Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-18 / 298. szám, csütörtök

JUBILÁLÓ ISKOLA Látogatás a hurbanovói szakintézetben Ha valaki kiszáll az ógyallai állomáson a vonatból és elin­dul a műúton, rövidesen kiér a főútra. A gép- és traktorállo­más mellett elhaladva akaratla­nul is megáll egy hatalmas ud­var mellett. A kapubejárat fe­letti tábla feliratából megtud­hatja, hogy az Ögyallai Mező- gazdasági Gépjavító Szakiskolá­hoz ért, mely az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A két és fél évtized jelentős esemény egy iskola életében, ezért közelebbről is bemutatjuk az intézményt. — Iskolánk küldetése — mondotta Homola József igaz­gató —, hogy az állandóan fej­lődő szocialista mezőgazdasá­gunk, mezőgazdasági nagyüze­meink, gép- és traktorállomá­saink részére képzett szakmun­kásokat neveljen. Az iskola fennállása óta társadalmunknak mintegy 2640 fiatal szakembert adtunk, akik jól megállják a helyüket. Az iskola megalakulásáról Ián Stopka igazgatóhelyettes az alábbiakat mondotta: — A februári győzelem és az 1948-as oktatási törvény le­hetővé tette, hogy magyar tan­nyelvű iskolák nyíljanak. Az üzemek is létesíthettek üzemi íparitanuló-iskolákat. A komá­romi villamosüzem melletti szaktanintézet az 1950—51-es tanévben létesült. Az iskola a kezdeti években nagy nehézsé gekkel küzdött, hiányoztak a tanításhoz szükséges segédesz­közök, nem voltak szakképzett pedagógusok, oktatók. A falvak szocializálásának idején — tár­sadalmunk követelményeinek megfelelően és azért, hogy mi­nél több szakképzett dolgozó kerüljön a mezőgazdaságba — az 1955-ös tanévtől kezdődően intézetünk mezőgazdasági szak­iskolává vált, ahol traktoristá­A szlovákiai mezőgazdasági szaktanintézetek ügyességi verse­nyének győztesei Éva Bardinská tanfelügyelő körében. sok elismerés és kitüntetés a SZISZ járási, kerületi és orszá­gos szerveitől. Az iskola tanu­lói baráti kapcsolatban vannak az érsekújvári (Nővé Zámky-i) szovjet komszomolistákkal. Ba­ráti találkozókat, kulturális és sportvetélkedőket, közös kirán­dulásokat rendeznek. Az ifjúság nevelésében na­gyon fontos szerepe van a sza­bad idő helyes és ésszerű ki­használásának. Ezért megkér­tem Ladislav Pavlíőek nevelőt, hogy tájékoztasson az osztá­lyon kívüli nevelésről. — Sokat lehetne beszélni er­ről a kérdésről, de talán elég, ha megemlítem, hogy a tanulók különböző szakkörökben tevé­kenykedhetnek, kellemesen és hasznosan tölthetik szabad ide­jüket a kulturális, technikai és sportkörökben, melyek mind­egyikét pedagógusok vezetik. Több ezer köteles krtnvvlár. ol­Elméleli oktatáson — Májuska jános mérnök magyarázatot tart a traktorról a tanulóknak. (A szerző felvételei) vasóterem, társalgó, társasjáté- tékok állnak a fiatalok rendel­kezésére, filmelőadásokat láto­gathatnak; sportpálya, fotola­boratórium és klubhelyiség is van a diákotthonban. Mindezek igazolják, hogy az ipari tanu­lókról való gondoskodás igen sokoldalú. Szakköreink szép eredményeket értek el az egyes versenyeken, kiállításokon, a sporttevékenység keretében: vannak szlovákiai és országos bajnokaink, országos csúcstar­tóink és válogatottunk is. A legjobban működő szakkör a súlyemelő, melyet Lajos Ben­jámin tanító vezet. — Nem feledkezünk meg a brigádmunkákba való bekapcso­lódásról sem — folytatja Pav- líček nevelő. — Tanulóink se­gítséget nyújtanak a szövetke­zetek tavaszi és őszi munkála­taiban, segítenek a faluszépíté- si akcióban és mindenütt ott vannak, ahol segítő kézre van szükség. A beszélgetés után megnéz­tem az iskola szaktantermeit, ahol Szakáll András tanító és Huszárik József mester készsé­gesen megmutatta a korszerű segédeszközöket, megnéztem a sportlétesítményeket, a minden igényt kielégítő diákotthont, klubhelyiségeket. Dunai Imre mester megmutatta a műhelye­ket, ahol a gyakorlati képzés folyik. A korszerű gépekkel felszerelt műhelyeket látva, még jobban megerősödött bennem az a tudat, hogy szocialista társadalmunk valóban a leg- messzebbmenően gondoskodik arról, hogy minden tanulni vá­gyó fiatal a kor követelmé­nyeinek megfelelően készülhes­sen fel az életre. 3ÍUNKA LÁSZLÓ M a már köztudott, hogy a gyermekkor kedves, vi­dám meséi óriási szere­pet játszanak a kisgyermek be­szédének, képzeletvilágának és egész személyiségének kialaku­lásában. A mese legősibb és egyben legeredetibb magva a népi varázsmese. Ezen alapul a mese többi fajtája is. Amikor a gyermek eléri az óvodáskort, meglepő figyelem­mel kíséri a felnőttek beszélge­téseit, de még ennél is na­gyobb érdeklődést tanúsít a mesék iránt. Gyakran elgondol­kodik a mesevilág furcsa, oly­lőkezetében. Ez azzal a ténnyel függ össze, hogy ebben az élet­korban még nem képes a gye­rek aprólékosan észlelni sem a környező világ tárgyait, sem pe­dig jelenségeit. A gyermek szellemi fejlődé­sében nagy szerepet játszik az esztétikai érzék kialakulása. A nyolc éves gyerek már meg tud­ja mondani, mi áll ízléséhez a legközelebb. Ez az esztétikai ér­zék azonban még kezdetleges és nem tudatos. Az említett tulajdonságok ki­alakulása, amelyek nagy mér­tékben befolyásolják a kisgyer­MILYEN MESÉT? Egy felmérés eredményei kor ijeszíő alakjain, amelyek után a valóságos életben is ál­landóan kutat. Szellemi fejlő­désének magasabb fokán már arra is képes, hogy bírálja az elhangzott mese szereplőit és cselekményét. A pszichológia szempontjából a mesének, a já­téknak és a rajznak közös alap­ja van; a különbség köztük csupán annyi, hogy amíg a já­ték az izomzatot veszi igénybe, addig a mese gondolkodásra serkent. A mesék felépítése megfelel a gyermek észjárásá­nak. A mesében a hősök legjel­lemzőbb tulajdonságai nagyobb hangsúlyt kapnak, s általában csak jó és rossz létezik bennük. A kisgyermek így könnyen fel­ismeri a rossz jellemvonást, ítélkezik felette, a pozitív hő­sökkel pedig azonosul. Az ilyen hős rendszerint példaképpé vá­lik számára és igyekszik elles­ni s utánozni magatartását. Éppen ebben az azonosulás­ban rejlik a mese óriási neve­lő hatása. A gyermek rokon- szenvvel figyeli a pozitív hő­sök életét, akik az igazság és szabadság szolgálatába álltak. Velük együtt szenved, harcol, örül. Az ilyen hősök magatar­tása fejleszti a gyermek nemes tulajdonságait, leginkább az emberiességet. Azt a különleges képességet, amely révén ma­gáévá tudja tenni embertársai örömét éppúgy, mint bánatát. Az emberi lélek olyan nemes tulajdonságai, mint a becsüle­tesség, tisztesség, elszántság, erős akarat stb. is a színes me­sék által fejlődik ki a gyer­mekben. Az illusztráció legyen az rajz, vagy akár a tévében látott kép, nagyobb él­ményt nyújt a gyermeknek és érdekesebbé, hangulatosabbá va­rázsolja a cselekményt. Az il­lusztrált mese révén a gyere­kek gyorsabban és könnyebben eljutnak a mese mondanivalójá­nak megértéséhez. A 7—8 éves gyerek a mesét mint egészet értelmezi. Nem emlékszik az egyes epizódokra, csak a lényeg marad meg em­kat és javítókat képeztek az efsz-ek, állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások részé­re. Azok a tanulók, akik jobb tanulmányi eredményeket értek el, mezőgazdasági szakközépis­kolában folytathatták tanulmá­nyaikat akár szlovák (Bernolá- kovo), akár magyar nyelven (Moldava nad/Bodvou) s onnét mezőgazdasági főiskolára ke­rülhettek. A mezőgazdasági szaktanintézet Komáromból Ögyallára került és az 1955-ös évtől Mezőgazdasági Gépjavító Szakiskolaként ismerik. — Az iskola további fejlődése is sok nehézségbe ütközött — veszi át a szót az igazgató —, bár Ógyallán már kedvezőbbek voltak a körülmények. A végle­ges megoldást csak a mai, min­den igényt kielégítő modern is­kola jelentette; jól felszerelt szaktantermek, tágas tornate­rem, szépen berendezett diák­otthonok és klubhelyiségek áll­nak a tanulók rendelkezésére. Kiváló pedagógusai és mesterei vannak az iskolának, így min­den feltétel megvan ahhoz, hogy a fiatalok megfelelő szak- képzettséget szerezhessenek. Fehér Miklós mestertől, az is­kola pártalapszervezetének el­nökétől megtudtam, hogy nagy sűl/t helyeznek a tanulók poli­tikai nevelésére. Jól működik a SZISZ-szervezet. biztosították a politikai nevelést. Munkáink eredményességét igazolja a sok­A múlt hét végén rendez- /I ték meg KoSicén a sor- 'rendben már VI. Ka­zinczy Nyelvművelő Napo­kat. A másfél napos orszá­gos rendezvényen a kelet­szlovákiai kerületből 32, a nyugat-szlovákiai kerületből pedig három pedagógus je­lent meg. Az idei Kazinczy Nyelvművelő Napok résztve­vői hét nyelvészeti, illetve nyelvjárásgyűjtési témakör­rel foglalkozó előadást hall­gattak meg. Az előadók va­lamennyien széles tárgyi is­meretre alapozva fogalmaz­ták mep mondanivalójukat, s ezért úgy érzem, előadá­saikból a nyelvművelő na­pokon megjelent pedagógu­sok sokat merítettek és ér­tékes ismeretekkel gazda­godva térhettek haza. A fent említett pozitívu­mokon kívül a VI. Kazinczy Nyelvművelő Napoknak volt azonban egy olyan mozza nata is, ami nem adott okot a megnyugvásra. A CSEMA­DOK KB mellett működő nyelvi szakbizottság 1975- ben kifejtett tevékenységé­ről van szó. Ugyanis — amint azt dr. Jakab István titkári beszámolójából meg­tudtuk — az egész évi tevé­kenység jóformán csak a maqyar tanítási nyelvű Is­kolákba járó tanulók kiejté­si versenye országos döntő­jének, valamint a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak a megszervezésében, merült ki. Nyitott maradt az a kér­dés is, hogy a nyelvi bizott­ság tagjai közül nyelvműve­lő cikkek írására miért csak „JÓt.SjÓIĽ" Jegyzet a Kazinczy Nyelvművelő Napokról egyedül dr. Jakab István vál­lalkozott. Gondolkodtatásra késztető továbbá az a tény is, hogy a nyelvjárási anya­got gyűjtő bizottság még ilyen eredményekről sem ad­hatott számot! Mielőtt további kérdése­ket fogalmaznánk meg, illet­ve következtetéseket von­nánk le, hadd idézzünk még néhány gondolatot. Mit kellene tenni tehát a sikeresebb munka érdeké ben? Véleményem szerint a CSEMADOK KB nyelvi szak- bizottságának vezetői elgon­dolkozhatnának azon, vajon nem kellene e komplex mó­don felmérni a helyzetet, megismerni a problémák va­lós voltát, s azok összetevő­it, majd ezek tudatában meghatározni a legsürgő­sebb tennivalókat, és nem utolsósorban kidolgozni egy olyan távlati munkatervet, amely a realitások talajára épül? Ezt a munkát el kel­lene végezni, s számba kel­lene venni azokat a lehető­ségeket is, amelyek nyelv- művelésünk fejlesztésében rendelkezésünkre állnak. Ebből a munkából a CSE MADOK KB mellett működő nyelvi szakbizottságon kívül többek között a lapszer­kesztőségek és a Csehszlo­vák Rádió magyar szerkesz­tősége is részi vállalhatna. Nyelvhasználati problémá­kat boncolgató kerekasztal- beszélgetéseket, szemináriu­mokat stb. rendezhetnének, s való igaz, a stílusvizsgáló és sajtónyelv-értékelő tanul­mányok írása is időszerű lenne már, arról nem is szólva, hogy a dolgozó tö­megek nyelvhasználati szintjének emelése végett rádióelőadások rendszeresí­tésére, ismeretterjesztő cik­kek írására is szükség len­ne. Ogy érzem, a VI. Kazin­czy Nyelvművelő Napok jel­szavát: „Jót, s jól!...“ ér­demes lenne megfogadnunk. SZÁSZAK GYÖRGY mek személyiségének formáló­dását, a meséknek köszönhető. Elmondhatjuk tehát, hogy a leg­több mese pozitívan hat a gye­rekek jellemvonásainak kiala­kulására. Nem állíthatjuk azonban egy- érteműen, hogy minden mese egyaránt jó hatást kelt a gyer­mek lelkivilágában. Alkalmat­lan a gyermek számára az olyan mese, amely szadista, hát­borzongató és erkölcstelen ele­meket tartalmaz. Anélkül, hogy a gyerek megértené, fölösleges, korai érdeklődést vált ki benne például a nemi kérdések iránt. Megfigyelhetjük, hogy a nem megfelelő mese hallgatása köz­ben a gyermek fél és szenved. Ezek az izgató mesék megza­varhatják a gyermek nyugodt álmát, és ennek mindenképpen a szellemi fejlődés vallja ká­rát. Bratislavában az idén felmérést végeztek az 5 és 6 éves gyerekek kö­zött. Az eredményeket össze­vetették a tizenöt évvel ezelőtti felmérés eredményeivel. Ennek alapján megállapították, hogy míg a mai gyerek általában a sötétségtől fél, addig a 15 évvel ezelőtti kisgyerekek körében a különféle állatok váltottak ki félelmet. A mai gyerekeknél az állatok sorrendben csak a má­sodik helyen szerepelnek, ho­lott többségük nem is Ismeri őket, s nem tudja melyek ve­szélyesek. A gyerekek általá­ban a kis állatokat szeretik. A harmadik helyen az idegen em­berektől való félelem áll, a ne­gyedik helyet pedig az irracio­nális félelem foglalja el. Bár a gyerekek zöme tudja, hogy a valóságban nem létezik vasorrú bába, sárkány, mégis fél tőle. A felmérésből kiderült, hogy a fé­lelmet a gyermekben a mese idézi elő, gyakran a tévé kép­ernyőjén látott mese. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a mese pozitív szerepet játszott a gyermek személyiségének alakulásában, hiszen kedvezően befolyásolja a jellembeli tulaj­donságok formálódását, segíti az ismeretszerzést. Ügyelnünk kell azonban a mese helyes ki­választására. Feltétlenül el kell vetnünk azokat a meséket, me­lyek túlzott izgalmat váltanak ki a gyermekben vagy kegyet­len jeleneteikkel kedvezőtlenül befolyásolják a gyermek szelle­mi fejlődését. Dr. MÁRIA VALLASEKOVÁ A hazánk nyugati határait vé­dő határőrség katonái közé lá­togatott a napokban Václav fíu- deéek fiatal, tehetséges hege­dűművész, akinek művészeiét már számos országban meg­tapsolta a hangverseny-termek közönsége. (Felvétel: CTK — J. Kruli§)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom