon a kommunis­ták hangsúlyozzák, hogy az 1976—1980-as évekre előirány­zott feladatok rendkívül igé­nyesek, de a szovjet népgazda­ságban még sok kihasználatlan tartalék van. Főként a nép- gazdasági és termelési tervek teljesítése minőségi mutatóinak területén, a munkatermelékeny­ség növelésében rejlő fő tar­talékokat hangsúlyozzák. Az SZKP KB tervezetét meg­tárgyalta az Össz-szövetségl Szakszervezetek Központi Ta­nácsának plénuma is. Ilaitá- rozatában jóváhagyta a doku­mentumot és kiemelte a párt gazdaságpolitikájának lénye­gét — a nép anyagi és kultu­rális színvonalának állandó emelését a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesz­tése és a hatékonyság növelé­se alapján. A szakszervezeti szervek jelentős szerepet ját­szanak az országos vitában. Jö­vő év januárjának végén ösz- szesítik a dolgozók észrevéte­leit és levonják a szükséges következtetés"''" Szomorú ünnepek Libanonban Bejrút — Libanon történel­mének legszomorúbb karácso­nyát élte át. A remények, hogy legalább az ünnepek alatt meg­tartják a tűzszüneti megálla­podást, nem váltak be. A ka­rácsonyi ünnepek alatt, mind a belvárosban, mind a külvá­rosokban is ropogtak a fegyve­rek Bejrútban. A rádió figyel­meztette a lakosságot, hogy minden utcában és a városba vezető utakon is veszély fe­nyeget. A szokásos karácsonyi forgalomnak a bejrúti utcákon híre sem volt. Az utcák hem­zsegtek a „felfegyverzett ele­mektől“ és szerdán — kará­csony első napján — 200 em­berrablást jegyeztek fel. A feszültség és az összeüt­közések más libanoni körze­tekben és Tripoliban is foko­zódtak. Csütörtökön tüzet nyitottak Alexander Szóidat ov szovjet nagykövet gépkocsijára, amikor a libanoni külügyminisztérium­ba tartott. Egy utas könnyebb sérüléseket szenvedett. Azelőtt egy héttel is súlyosan megse­besült a szovjet nagykövetség egy dolgozója, akinek kocsiját szintén lövés érte. Zamagurie iparosítása kereté- íren a napokban Spišská Stará 7es-ben üzembe helyezték a Tatrasvit n. v. új fióküzemét. Az új korszerű gyárat három év alatt építette fel a humen- néi Clvemkostav építőipari vál­lalat. Az (ij gyár konfekciós üzem, amelyben kötött fehérne­műt és kötött ruhákat fognak gyártani, többnyire gyerekek számára. A dolgozók száma je­lenleg 360. A tervbe vett kapa­citás azonban 6110 dolgozó, akiknek 05 százaléka nő. Felvé­telünkön: Mária Martanöíková, az ifjúsági szervezet és az egyik szocialista munkabrigád tagja. (Felv.: A. Haščák — ČSTK) A társadalmi ellenőrzés elmélyítése érdekében közel 4000 döntőbírói bizottság alakult (CSTK) — Vtarimír Marik, az SZKT titkára a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott Interjújában a Munkatörvény­könyv módosítása érvényesíté­sében szerzett eddigi tapaszta­latokról szólt. Hangsúlyozta, hogy „a dolgozók pozitívan fo­gadták a Munkatörvénykönyv módosításéit, amedy fél évvel ezelőtt lépett hatályba. A vissz­hang általában pozitív. A szak- szervezeti funkcionáriusokkal Idejében megismertették a mó­dosítást, s ezáltal kialakultak a feltételed annaik, hogy nö­vekedjék a szakszervezetek po­zitív hatása a munkajogi viszo­nyok elmélyítésére. És ez volt a módosítás értelme.“ A kérdésre, vajon kihasznál- Ja-e a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom a módosításból eredő jogkört, MaFík titkár a következőket válaszolta: „A szakszervezeti szervekre és el­sősorban az üzemi bizottságok­ra fontos jogkört ruháztak a munkajog terén. Itt nem csu­pán feljogosításokról van szó, a szakszervezeteknek egyben kötelességeik vannak a társa­dalommal és tagjaival szemben. A törvényes Jogok és köteles­ségek egész rendszeréről van szó, amelyeket teljes összes­ségben kell örtedmeznünik, ezeknek helyes és következetes érvényesítése a szakszervezeti aktivitás* fejlesztésének egyik feltétele. Ezt a kérdést ezért tárgyalták meg a Szakszerve­zetek "Központi Tanácsa 32. plenáris ülésén is. A Munkatörvémykönyv leg­utóbbi módosításáról származó feljogosítások és kötelességek rendszerét elsősorban azzal egészítették ki, hogy a VIII. üssz-szakszervezetl kongresz- szuson elhangzott követelmé­nyek alapján a munkajogi ügyekben való döntést szak- szervezeti szevre — a döntőbí­rói bizottságokra bízták. A mó­dosítás ugyanakkor megterem­tette a feltételeket a munkajo­gi előírások megtartása feletti társadalmi ellenőrzés bővítésé­re és elmélyítésére, mivel nem csupán az üzemi bizottságiak­nak tette lehetővé az ilyen ellenőrzés gyakorlását, hanem más szakszervezeti szerveknek is. Emellett kizárólag a Szak- szervezetek Központi Tanácsát illeti a döntés arról, hogy me­lyik szervre bízza a társadalmi ellenőrzés jogát.“ A további kérdés arra vonat­kozott, hogy a szakszervezeteik miként készültek fel a munka­perek eldöntésére. „Teljes felelősséggel kijelent­hetjük — mondotta Vladimír Marik —, hogy a szakszerve­zetek e feladatra felkészültek. Az SZKT közvetlenül azután, hogy a Szövetségi Gyűlés jó­váhagyta e módosítást, kiadta a döntőbírói eljárásról szóló végrehajtási hirdetményt. És ami különösen fontos, sikerült idejében kiképezni a funkcio­nárius! aktívát, szervezési lég előkészíteni az új döntőbírói szerveket, hogy a lehető leg­rövidebb időn belitl megkezd­jék tevékenységüket elsősorban azokban a vállalatokban és üzemekben, amelyekben a tör­vény szerint kötelező a döntő­bírói bizottságok létesítése. 1975. október 31-ig Csehszlová­kiában már több mint 3900 döntőbírói bizottság alakult, és a továbbiak megválasztását olyan mértékben előkészítették már, hogy ez év végéig meg­vannak a reális feltételek e fel­adat teljesítésére. Nem csupán a hátralevő úgynevezett „köte­lező“ 35 döntőbírói bizottság létesítéséről van sző, hanem a vállalatokban és üzemekben ezenfelül még több bizottságot létesítenek, melyeknek összeál­lítását ugyan törvény nem írja elő, hanem azt a vállalati és üzemi szervek elhatározására és döntésére bízzák. Bakr elnök megbízásából Bej­rútban tartózkodik az iraki Baath-párt küldöttsége, hogy segítse a libanoni válság meg­oldását. Szíria is nagy erőfe­szítéseket tesz a megbékélés érdekében. Egyes tegnapi libanoni lapok szerint politikai megegyezés kezd körvonalazódni a harcoló felek között. Néhány lap derű­látóan esetleges kompromisz- szumos megoldást emleget, amelynél nem volna „sem győz­tes. sem vesztes“, hasonlókép­pen, mint az 1958. évi polgár- háború után. Karami miniszterelnök teg­nap újból hangsúlyozta, hogy „a válság libanoni válság és megoldása csupán a libanoniak kezében van. Az arab országok erőfeszítései legfeljebb meg­könnyíthetik a megoldást, amit maguknak a libanoniaknak kell elérniök“. Rámutatott, hogy elsősorban feltétlenül politikai, gazdasági és szociális refor­mokat kell megvalósítani és csupán ezt követően lehet ren­dezni a libanoni—palesztinai kapcsolatokat a PFSZ szeptem­beri memoranduma alapján. Izrael fenyegetőzik Moszkva — A moszkvai Prav­da szombati számában Vladi­mír Pjereszada kommentálja az izraeli hadsereg vezérkari fő­nökének, M. Gurnak azt a ki­jelentését, amelyben Izrael li­banoni Intervenciójának lehető­ségét veti fel. Több megfigye­lő úgy vélekedik, jegyzi meg a kommentár, hogy „preven­tív fenyegetésről“ van szó ar­ra az esetre, ha Libanonban olyan irányban fejlődnének az események, amely nem felel meg Izrael érdekeinek. Az izraeli vezetők igyeksze­nek kihasználni a mohamedán és a keresztény lak ag kö­zötti nézeteltéréseket. Az izrae­li vezérkari főnök kijelentése arról tanúskodik, hogy Tel Aviv okot keres egy nyílt in­tervenció megkezdéséhez, amely messzemenő károkat okozhat az arab népek Izrael elleni igazságos harcának a Közel- Keleten — fejezi be kommen­tárját A. Pjereszadn A bolgár népgazdaság fejlődése Szófia — 1976-ban tovább fog tökéletesedni a bolgár gazda­ság szerkezete. Az ipar terén, amely 9 százalékos termésnö­vekedésre számít, főleg az energetika, a gép-, a kohó- és a vegyipar fejlődésének szen­telnek majd különleges figyel­met. Például a gépipari terme­lés 14,4, a vegyipari pedig 13,4 százalékkal növekszik majd az idei évhez viszonyítva. A me­zőgazdaságban az állattenyész­tés fejlesztésén lesz a hang­súly. Az ipari termelés növe­kedésének 90 százalékát, a me­zőgazdasági termelés teljes egészét a munka termelékeny­ségének növelésével érik el. Á jövő évben is jelentős esz­közöket szánnak az ipar anya­gi-technikai bázisának kibőví­tésére. Az új gyárak építésé­re szánt beruházások összege azonban kisebb lesz, mint a már meglévő termelőhelyek re­konstrukciójára és korszerűsí­tésére fordított összegek. 1976-ban tovább fejlődnek a Bulgária és a többi szocialista ország iparának integrációs kapcsolatai. A KGST tagállamai közötti népgazdasági tervek összehangolásának alapján Bul­gária még aktívabban kapcso­lódik be a termelés sok- és kétoldalú szakosításába és koo­perációjába. A nemzetközi enyhülésnek ki kell terjednie az egész világra (Folytatás az 1. oldalról) Az európai biztonsági érte­kezlet eredményei kedvező ha­tást gyakorolnak az egész nem­zetközi helyzet fejlődésére. A Szovjetunió szilárd meggyőző­dése, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülésének ki kell terjednie az egész világra. Meg­győződésünk mondotta — hogy Törökország is, amely két vi­lágrész határán, mintegy Euró­pa és Ázsia kereszteződésénél fekszik, jelentősen hozzájárul­hatna a feszültség további eny­hüléséhez a világ más részein, mindenekelőtt Ázsiában. Alekszej Koszigin rámutatott a Szovjetunió és Törökország közös érdekére abban, hogy a közel-keleti problémákat mie­lőbb megoldják. Kétségét fejez­te ki a Közel-Keletről folytatott nem hivatalos tárgyalások cél­szerűségét illetően, és kijelen­tette, hogy az ilyen tárgyalások elterelnék a figyelmet a fő cél­ról. Meggyőződésünk mondotta — hogy a genfi békeértekezlet öszehívása, amelyen egyenjogú résztvevőként jelen volnának a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezet képviselői is, a legbizto­sabb útja a tartós közel-keleti béke elérésének. A Szovjetunió következetesen követelte és követeli Ciprus ön­álló, szuverén és területileg sérthetetlen államként való megőrzését. A török és a görög kisebbség számára lehetővé kell tenni, hogy önállóan old­ják meg államuk belső problé­máit, lehetővé kell tenni, hogy a ciprusi lakosok, törökök és görögök, békében és biztonság­ban élhessenek. A Szovjetunió síkraszáíl a nemzetközi problémák igazsá­gos megoldásáért és arra törek­szik, hogy az emberek minden országban békében oldhassák meg gazdasági és társadalmi fejlődésük lőszerű problémáit. A szovjet népnek, amely a bé­kés építés nagyszabású prog­ramjának teljesítésén munkál­kodik, ez nagy érdeke. A szov­jet gazdaság 1976—1980-as évi fejlesztése fő irányainak terve­zetében, amelyet nemrégen tet­tek közzé, megmagyarázzuk azokat a fő célokat, amelyeket az új ötéves tervben akarunk elérni gazdasági és társadalmi életünkben, a nép életszínvona­lának emelésében, a többi or­szággal való együttműködés fejlesztésében, a haladás és a béke megszilárdítása érdekében. Az egész világ előtt kijelentjük, hogy ez a mi hoszú tartamra szóló politikánk, ezeket a bé­kés és humánus célokat tűztük magunk elé. „Politikánk nyílt, mert kom­munista pártunk és a szovjet kormány céljai a nép céljait je­lentik. A belpolitikában ez a szovjet társadalom szüntelen anyagi és szellemi fejlődésének biztosítását, a külpolitika terén pedig a béke megszilárdítását és az egyenjogú együttműködés fejlesztését jelenti szomszé­dainkkal és valamennyi többi országgal — jelentette ki Alek­szej Koszigin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom