Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-18 / 298. szám, csütörtök
A leltározás is legyen mozgósító Ü ecember közepén járunk, ami azt jelenti, hogy a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi szakaszán készülődhetünk már az évi mérleg elkészítésére. Azokban a vállalatokban, ahol lelkiismeretes munkával egész évijen egyenletesen teljesítették a tervfeladatokat, s a tartalékok keresésével és kihasználásával túl is szárnyalták, ahol szem előtt tartották a takarékos nyersanyag-, anyag- és energiafelhasználás követelményeit, s elsődleges feladatnak tekintették a termelési költségek csökkentésiét a minőség megtartása és fokozása mellett, ott most valóban örvendetes esemény lesz az év eredményeinek összegezése, az elért munkatermelékenység, gazdaságosság és a vállalati nyereség kimutatása, s ezzel összefüggésben a személyi anyagi érdekeltség elvének gyakorlati érvényesítése is. Az „ünnepélyes eredményhirdetésig“ azonban még sok munka van bátra. Ott is, ahol már maguk mögött hagyták az évi tervfeladatokat, s a dolgozók igyekezete most a vállalt kötelezettségek példás teljesítésére irányul, valamint ott is, ahol a tervteljesítés utolsó akkordjainál tartanak, s javítani akarnak még az év végi bizonyítványon. Az eddigi eredményeket országos és szlovákiai viszonylatban összegezve már most Is megállapíthatjuk, bogy ered ményesen teljesítjük az idei év tervfeladatait, valamint népgazdaságunk fejlesztésének egész 5. ötéves tervét. Ez jelentős mértékben annak Is köszönhető, hogy a központi pártszervek határozatai és útmutatása alapján fokozatosan javultak a termelési folyamatok minőségi oldalai. A lehetőségeket azonban távolról sem merítettük még ki. A CSKP KB elmúlt évi no vemberi plénuma világosan rámutatott azokra a fogyatékosságokra is, amelyek a termelési folyamatok Irányításában és szervezésében, a termelési alapok és a munkaidő hiányos kihasználásában, s a gazdálkodás egyéb negatív jelenségeiben re i lenek. Ha azt akarjuk, hogy az előttünk álló 1976-os esztendőt ugyanolyan, vagy annál is jobb eredményekkel zárjuk, mint az ötödik ötéves terv utolsó évét, elkerülhetetlenül szükséges lesz az említett fogyatékossá gok gyorsabb ütemű felszámolása. A jelenlegi külgazdasági helyzetben ugyanis a népgazdaság további dinamikus és egyenletes fejlesztésének biztosításához olyan igényes feladatokat kell megvalósítanunk, amelyek teljesítéséhez az eddigi hozzáállás, a megszokott munkastílus elégtelennek bizonyulna. Elsősorban az olyan fékező körülmények felszámolásáról van szó, amelyek szubjektív jellegűek, tehát az embereiktől függnek. Ezek előidézője a nemtörődömség, a felületesség, és gyakran az is, hogy a környezetünkben tapasztalható jelenségekre nem reagálunk megfelelő társadalmi felelősségtudattal. Vizsgáljuk meg például azt a kérdést, hogy miként gazdálkodunk a készletekkel. Elég gyakori jelenség, hogy a vállalatok fölösleges mennyiségű, nem egy esetben a technológia és a gyártási irány változásai miatt szükségtelenné vált kész- leiekkel rendelkeznek, olyanokkal is, amelyek máshol viszont nagyon hiányoznak. A készletekért felelős személyek jól ismerik a gyors forgalmazás gazdasági jelentőségét, sok esetben mégsem csinálnak belőle problémát, ha elfekvő készletekkel találkoznak a raktárakban, legfeljebb csak akkor, ha szükség van az általuk elfoglalt helyre. Pedig van rá számos mód és lehetőség — az újsághirdetéseket is beleértve — hogy ezek az értékek minél gyorsabban bekerüljenek a népgazdaság vérkeringésébe. A nem kívánatos készletek további fajtáját az eladatlan termékek képezik. A termelés és a kereskedelem összefüggő érdekeltségi rendszere igyekszik ezt a problémát alapjaiban megoldani, ennek ellenére elég gyakori jelenség, hogy kényelemből, a megszokott munkához való ragaszkadásból az igényeket és a keresletet meghaladó terjedelemben folyik egyes cikkek gyártása, ugyanakkor más termékekből kevés van a piacon, vagy nem az igényelt minőségben. Itt a legtöbb esetben nem is a mennyiségi, hanem a minőségi szempontok elhanyagolásáról, az elégtelen ütemű gyártmányfejlesztésről van szó. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az örvendetes tényt, hogy az életszínvonal emelkedésével a fogyasztók igényei is változnak, s ha ezzel nem tart lépést a termelés, illetve ha nem előzi meg ezt a folyamatot, ez elkerülhetetlenül értékesítési problémákhoz vezet. A rra a kérdésre, bogy mennyire Indokoltak ezek az aggodalmak, pontos választ ad majd a termelővállalatok és a kereskedelmi szervezetek készleteinek év végi leltározása. A gazdasági vezetők egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy szigorú következtetéseket vonjanak le a leltározás eredményeiből. A tapasztalatoknak legyen mozgósító hatása, s az illetékesek tegyenek azonnali Intézkedéseket a forgalmazás meggyorsítására, a felhalmozódott készletekben rejlő tartalékok kihasználására. A jövő évi állami terv és a gazdasági tervek igényessége megköveteli, hogy mindjárt az első konkrét lépésnél, tehát már az idei leltározásnál is érvényesítsük a 6. ötéves tervidőszakra jellemző magasabb szintű, felelősebb és aktívabb hozzáállást. M/VKRAI MIKLÓS A Trhovft Myto-i CSSZBSZ Efsz is azok közé a ki váló földműves szövetkezetek közé tartozik, amelyek a Ou najská Streda i (dunaszerdahe- lyi) járásban si kereseti teljesí tették az ötödik ötéves tervido szak utolsó évé nek feladatait. Felvételűnkön: Sándor László (bal oldalt) zoo- technikus, Marton Zita állatgondozó és Házi /.ol. tán zootenbnikus ellenőrzés közben. (Felvétel: B. Pal„ koviC — CSTK) ELBIZAKODOTTSÁG NÉLKÜL Néhány hét múlva véget ér az 5. ötéve« terv utolsó esztendeje. és írni kezdjük a 6. ötéves terv első napjait. Milyen volt az 1975-ös év, és mit kell hoznia 1976-nak? — teszik fel egyre gyakrabban a kérdést az egyes vállalatokban, üzemek ben. Napokkal ezelőtt mi is ha sonló kérdésekkel fordultunik a M unkáé r dem ren ddel k it (Intetett Calovói (Nagymegyeri) Nagyhizlalda nemzeti vállalat vezető dolgozóihoz. A válaszokat Fekete József igazgatótól és Csémy László pártelnöktől kap tűk. ELSŐSORBAN MEG MACASABB SZINTET — Az előző, tehát az 1974-es évben a növénytermesztésben, elsősorban a gabonánál kima gasló eredményeket értünk el — kezdte az igazgató, majd így folytatta: — Akkor soikan azt mondták, úgy érezték, hogy az már a csúcsot jelenti. Ezt követően került sor a CSKP KB novemberi plenáris ülésére, amely felhívta « figyelmet a tartalékok feltárásának fontosságára és szükségére. Határozata országszerte ösztönző erőként hatott, és etz vállalatunkra is vonatkozik. Az emberekkel folytatott beszélgetések során — termelőrészlegek szerint — megvitattuk a novemberi plénum határozatait, vagyis pontosan meghatároztuk, hogy mit kell elérnünk, s hogy ki miért és miilyen formában felelős. Az eredményeket ismerjük, hiszen a vállalat elsősorban ezekért kapta a Munkaérdem rendet. Az idén gabonát például 2700 hektáron termesztettek és 62 mázsás átlagot értek el. így annak ellenére, hogy megközelítően 150 vagonnyi gabonájukat elverte a jég, 1975* ben mintegy 280 vagonnal termeltek többet az előző éviinél. És hogy teljes legyen a felső rolás, kukoricából 850 hektáron 100 mázsás átlagot értek el. Ezzel a szemesek Idei állaghozama 71 mázsa lett. A FÜ FELADAT: TÖBBET TERMELNI A Nagymegyeri Nagyhizlatldá- bán — mint a tények is igazolják — a termelés fokozásának valamennyi módszerét komplex módon érvényesítik. — Búzát .1800 hektáron vetettünk, tehát növeltük a vetés területet és lényegében két fajtára, a Jubllejnája 50-re és a Szávára építünk. Persze más fajtákat is vetettünk, de kisebb arányban. Kukoricát jövőre már 1300 hektáron fogunk termeszteni, vetésterületét elsősorban az árpa rovására növeljük. Míg az árpa jó átlagtermése 45—50 mázsa között van, addig a kukoricánál ez 70 mázsa, de a 90—120 mázsa közötti átlaghozam is reális. Per sze megfelelő hibrid esetén, ami tapasztalataink szerint a mi vi délkünkön a jugoszláv középkései és kései hibrid. Ilyein kukoricamennyiségnél természetesen az utókezelésre is gondolni kell. Ezért a jövő őszig a meglevő univerzális szárítónk mellé még egy további hasonlót és egy Sirokkó szárítót építünk. Ezzel napi szárító kapacitásunk 40 vagonra nő — sorolta az igazgató A TOVÁBBI FELADAT: KEVESEBBET FOGYASZTANI Olyan üzemben, mint a Nagymegyeri Nagyhizlalda, ez két szeresen fontos feladat, hiszen 35 000 hízósertés és 2250 fefös- tehén esetében sok kicsi valóban sokra megy. — A még gazdaságosabb állattartás megvalósítása a jövő év nagy feladata — hangsú- ( lyozita a pártelnök. — Az erőta karmányokkal való takarékoskodás valamennyi évzáró nárt- gyülésünkön szóba került. A takarékoskodás útján már elindultunk, ezt bizonyítja, hogy azonos állatlétszám mellett és a súlygyarapodás tavalyi szintjének megtartásával az idén mintegy 100—120 vagon gabonával kevesebbet etetünk fel. Közben eredményeink is kima gaslóak, hiszen például a fejési állagunk 3600 liter körül van és az év végéig 120—130 ezer liter tejjel adunk el többet a tervezettnél. Az erőtakarmányokkal való takarékoskodás módjairól a* igazgató bővebben Is szólt. — A hízó sertéseknél fokoz«« tosan áttérünk a nedves etetésre, így a savót, a melaszt éfí egyéb er őtakar mány pótló táplálékokat-lobban tudunk haszn ► sítani. A teheneknél következe, tesen eltávolítjuk az egyes istállókban fellelhető hiányosságokat. Lehetetlen ugyanis, hogy míg az egyik istállónkban 400Q liter a fejési átlag, addig a mő* síkban csak 3000—3200 között van. Az idén száz vagon zöldlisztet készítettünk, jövőre máf 150—160 vagon a terv. Nagyon lényeges az is, hogy eredmé nyeink elbizakodottság helyett dolgozóink Öntudatát növelik, s így még következetesebb munkára ösztönöznek. Ezzel indulunk a új évbe és ezzel látunk hozzá a 6. ötéves terv még igényesebb feladatainak teljesítéséhez. EGRI FERENC 1975. XII. 18. Alapo-s felkészülés előzte meg a Kelet-szlovákiai Vasmű legnagyobb pártszervezetének értékelő tanácskozását. Ez megmutatkozott már abban is. hogy a gyűlésen jelenlevők előtt körültekintő gondossággal összeállított, az első számú acélöntöde kommunistáinak és egész munkaközösségének munkaeredményeit bemutató táblázatot, a pártvezetőség tagjainak személy szerinti értékelését, a jövőbeni tennivalókra vonatkozó fő feladatok tervezetét előre kiosztották. A pártvezetőség beszámolóját ismertető pártelnök, Emil Puöan elvtárs beszéde elején közölte, hogy a tagság 97 százaléka jelen van az évzáró tagsági gyűlésen, s csak azok hiányoznak, akik valóban nem jöhettek el. Egyébként — amint a beszámoló leszögezte — általában a tagság több mint 90 százaléka vesz részt a havonta rendszeresen megtartott tagsági gyűléseken. Az évzáró tagsági gyűlést két témakör, egymástól elválaszthatatlan két alapvető feladat, a politikai nevelő- és a gazdasági, termelőmunka elemzése jellemezte. Azt is meg kell jegyezni, hogy inkább bírált, mint dicsért ez az évzáró tagsági gyűlés. Pedig mind az értékelt időszakban, mhid a fennállása alatti tíz esztendő folyamán mialatt az első számú acélöntöde jelenlegi munkaközössége túlnyomórészt fiatal emberekből összekovácsolódott — figyelemre méltó eredményeket értek el. Bár a 360 dolgozót számláló munkaközösségből a párttagok és tagjelöltek száma 65, a párt vezető szerepe minden munkaszakaszon érvényesilL Ez a tény is azt bizonyítja, hogy nem a taglétszám a döntő elsősorban, hanem a Évzáró párttagsági gyűlés a Vasműben NEM A TAGLÉTSZÁM A DÖNTŐA gigantikus kohómü „ac él s zív éb e n“ — ahogyan a Kelet-szlovákiai Vasmű acéltermelő üzemrészlegét nevezik — zavartalanui folyt a munka. Az első számú 'acélöntöde csaknem 350 dolgozója közül csupán ötven kommunista és tizenöt tagjelölt hiányzott a munkából az alatt a néhány Óra alatt, amikor évzáró tagsági gyűlésükön mérlegelték a legutóbbi évzáró óta eltolt időszakban végzett politikai és termelőmunka eredményeit. kommunisták helyes megosztódása az egyes munkaszakaszokon és példás helytállásuk. Fiatal munkásokból felnőtt mesterek Csupa fiatal ember ül a tanácskozás színhelyén. A tagság több mint fele még nem töltötte be a 30. év4t Itt, jelenlegi munkahelyükön tanulták meg a mesterséget, mint kohászok, olvasztárok. A legjobbak politikailag,, szakmailag fejlődtek, becsületes munkájukkal kiérdemelték, hogy tagjai legyenek a kommunista pártnak. Többen közülük, a volt olvasztárok ma már mesterek, mint például Belko, Puöan, Ond- rejka, Simko, Michaliőka, Bakota, Molnár, Habovák, Novotntj, Blanár elvtársak. Fiatal kommunisták, akik néhány évvel fiatalabb. Illetve hozzájuk hasonló korú olvasztárok munkáját irányítják. Többnyire ezek Is párttagok vagy tagjelöltek, csupán két idősebb olvasztár pártonkívüli. A pártszervezet és az acélöntöde vezetősége rendkívüli figyelmet fordít a nevelésre, a fiatal dolgozók eszmei és szakmai fejlődésére. Tisztségekkel a legjobb fiatal kommunistákat bízzák meg. Egyébként minden dolgozóval képességének megfelelően foglalkoznak. Figyelemmel kísérik azt is, milyen eredménnyel látják el feladatajkat, a termelőmunkán kívül, a tömegszervezetekben, a SZISZ- és szakszervezeti , bizottságokban stb. Az első számú acélöntüde fiatal kommunistái Joggal büszkék arra, hogy az 1974 áprilisában üzembe helyezett második acélöntődé Jelenlegi munkaközösségének, szakembereinek magvát szintén saját körükből nevelték ki. Sikeres munkát értékelhetett ez az évzáró tagsági gyűlés, hiszen az első számú acélöntöde munkaközössége már november 23-án estig kitermelte az ötéves tervidőszakra tervezett több mint 11,5 millió tonna acélt, s az év végéig, terven felül több mint 200 ezer korona mennyiséget kitermel. Tervüket még nagyobb mértékben túlteljesíthették volna, ha az év elején elegendő hulladékvas áll rendelkezésükre. Arra is utalt az évzáró taggyűlés, hogy a Szovjetunió a szerződésnek megfelelő mennyiségű vasércet leszállította a Vasműnek, de — amint köztudott — a második acélöntődé beindítása megkésett, s ennélfogva a Vasműbe érkezett vasérc egy részét az ország más kohászati üzemébe kellett irányítani. Jelenleg a második acélöntődé áll nagy vizsga előtt. Ugyanis az immár 10 esztendős első acélöntődében korszerűsítést igényelnek a berendezések, így az átlagosnál nehezebb feladatot kell vállalnia a sokkal „fiatalabb“, alig kétesztendős második acélöntöde munkaközösségének olyan értelemben, hogy az arányaiban Is elég jelentős rekonstrukciós munkálatok idején a két acélöntődé globálisan teljesíthesse a 6. ötéves terv igényes feladatait... Milyen gondok vetődtek fel? Az évzáró bírálta azokat, akik a politikai és gazdasági élet területén lemaradtak. A beszámoló személy szerint említette azokat, akik több ízben elmaradtak a tagsági gyűlésekről, vagy akik különböző szintű politikai és szakmai iskolázásokon vettek részt, viszont nem „adják vissza“, nem nyújtják azt, amit tőlük Joggal elvárnak a politikai és termelőmunkában. Bíráló hangon emlékeztek meg arről is, hogy az atei9ta kör megalakult ugyan, de nem működött, mert nem volt -megfelelő előadó. Csupán az idén sikerült képzett lektorokkal .fieindíta- niu ezt a kört. így a pártszervezet minden tagjának alkalma lesz arra, hogy eljárjon az ennek keretében szervezett előadásokra. A vitában felszólaló Benct, Novotntj, Tóth, Varga, Siranec, Habovák és más elvtársak őszinte hangú megjegyzései, javaslatai azt bizonyítják, hogy ennek a munkaközösségnek kommunistái szeretik munkahelyüket és céltudatosan végzik munkájukat. KULIK GELLERT