Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-13 / 294. szám, szombat
ŰJ szó 1975. XII. 13. EURÓPA — A JÚREMÉNYSÉG FÖLDRÉSZE Európa... Ősi civilizáció ^ földrésze és a XX. szárad két világháborújának tűzfészke. Földrészünk agy európai nemzedék életében kétszer vált a legszörnyűbb háborúk küzdőterévé. Az európaiak két háborút éltek át, s ez arra az elhatározásra késztette őket, hogy véget vessenek a véres konfrontációk korszakának. A fordulat időszakát jelentette az európai békéért és biztonságért vívott küzdelem ben a szocializmus világrendszerének a kialakulása. A szocializmus világa a Szovjetunió vezetésével a legdinamikusabb és legkövetkezetesebb erő lett a béke ellenségeivel szemben. Helsinki: Üj szakasz kezdete a biztonságért folyó küzdelemben Az európai biztonsági értekezlet záróokmánya olyan történelmi fontosságú dokumentum, amelyben testet ölt a feszültség enyhülésének konkrét anyagi tartalma, amely lerakja a földrész és az egész világ békéjének alapjait. Ma az egész világ népei elismerően nyilatkoznak a Szovjetunió és a szocialista közösség országai kimagasló hozzájárulásáról az európai béke biztosításáért folytatott küzdelemhez. Ám Helsinki, a finn fővárosban megtartott történelmi nevezetesség ű fórumon elfogadott dokumentumok, még korántsem jelentik azt, hogy már biztosított Európa és az egész világ békéje. Még elszánt küzdelmet kell vívni a helsinki dokumentumok életbe léptetéséért a nemzetközi enyhülés akadályozására törekvő erők ed len. Helsinki a földrész békéjéért vívott harcnak nem a befejezéséi jelenti, hanem új szakasz kezdetét az európai biztonságért küzdő mozgalomban. A békés egymás mellett élés és együttműködés tíz alapelve A helsinki dokumentumoknak a népek történetében azért van különös jelentőségük, mert « 35 állam képviselői a két évig tartó genfi viták folyamán minden szavukat és betűjüket egyeztették. Ez tette lehetővé az európai biztonság és együttműködés alapjává vált tíz alapelvet megfogalmazó záróokmány egyöntetű elfogadását. A helsinki tíz alapelv — a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös kapcsolatainak normája, amelynek alapján ideológiai ellentéteik többé nem akadályozzák a béke és a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés érdekében folytatandó közös tevékenységüket. Ezek a normák vagy alapelvek arra hivatottak, hogy a nemzetközi kapcsolatok törvényévé váljanak, és előirányozzák: a szuverén egyenlőséget, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartását; erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés nem alkalmazását; a határok sérthetetlenségét; a vitás kérdések békés rendezését; a belügyekbe való be nem avatkozást; az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát; a népek önredelkezését és azt a jogát, hogy maguk döntsenek sorsukról; az államok együltműködését és nemzetközi jogi kötelezettségeik lelkiismeretes teljesítését. A minden részt vevő állam által önként, minden kényszer nélkül elfogadott alapelvek az európai és észak-amerikai államok és népek színe előtt, a világ közvéleménye előtt vállalt megszeghetetlen erkölcsi kötelezettségek jellegét viselik magukon. A békés egymás mellett élés és együttműködés Helsinkiben megfogalmazott tíz alapelvének mindegyike nemcsak az európai, hanem az egyetemes béke biztosításának alapjait is tartalmazza. Éppen ezért ezek az elvek, amelyeket valameny- nyl világrész népei méltán neveznek a „béke chartájának, alapokmányának“, a föld minden részében helyeslésre találnak. Éppen ezért támadják a „béke alapokmányát“ oly bőszen azok, akik vissza szeretnék fordítani a történelem kerekét. A béke leggonoszabb ellenségei meg akarják hamisítani a helsinki tíz alapelv lényegét, csökkenteni akarják történelmi jelentőségét. Ez azt jelenti, hogy a helsinki eszmék védelmének jegyében az európai és a világ- békéért vívott küzdelem élesedni fog. A népek békéjének és biztonságának szavatolása — ez maguknak a népeknek ügye, mert arra hivatottak, liogy elszigeteljék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya életbe léptetésének útjában álló erőket. Az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja a megvalósulás útján 1976 küszöbén szilárdabb és biztosabb a béke, mint öt évvel ezelőtt. Mi, a szocialista közösség népei, megszoktuk, hogy ötéves tervidőszakok viszonylatában mérjük sikereinket. Befejeződik a szovjetország tizedik és a testvéri Csehszlovákia ötödik ötéves terve. Számos más szocialista országban közelednek az ötéves terv végéhez. Ez az idők jő jele: a szocializmus ötéves tervei — a béke nevében vívott küzdelem és véghez vitt tettek félévtizedei. A gazdasági győzelmek — a világbéke megszilárdításának frontján aratott új győzelmek. A szocialista közösség országai gazdaságának megszilárdulása — a népek békéje és biztonsága nemzetközi alapjának az erősödése. Most, elgondolkozva az elmúló 1975. éven, Helsinki évén, a kilencedik szovjet ötéves terv utolsó évén, gondolataink önkéntelenül is az SZKP XXIV. kongresszusa és a kongresszuson kimunkált nagy békeprogram felé irányulnak. Az SZKP XXIV. kongresszusa új korszakot nyitott az európai béke- mozgalomban. Ezért az utóbbi években a nemzetközi feszültség enyhülésében elért eredmények az SZKP XXIV. kongresszusa béke pro g ram j ána k gyakorlati megvalósulását j-e- lentik. E program alapvető pontjai: a második világháború eredményeként Európában történt te~ rületi változások azonnali és végleges elismerése, gyökeres változás elérése az enyhülés és földrészünk békéje irányában, az Európa-értekezlet összehívásának és sikerének biztosítása. Az atom-, vegyi- és biológiai fegyvereket eltiltó szerződés megkötése, az atomfegyverkísérletek beszüntetése, beleértve a föld alatti kísérleteket is, atommentes övezetek létrehozásának elősegítése, áz öt atomhatalom értekezletének összehívása a nukleáris leszerelés céljából. Az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja, amely a népek biztonságáért vívott harc zászlaja lett, most üj tartalmat kapott, ami azzal függ össze, hogy Európa és a többi földrészeik összes becsületes emberei a békepirogram keretében elszánt harcot vívnaik a helsinki határozatok életbe léptetéséért, azért, hogy Európa a tartós béke és jó reménység kontinensévé vátljék. MIDHAT MUHTASZIPOV docens, a történelemtudományok kandidátusa A szerkesztőség megjegyzése: ,rAmi az olvasókat érdekli" fejléc álalt sorozatot indítunk az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről. Mtdhat Muhtaszi- poo szovjet szerző számunkra készült Írásait szombati számainkban jelentetjük meg. TÖRÉKENY AZ ÚJABB LIBANONI TŰZSZÜNET Jordánia és Szíria elítéli a sínai egyezményt Bejrut — Csütörtökön késő éjszaka a legfelsőbb koordinációs bizottság bejelentette, hogy valamennyi szembenálló fél elfogadta a tüzszüneti felhívást és kötelezte magát, hogy éjszaka egy órától beszünteti a harcokat. A megái l a podás, amely szám szerint a 15., a konfliktus kiujulása óta annyiban különbözik az egy nappal korábbi hasonló megegyezéstől, hogy ezúttal Karami miniszterelnökinek sikerült valamennyi szembenálló fél beleegyezését megszereznie. A harcok beszüntetésén kívül a fegyveres csoportok vezetői kötelezték magukat, hogy azonnal és feltétel nélkül szabadon bocsátják az összes elrabolt személyt, valamennyi fegyveres csoportot kivonják az épület* bői, az utcáikról és az egyes kerületekből. A hírügynökségek péntek reggeli jelentései szerint mindezek ellenére az utcai harcok a libanoni fővárosban folytatódnak. Az összecsapásokon 68 személy vesztette életét ós a sebesültek száma ismét meghaladja a százat. Az áldozatok között van a Phoenicia szálloda osztrák származású igazgatója is. Amin Aki, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet ENSZkiildötte az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén közölte, hogy a PFSZ mozgósította erőit arra az eshetőségre, ha Izrael kihasználva a legnagyobb mohamedán vallást ünnepet, támadást intéz Dél- Libanonon át Szíria ellen. Amman — Közös közleményt adtak ki Asszad szíriai elnök és Husszein jordánlai uralkodó tárgyalásairól. A közlemény leszögezi: a tárgyalófelek elítélik az egyiptomi-izraeli sínai megállapodást, mert az „megosztja az arab állásfoglalást és negatív következményekkel jár az arab ügy szempontjából .. A két államfő egységes arab álláspont kialakítására szólítja fed az érdetkelt feleket, amelynek eredményeként a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően megvalósítható az izraeli csapatok teljes visszavonása valamennyi megszállt területről és a palesztin nép nemzeti jogainak biztosítása. A közlemény elítéli Izrael agressziós politikáját és megállapítja: a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője a PFSZ. Asszad és Husszein kifejezi azt a reményét, hogy a libanoni belpolitikai helyzet a több hónapos polgárháború után hamarosan rendeződik. ÁREMELKEDÉSEK, SZTRÁJKOK NYUGATON Brüsszel — Számos nyugati tőkésország az év végére és a közelgő óv elejére kellemetlen meglepetéseket jelentett be a lakosság számára. Több országban emelkedtek, és a tervek szerint a jövőben még tovább emelkednek a közszükségleti cikkek árai és a közszolgáltatások díjszabályai; Az Európád Közösségek Bizottsága azt javasolta, hogy a Közös Piac tagországaiban 1976. április 1-től átlagosan 7,5 százalékkal emeljék a mezőgazdasági árakat. A tagországok földművelésügyi miniszterei hétfőn kezdődő értekezletükön foglalkoznak az áremelési javaslatokkal. London — A brit szakszervezeti vezetők közölték, hogy az ország acélipara termelésének csökkentésével mintegy 40 000 munkalehetőség szűnik meg. A British Steel Corporation acél konszern heti vesztesége eléri az 5 millió font sterlinget s ezzel rendkívül nehéz helyzetbe kerül az egyre erősebb konkurreneiát diktáló francia és nyugatnémet acéliparral szemben. Ezért a konszern 170 millió font sterlinget kíván a jövő évben megtakarítani a munkások béréből. Párizs — Franciaországban 1976. január 1-től 11 százalékkal növelik a telefonilletékek díját. A hivatalos indoklás a francia távközlési rendszer súlyos helyzetével „magyarázza“ a díjaik emelését. A CGT szakszervezeti központ közleményében ugyanakkor rámutat, hogy a monopóliumok ős bankok ráfizetéses gazdálkodása okozta ezt a helyzetet, és ezért van szükség a díjak emelésére. Bécs — Ausztria népjóléti minisztériumának adatai szerint az országiban jelenleg 70 000 munkanélkülit tartanak nyilván, 14 000 fővel többet, mint novemberben. Osztrák szakembereik véleménye szerint a következő hónapokban a munkanélküliek száma eléri a 100 000 főt. Washington — November utolsó hetében 432 000 amerikai dolgozó volt kénytelen munkanélküli segélyért folyamodni — közölte az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma. Az Egyesült Államokban jelenleg a munkaképes lakosság 8,6 százaléka munka- nélküli. Koppenhága — A dán iparnak adott megrendelések idén októberben — a múlt év azonos hónapjához viszonyítva — 12 százalékkal csökkentek. É gazdasági hanyatlás következtében emelkedett a munkanélküliség és jelenleg meghaladja a 130 000 főt. KVÉTOSLAV FAIX, a Csehr szlovák Rádió központi igazgatójának első helyettese és Bóján Trajkov, a Bolgár Minisztertanács televízió- és rádióbl- zottságának alelnöke tegnap Szófiában aláírta a Csehszlovák Rádió ós a Bolgár Rádió 1976. évi együttműködési okmányát. BUDAPESTEN tegnap a záróokmány aláírásával befejeződött Finnország és a KGST-ál- Lamok együttműködési bizottságának ülése. A résztvevők értékelték a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés eredményeit és megtárgyalták a fejlődés további lehetőségeit. BORISZ PONOMARJOV, az SZKP Központi Bizottságának titkára tegnap fogadta a Luis Carlos Prestez vezette brazil kommunista pártküldött9éget. A baráti beszélgetésen megtárgyalták a két ország kapcsolatainak fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. SHE1LY CASSIDY angol orvosnő törvénytelen letartóztatása miatt a brit külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki a chilei fasiszta juntánál. Az or- vosnőt november 1-én börtönöd ték be, mert orvosi segítséget nyújtott egy sérült chilei hazafinak. RÓBERT MULDOONT, az ÖJ~ zélandí Nemzeti Párt vezetőjét tegnap az új-aélandi kormány elnökévé választották. Az etb nők legnap megalakította húsz- tagú kormányát. ROSTOCKBAN tegnap befejeződött az NDK és az NSZK határbizottsága képviselőinek két** napos ülése. A bizottság bejelentette, hogy befejezték a kö>- zös államhatár kimérését. Dr. BlRÓ JÓZSEF magyar és Horst Sölle, az NDK külkeres* kedelmi minisztere tegnap Bér* Ibiben aláírta az 1976-tól 1980- ig terjedő időszak árucsere-forgalmáról szólő hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést. GEORGE MACOVESCU román külügyminiszter Budapesten befejezte négynapos hivatalos baráti látogatását és hazautazott^ Látogatása során tárgyalt Pujá Frigyes magyar külügyminisz* térrel a két ország kapcsolatainak jelenéről és jövőjéről, valamint a nemzetközi helyzetről. NYIKOLAJ PATOLICSEV, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere és Peter Shore brit kereskedelmi miniszter tegnap aláírta londoni tárgyalásaiknak jegyzőkönyvét. A HELSINKIBEN nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint Finnország külkereskedelmi mérlege ez év első 11 hónapjában 7 milliárd 600 ezer márka deficittel zárult. A deficit novemberben 550 millió márkával emelkedett. Ki'ba oaidaráqi sikkes Kuba Kommunista Pártjának I. kongresszusa, amely 1975. december 17-én kezdődik, nagy figyelmet szentel majd a kubai gazdaság forradalom óta elért sikereinek. Ezek az eredmények a további sikeres gazdasági fejlődés előfeltételei. A kubai kormány gazdasági politikája a nemzetgazdaság fejlődésére és újjászervezésére törekszik, hogy felszámolja a kapitalista rendszerből visszamaradt szerkezeti deformációt. Legfőbb feladata az ipar fejlesztése, a mezőgazdasági termelés növekedése és a lakosság életszínvonalának emelése. Kuba gazdaságának szocialista átépítése rendkívül nehéz belpolitikai körülmények között kezdődött meg, amelyre kedvezőtlenül hatott az imperialista nyomás is. 1959-ben, amikor a kubai forradalmi kormány átvette a vezetést, az ország a fejlődés igen alacsony fokán állt. A gazdaság, amely egyoldalúan a cukornád termesztésére és a nyerscukor kivitelére specializálódott, nagy mértékben függött a világ, főleg az USA gazdaságától. Nagyon gyenge volt az ország energiabázisa. A mezőgazdaság nem fedezte az ország alapszükségleteit, úgyszintén az ipar szerkezete és elhelyezése sem volt kielégítő. A forradalmi Kuba, amely a szocializmus építésének útjára lépett, legyőzte ezeket a nehézségeket. A gazdaság sikeres fejlődésének alapfeltétele a külföldi társaságok és a hazai burzsoázia vállalatainak államosítása volt. A népi kormány már az első években államosította a bankokat, a közlekedést és a távközlési hálózatot; kialakult a szocialista szektor, amely ma gyakorlatilag az ipari termelés és az építőipar száz százalékát foglalja magába. A mezőgazdaságban is nagy változások álltak be: Két agrárreform (1959-ben és 1963-ban) megszüntette a nagybirtokokat és a kapitalista tulajdonban lévő földterületeket. A volt nagybirtokok helyett állami gazdaságok létesültek. A hatvanas években a kubai kormány által megvalósított gazdasági változások főleg az ország iparát érintették. Gyors fejlődésnek Indult a nehézipar. Kuba iparának és nemzeti gazdaságának legfontosabb ágazata a cukorgyártás maradt. Az utóbbi években a nem finomított cukor átlagos évi termelése elérte az 5,7 millió tonnát. A cukornád aratásának gépesítése nagy jelentőségű a kubai gazdaság számára. Egyre növekszik a rizs-, burgonya-, zöldség- és gyümölcs- termelés. 1970 és 1974 között megkétszei’eződött az Intenzíven megmunkált és öntözött területek száma. A mezőgazdasági termelés az 1971-es 1975-ös időszakban évi 6 százalék növekedést ért el. A kubai gazdaság szocialista átépítésének szempontjából fő és irányadó volt a forradalom győzelme után a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés. A hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági együttműködés 1972 júliusában indult virágzásnak, amikor Kubát felvették a KGST-be. A jelenlegi időszakban a következő ötéves tervet készíti elő, melynek irányelveit a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusán hagyják jóvá. Az ötéves terv célja meggyorsítani az ország iparosításának ütemét, megerősíteni a szocializmus anyagi-műszaki bázJDát.
