Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-18 / 298. szám, csütörtök

A leltározás is legyen mozgósító Ü ecember közepén járunk, ami azt jelenti, hogy a gazdasági és a társadal­mi élet valamennyi szakaszán készülődhetünk már az évi mérleg elkészítésére. Azokban a vállalatokban, ahol lelkiisme­retes munkával egész évijen egyenletesen teljesítették a tervfeladatokat, s a tartalékok keresésével és kihasználásával túl is szárnyalták, ahol szem előtt tartották a takarékos nyers­anyag-, anyag- és energiafel­használás követelményeit, s el­sődleges feladatnak tekintették a termelési költségek csökken­tésiét a minőség megtartása és fokozása mellett, ott most va­lóban örvendetes esemény lesz az év eredményeinek összege­zése, az elért munkatermelé­kenység, gazdaságosság és a vállalati nyereség kimutatása, s ezzel összefüggésben a szemé­lyi anyagi érdekeltség elvének gyakorlati érvényesítése is. Az „ünnepélyes eredményhir­detésig“ azonban még sok mun­ka van bátra. Ott is, ahol már maguk mögött hagyták az évi tervfeladatokat, s a dolgozók igyekezete most a vállalt köte­lezettségek példás teljesítésére irányul, valamint ott is, ahol a tervteljesítés utolsó akkord­jainál tartanak, s javítani akar­nak még az év végi bizonyít­ványon. Az eddigi eredményeket or­szágos és szlovákiai viszonylat­ban összegezve már most Is megállapíthatjuk, bogy ered ményesen teljesítjük az idei év tervfeladatait, valamint népgaz­daságunk fejlesztésének egész 5. ötéves tervét. Ez jelentős mértékben annak Is köszönhe­tő, hogy a központi pártszervek határozatai és útmutatása alap­ján fokozatosan javultak a ter­melési folyamatok minőségi ol­dalai. A lehetőségeket azonban távolról sem merítettük még ki. A CSKP KB elmúlt évi no vemberi plénuma világosan rá­mutatott azokra a fogyatékos­ságokra is, amelyek a termelési folyamatok Irányításában és szervezésében, a termelési ala­pok és a munkaidő hiányos ki­használásában, s a gazdálkodás egyéb negatív jelenségeiben re i lenek. Ha azt akarjuk, hogy az előt­tünk álló 1976-os esztendőt ugyanolyan, vagy annál is jobb eredményekkel zárjuk, mint az ötödik ötéves terv utolsó évét, elkerülhetetlenül szükséges lesz az említett fogyatékossá gok gyorsabb ütemű felszámo­lása. A jelenlegi külgazdasági helyzetben ugyanis a népgazda­ság további dinamikus és egyenletes fejlesztésének biz­tosításához olyan igényes fel­adatokat kell megvalósítanunk, amelyek teljesítéséhez az eddi­gi hozzáállás, a megszokott munkastílus elégtelennek bi­zonyulna. Elsősorban az olyan fékező körülmények felszámo­lásáról van szó, amelyek szub­jektív jellegűek, tehát az embe­reiktől függnek. Ezek előidéző­je a nemtörődömség, a felüle­tesség, és gyakran az is, hogy a környezetünkben tapasztalha­tó jelenségekre nem reagálunk megfelelő társadalmi felelős­ségtudattal. Vizsgáljuk meg például azt a kérdést, hogy miként gaz­dálkodunk a készletekkel. Elég gyakori jelenség, hogy a vál­lalatok fölösleges mennyiségű, nem egy esetben a technológia és a gyártási irány változásai miatt szükségtelenné vált kész- leiekkel rendelkeznek, olya­nokkal is, amelyek máshol vi­szont nagyon hiányoznak. A készletekért felelős személyek jól ismerik a gyors forgalma­zás gazdasági jelentőségét, sok esetben mégsem csinálnak be­lőle problémát, ha elfekvő kész­letekkel találkoznak a raktá­rakban, legfeljebb csak akkor, ha szükség van az általuk el­foglalt helyre. Pedig van rá számos mód és lehetőség — az újsághirdetéseket is beleértve — hogy ezek az értékek mi­nél gyorsabban bekerüljenek a népgazdaság vérkeringésébe. A nem kívánatos készletek további fajtáját az eladatlan termékek képezik. A termelés és a kereskedelem összefüggő érdekeltségi rendszere igyek­szik ezt a problémát alapjaiban megoldani, ennek ellenére elég gyakori jelenség, hogy kénye­lemből, a megszokott munkához való ragaszkadásból az igénye­ket és a keresletet meghaladó terjedelemben folyik egyes cik­kek gyártása, ugyanakkor más termékekből kevés van a pia­con, vagy nem az igényelt mi­nőségben. Itt a legtöbb esetben nem is a mennyiségi, hanem a minőségi szempontok elhanya­golásáról, az elégtelen ütemű gyártmányfejlesztésről van szó. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az örvendetes tényt, hogy az életszínvonal emelke­désével a fogyasztók igényei is változnak, s ha ezzel nem tart lépést a termelés, illetve ha nem előzi meg ezt a folyama­tot, ez elkerülhetetlenül érté­kesítési problémákhoz vezet. A rra a kérdésre, bogy mennyire Indokoltak ezek az aggodalmak, pontos választ ad majd a termelővál­lalatok és a kereskedelmi szer­vezetek készleteinek év végi leltározása. A gazdasági veze­tők egyik legfontosabb felada­ta az lesz, hogy szigorú követ­keztetéseket vonjanak le a lel­tározás eredményeiből. A ta­pasztalatoknak legyen mozgósí­tó hatása, s az illetékesek te­gyenek azonnali Intézkedéseket a forgalmazás meggyorsítására, a felhalmozódott készletekben rejlő tartalékok kihasználására. A jövő évi állami terv és a gazdasági tervek igényessége megköveteli, hogy mindjárt az első konkrét lépésnél, tehát már az idei leltározásnál is ér­vényesítsük a 6. ötéves terv­időszakra jellemző magasabb szintű, felelősebb és aktívabb hozzáállást. M/VKRAI MIKLÓS A Trhovft Myto-i CSSZBSZ Efsz is azok közé a ki váló földműves szövetkezetek közé tartozik, amelyek a Ou najská Streda i (dunaszerdahe- lyi) járásban si kereseti teljesí tették az ötödik ötéves tervido szak utolsó évé nek feladatait. Felvételűnkön: Sándor László (bal oldalt) zoo- technikus, Mar­ton Zita állatgon­dozó és Házi /.ol. tán zootenbnikus ellenőrzés köz­ben. (Felvétel: B. Pal„ koviC — CSTK) ELBIZAKODOTTSÁG NÉLKÜL Néhány hét múlva véget ér az 5. ötéve« terv utolsó eszten­deje. és írni kezdjük a 6. öt­éves terv első napjait. Milyen volt az 1975-ös év, és mit kell hoznia 1976-nak? — teszik fel egyre gyakrabban a kérdést az egyes vállalatokban, üzemek ben. Napokkal ezelőtt mi is ha sonló kérdésekkel fordultunik a M unkáé r dem ren ddel k it (Inte­tett Calovói (Nagymegyeri) Nagyhizlalda nemzeti vállalat vezető dolgozóihoz. A válaszo­kat Fekete József igazgatótól és Csémy László pártelnöktől kap tűk. ELSŐSORBAN MEG MACASABB SZINTET — Az előző, tehát az 1974-es évben a növénytermesztésben, elsősorban a gabonánál kima gasló eredményeket értünk el — kezdte az igazgató, majd így folytatta: — Akkor soikan azt mondták, úgy érezték, hogy az már a csúcsot jelenti. Ezt követően került sor a CSKP KB novemberi plenáris ülésére, amely felhívta « figyelmet a tartalékok feltárásának fontos­ságára és szükségére. Határo­zata országszerte ösztönző erő­ként hatott, és etz vállalatunkra is vonatkozik. Az emberekkel folytatott beszélgetések során — termelőrészlegek szerint — megvitattuk a novemberi plé­num határozatait, vagyis pon­tosan meghatároztuk, hogy mit kell elérnünk, s hogy ki miért és miilyen formában felelős. Az eredményeket ismerjük, hiszen a vállalat elsősorban ezekért kapta a Munkaérdem rendet. Az idén gabonát pél­dául 2700 hektáron termesztet­tek és 62 mázsás átlagot értek el. így annak ellenére, hogy megközelítően 150 vagonnyi ga­bonájukat elverte a jég, 1975* ben mintegy 280 vagonnal ter­meltek többet az előző éviinél. És hogy teljes legyen a felső rolás, kukoricából 850 hektáron 100 mázsás átlagot értek el. Ez­zel a szemesek Idei állaghoza­ma 71 mázsa lett. A FÜ FELADAT: TÖBBET TERMELNI A Nagymegyeri Nagyhizlatldá- bán — mint a tények is igazol­ják — a termelés fokozásának valamennyi módszerét komplex módon érvényesítik. — Búzát .1800 hektáron ve­tettünk, tehát növeltük a vetés területet és lényegében két faj­tára, a Jubllejnája 50-re és a Szávára építünk. Persze más fajtákat is vetettünk, de ki­sebb arányban. Kukoricát jövő­re már 1300 hektáron fogunk termeszteni, vetésterületét el­sősorban az árpa rovására nö­veljük. Míg az árpa jó átlag­termése 45—50 mázsa között van, addig a kukoricánál ez 70 mázsa, de a 90—120 mázsa kö­zötti átlaghozam is reális. Per sze megfelelő hibrid esetén, ami tapasztalataink szerint a mi vi délkünkön a jugoszláv középké­sei és kései hibrid. Ilyein ku­koricamennyiségnél természete­sen az utókezelésre is gondol­ni kell. Ezért a jövő őszig a meglevő univerzális szárítónk mellé még egy további hason­lót és egy Sirokkó szárítót épí­tünk. Ezzel napi szárító kapa­citásunk 40 vagonra nő — so­rolta az igazgató A TOVÁBBI FELADAT: KEVESEBBET FOGYASZTANI Olyan üzemben, mint a Nagy­megyeri Nagyhizlalda, ez két szeresen fontos feladat, hiszen 35 000 hízósertés és 2250 fefös- tehén esetében sok kicsi való­ban sokra megy. — A még gazdaságosabb ál­lattartás megvalósítása a jövő év nagy feladata — hangsú- ( lyozita a pártelnök. — Az erőta karmányokkal való takarékos­kodás valamennyi évzáró nárt- gyülésünkön szóba került. A ta­karékoskodás útján már elin­dultunk, ezt bizonyítja, hogy azonos állatlétszám mellett és a súlygyarapodás tavalyi szintjé­nek megtartásával az idén mintegy 100—120 vagon gabo­nával kevesebbet etetünk fel. Közben eredményeink is kima gaslóak, hiszen például a fejési állagunk 3600 liter körül van és az év végéig 120—130 ezer liter tejjel adunk el többet a tervezettnél. Az erőtakarmányokkal való takarékoskodás módjairól a* igazgató bővebben Is szólt. — A hízó sertéseknél fokoz«« tosan áttérünk a nedves etetés­re, így a savót, a melaszt éfí egyéb er őtakar mány pótló táplá­lékokat-lobban tudunk haszn ► sítani. A teheneknél következe, tesen eltávolítjuk az egyes istál­lókban fellelhető hiányosságo­kat. Lehetetlen ugyanis, hogy míg az egyik istállónkban 400Q liter a fejési átlag, addig a mő* síkban csak 3000—3200 között van. Az idén száz vagon zöld­lisztet készítettünk, jövőre máf 150—160 vagon a terv. Nagyon lényeges az is, hogy eredmé nyeink elbizakodottság helyett dolgozóink Öntudatát növelik, s így még következetesebb mun­kára ösztönöznek. Ezzel indu­lunk a új évbe és ezzel látunk hozzá a 6. ötéves terv még igényesebb feladatainak teljesí­téséhez. EGRI FERENC 1975. XII. 18. Alapo-s felkészülés előzte meg a Kelet-szlovákiai Vasmű legnagyobb pártszervezetének értékelő tanácskozását. Ez megmutatkozott már abban is. hogy a gyűlésen jelenlevők előtt körültekintő gondossággal össze­állított, az első számú acélöntöde kom­munistáinak és egész munkaközösségé­nek munkaeredményeit bemutató táblá­zatot, a pártvezetőség tagjainak sze­mély szerinti értékelését, a jövőbeni tennivalókra vonatkozó fő feladatok tervezetét előre kiosztották. A pártvezetőség beszámolóját ismer­tető pártelnök, Emil Puöan elvtárs be­széde elején közölte, hogy a tagság 97 százaléka jelen van az évzáró tagsági gyűlésen, s csak azok hiányoznak, akik valóban nem jöhettek el. Egyéb­ként — amint a beszámoló leszögezte — általában a tagság több mint 90 százaléka vesz részt a havonta rendsze­resen megtartott tagsági gyűléseken. Az évzáró tagsági gyűlést két témakör, egymástól elválaszthatatlan két alap­vető feladat, a politikai nevelő- és a gazdasági, termelőmunka elemzése jel­lemezte. Azt is meg kell jegyezni, hogy inkább bírált, mint dicsért ez az évzá­ró tagsági gyűlés. Pedig mind az érté­kelt időszakban, mhid a fennállása alatti tíz esztendő folyamán mialatt az első számú acélöntöde jelenlegi munkaközössége túlnyomórészt fiatal emberekből összekovácsolódott — fi­gyelemre méltó eredményeket értek el. Bár a 360 dolgozót számláló munkakö­zösségből a párttagok és tagjelöltek száma 65, a párt vezető szerepe min­den munkaszakaszon érvényesilL Ez a tény is azt bizonyítja, hogy nem a tag­létszám a döntő elsősorban, hanem a Évzáró párttagsági gyűlés a Vasműben NEM A TAGLÉTSZÁM A DÖNTŐ­A gigantikus kohómü „ac él s zív éb e n“ — ahogyan a Kelet-szlovákiai Vas­mű acéltermelő üzemrészlegét nevezik — zavartalanui folyt a munka. Az első számú 'acélöntöde csaknem 350 dolgozója közül csupán ötven kommunista és tizenöt tagjelölt hiányzott a munkából az alatt a néhány Óra alatt, amikor év­záró tagsági gyűlésükön mérlegelték a legutóbbi évzáró óta eltolt időszakban végzett politikai és termelőmunka eredményeit. kommunisták helyes megosztódása az egyes munkaszakaszokon és példás helytállásuk. Fiatal munkásokból felnőtt mesterek Csupa fiatal ember ül a tanácskozás színhelyén. A tagság több mint fele még nem töltötte be a 30. év4t Itt, jelenlegi munkahelyükön tanulták meg a mesterséget, mint kohászok, olvasz­tárok. A legjobbak politikailag,, szak­mailag fejlődtek, becsületes munkájuk­kal kiérdemelték, hogy tagjai legye­nek a kommunista pártnak. Többen kö­zülük, a volt olvasztárok ma már mes­terek, mint például Belko, Puöan, Ond- rejka, Simko, Michaliőka, Bakota, Mol­nár, Habovák, Novotntj, Blanár elvtár­sak. Fiatal kommunisták, akik néhány évvel fiatalabb. Illetve hozzájuk hason­ló korú olvasztárok munkáját irányít­ják. Többnyire ezek Is párttagok vagy tagjelöltek, csupán két idősebb olvasz­tár pártonkívüli. A pártszervezet és az acélöntöde ve­zetősége rendkívüli figyelmet fordít a nevelésre, a fiatal dolgozók eszmei és szakmai fejlődésére. Tisztségekkel a legjobb fiatal kommunistákat bízzák meg. Egyébként minden dolgozóval ké­pességének megfelelően foglalkoznak. Figyelemmel kísérik azt is, milyen eredménnyel látják el feladatajkat, a termelőmunkán kívül, a tömegszerve­zetekben, a SZISZ- és szakszervezeti , bizottságokban stb. Az első számú acélöntüde fiatal kom­munistái Joggal büszkék arra, hogy az 1974 áprilisában üzembe helyezett má­sodik acélöntődé Jelenlegi munkaközös­ségének, szakembereinek magvát szin­tén saját körükből nevelték ki. Sikeres munkát értékelhetett ez az évzáró tagsági gyűlés, hiszen az első számú acélöntöde munkaközössé­ge már november 23-án estig kitermel­te az ötéves tervidőszakra tervezett több mint 11,5 millió tonna acélt, s az év végéig, terven felül több mint 200 ezer korona mennyiséget kitermel. Tervüket még nagyobb mértékben túlteljesíthették volna, ha az év elején elegendő hulladékvas áll rendelkezé­sükre. Arra is utalt az évzáró taggyű­lés, hogy a Szovjetunió a szerződésnek megfelelő mennyiségű vasércet leszállí­totta a Vasműnek, de — amint köztu­dott — a második acélöntődé beindítá­sa megkésett, s ennélfogva a Vasműbe érkezett vasérc egy részét az ország más kohászati üzemébe kellett irányí­tani. Jelenleg a második acélöntődé áll nagy vizsga előtt. Ugyanis az immár 10 esztendős első acélöntődében kor­szerűsítést igényelnek a berendezések, így az átlagosnál nehezebb feladatot kell vállalnia a sokkal „fiatalabb“, alig kétesztendős második acélöntöde mun­kaközösségének olyan értelemben, hogy az arányaiban Is elég jelentős rekonstrukciós munkálatok idején a két acélöntődé globálisan teljesíthesse a 6. ötéves terv igényes feladatait... Milyen gondok vetődtek fel? Az évzáró bírálta azokat, akik a politi­kai és gazdasági élet területén lemarad­tak. A beszámoló személy szerint emlí­tette azokat, akik több ízben elmaradtak a tagsági gyűlésekről, vagy akik külön­böző szintű politikai és szakmai isko­lázásokon vettek részt, viszont nem „adják vissza“, nem nyújtják azt, amit tőlük Joggal elvárnak a politikai és termelőmunkában. Bíráló hangon emlékeztek meg arről is, hogy az atei9ta kör megalakult ugyan, de nem működött, mert nem volt -megfelelő előadó. Csupán az idén sikerült képzett lektorokkal .fieindíta- niu ezt a kört. így a pártszervezet minden tagjának alkalma lesz arra, hogy eljárjon az ennek keretében szer­vezett előadásokra. A vitában felszólaló Benct, Novotntj, Tóth, Varga, Siranec, Habovák és más elvtársak őszinte hangú megjegyzései, javaslatai azt bizonyítják, hogy ennek a munkaközösségnek kommunistái sze­retik munkahelyüket és céltudatosan végzik munkájukat. KULIK GELLERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom