Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-28 / 305. szám, vasarnap

M 1975. [II. 28. 3 AGOSTINHO NETO: Határozottan szembeszállunk a külföldi agresszióval Nigéria nagyösszegű pénzsegélyt nyújtott Angolának Luanda — Az Egyesült Álla­mok és más imperialista orszá­gok gazdasági bojkottot alkal­maznak az Angolai Népi Köz­társaság ellen — ielentette ki Agostinho Neto köztársasági el­nök a párizsi Le Monde luan- dai tudósítójának adott nyilat­kozatában. Megállapította, hogy az amerikai Cabinda Gulf Oil Company társaság Caibinda északi tartományában beszün­tette az olajjövesztést és visz- szahívta technikusait. Az Egye­sült Államok elutasította két Boeing típusú repülőgép szál­lítását az Angolai Népi Köz­társaságnak, annak ellenére, hogy a gefteket már kifizették. Egyes imperialista országokban befagyasztották az Angolai Né­pi Köztársaság bankszámláit — mondotta Neto. Az NDK rádiójának tudósító­jával folytatott beszélgetése során, amelyet a Diario de Lis- boa című lap közölt, Neto nagyra becsülte az Angolai Né­pi Köztársaságnak nyújtott szovjet segítséget, valamint az angolai nép iránti szolidaritási világmozgalmat. Hangsúlyozta, hogy az ország kormányának és népének elsőrendű feladata határozottan szembeszállni a külföldi fegyveres agresszióval és új államapparátust kialakí­tani. A kulcsprobléma, amelyet meg kell oldanunk — hangsú­lyozta — a súlyos gazdasági helyzet, amely a portugál gyarmatosítók után maradt ránk örökségül. Angolából érkező hírek sze­rint az FNLA és az UNITA jobb­oldali szervezetek között e hé­ten véres fegyveres összetűzé­sek robbantak ki annak követ­keztében, hogy Holdén Roberto és Jonas Savimbi, a két szer­vezet vezetői vetélyködnek egy­mással a hatalomért abban a bábállamban, amelyet a múlt hónapban kiáltottak ki Nova Llsboa „fővárosban“. A fővá­rosban, amelyet Huambónaik neveztek el ós Benguela kikö­tővárosban rendkívül feszült a helyzet. Egy másik angolai jelentés szerint Nigéria százmillió dol­lár összegű pénzsegélyt nyúj­tott az Angolai Népi Köztársa­ságnak. Ezt a tényt Lopo Fór- tunato do Nascimento, az an­golai kormány elnöke közölte a sajtó képviselőivel. Megelé­gedését fejezte ki a támogatás felett, amelyet az afrikai álla­mok nyújtanak az angolai nép függetlenségi harcában. A FRANCIA DOLGOZOK HARCOS KARÁCSONYA Párizs — Franciaországban a szociális harcok, amelyek de­cember 2-án és 18-án Párizs­ban és más városokban száz­ezres kitüntetésekkel érték el tetőfokukat, a karácsonyi ün­nepek alatt is tovább tartot­tak. Párizsban a karácsonyi ün­nepek folyamán sztrájkoltak a benzinkutak alkalmazottai, a Billancourle-í Renault-múvek egyik részlegének munkásai, valamint a La Crouzille-ben lévő uránbányák dolgozói. De­cember 24-én a Rolland-Hepat- rol gyógyszergyár dolgozói nagygyűlést tartottak, amelyen nyomatékosan tiltakoztak a munkáselbocsátások ellen. Az ünnepek alatt karácsonyi tilta­kozó akciókat szerveztek a Párisién Liberté című lap alkal­mazottai Is, akik már tíz hó­napja harcolnak munkahelyei­kért. A Saint-Malo-i tengeri ha­jógyár alkalmazottai megszáll­ták a Magellan nevű halászha­jót tiltakozásul az 1976-os év elejére tervezett elbocsátások ellen. Több vállalat vezetősé­ge, így az angouleme-i Fran- geclim elektrotechnikai üzem vezetősége még karácsony előtt további munkáselbocsátásokat jelentett be. Míg a francia kormány azt hangoztatja, hogy az 1976-os év a „jólét“ esztendeje lesz, a Francé Soir című francia esti íapvi cözvéleménykutatása alap­ián iái# írja, hogy „a jövő év­ben sifccs remény a foglalkoz­tatottság javulására, a refor­moktól nem sok várható és az 1976-os év semmivel sem lesz jobb, 1975-nél.“ LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, az építő- és szerelőmunkák ez évi tes­vén ek és a szocialista kötele­zettségvállalások határidő előt­ti teljesítésének alkalmából jó­kívánságait fejezte ki a baj- kál—amuri fővasútvonal épí­tőinek. A BÉKE VILÁGTANÁCS 125 ország békeszervezeteinek ne­vében táviratban szólította fel Abu Szadat Muhammad Szajim, bangladesi elnököt a bebörtön­zött Muhammad Abdus Samad Azadnak, a Béke-vilá^tanács elnökségi tagjának, a bangla­desi béketanács tiszteletbeli elnökének szabadon bocsátá­sára. A FEGYVERKEZÉSI VER­SENY megszüntetése „valóban feltétlenül szükséges mind er­kölcsi, mind politikai szem­pontból“, jelentette ki Edward Kennedy, Massachusetts állam demokrata párti szenátora egy chicagói lapnak adott nyilat­kozatában. GERALD FORD elnök „tragi­kus nemzeti problémának“ ne­vezte a kábítószer-fogyasztást az Egyesült Államokban. Pén­teken a Colorado állambeli Vailban, ahol szabadságát tölti, rövid beszédében hangsúlyozna, hogy a kábítószer-fogyasztás a bűnözés növekedésének legfőbb tényezője. A NYUGATNÉMET FŐISKO­LÁK természettudományi karai végzős diákjainak 1990 után azzal is kell számolniuk, hogy nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban. Mindenekelőtt a matematikusoknak és a ve­gyészeknek van kevés remé­nyük ismereteik teljes érvénye­sítéséhez. A PENTAGON lázasan építi katonai támaszpontját az In­diai-óceánon levő Diego Garcia szigeten — jelentette a Was­hington Star-News című lap. Az újság rámutat arra, hogy az amerikai katonák részére új kaszárnyát, valamint raktá­rakat és kikötőt építenek. VIETNAMI—BOLGÁR KAPCSOLATOK Szófia — Az egyesített Viet­nam továbbra is a Szovjetunió, Bulgária és más szocialista ál­lamok baráti segítségére és ta­pasztalataira támaszkodik — jelentette ki Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítási Front Központi Bi­zottsága Elnökségének elnöke a Pencso Kubád inszkivel, a Bolgár KP Elnökségének tagjá­val és a nemzeti tanács elnö­kével folytatott eszmecsere so­rán Szófiában. A BT A hírügynökség jelenté­se szerint a megbeszéléseik résztvevői elégedettek a köl­csönös kapcsolatok fejlődésé­vel. és hangsúlyozták, hogy a vietnami—bolgár barátság ér­dekében ezeket a kapcsolato­kat tovább fogják erősíteni és bővíteni. Nguyen Huu Tho tájékoztat­ta a bolgár képviselőket a Vietnam egyesítéséről és annak konkrét lépéseiről folytatott tárgyalások után kialakult hely­zetről. Képünkön az ünnepi ülés látható, amelyet nemrég tartottak Moszkvában az első orosz forradalom 70. évfordulója alkalmá­ból. (Telefoto: CSTK—TASZSZ) Leonyid Brezsnyev köszönete Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára szívből jövő köszönetét fejezte ki a szocialista államok és kommunista pártok vezetőinek, és más állami, politikai és köz­életi személyiségeknek, akik jókívánataikat fejezték ki a Jo- liot-Curie Emlékérem arany fo­kozatával való kitüntetése al­kalmából. E kitüntetést és az ezzel kapcsolatos számos jókívánatot azon történelmi érdemek elis­merésének tartom, amelyeket pártunk és államunk a tartós békéért és a népek biztonsá­gáért vívott harcban szerzett. E nemes célok eléréséhez hoz­zájárul minden szovjet ember — hangsúlyozta Leonyid Brezs­nyev. FESZÜLT HELYZET ARGENTÍNÁBAN Buenos Aires — Több mint száz emberéletet követelt ál­dozatul Argentínában szerdára virradó éjszaka a baloldali szélsőségesek és a biztonsági erők közötti harc. Néhány bal­oldali csoport támadást inté­zett a Buenos Aires környékén levő fegyverraktárak és más katonai objektumok ellen, a katonák és a rendőrök azon­ban visszaverték a támadást. A szélsőségesek támadására két nappal azután került sor, hogy leverték a légierők reak­ciós tisztjeinek az Isabel Perón kormánya elleni lázadását. Argentína Kommunista PárU jának Központi Bizottsága Bue­nos Airesben közzétett nyilat­kozatában határozottan elítélte a baloldali szőlsőségesek táma­dását. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a szélsőbaloldali ele­mek akciója kedvező légkört teremt reakciós fordulathoz, és a diktatúrának az országban való felállításához. A Nuestra Falábra, a kom­munista párt lapja felszólította az ország demokratikus erőit: egységesen szálljanak szembe a reakciónak az ország alkot­mányos rendje megdöntésére Irányuló kísérleteivel. Az országban lezajlott ese­mények után az argentin kor­mány lemondott. Perón elnök­asszony azonban a lemondást nem fogadta el és a miniszte­reket továbbra is meghagyta tisztségükben. Letartóztatások Urugirayban Montevideo — Az uruguayi fegyveres erők képviselői Mon- tevideóban tartott sajtóértekez­letükön beismerték, hogy letar­tóztatták Jósé Luis Massert és Vladimír Turianskit, az Uru­guayi Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizottságának tag­jait, volt parlamenti képviselő­ket, valamint a párt „számos“ aktivistáját. Az Uruguayi Kommunista Párt nemrégen közzétett nyi­latkozatában rámutatott, hogy az uruguayi rezsim szervei a megtorló akciók során főként az ellenzéki erők, a kommunis­ta párt és a dolgozók nemzeti szervezetei ellen lépnek fel. A rezsim megtorlásokhoz folya­modik tehetetlenségében, mi­vel nem tudja megoldani az ország súlyos gazdasági prob­lémáit. i/épxeije el az olvasó: egy- szerűen beállítanak hoz­zá idegenek, akik azt állítják, hogy beköltöznek azon az ala­pon, hogy régi őseik valami­kor a történelmi időkben itt éltek. Sőt, erőszakot alkalmaz­va ki is űzik a háziakat, azt állítván, hogy csak azok lak­hatnak itt, akiknek ugyanolyan színű a hajuk és ugyanolyan formájú az orruk, mint nekik. Könnyű elképzelniük, hogyan viseltetnének a hívatlan jöve­vényekkel szemben. Éppen ilyen helyzetbe került egy egész nép — a földük­ről, házaikból elűzött pa.leszti- naiak, akiket a hódítók legele­mibb polgári jogaiktól is meg­fosztottak. Ezt a törvénytelen­séget és hódítást kétes értékű politikai doktrínával, a cioniz­mussal „igazolták“. íme, egy jellemző kivétel Vanion Din- kur volt izraeli oktatásügyi miniszter könyvéből: „A mi or­szágunkban csak zsidóknak van helye. Megmondtuk az araboknak: „Hordjátok el ma­gatokat“, s ha ők eezel nem értenek egyet, ha ellenállást tanúsítanak, mi erőszakkal fogjuk őket rákényszeríteni, hogy kiszoruljanak Addig fog­juk őket ütni, hátba rugdosni, amíg rákén yszerítjük őket, hogy kiszoruljanak.“ Sok Ilyen kijelentés hangzott el, hivata­los formában is elhangzanak, ós sem Izraelben, sem határain túl nem váltanak ki ellenve­tést a cionista körökben. Mondhatnánk: ez a cioniz­mus elmélete, ideológiája. Ám a gyakorlat sem fest másként. Hivatalos adatok szerint több mint 19 ezer a>rab sínylődik az izraeli börtönökben. Szörnyű helyzetükről Felicia Langer ne­ves jogász számolt be nemré­gen megjelent „Saját szemem­mel“ című könyvében.^ dókén 150 ezer hektár beduin­földet koboztak el. Az izraeli hatóságok még a temetők megsemmisítésétől sem retten­nek vissza. Ezek a temetők mindmáig fennáltak a palesz­tinai falvak és városok környé­kén. A Sínai-félsziget északi részén épült Jamit új város be­duin temetkezési helyen léte­Erkölcsi ítélet a cionizmus fölött Izraelben annak a földnek a nagyobb részét, amely nemré­gen még a paiesztinaiak tulaj­dona volt, állami tulajdonná nyilvánították, és nem zsidók­nak itt letelepedni szigorúan tilos. Vannak egész városok, mint például Kármel, Názáret- Ilit, Gacor, Ilit, Micneze-Ramon és mások, ahol szegregációs törvény van életben: „csak zsidóknak“! Az izraeli hatósá­gok kitartóan „beolvasztják“ Jeruzsálem keleti arab részét. Több mint 15 ezer arabot űz­tek ki a városból, hajlékaikat lerombolták, az új házakba pe­riig csakis zsidókat költöztet­nek. A Tel Aviv-i hatóságok nem leplezik szándékukat, bogy megváltoztatják az ősi város népességi szerkezetét. Állandóan folyik arab földek elhődítása. Kormányprogram keretében nemrégen Negev vi­siilt, a Tel Aviv-i Húton szállót pedig egy ősi, csodálatosan szép arab temető helyén emel­ték. Ez csupán néhány tény azok közül, amelyeket az ENSZ hu­manitárius bizottsága vitatott meg, mielőtt a közgyűlés elé terjesztette volna a cionizmust, mint a fajüldözés és a faji megkülönböztetés válfaját el­ítélő határozati javaslatát. Ezek a tények kétségtelenül arról tanúskodnak, hogy a cio­nisták mintegy kétmillió ősla­kost űztek el Palesztinából azért, hogy „fajtiszta államot“ hozzanak létre ós ezzel egy nemzet szülőföldjétől megfosz­tott egész nép tragédiáját okoz­ták. Az Egyiptom, Szíria, Jor­dánia elleni 1967. évi izraeli agresszió, nagy kiterjedésű arab területek meghódítása kö­vetkeztében ismét kiéleződött a konfliktus és súlyosan veszé­lyeztette az egyetemes békét. Ezért nem lehet felháboro­dás nélkül fogadni azt a hisa- térikus propaganda kampányt, amelyet most az izraeli kor­mánykörök és a cionista lobby indított az Egyesült Nemzetek Szervezete ellen. Ez a hiszté­ria elárulja, hogy nem tiszta a cionisták lelkiismer ote, s megkísérlik, hogy a tapaszta­latlan emberek figyelmét elte­reljék a kérdés lényegéről. Az ENSZ-határozat ellenfe­leinek legelterjedtebb propa­ganda fogása az az állítás, hogy ez a határozat állítólag támadás a judaizmus ellen, hogy az anticionizmus egyenlő az antiszemitizmussal. Pedig a határozat semmi ilyet nem tar­talmaz. Azt a politikai doktrí­nát, azt a politikai ideológiát ítéli el, amelynek gyakorlati érvényesítése egyenlőtlen, meg­különböztetett helyzetbe hozta az arabokat. Ez a határozat a zsidóknak sem nemzeti, sem vallási érzéseit nem érinti. Hi­vatkozhatnánk az Arab Liga hivatalos nyilatkozatára is, amelyet az izraeli kampánnyal kapcsolatban adott ki: „Az arabok mély és természetes tiszteletet éreznek a judaizmus mint az egyik világvallás és szellemi eszmények kifejezése iránt." Hozzá kell tennünk, hogy a haladó politikai csopor­tok és áramlatok nyíltan szem­beszálltak a cionizmussal mint a terjeszkedés reakciós ideo­lógiájával. Őket pedig aligha lehet antiszemitizmussal vá­dolni! A fcatlrozat ellenzőinek má­sik állítása is tarthatatlan. Ugyanis azt hajtogatják, hogy az ENSZ-akció Izrael állami létezésének a kérdését veti fel. Ez az állítás a feje tetejére állítja a dolgokat: Izrael és védnökei nem hajlandók elis­merni a palesztinai arab nép törvényes jogait. Nem vélet­len, hogy az ENSZ-közgyűlés az említett határozattal egy­idejűleg még kettőt fogadott el: az egyik kiemeli annak szükségességét, hogy megadják a palesztinai népnek elidege­níthetetlen jogait, beleértve az otthonába való visszatérés jo­gát is, a másik pedig felhívást tartalmaz, hogy hívják meg a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezetet, vegyen részt a közel- keleti helyzettel foglalkozó konferencia minden vitájában. Az ENSZ-ben a cionizmus fölött kimondott erkölcsi íté­let, mint látjuk, konstruktív alapot tartalmaz. Az ENSZ újra megerősíti, hogy a közel-keleti viszály békés rendezéséhez az út a palesztinai nép törvényes jogainak elismerésén keresztül vezet. Minél előbb értik meg ezt Tel Aviv-ban, annál jobb lesz ez Izrael számára, mert kormányzóinak politikája mind­inkább nemzetközi elszigetelt­ségbe juttatja az országot. D. GUDKOV, az APN hírmagyarázója. Kommentárunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom