Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-24 / 277. szám, hétfő

| ľifgFWI 1975. XI. 24. Egy hét a belpolitikában SOK MÚLIK AZ ALAPOS FELKÉSZÜLÉSEN Csütörtökön ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A napi­rend legfontosabb pontja Vác­lav Hüla elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának elő­adói beszéde volt. Hüla elv­társ előterjesztette az Elnök­ség jelentését az 1976. évi népgazdaságfejlesztési terv fő feladatairól. A jelentés és a vita alapján a Központi Bi­zottság határozatot fogadott el, amely elsősorban elem- zően és kritikus szellemben foglalkozik az 1975. évi terv- teljesítéssel, illetve az 5. öt­éves tervidőszakban elért eredményekkel és természete­sen a hiányosságokkal is. Az utóbbiak közül főleg arra mu­tat rá, hogy egyes üzemek és vállalatok lemaradtak felada­taik teljesítésében, továbbá fontos létesítmények, főleg termelőüzemek építésében nem tartják be a határidőket s az igényeknek nem felel meg a tudomány és a kutató­munka, valamint a technika­fejlesztés eredményeinek gya­korlati alkalmazása sem. Ál­talában azonban — erről ta­núskodnak az előzetes felmé­rések és adatok — népgazda­ságunk ebben a tervidőszak­ban dinamikusan és eredmé­nyesen Fejlődött, ami a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitika helyességé­ről és reális voltáról tanús­kodik. A pozitívumok, az eredmé­nyek és a sikerek jelentik a kiindulópontját a jövő évi terv teljesítésének. A határo­zat megállapítja, hogy az 1976. évi népgazdaságfejlesz­tési terv rendkívül nagyjelen­tőségű, mivel szerves része a 6. ötéves tervnek, amelyet a CSKP XV. kongresszusán hagynak majd jóvá. Nagy vonalakban ilyenek a jövő esztendő célkitűzései. Az alapvető feladat az, hogy továbbra is szavatoljuk a népgazdaság kiegyensúlyo­zott és még lendületesebb fej­lesztését. Ez magától értető­dően nem öncélú törekvés, hanem arra Irányul, hogy pártunk emberközpontú poli­tikájával összhangban to­vábbra is emeljük lakossá­gunk életszínvonalát és meg szilárdítsuk szociális bizton­ságérzetét. Nem kis dolog ez, ha arra gondolunk, hogy a fejlett tőkésországokban az ilyesmi elképzelhetetlen, hi­szen ott a gazdasági válság minden következménye és terhe elsősorban az embere­ket, a dolgozókat sújtja. Az említett célkitűzés el­érésének módja az, hogy első­sorban növelni fogjuk az ipa­termelést, annak keretében főleg a gépi-, a vegyipar és a tüzelőanyag-energetikai bá­zis termelését. A mezőgaz­dasági termelés 4,5 százalé­kos fejlesztése ugyanakkor elősegíti azt, hogy további előrelépést érjünk el az élel­miszerfogyasztás terén az ön­ellátottság fokozásában. Az emberek százezreit érinti majd kedvezően, hogy a jövő esztendőben mintegy 130 000 lakás felépítésével számolunk. A CSKP Központi Bizottsá­ga határozatában hangsúlyoz­za, hogy az ilyen és az eh­hez hasonló további feladatok teljesítésének egyik alapvető feltétele a dolgozók minél na­gyobb számának részvétele az irányításban és az igazgatás­ban, és nemkülönben a szo­cialista munkaverseny, a fel­ajánlási mozgalom elmélyíté­se és kiszélesítése. A BARÄTSÄG, A MEGÉRTÉS ÉS AZ ELVTÁRSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZELLEMÉBEN Ezekben a napokban Ny. Sz. Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter vezeté­sével szovjet kormányküldött­ség látogatott hazánkba. Az alkalmat ehez az szolgáltatta, hogy a Prága melletti kolode- jéi kastélyban aláírták Cseh­szlovákia és a Szovjetunió 1976 tói 1980-ig terjedő idő­szakra vonatkozó árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dását, illetve ennek a megál­lapodásnak 1976-ra vonatkozó jegyzőkönyvét. A száraz ténymegállapítás mögött nagyjelentőségű tény húzódik meg. Arról van ugyan­is szó, hogy a következő öt­éves időszakban országaink között az 1971—1975. évi vo­lumenhez mérten újabb, több mint 75 százalékkal fog nö­vekedni az árucsere. Ez jóval gyorsabb növekedés, mint a most záruló ötéves tervidő­szakban volt. A két testvéror­szág árucsereforgalmában a következő időszakban is a legnagyobb szereoet a gépek és a gépi berendezés kölcsö­nös szállítása fosja betölteni. De nem kevésbé fontos körül­mény az is, hogv elsősorban a Szovjetunió biztosítja a gazdaságunk számára létfon­tosságú kőolajat, földgázt, va^rret. színesfémet és más nyersanyagokat. Ennek fejé­ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság különféle gének, gépi berendezés és egyes fo­EGY PILLANATIG SEM SZÜNETELHET A HARC gyasztási árucikkek szállítá­sát vállalja és magától érte­tődően gazdaságilag részt vesz a Szovjetunió területén a nyersanyagfejtés fejleszté­sében is. A két küldöttség vezetői, Andrej Barőák és Ny. Sz. Pa­tolicsev miniszterek, továbbá aláírták a Csehszlovákia terü­letén a. nyugati országokba irányuló szovjet földgáz-szál­lításokról szóló, 1970. decem­ber 21-én megkötött egyez­ményhez csatolandó jegyző­könyvet is. Ebben arról van szó, hogy területünkön to­vább fogjuk növelni a tranzit földgázvezeték kapacitását. Ez számunkra rendkívül előnyös, mivel ennek fejében az eddi- g'mél jóval több földgázt ka­punk a Szovjetuniótól, ami elősegíti hazánk tüzelőanyag- energetikai szükségleteinek fedezését. A tanácskozások, amint azt a róluk kiadott közlemény leszögezi, a kölcsönös barát­ság, megértés és a gyümöl­csöző elvtársi együttműködés légkörében folytak. Ez termé­szetes, hiszen két baráti or­szágról van szó, amelynek gazdasági és* kereskedelmi kapcsolatait a kölcsönös előny-nyújtás jellemzi. Nem vitás, hogy ezek a megállapo­dások mindkét fél érdekét, a két ország népének javát szolgálják. A Szlovák Nemzeti Tanács a múlt héten kétnapos plená­ris ülést tartott, amelynek na­pirendjén nagyon fontos kér­dések szerepeltek. Elsősorban a szocialista törvényesség szilárdításának helyzete, to­vábbá nagy fontosságú szo­ciálpolitikai intézkedések megtárgyalása. Az ülésről tüzetesen tájé­koztattuk olvasóinkat. Most csak röviden, de annál nyo­matékosabban szeretnénk fel­hívni a figyelmet azokra a visszás jelenségekre, amelyek­ről dr. Ján Benőura, az SZSZK Legfelsőbb Bíróságá­nak elnöke beszélt a szocia­lista törvényesség helyzetéről szóló expozéjában. Szó szerint rámutatott arra, hogy a szocialista gazdaságot komolyan megkárosítják a spekulációnak, a tiltott vál­lalkozásnak különféle formái, a megvesztegetés, ezzel kap­csolatban az ún. fekete ala­pok, létrehozása és indoko­latlan, vagy aránytalan elő­nyök nyújtása. Bencura elv­társ rámutatott arra, hogy az Ilyesmi súlyos politikai és erkölcsi károkat okoz, kedve­zőtlenül hat a közvélemény­re, az emberek jogtudatára. Valóban, az ilyesmi —. bár sajnos még nem tekinthető szórványos jelenségnek, — olyan kinövés a szocialista társadalmi rend testén, amely az előadó szavaival élve „se­bészi beavatkozást“ követel meg. A sebészi beavatkozás pedig ez esetben megkívánja, hogy az ilyen visszás jelensé­gekkel szemben necsak az il­letékes szervek, harcoljanak hanem szüntelenül államunk minden polgára is. (gályj A Skoda Plzeň szakágazati vállalatban érettségivel végződő négyéves szaktanintézet műkö­dik a fémmegmunkáló szakmá­ban. A szaktanintézet növendé­kei elsajátítják a legkorszerűbb esztergák, maró- és járógépek kezelését, egyesek a numerikus vezérlés programozási techniká­ját is megtanulják, jövőre to­vábbi két szakmával bővítik a négyéves szaktanintézetet. A képen František Kucián okta- tómester az első évfolyam nö­vendékeit oktatja az egyik ma­rógép kezelésére. (CSTK jelvételi ÖNZETLEN MUNKÁVAL Szocialista országépitésünk- kel egyidős hagyomány, hogy kimagasló munka sikereikkel kö­szöntjük a nevezetes jubileumi évfordulók it, s a legfontosabb belpolitikai eisem‘ínyeket. Szá­mokkal már nehéz lenne kife­jezni azt a naigy értéket, ame­lyet az elmúlt évak során az ilyen alkalmak tiszteletére ter­ven felül elvégzett .munka ered­ményezett valamennyiünk szá­mára. Ennél csak az mondható ör- vendetesebbnek, hoíiy sehol sem elégednek meg az elért sike­rekkel. A munkakezdoményezés, a tenniakarás, a lelkesedés min­denütt tovább fokozódik. Nap­jainkban a XV. pártkongresszus tiszteletére sokasodnak a man- kafelajánlások. A központi szervek felhívására megmoz­dult az egész ország. A gyá­rakból, a városokból és a köz­ségekből azonban nemcsak az újabb kötelezettségvállalások­ról, az eddigiek megszilárdítá­sáról érkeznek jelentések. Már több helyen értékelni, mérlegel­ni is lehet a közös összefogás­sal végzett munka legújabb eredményeit. A közép-szlovákiai kerület­ben ezekben a napokban már a legutóbbi kerületi műszak ered­ményeit is értékelték. Novem­ber második szombatján ugyan. is a MoKradi Görgőcsapágy- gyár dolgozóinak felhívására, valamint a szovjet kommunisla szombatok példájára csaknem félmillió ember dolgozott a ke­rület járásaiban. Munkások, földművesek, értelmiségiek, idő­sebbek és fiatailok együtt szor­goskodtak az 5. ötéves tervidő­szak gazdasági feladatainak túl­teljesítése, a választási prog­ram célkitűzéseinek mielőbbi maradéktalan valóra váltása, valamint az élet és a munka­környezet szépítése érdekében. A rendkívüli műszak minde­nütt szép sikereket eredménye­zett. Az ipari üzemekben! 245 ezer 443 dolgozó több mint 79 millió 576 ezer korona értékű munkát végzett el. Az őszi me­zőgazdasági munkákkal elfog­lalt földművesek az említett szombati nap folyamán össze­sen 263195 órát dolgoztak a határban. Az elvégzett muraka értéke meghaladta a hét millió 700 ezer koronát. A Nemzeti Front tömegszervezeteinek tag­jai a lakossággal karöltve a választási programba foglalt fe­ladatok határidő előtti teljesí­tése érdekében dolgoztak. Szombaton reggel összesen 166 ezer 801 választópolgár jelent­kezett brigádmunkára a kerü­letben. A falufejlesztésii és a vá- rosszépítési akciók keretében Lengyel — indiai gazdasági kapcsolatok A fejlődő államokkal folyta­tott lengyel külkereskedelemből majdnem 20 százalékkal része­sedik India. A két ország áru­forgalma tavaly majdnem 193 millió dolláros volt, 1960-ban mindössze 17 millió dollárt tett ki. Lengyelország az elsők kö­zött vásárolt Indiából ipari ter­mékeket. A lengyel export leg­fontosabb tételei: bányászati felszerelések, fémipari áruk. energetikai berendezések, hajók, vegyi cikkek és nyersanyagok. A vállalatok közötti együttmű­ködés egyik legkiemelkedőbb példája az Agromet-Motoimport és az indiai Export Limited megállapodása az Ursus típusú traktorok gyártásáról; Indiában már mintegy 60 ezer traktort szereltek össze lengyel alkatré­szekből. Konténerek Szibérián át A Szibériát átszelő vasútvo­nal, a Japánt és más távol-ke­leti országokat Nyugat-Európá- val előnyösen összekötő „szá­razföldi híd“ növekvő forgal­mát aggodalommal szemlélik a szállítás eddigi urai: a tenger- hajózási vállalatok. Néhány év­vel ezelőtt e két távol eső te­rület áruforgalma majdnem ki­zárólag hajókon folyt. Nap­jainkban azonban már a mint­egy félmillió konténer közel 20 százaléka a transzszibériai vas­úton teszi meg az utat. A konténerizált szállítás szor­galmazása tulajdonképpen 1971- ben kezdődött, s az elmúlt négy év alatt hatalmas fejlő­désen ment keresztül. Kiépítet­ték a nahodkai kikötő konté­nerátrakási berendezéseit, új sínpárakat fektettek le a meg­levők mellé, s Kelet-Európán kívül Irán felé is megteremtet­ték a korszerű áruszállítás le­hetőségét. Az Ogyessza melletti Iljicsevszk fekete-tengeri kikö­tőt is kiépítik konténer-átrako­dásra. A lengyel réztermelés fejlődése Lengyelországban a mostani ötéves tervidőszakban több mint háromszorosára növekedett a réztermelés. A legnicai rézbá­nya 1970-ben 72 ezer tonna elektrolitikus rezet szállított. Idei várható termelési eredmé­nyét 235 ezer tonnára becsülik. Lengyelország tavaly a világ rézkitermelésének 2,2 százalé­kát szállította, és világviszony­latban a kilencedik helyen állt. Másfél évtizeddel ezelőtt, 1960-ban a részesedési arány 0,4 százalék volt. Összehangolt fejlesztés Intenzíven fejlődtek az utób­bi időben Magyarország és Csehszlovákia műszaki-tudomá­nyos kapcsolatai. Magyar szak­emberek az elmúlt évek során több csehszlovákiai üzem kor­szerűsítésében, építésében mű­ködtek közre, és a már megkö­tött szerződés szerint Magyar- ország a következő ötéves, terv­időszakban 12 és fél mikió ru­bel értékű szerelési k^p icitást egymillió 3583 brigád órát dol- goztak le. Az elvégzett munka értéke meghaladja a 21 millió koronát. A közhasznú építke­zések ütemének meggyorsításá­val többfelé haitáridő előtt óvo­dákkal, járdákkal, új utakkal és egyéb létesítményekkel gaz­dagodtak a községek ós a vá­rosi lakótelepek. Az összefogás hasznát azon­ban nemcsak kerületi viszony­latban kell milliókban számolni. Járásonként, városokként és községekként is egyaránt ko­moly sikerekről lehet számot adni. A Pov<a2ská Bysitrica-i já­rásban például 12 millió korona értéket képvisel a több mint 24 000 brigádos önzetlen mun­kája. A lelkesedés nem volt kisebb a kerület többi járásá­ban sem. A szombati munka ér- tókmutatói mindenütt igazi el* k ö l el ezet tséget bi zon y í t a na,k. Ezt az is alátámasztja, hogy a kerület dolgozóinak túlnyomó töbljsége újabb közhasznú léte­sítmények építésére és beren­dezésére ajánlatta fel a szom­bati keresetet. A jövő év legfontosabb hazai eseményét, pártunk közelgő XV. kongresszusát mindenütt alko­tó munkával várja és köszön­ti Közép-Szlovákia dolgozóinak többszázezres tábora. LALO KÁROLY exportál Csehszlovákiába. Dol­goznak magyar szakemberek a Kelet-szlovákiai Vasműben, se­gítik a csehszlovák magnezit­bányák feltárását, műszaki se­gítséget adnak a csehszlovák olajipar fejlesztéséhez. Ugyan­akkor csehszlovák szakértők vesznek részt a Tiszai, vala­mint a Borsodi Vegyi Kombinát építkezésein, a magyar vasutak villamosítási munkáiban. Szo­ros a kapcsolat a Dunai Vasmű és a Kelet-szlovákiai Vasmű kö­zött, és rendszeres a licenccse- re csaknem minden témakör­ben. Új magyar—csehszlovák vil­lamos távvezeték épül a követ­kező tervidőszakban Győr és Podunajské Biskupice között. Ez a 101 kilométeres és 400 kilovoltos távvezeték lehetővé teszi majd, hogy a KGST-tag­államok 750 kilovoltos távveze­tékének magyarországi végpont­járól, az albertirsai állomásról tranzitáramot továbbítsanak Csehszlovákiába és az NDK-ba. Tudományos kutatás A tudományos és műszaki ha­ladásnak az NDK-ban egyre na­gyobb jelentőséget tulajdoníta­nak. Tudományos és műszaki fejlesztésére 1970-ben 4,2 mil­liárd márkát fordítottak, 1974- ben pedig már 5,8 milliárd már­kát. Arányaiban ez azt jelenti, hogy az NDK 1974-bqn nemzeti jövedelmének mintegy 4,4 szá­zalékát fordította tudományos­technikai célokra. Az NDK tudományos kutató­munkája szervesen kapcsolódik a többi szocialista ország ha­sonló tevékenységéhez, 44 sok­oldalú és több száz kétoldalú szerződés szabályozza a műsza­ki-tudományos kapcsolatokat az NDK és a többi KGST-ország között, amelyek egyaránt kiter­jednek az alapkutatásokra és az alkalmazott kutatásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom