Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-23 / 47. szám, Vasarnapi Új Szó

AZ ALKOHOL NEM „GYÓGYÍR“ A FÁRADTSÁG, LEVERTSÉG ELLEN # SZESZES ITALOK NÉLKÜL IS JÓL SZÓRAKOZHATUNK # A MÉRTÉKLETES IVÁS GYAKRAN MÉRTÉKTELENNÉ VÁLIK # SOK BALESET, BETEGSÉG OKA AZ ALKOHOLIZMUS Nem egy olvasó elmosolyodik, ami­kor az újságokban az alkoholizmusra vonatkozó írások jelennek meg. Ez még a jobbik eset. Előfordul az is, hogy elkedvetlenedve teszik le az új­ságot, rendszerint azok, akik maguk is az alkohol hódolói közé tartoznak. Magatartásukat mindjárt meg is tud­ják indokolni: Magam tudom a legjobban, mennyit bírok el, nekem ne magyarázzon sen­ki! Meggyőződésem, hogy én sohasem leszek alkoholista! Velem ilyesmi nem történhetik meg, én tudom, hogy mit csinálok! Az alkoholizmus éppen ennél a mo­mentumnál kezdődik. Ez az alapja an­nak a folyamatnak, amely a legegész­ségesebb embert is fokozatosan alko­holistává változtatja. Már hallom is az ellenvetést: hi­szen én nem iszom sokat. Igen, de hol a határa a mértéktelen alkoholfo­gyasztásnak? A szakemberek ma már egyértel­mű választ adnak erre a kérdésre. Mértéktelen alkoholfogyasztás az, ami mámorosságot, vagy részegséget idéz elő. Ebből azt a következtetést von­hatnánk le, hogy a mértéktelen ivás fordítottja a mértékletes alkoholfo­gyasztás. Fel kell azonban tennünk a kérdést, mikor iszik az ember mér­tékkel? A választ mindenki saját ta­pasztalata alapján adhatja meg: Olyan mennyiségű alkohol fogyasztá­sát jelenti, amely nem okoz részeg­séget, hanem ellenkezőleg: az ember „felszabadultabban, vidámabban“, vagyis szubjektíve még „normálisan“ érzi magát. Ezért sokan egyetértenek az úgynevezett mértékletes ivással, sőt, társadalmi szempontból hasznos­nak és szükségesnek tartják. Mindenkinek, aki így gondolkozik, fel kell tennünk három kérdést: 1. Megszabhatjuk az ital mennyisé­gének pontos határát? 2. Ismerjük az alkoholnak azt a mennyiségét, amely mindig egyfor­ma hatást gyakorol az emberre? 3. Az azonos mennyiségű alkohol minden emberre egyforma hatást gya­korol, vagy az egyénnél mindig ugyanolyan hatást vált ki? Az egyik kérdésre sem adhatunk po­zitív választ. Ezért az úgynevezett mértékletes ivás szubjektív, elrajzolt fogalom, amellyel csak saját gyenge­ségünket próbáljuk igazolni. A mér­tékletes ivásra vonatkozó érvelések mögött mindig nagy veszély húzódik meg. Hamis érvelések Az első korty szeszes italt nem te­kintjük veszélyesnek. És milyen is a valóságban ez az első korty? Kese­rű, savanyú, vagy égető, és annak ellenére, hogy igazán nem volt kel­lemes (vagy talán éppen ezért), so­kan hősi cselekedetnek, a férfiasság megnyilvánulásának tekintik, végül pedig az ilyen kezdeti „hősiesség“ szokássá válik. Intim ismeretséget kötnek a szeszes italokkal. Sokan, miután megismerik az ita­lok ízét, rövidesen hatásukat is kita­pasztalják. Megállapítják, liogy egé­szen kevés ital is elegendő ahhoz, hogy könnyebben kössenek kapcsola­tokat, kellemes órákat töltsenek tár­saságban, jobban szórakozzanak. Az alkoholt ilyen szempontból a társa­dalmi kapcsolatok, a szórakozás köz­vetítőjének tekintik, sőt nem egy eset­ben a szeszes italok kínálását „illem­nek“, sőt jólétünk mércéjének tartják. A barátok megvendégelésére a íeg­márkásabb, sokcsillagos, szokatlan ne­vű italokat vásárolják, mindezt a rep- rezentálás érdekében. Végül az úgy­nevezett mértékletes ivás a szubjek­tum és a környezete közti közvetítő kapoccsá válik. Az alkohol recept a rossz kedv, a magányosság, a fájda­lom, a szomorúság ellen. Olyan ha­mis elképzelés alakul ki, hogy alko­hol nélkül nincs vidámság, vagy jó hangulat. A szeszes italók először csak az ízükkel kötik |e az embert, később azonban a szervezet megszok­ja őket. A jártasok már tudják, ho­gyan kell inniuk, hogy minél többet bírjanak, de nem tudatosítják, hogy ezáltal fokozatosan növelik az elfo­gyasztott szeszes italok mennyiségét. Különféle jó tanácsokat adnak, mi­lyen fajta alkoholt milyen étellel kell fogyasztani, milyen italokat kell ösz- szekeverni, milyen sorrendben kell in­ni. A szeszes italok fogyasztása vala­milyen szertartássá válik. Időnként túllépik a határt, ám a mulatozók másnap kijelentik: „De jót mulattam tegnap. A részegséggel járó egy két napos rosszullét, nem szegheti kedvü­ket, megérte!“ A mértékletes ivással kapcsolatban szerzett tapasztalatok egyre több szesz fogyasztására ösztönöznek. Ha megizzadnak, kifáradnak a munká­ban, egy két, sőt több korsó sörrel oltják szórajukat. A napi fáradalmak után a barátok leülnek két deci (vagy többször két deci) borra, egy két po­hár pálinkára. Nehezebb munka, fi­zikai teljesítmény előtt bátorságot, erőt gyűjtenek a féldecikből. így az alkohol állandó kísérő, ösztönző szer lesz. A későbbiekben már éhgyomor­ra, a szervezet szempontjából a leg­alkalmatlanabb pillanatokban is isz­nak. Az ilyen emberek hangulatuk megváltozásáért a kémiához, vagyis az alkoholhoz folyamodnak és nem a társadalomhoz, a kultúrához stb. Bármilyen hosszú ideig is teszik ezt, nem tudatosítják, hogy eltúlozzák az ivást, a véletlenszerű szeszfogyasztás­ból káros szenvedély lett. Ehhez az­tán problémák — egészségügyi, tár­sadalmi, gazdasági és jogi problémák — társulnak. Egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményeik A társadalmi problémák a család szociális struktúrájának felbomlásával, a munkatársak iránti negatív állásfog­lalással kezdődnek. A társadalmi ösz­tönzésekre agresszívan reagálnak, vagy pedig a teljes passzivitásba me­nekülnek. Azok az emberek, akik nor­mális körülmények között környeze­tük szeretetét és tiszteletét élvezték, támadások, gúnyolódások célpontjai lesznek. Nehezen fejezhetjük ki röviden, mi­lyen egészségügyi következményekkel jár az alkoholizmus. Hiszen a részeg­ség utáni állapot is megbontja a szer­vezet egyensúlyát. A különféle beteg­ségek, diagnózisok, a neurózis külön­féle formái, a depressziók és a lelki betegségek mögött nagyon gyakran az alkoholizmus húzódik meg. A mér­téktelen alkoholfogyasztás befolyásol­ja a vérkeringést, negatívan hat a központi idegrendszer vérellátására, ez fejfájást, légzési és szívmüködési nehézségeket okoz. Az alkoholizmus­sal függ össze az üzemi balesetek és a munkahelyen kívül bekövetkezett balesetek számának a növekedése. Az alkohol hatása alatt bekövetkezett bal­esetek kimutatása nagyon nehéz, mi­vel a betegek reakciói még 48 órával az alkoholfogyasztás után is sokkal lassúbbak. A vérben már nem mutat­nak ki alkoholt, de a szervezet még mindig legyengült. A felmérések be­bizonyították, hogy a szülők bármelyi­kének alkoholizmusa negatívan befo­lyásolja a többi családtag egészségi állapotát, a gyerekek nem tudnak összpontosítani, ennek következtében rossz a tanulmányi előmenetelük, da­dognak, rossz alvókká válnak s más lelki betegségekben szenvednek. Óriási anyagi károkat is okoz az alkoholizmus. Elsősorban az alkoholis­ták gyakori betegeskedése okozta munkaképtelenségre és az igazolatlan hiányzásokra gondolunk. Nem vélet­len, hogy a vándorló munkaerők kö­zölt nagyon sokan alkoholisták. A rendszeres alkoholfogyasztás követ­keztében az alkoholisták nem törőd­nek munkájuk minőségével, nem elé­gíti ki őket tevékenységük, ezért új munkahelyet keresnek stb. Nagyon nagy gazdasági kárt jelentenek a szeszfogyasztás hatására bekövetke­zett balesetek is. Jogi és társadalmi következmé­nyek? Minden negyedik felbontott há­zasság esetében szerepet játszik az alkohol. A nemzeti bizottságok köz­rendészeti bizottságai mennyivel ke­vesebb esetet és kihágást (a közrend és a szocialista együttélés elveinek megsértését, vitákat, verekedéseket stb.) vizsgálnának ki, ha nem lenne alkohol! A lopásokra, a testi sérté­sekre és a gyilkosságokra vonatkozó bírósági jegyzőkönyvekben milyen gyakran szerepel az alkohol! Nem is beszélünk a családokat sújtó negatív következményekről, a gyermekek nevelésében előforduló fogyatékossá­gokról. Figyelembe véve az elmondottakat, szem előtt kell tartanunk ezt a min­dig érvényes szabályt: Tudni kell, hol a határ, mert sokszor a kevés ital is súlyos következményekkel járhat! Dr. IVÁN NOVOTN? SOKRÉTŰ VÉGEZNEK A helyi ipari vállalatok tevékenységéről A helyi gazdálkodáshoz so­roljuk a helyi ipari vállalatokat, a szolgáltató hulladékgyűjtő vállalatokat és a helyi nemzeti bizottságok kisüzemeit. Ezúttal a heilyi ipari vállalatokról szó­lunk. Ezek többféle tevékenységet is folytatnak. Többnyire fát, fé­met, textilt, bőrt, gumit dolgoz­nak fel. Háztartási gépek javí­tásával foglalkoznak, kisebb sorozatban atipikus termékeket állítanak elő, együttműködnek más, központilag Irányított üze­mekkel, kivitelre is gyártanak. Javítási szolgálatuk rendszerint egy járásra terjed ki, míg ter­mékeiket az egész országban „árulják“. Nagyobb városokban, sőt né­hány járásban is szakosították a helyi ipari vállalatokat. Bra- tislavában például a textillel dolgozásra, ruhák, öltönyök stb. varrására a VKUS hivatott. Fa- feldolgozással a bratislavai vá­rosi Ipari Kombinát foglalkozik. Bőrt, gumit az OBNOVA dolgoz fel. A žilinai járásban a MODEX ruhakészítésre van szakosítva. Fa-, bőrfeldolgozást az OBNO­VA végez ebben a járásban. Szintén a žilinai járásban van az ELEKTROVIUNITA, melynek székhelye Rajec, s kimondottan villanymotorok javításával ós tekercsel és é vei foglalkozik. A helyi ipari vállalatokra jel­lemző, hogy mindegyik egyfaj­ta tevékenységet folytat. A mar­tini TURČAN például világító közlekedési táblákat tgyárt. A ruZomberoki FATRAN helyi ipari vállalat textilből és bőr­ből sportfelszerelést készít. Ki­válóak a FATRAN-ban készült sportöltözetek, sátrak ós egyéb kellékek, melyek turisták, spor tolók, hegymászók részére ké­szülnek. A ZLATOKOV trenCíni válla­latban drágakövekből különféle ékszereket készítenek. Műhe­lyeikben ezrével gyártják a jel­vényeket, emlékérmeket és a fémből készült ajándéktárgya­kat. Ismertek a karácsonyfára szerelhető villanykörte-készlet- cikk is. Gyermekszobabútort gyárt a dunaszerdahelyi ISTER, exportra is termel. Említést érdemel még a Kéz- marokban működő helyi ipari vállalat, mely középületek, kór­házak, hotelek számára gyárt berendezést, továbbá az érsek­ei jvári vállalat, amely plasztikus anyagokat dolgoz fel, a nitrai Kovoplast, melynek dolgozói meghibásodott hűtőszekrények hűtőberendezéseit regenerálják. A helyi ipari vállalatok fő feladata és küldetése, hogy szol­gáltatást nyújtson a Lakosság­nak. Különböző javítási és kar­bantartási munkálatokat végez­zenek számukra, s megrendelés- ne különböző termékeket állít­sanak elő. S csak kicsi szériák­ban foglalkozzanak egyes ter­mékek gyártásával, melyekkel a központilag irányított vállala­tok termékeit egészítik ki. Illetékes helyekről állandóan nyomást gyakorolnak a helyi ipari vállalatokra, hogy változ­tassanak termelésük jelenlegi szerkezetén. Vagyis, hogy kor­látozzák termelési tevékenysé güket a szolgáltatások gyor­sabb fejlődése érdekében. Miért van erre szükség? Azért, mert a helyi ipari válla­latok fokozatosan eltértek fő társadalmi küldetésüktől. Év- ről-évre gyorsabb ütemben bő­vítették termékeik sorozatgyár­tását, s a szolgáltatások bőví­tésének nem szenteltek kellő fi­gyelmet. Erre a jelenségre a CSKP XIV. kongresszusa is fel­hívta a figyelmet. Több helyi ipari vállalatinál sikeresen valósítják meg a szer­kezeti változtatásokat a szolgál­tatások javára. Mint például To- pof&anyban, ahol a KOVO-nak az a küldetése, hogy bevezesse a gázt a családi házakba. Egy határozat szerint azonban ezen­túl nemcsak a gáz bevezetésé­vel, hanem a gázvezeték és gáz- fogyasztó berendezések karban tartását is elvégzik. A szerkezeti változtatásokat azonban nem lehet egyik nap­ról a másikra véghez vinni. An­nál inkább, mert több helyen a sorozatban gyártott termékek utáni jövedelemből javadalmaz­nak néhány nem kifizetődő szol­gáltatást. RUDOLF ONDRUS, az SZSZK Belügyminiszté­riumának dolgozója. A hlohnveci helyi ipari vállalat különböző nyersanyagokból ke­resett cikkeket gyárt. Többek között kerámiát, melyeket népi motívumokkal díszítenek. Ezek iránt a gyártmányok iránt kül­földön is na|gy az érdeklődés Modrán családi házak ablakaiba redőnyöket készítenek. A re­dőnyök gyártása nem nehéz munka, nők is végezhetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom