Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-15 / 295. szám, hétfő
Gazdagabb választék ÜJ TERMELÉSI MÓDSZEREK A LIKO VÁLLALATBAN (Folytatás a 3. oldalról) Nézetei idejétmúltak, voltak, és egyúttal tudománytalanok is: százezer kis cipész nem helyettesítheti a Bafa egyik konszernét sem. A különbség köztük a történelmi fejlődés egy egész korszaka, a nagyüzemi termelésnek a kisiparos-termeléssel szembeni előnyei. Csehszlovákia gazdasági problémáit ebben az időben nem oldhatta meg a „piaci struktúra“ átszervezése a kisipari termelés felélesztésével, hanem csakis a korszerű szocialista nagyüzemi termelés további fejlesztése, amit a párt vezetésével az állam szervez. A különböző cikkekből, jobboldali opportunista elméleti tanulmányokból átvett alapelvek a politikai rendszer átszervezését is érintették. A feltételezett reform elítélte volna (!) az addigi rendszert, és a Nemzeti Frontot „nyílt szervezetté“ változtatta volna, amelyben a nem kommunista pártok képezték volna a CSKP egyeduralmának „reális alternatíváját“. A „modell“ szerzői szerint bekövetkezett volna a hatalom „dekoncentrációja“. Ebben a rendszerben a választási technikain biztosította volna az egyensúlyt. Természetesen minden marxistát és kommunistát az érdekli, milyen szerepet hagytak ebben a rendszerben a kommunista pártnak, mint a társadalom vezető erejének. A párt vezető szerepét kizárólag az eszmeipolitikai hatás által biztosították volna, és csupán azért, mert más politikai pártok is léteztek volna. A szerzők a Nemzeti Front által megvalósított intézkedések összességében bíztak. Nem feledkeztek meg arról, hogy a Központi Bizottságtól megvonták volna a pártsajtóra gyakorolt hatását azzal a jelszóval, hogy a sajtónak az „összes párt“, az összes „kommunista“ szószólójává kell válnia. A sajtó irányítását és igazgatását a szerkesztőségekre bízták. Ezáltal a szerkesztőknek nagyobb befolyásuk lett a pártsajtóra, mint a Központi Bizottságnak. A párt nem az építőmunkája eredményei alapján szerezte volna meg a lakosság szavazatait, hanem képviselőik, az egyes „személyiségek“ révén. Ezzel a tájékoztatási eszközök terjesztették a jobboldali képviselők fantasztikus, mesterséges, személyes kultuszát. „A demokratikus szocializmus modelljében“, amely megváltoztatta volna a párt lénye- gét(I), az ideológiai munkának csak azt a szerepet szánták, hogy leküzdje „az ideológiai mítoszokat“, öt év elteltével ironikusan megjegyezhettük, hogy történelmünkben soha addig nem alakult ki olyan sok ideológiai mítosz, mint éppen a válságos időszakban. Az alapelvek rövid felsorolása azt mutatja, hogy ezek végeredményükben a párt vezető szerepének tagadásához vezettek. A pártnak a fejlett szocialista társadalomban betöltött vezető szerepe problémájára vonatkozó tudományos tanulmányok éppen az ellenkezőjét bizonyítják: állandóan fokozni kell a párt vezető szerepét, mint a társadalom fejlesztése mai korszakának objektív törvényszerűségét. A szocialistaellenes erők azon- bnn többet akartak: a kommunista pártot meg akarták fosztani a hatalomtól és hatalomra akarták juttatni azokat a politikai erőket, amelyektől a dolgozók a kommunista párt vezetésével a nemzeti demokratikus és szocialista demokratikus forradalom folyamán elvették a hatalmat. A politikai bizottságban éles konfliktus alakult ki ezzel a programmal kapcsolatban. A párt marxista—leninista magva élesen tiltakozott az ellen, hogy ilyen programdokumentumokat terjesszenek a kongresz- szus elé. Talán a legjobban G. Husák elvtárs, akkori miniszterelnök-helyettes jellemezte a helyzetet: „Ha visszatekintünk az elmúlt hét hónapra, társadalmunkban lényegében dezinteg- rációs folyamat megy végbe minden téren." Azt követelte, hogy ezeket a dokumentumokat ne terjesszék a kongresszus elé. A párton belüli jobboldali erők igazi célját Óta Sik, a jobboldali erők egyik vezetője árulta el: „Ha a párt vár valamit a kongresszustól, az két dolog lehet: 1. a lejáratott vezető káderek leváltása, 2. biztosítékok kialakítása, hogy ne ismétlődhessen meg a személyes hatalom rendszere. Megtámadta Husák elvtársat azért a megállapításért, hogy az akkori fejlődést társadalom bomlasztá- sa jellemezte. Ma már nyilvánvaló, milyen célokat követett. 0. Sik és társai. A harmadik út című könyvének előszavában nyíltan beismerte, hogy ebben az időszakban már az árulás útjára lépett. Az is nyilvánvaló, hogy a személyi hatalom rendszerén tulajdonképpen a szocialista társadalmi rendszert értette, amely nálunk a szocialista, forradalom folyamatában alakult ki. Az sem meglepő, hogy a jobboldal elképzelései szerint a kongresszusnak törvényesítenie kellett volna a több ezer áldozatkész, becsületes, párthoz hű funkcionárius elleni terrort. A politikai bizottság említett ülésén mások is felléptek a jobboldal programdokumentumai ellen. Nem akadályozhatták meg azonban elfogadásukat, mivel a bizottság elnöke, A. Dubőek, az akkori első titkár arra az álláspontra helyezkedett, hogy a dokumentumokon még dolgozni kellf!). Különben az SZLKP kongresszusát előkészítő politikai bizottságban azért alakult ki más helyzet, mert V. fíilak elvtárs, az SZLKP KB akkori első titkára határozottan fellépett a jobboldal azon kísérletei ellen, hogy a kongresszusi dokumentumokban rögzítsék a szocializmus „modelljeit". A válságos időszakban a jobboldali erők programjának rövid értékelését ezek a következtetések erősítik meg: — a valóságban a jobboldali erőknek nem volt semmilyen programjuk, amely megfelelt volna az akkori fejlődési szakasz problémáinak és nehézségeinek. Az ő „modelljük“ a nyugat-európai jobboldali szociáldemokrata pártok elméleti alapelveinek és a hazai kispolgári elméletek, elsősorban a masarykizmus eklektikus ve- gyületét jelentette; — ez a .demokratikus szocializmusnak“ nevezett modell ellentétben állt a korszerű tudomány ismereteivel, és gyakorlatilag nem működhetett. A megvalósítására tett kísérletek szükségszerűen a társadalom bomlásához vezettek; — éles ellentétben állt a marxizmus—leninizmus elméletével, Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a testvéri kommunista és munkáspártok tapasztalataival; — az ellenforradalmár erők politikai platformja lett a válságos időszakban. A célja valójában nem a fogyatékosságok kiküszöbölése, a munkásosztály és élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja megszilárdítása volt, hanem éppen az ellenkező folyamatot feltételezte: a munkásosztályt és pártját meg akarta fosztani a hatalomtól, amelyet az súlyos forradalmi harcokban, nagy áldozatok árán szerzett meg; — ez a program nem indult ki társadalmunk szocialista átépítésének eredményeiből, az átépítés során létrehozott alapvető értékek kialakításából, hanem ellenkezőleg, ezek tagadásából; — ez a program teljesen figyelmen kívül hagyta a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam tapasztalatait. A jobboldali teoretikusok újságcikkeitől, elméleti tanulmányaitól és dokumentumaitól eltérően nem támadta nyíltan a testvéri kommunista és munkáspártokat, de gyakorlatilag ellenük irányult, mivel a „csehszlovák utat“ és a „demokratikus szocializmust“ az egyedüli helyes útnak nevezte. Bizonyára nem véletlen, hogy szerzői egyáltalában nem hivatkoztak a marxizmus—leninizmus klasszikusaira, mivel a dokumentum alapelvei ellentétben álltak a klasszikusok elméleti hagyatékával. Ez a modell ugyanúgy kommunistaellenes és szovjetellenes volt, mint a „demokratikus szocializmus“, vagy az úgynevezett „harmadik út“ mai koncepciói. A jobboldali erők politikai platformjának valódi ellenforradalmi lényegét tudományos terminológiával leplezték. A sajtó cenzúrája elleni harc ürügyén a jobboldal, a jobboldali beállítottságú szerkesztők által, akik lehetetlenné tették, a bíráló nézetek közzétételét. A kiváló tudósok, mint például Vietor Perlő és a testvéri kommunista pártok testvéri bírálatai nem kerültek a sajtónkba, és ha igen, akkor teljesen kiforgatva. A testvéri kommunista pártok nem titkolták, hogy aggódnak a csehszlovákiai fejlemények miatt. Az említett időszak ellentmondásai közé tartozik, hogy a sajtócenzúra elleni harc ürügyén fokozatosan sokkal szigorúbb ellenőrzést vezettek be. A kongresszust előkészítő politikai bizottság által megvitatott dokumentum visszatükrözte a Csehszlovákiában kialakult helyzetet. Az jellemezte, hogy a kommunista párt fokozatosan megszűnt a szocialista társadalmi rend irányító központja lenni, gyors iramban felbomlott a szocialista hatalom, amely a jobboldali és szocialistaellenes erők kezébe került. Az elmúlt öt év teljes mértékben megerősítette a Tanulságoknak azt a következtetését, hogy Csehszlovákiában ellenforradalmi helyzet alakult ki, az országban az a veszély állt fenn, hogy visszatér az 1948 februárja előtti politikai rendszer struktúrája, sőt egyes területeken u München előtti köztársaság struktúrájának elemei is feltűntek. A cikk második részét holnapi számunkban közöljük. A fogyasztók igényeinek kielégítése a legfontosabb szempont a termelő, de különösen az élelmiszeripari termékeket előállító vállalatok számára. Ezt a célt a kutatási fejlesztési intézményekkel szorosan együttműködve igyekeznek elérni. Az eredményekről tanúskodnak az élelmiszerüzletek áruval gazdagon megrakott polcai, amelyeken nemcsak az áru mennyisége, hanem a választék is nagy. Örvendetes, hogy az utóbbi években a LIKO tröszthöz tartozó konzerv-, szesz- és további élelmiszeripari ágazatok vállalatai is egyre nagyobb áruválasztékot kínálnak fel a kereskedelem tehát a fogyasztók részére. Gazdagodik a LIKO termelési-gazdasági egység „élelmiszer-kosarának“ tartalma. amelyben ma csaknem 1300 féle termék található. Hogy milyen mértékben és hogyan, arról a közelmúltban Ján Marcely, a tröszt vezérigazgatója sajtóértekezleten számolt be. A szóban forgó tröszt öt termelővállalatot, egy önálló kutatóintézetet és egy gyümölcsé- szeti állami gazdaságot foglal egybe. A fogyasztók bizonyára jól ismerik például a trenčíni Slovlik, a Liptovský Mikuláši Közép-szlovákiai Konzerv és Szeszipari Vállalat, a presovi Frucona nemzeti vállalat nevét. A vállalatoknak Szlovákia szerte kiterjedt hálózatuk van, s összesen 44 üzemet irányítanak, amelyek között a gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozásával foglalkozó üzemekből kezdve a különböző csomagoló anyagokat gyártókig minden ágazat képviselve van. A vezérigazgató tartalmas beszámolójában többek között örömmel hangsúlyozta azt a tényt, hogy a termelési gazdasági egység már októberben teljesítette az 5. ötéves tervidőszakra kitűzött termelési feladatokat, s az ez évre előirányzott feladataikkal is idejében óéiba érnek. Teljesítették azt az értékes kötelezettségvállalásukat is. amelyben célul tűzték, hogy az 5. ötéves tervidőszakra 2 milliárd korona értékű újdonságot adnak az árualapba. Az 1971—1974-es években elért eredmények következtében ezt a vállalásukat félmiliiárd korona értékű áruval túlszárnyalták. Büszkék arra is, hogy az ötéves tervidőszakra ' kitűzött exportfeladataiknak a fél évvel a határidő lejárta előtt, tehát már júniusban eleget tettek. A sikerek nem utolsósorban annak köszönhetők, hogy ebben a tervidőszakban több üzemükben új technológiai eljárással kezdték meg a termelést. Ilyen például Leopoldovban a citrom- sav előállítása, ahol hazánk szükségleteinek fedezésén kívül 60 millió devizakorona értékű árut termelnek kivitelre. Hasonló eredményeket érnek el például a Liptovský Mikuláš i és a košicei ecetgyártó üzemekben, ahol az új technológiai eljárásokat saját racionalizációs intézkedéseik eredményeiként könyvelhetik el. Nem mellékes az az eredmény sem. amelyeket az itt előállított ecet minőségével kapcsolatban értek el, hiszen az jobb, mint az eddigi világszínvonalat jelentő nyugatnémet terméké. Sorolhatnánk tovább is azokat az 5. ötéves tervidőszakban bevezetett új technológiai eljárásokat, amelyek nagymértékben befolyásolták a LIKO termelési gazdasági egység vállalatainak eredményeit. Az elmúlt évh°z viszonyítva csaknem 10 százalékkal növekedett a tröszt vállalatainak termelése, s a tervek szerint 1,7 százalékkal túlszárnyalják az 1975 re előirányzott 2412 millió korona értékű termelési tervüket. Legjobb eredményeket elérő üzemük ebben az ötéves tervidőszakban kétségkívül a Frucona vállalat košicei üzeme volt, amely már négy éve tulajdonosa a vezér- igazgatóság vörös zászlajának és eddigi eredményei alapján ez a kitüntetés ebben az évben is náluk marad. Ján Marcely beszámolt azokról a tényezőkről is, amelyek befolyásolják az üzemeik termelését. Nagymértékben függenek a mezőgazdaságtól, hiszen ha kevesebb zöldség, illetve gyümölcs terem, akkor a tervteljesítés terén nálunk is komolyabb problémák merülnek fel. Például ebben az évben a sok eső miatt rossz volt a cseresznyetermés, barack pedig egyáltalán nem termett. A paradicsom kései érése miatt lényegesen a tervezett határidő után kezdhették meg e fontos termény feldolgozását. Uborkából és paprikából viszont az idén rekordmennyiségű termés volt, de a konzervgyárakban ez nem okozott különösebb fennakadást. A LIKO termelési-gazdasági egység következő tervidőszakra kitűzött feladatainak meghatározásánál a gazdasági vezetők a CSKP KB októberi ülésén hozott határozatainak szellemében jártak el, A fő cél továbbra is az, hogy a hazai mezőgazdasági üzemekben termelt nyersanyagokat a LIKO vállalatai a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák. A jövőben elsősorban arra törekednek, hogy a fogyasztók még több, jobb minőségű és nagyobb választékú zöldség- és gyümölcskonzer- veket, alkoholmentes üdítőitalokat és más élelmiszeripari termékeket szállíthassanak. Ezeket a feladatokat jó munka- szervezéssel, és új beruházásokkal szeretnék megvalósítani;-pg~ A bolgár ipar jövő évi tervei A bolgár ipar termelése 1976- ban átlagosan 9 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben volt. A gépipari termelés 14,4 százalékkal, a vegyipari termelés 13,4 százalékkal, az építőanyagipar termelése pedig több mint 13 százalékkal nő. Ezt irányozza elő Bulgária következő esztendejére szóló társadalmi-gazdasági fejlesztési terve, amit a napokban fogadott el a bolgár nemzetgyűlés. Folytatódik a jövő évben az ipar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése. Ezen belül nagyobb arányú lesz a rekonstrukció és a korszerűsítés, mint az új beruházás, a tőkeberuházások 52 százaléka irányul az ipar korszerűsítésére. Változásokat hoz a következő esztendő az iparág szerkezeti rendszerében is, többek között megváltozik a pénzeszközök elosztási módja is. Az ágazati minisztériumok és intézmények nagyobb mennyiségű olyan pénzeszközzel fognak rendelkezni, amelyek nem tartoznak közvetlenül az állami költség- vetéshez. A legnagyobb köiüttfehérnemű-, harisnya- és köti ttruha-gyárunk Szlovákiában a sviti Tatrasvit. A dolgozók bruttó termelésüket az idei év 11 hónapja alatt 101,3 százalékra teljesítették, ami terven felül 7,5 millió koronát jelent. Felvételünkön: Helena Stanová a kötőgép orsóinak kicserélése közben. (Felvétel: A. Hagcák — CSTK) Gazdasági intézkedések Brazíliában Brazília fizetési mérleg-helyzetének javítására egy sor intézkedést léptetett életbe a brazíliai országos pénzügyi tanács. A különböző minisztériumok által javasolt intézkedések célja az export ösztönzése, az import megszorítása, a belföldi gépipari termelés fellendítése. Brazília idén havonta átlagosan 1 milliárd dollár értékben vásárolt külföldön, ugyanakkor az alapvető termékekből származó exportja nem éri el a tervezett szintet. A brazil gazdasági vezetők úgy vélik, nem lenne reális arra várni* hogy az alapvető cikkek exportja jövőre lényegesen fellendül, tehát a kereskedelmi mérleg javítására az egyedüli mód — mondják — az import korlátozása. Kivételnek tekintik a továbbiakban is a benzint, a szenet, a búzát, a műtrágyákat, a vetőmagvakat, a gyógyszeripari termékeket, valamint a legalább ötéves hitelre vásárolt berendezéseket. Az állami vállalatok jövőre 25 százalékkal kevesebbért vásárolhatnak külföldön, mint idén. 1975 XII. 15. A CSKP mai politikájának fő jellemvonásai
