Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-23 / 47. szám, Vasarnapi Új Szó
EGY CSALLÓKÖZI SZÖVETKEZET SZÁMVETÉSE A korszerű bevásárlási küzpont városi jelleget kölcsönöz a falunak. Háttérben a szövetkezet korszerű irodaháza látható A tehenek is nyugodtan, elégedetten kérődzenek a kiadós takarmányozás után a kényelmes kifutóban A szántásnál már nem a járom csireg-csörög, hanem a Kirovec 200 lóerős motorja dübörög a nagylégi határban Szocialista mezőgazdaságunk eredményes, dinamikus fejlődését meggyőzően bizonyítják az 5. ötéves terv éveiben elért szép eredmények. A falu szocialista átalakulásának történelmi jelentőségű sikere elsősorban annak köszönhető, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, s a központi állami szervek kezdettől fogva jelentős támogatásban részesítették a szövetkezeteket, hogy talpra álljanak, erősödjenek, majd végül szilárd gazdasági alapokon álló mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődjenek, ami egyaránt szolgálja a falusi emberek és az egész népgazdaság érdekeit. A szövetkezeti tagok, különösen az idősebbek, gyakran elbeszélgetnek az eltelt két és fél évtized eseményeiről, felidézik a szövetkezet építésének jelentősebb állomásait, a haladás mérföldköveit, s a múlt tapasztalataiból tanulságokat, erőt merítenek a további munkához. így van ez a Lehnicei (Nagylégi) Efsz-ben is. Az alapító tagokra még sokan emlékeznek a faluban. Nevüket megsárgult okmányok őrzik. Piantek József, Kurta András, Kiss János, Horváth Béla, Csölle István és Štefan Spišiak voltak a falu szövetkezeti mozgalmának az úttörői. A szövetkezet első elnöke, Csölle István 1951-ben Mihalik Istvánnak adta át a stafétabotot, utána Karácsonyi István került a szövetkezet élére. Az elért eredmények arról tanúskodnak, hogy mindhárom elnök jó vezetőnek bizonyult. Ki-ki a maga hozzáértésével, szaktudásával, valamint a szövetkezet többi dolgozójának segítségével, szorgalmas, összehangolt munkájával évről évre növelték a termelési eredményeket, gyarapították a közösséget és annak vagyonát, s végül komoly mezőgazdasági nagyüzemmé fejlesztették azt. Amíg például a szövetkezet összvagyona az induláskor alig érte el a 2 millió koronát ma már ez jóval meghaladta a 40 milliót. Az ötvenes évek elején, az indulásnál a mező- gazdasági munkák zömét még kézzel, lovakkal végezték. A növénytermesztésben három csoportra osztották a tagokat, csoportonként mintegy 20 főnyi létszámmal, s néhány pár ló állt a rendelkezésükre. Csörgei Ferenc, Szabó Vince és Józan László voltak az első csoportvezetők. Szegfű Lajos vezette a később megalakult csoportot. Az említetteken kívül a dohánytermesztési és a kertészeti csoport is jelentős bázisa volt a szövetkezetaek, majd 1971- ben, amikor bevezették a szőlőtermesztést, Kárni- ková Elena mérnöknő vezetésével a szőlészeti csoport is megalakult. A szövetkezet fejlődését a növénytermesztés fokozódó átlaghozamai is bizonyítják. Amint ezt az alábbi kimutatás is bizonyítja tizenöt év alatt az egyes termények hozamai a cukorrépát kivéve csaknem megkétszereződtek. *• Néhány főbb termény átlaghozama hektáronként: 1960 1965 1970 1975 búza 10,5 25,0 32,1 55,2 árpa 27,4 24,5 35,0 50,2 kukorica 29,0 41,0 40,2 60,0 cukorrépa 365,0 374,0 394,0 430,0 Negyedszázad távlatából a hektárhozamoknak ez a robbanásszerű növekedése még szembetűnőbb, hiszen az indulás éveiben például búzából csupán 16 mázsás átlaghozamot takarítottak be. A mai eredményekkel elérték a világszínvonalat, ami azért is figyelemre méltó, mert ezt másokénál sokkal gyengébb talajon érték el. Amíg idáig jutottak, előbb el kellett sajátítani a nagyüzemi gazdálkodás korszerű módszereit, meg kellett honosítani a bőven termő fajtákat, például a búzánál a szovjet Aurórát, Kaukazt és Jubilejnaját, azokat szakszerűen kezelni és műtrágyázni, s emellett még számtalan egyéb dologra is oda kellett figyelni. A legforradalmibb változások közé sorolható a növénytermesztési munkák gépesítése, amivel számos növény termesztésénél kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A gépesítés ütemét az is érzékelteti, hogy amíg az ötvenes években az aratást és a takarmánybegyűjtést javarészt hagyományos módszerekkel vé gezték, a gépállomány értéke pedig alig érte el a 3 millió koronát, ma már az egyes növények termesztését teljesen gépesítették, s a gépállomány értéke az említettnek a háromszorosára nőtt. Sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor lovakkal szántottak, s amikor végigpöfögött a falun az uradalom öreg traktora, ez eseményszámba ment, az emberek kijöttek a ház elé, megtekinteni a csodát, a gyerekek pedig mezítláb szaladtak utána a porban. A szövetkezetnek ma több mint két tucat erőgépe, öt gabonakombájnja, négy bálázógépe van, s ezek mellett répa- és kukoricabegyűjtő gépek is segítik termelékenyebbé tenni a mezőgazdasági munkát. A gépesítés tehát fokozatosan csökkentette a nehéz fizikai munkát, s ezzel együtt a termelési önköltségeket is, mert az sem mindegy, hogy milyen ráfordítással termelik meg az egyes mező- gazdasági termékeket. Figyelemre méltó a cukorrépa-termesztés teljes gépesítése. A vetéstől a betakarításig teljesen kiküszöbölték a kézi munkát, de ugyanúgy a kukoricát sem tekintik piár kapásnövénynek, mert a vetéstől a kukoricatörésig minden munkát gépet végeznek. A takarmánynövényeket szintén így termesztik. Sikeres vállalkozás volt a szőlőtelepítés, az 50 hektárnyi területnek egy része már termőre fordult. Ennek évi jövedelme milliós nagyságrendű, s ahogyan mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy, már készülnek a tervek a szőlőtelepítés további bővítésére. Erre azért is szükség van, mert a növénytermesztéstől egyre több munkaerő szabadul fel, akik az intenzív szőlészetben tudják magukat hasznosítani. A szövetkezet igen fontos termelési ágazata az állattenyésztés, amely kezdetben meglehetősen felaprózott volt, s alacsony színvonalról indult. Az állatállományt ugyanis a község különböző kisebb istállóiban szétszórtan gondozták. A szövetkezet mai farmja a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás egyik legkorszerűbb ilyen étesítménye. Több mint hárommillió koronás be- uházással 1958-ban kezdték építeni. A sertéshiz- 'aldától a szarvasmarha-istállóig, az anyakocák re- íeszes óljaitól a borjúneveidéig minden megtalálható itt, ami az eredményes állattartáshoz sziiksé ^es. Itt is lemérhető a fejlődés. A fejési átlag tizenöt év alatt évi 1400 literről 3500 literre növekedett tehenenként. Hasoló ütemben javult a sertéshús-termelés hatékonysága. Míg a hatvanas évek elején a napi súlygyarapodás mintegy 0,20 kg körül ingadozott, ma már ez meghaladja a 0,60 kg- ot. A marha- és a sertéshús, valamint a tej termelési költsége a megelőző évek eredményeihez viszonyítva lényegesen csökkent. Az elért eredmények biztatók, de az állattenyész tés dolgozói tudják, hogy a tartalékok kihasználásával, főleg a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésével, valamint a termelési költségek további csökkentésével még fokozhatók. Az elmúlt negyedszázad alatt teljesen megváltozott a község arculata. A valamikor zsellérfaluként emlegetett Nagylég nagyot lépett előre a felszabadulás óta. 250 családi ház épült, s így a lakosságnak csaknem a fele új házban lakik. Több korszerű üzletet nyitottak, felépült két új iskola, új egészségügyi központ is létesült, s több mint félmillió korona költséggel 3987 négyzetméter járdát építettek. Az említett eredmények természetesen nem születtek önmaguktól. Amint már szó volt róla, a szövetkezet sok dolgozójának, párttagoknak és párton- kívülieknek szorgalmas és áldozatkész munkáját kell látni ebben. A jövő feladatai világosak. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei, a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésének határozatai, valamint a járási pártbizottság útmutatásai kitűzték az újabb feladatokat, s a szövetkezet pártszervezete következetesen teljesíti ezeket a gyakorlati életben. A párt- szervezet a tagság politikai és szakmai nevelésével, a tömegszervezetek és a szocialista munkabrigádok irányításával és támogatásával, a munkaszervezés hatékonyságának a fokozásával, továbbá a politikai tömegmunka számtalan mozzanatával jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet fejlődésének célkitűzései valóra váljanak. DUSEK IMRE A gazdag termés betakarítása sok munkát ad a traktorosoknak, de az ilyen gond inkább örömet jelent a tagságnak
