Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-04 / 286. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1D75. december 4. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA © XXVIII. ÉVFOLYAM 286. szám , © Ára 50 fillér Szlovákia Konrnmista Pártja Központi Bizottságának ülése Eiiüps piiáságpolitikaí febM az szjjkp központi bszottsAga elnökségének jelentését PETER COLOTKA ADTA ELŐ A Központi Biiottsás* tagjai Peter Colotka előadói beszédét hallgatják. (Felvétel: A. Zagar — CSTK] (CSTKI — Braiislavában tegnap ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­sága. Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának az 1976. évi alapvető népgaz- daságfejlesztési célokról és jeladatokról hozott, határozatával és a pártra ezzel kapcsolatban Szlovákiában háruló jeladatokkal foglalkozott. A tanácskozáson részt vett Josef kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Az SZI.KP KB tagjain és póttagjain kívül jelen vol­tak az SZLKP KERB vezetőségi tagjai, az SZLKP KB osztályvezetői, a szlovák kormány kommu­nista miniszterei, továbbá a párt és állami szer­vek és szervezetek vezető funkcionáriusai, va­lamint a tömegtájékoztatási eszközök képvise­lői. A tanácskozást Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyi­totta meg. Az SZLKP KB Elnökségének jelentését Szlová­kia népgazdaságfejlesztése 1976. évi fő felada­tairól Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság minisz­terelnöke terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a CSKP gazdaságpolitikája, amely a népgazdaság folyamatos és dinamikus fejlesztésére irányul, igen igényes feladatokat tűz ki és teljes össz­hangban van a dolgozók érdekeivel, mert fő cél­ja a lakosság anyagi és szellemi színvonalának emelése és szociális biztonságának erősítése. Az ülés ezután vitával folytatódott, amelyben felszólalt Július MigaTa, Ján Pirő, Herbert Dur- koviö, Ján Králik, Miloslav Valoviő, Frantisek Weis, Karol Martinka, Ján Marőiöiak és Stefan Lazar. Josef Kempny elvtárs, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára is felszólalt a vitában. Foglalkozott az 1976. évi terv kidolgozásának kiindulási helyzetével, vagyis a CSKP XIV. kong­resszusa irányelveinek sikeres teljesítésével és (Folytatás a 2. oldalon) Mély egyetértéssel fogadták az űj tervfeladatokat Folytatja munkáját a szovjet parlament ülésszaka Moszlkva távlatai Moszkva — Szerdán a moszk­vai Kremlben folyta,Ha munká­ját a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. Az ülés­szak kedden nyílt meg. A par­lament több mint 15(10 képvise­lő |ö meghallgatta az ország 1970. évi népgazdaság fejlesztési tervéről szóló kormánybeszá­molókat, majd a parlament két kamarája — a Szövetségi Ta­nács ós a Nemzetiségi Tanács — részéről hangzottak el korre­ferátumok. Az előterjesztések vitájában szerdán több tucat képviselői hozzászólás hangzott el, me­lyekben a Legfelsőbb Tanács tagjai egybehangzóan támoga­tásukról biztosították a kor­mány javaslatait. A vita alapján azt mutatta, hogy a legmagasabb szovjet népképviseleti testület tagjai egyetértéssel fogadták az Álla­im Tervbizottság állal kidolgo­zott, a kormuiiny és a pártveze­tés által jóváhagyott tervmu­tatókat, melyek némelyike, mindenekelőtt az ipari termelés növekedési előirányzata — mint az expozé is rámutatott — ala­csonyabb a megszokottnál, az előző évek növekedési ütemé­inél. A jövő évi terv szerint a Szovjetunió ipari termelése 4,3 százalékkal emelkedik az idei 7,5 százalékkal szemben. En­nek okát Nyikolaj Bajbakov kedden az ezévi gyenge ter­méssel, a mezőgazdasági nyers­anyagok ebből származó elég­telenségével, valamint az új ter­melési kapacitások belépésének k ésl ek ed és év el magyarázta. Ilyen körülmények között, mint a TASZSZ szovjet hírügynökség parlamenti tudósítója szerdán rámutatott, a szovjet állam „reálisan mérlegelte lehetősé­geit, s nem Óhajt „ugrást" pro­dukálni a látszat kedvéért". A képviselői hozzászólásokból egyszersmind kitűnik, hogy a jövőévi szovjet tervet csak egé­szében lehet vizsgálni és érté­kelni, tekintetbe véve például azt, hogy a termelés hatékony­ságának növelésére (ez egy­ben a tizedik ötéves terv egyik fő célkitűzése a Szovjetunió­ban} előirányzott intézkedések az ipari termelés viszonylago­san alacsony növekedési üte­me mellett is lehetővé teszik a nemzeti jövedelem 5,4 százalé­kos emelését. Tovább növeked­nek a bérek a fogyasztási ala­pok, s nem csökken az előző évekhez képest a lakásépítke­zés üteme sem. Többen hangsúlyozlak a szer­dai felszólalók közül, hogy két fő célnak — a hatékonyság és a minőségi mutatók javításának van alárendelve a terv minden mulatószáma, ideértve az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésé­nek belső ágazatközi és ágaza­ton belüli arányait is. Ez azt jelenti, hogy az ipar korszerű­sítését és rekonstrukcióját köz­vetlenül szolgáló ágazatok, így a gépipar, a vegyipar, a szá­mítógépgyárfás jövőre is lénye­gesen gyorsabb ütemben fejlő­dik a többi iparáginál. Szerdán délelőtt szólalt fel a Legfelsőbb Tanácsban többek között Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke is. Elmondotta egyebek között, hogy a most befejeződő ötéves tervben Moszkva lakóinak több mint egynegyede, kétmillió ember költözött új vagy jobb lakásba. A metróhálózat ismét 27 kilométerrel bővült, új is­kolák, óvodák, bölcsődék, film­színházak és üzleteik sokasága épült fel. A város további fej­lesztésének tervét 1990-ig dol­gozták ki, s ezt a tervet kö­vetkezetesen végrehajtják a ti­zedik ötéves terv időszakában is. Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1976. évi alapvető feladatairól Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1975. december 3-i ülésén megtárgyalta az idei állami terv tel­jesítését, megítélte, milyen módon járult ez hozzá az 5. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséhez, valamint az SZSZK 1076. évi népgazdaságfejlesztési tervének kiindulási alapjait, feltételeit és céljait. A Központi Bizottság nagyra értékelte azt a tényt, hogy Szlovákiában a CSKP KB 1974 novemberi és az SZLKP KB ez idei januári plénumán hozott határozatok végrehajtása aktív biztosításának jóvoltából a tervfeladatokat teljesítjük és egyes fontos szakaszokon túl is szárnyaljuk. A termelésnövekedést főként a munkatermelékenység gyorsabb növekedésével és egyes fontos kapacitások üzem­be helyezésével sikerült elérni. A beruházások összterje- delmének növekedése mellett azonban nem sikerült elérni a tervelőirányzatot a beruházások szerkezete, a fontos be­ruházások befejezése és a beruházási határidők lerövidítése tekintetében. Egyes vállalatokban lemaradás mutatkozik a népgazdasági szükségletek biztosításában, különösen a ki­vitel számára, s ugyancsak a termelés gazdaságosságának növelésében. Ojabb gazdasági erőforrások kialakítása és a gazdaság hatékonyságának további növekedése e fogyatékosságok mellett is lehetővé teszi, hogy teljes mértékben megváló suljon a lakosság személyi jövedelmének és társadalmi fo­gyasztásának tervezett növekedése. Ezeket a kedvező eredményeket az ötödik ötéves terv időszakában bonyolult külpolitikai és igényesebb belpoli­tikai feltételek között a CSKP céltudatos gazdaságpolitiká- javai érjük el valamennyi dolgozó érdekében. Ez a gazda ságpolitika ösztönzőleg hat a dolgozók alkotó erőfeszíté­seire és széles körű kezdeményezésére a felajánlási mozga­lomban és a szocialista versenyben az ötödik ötéves terv­időszak utolsó esztendeje feladatainak teljesítésekor. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB 1975. novem­ber 20-i határozatából ós a CSKP Központi Bizottságának a XV. pártkongresszus összehívásával kapcsolatban közzé tett leveléből kiindulva, a dolgozóknak a fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi időszakában szerzett tapaszta tataira, az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztésének le­hetőségeire és szükségleteire támaszkodva megítélte Szlo­vákia népgazdasága fejlesztésének 1976. évi fő felada­tait. A népgazdaságfejlesztés 1978. évi fő feladata elérni az anyagi termelés további dinamikus fejlődését és haté konyságának növekedését úgy, hogy ezen az alapon ki­alakuljanak a lakosság életszínvonala további folyamatos emelkedésének szükséges feltételei. A terv számít a társadalmi termék 6,6 százalékos növe­kedésére. Az ipari termelésnek 7,4 százalékkal kell növe­kednie. A növekedés súlypontja a gépiparban lesz és ugyan­csak gyors ütemben fog fejlődni a vegyipari termelés, a fogyasztási cikkek és az építőanyagok termelése. Az ipar­ág átlagánál jelentősebb ütemben kell növekednie a terme­lésnek — a kiemelt fejlesztési programok alapján — azokban a termelési ágazatokban, amelyek termelése kell hogy pótolja a behozatalt. Meg kell javítani a belső piac, a kivitel és a beruházások céljaira szánt termékek szer­kezetét. Az ép.tőipari termelésnek 11,1 százalékkal kell növeked­nie, s a növekedést mindenekelőtt — 22 milliárd korona beruházási keret terjedelemben — a megkezdett beruházá­sok befejezésére, az olaj- és a gázvezetékeken, az energia­szolgáltató berendezéseken és más döntő fontosságú ter­melési kapacitásokon folyó munkák fejlesztésére kell össz­pontosítani, különösen a vegy-, a gép-, a fafeldolgozó-ipar és a lakásépítés területén, mindenekelőtt a lakótelepek közművesítése terén. A mezőgazdasági össztermelésnek 6,6 százalékkal kell növekednie, emellett a takarmányokkal való racionális gazdálkodással le kell küzdenünk a tervezettnél kisebb ga­bonatermésnek és a korlátozott gabonabehozatalniak követ kezmónyeit. Intézkedéseket kell foganatosítani gabonából az önellátás további növelésére és arra, hogy lényegesen ja­vuljon a helyzet a burgonyatermelésben és -felvásárlás­ban. Szocialista társadalmunk fejlesztésének most következő bonyolultabb és igényesebb feltételei megkövetelik, hogy fokozzuk az erőfeszítéseket az irányító munka színvonalá­nak emelésére az állami és gazdasági irányítás valameny- nyi szintjén. Mindenekelőtt a vezető beosztású dolgoizfik- tól megköveteljük a közvetlen szervező munka nagyobb Dia tékonyságát, valamint, a párt-, az állami ós a tervezési fe­gyelem következetes megtartását. A konkrét gyakorlatban ez az állami tervfeladatok vég­rehajtásának biztosítását jelenti, mégpedig a tervben meg­jelölt prioritások következetes tiszteletben tartásával, s a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök és meghatározott határértékek megtartásával. A termelési feladatok teljesí­tésével kapcsolatban elsőrendű kötelességnek kell tarta­ni a termékek szállításának és a szolgáltatások nyújtásá­nak biztosítását a szállítási szerződésekben kikötött meny- nyiségben, választékban és minőségben. Nem szabad megen­(Folytatás a 2. oldalonf

Next

/
Oldalképek
Tartalom