Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-22 / 276. szám, szombat

Polgárháborús idők a Közel-Kelet Svájcában Jt prilis óta tartós nyugtalanság földje a tiz és fél ezer jTa négyzetkilométer területű, és mintegy két és fél millió lakosú Libanon, vagy régi jelzőjével: a Közel Kelet Svájca. Fegyveres csoportok, gerillák, magánhadseregek stb. állnak szemben egymással és pusztítják nemcsak egymást, hanem a libanoni városok gyanútlan járókelőit, turistákat és minden­kit, akinek nem fehér a bőre, tehát nem európai. A több mint fél éve tartó testvérharc eddig semmilyen változást nem hozott az ország életében és a társadalomban felmerült ellen­tétek megoldásának ez a formája esztelen — ezt minden józa­nul gondolkodó libanoni és nem libanoni is elismeri. ÚJ szó 1975. XI. 22. Hol a megoldás kulcsa? — ezt keresik ma sokan a libano­ni társadalomban, az arab vi­lágban és kívüle is. A fegyve­res viszály áprilisban megbuk­tatta a libanoni kormányt, de az átmeneti jellegű Rifai-kor- mány sem volt hosszú életű. A Rifait felváltó Rasid Karami jelenlegi miniszterelnök ugyan­olyan kilátástalan helyzet előtt áll, mint elődei. Váltakozva kö­vetkezik tűzszünet és a harcok kiújulása. 0 KÉT VILÁG KAPUJÁBAN Libanon jelenét, a jelenlegi rendellenes helyzet gyökereit visszapillantással lehet megér­teni. Libanon két világ talál­kozásánál terült el. Hódító had­járatok útvonalai kereszteződ­tek itt, s mindez rányomta bé­lyegét a lakosság életére. így vált Libanon rendhagyó arab országgá, rendhagyóvá abban az értelemben, hogy lakossága nem egyértelműen mohamedán, hanem különösen a múltban zömében keresztény volt. A mo­hamedánizmust terjesztő török hódítások idején a hegyekbe szorult és magát elbarikádozó keresztény lakosság sikeresen ellenállt a támadásoknak, majd más történelmi idők bekövet­keztével lejött a hegyekből és uralkodó osztályként rendezke­dett be Libanonban. Ezek zö­mükben a maroniták. A legte­kintélyesebb felekezeti csoport. Libanon azonban felekezeti szempontból sokkal bonyolulabb képet mutat és ez azért lénye­ges, mert társadalmi rendszere irányításának meghatározó alapja a konfesszionalizmus, amely mindmáig merev, vissza­húzó erőként hat. Érdekesség és szemléltetés kedvéért megemlíthetjük, hogy a 655 ezer maronita katolikus mellett még 145 ezer görög ka­tolikus, 18 ezer örmény katoli­kus, 14 ezer szír katolikus, 10 ezer római katolikus, ötezer khaldeus katolikus van, akik mind a római pápa fennhatósá­ga alá tartoznak és csak szer­tartásaikban különböznek egy­mástól, a keresztényeket továb­bá 175 ezer görögkeleti, 110 ör­mény gregoriánus a 15 ezer szír görögkeleti, ezer khaldeus nesztoriánusi görögkeleti kép­viseli. A nem keresztény tábor 420 ezer szunnita, . 395 ezer síita és 120 ezer drúz moha­medánból áll. Tarka felekezeti kép, mely azt bizonyítja, hogy a történelem folyamán különfé­le politikai, vallási és kulturá­lis áramlatok találkoztak itt, amelyeknek egyik vetülete az itteni vallások liturgiái tarka­sága, ám a gyakorlati életben ennek sokkal komolyabb szere­pe van. Egy 1932. évi felmérés adatai alapján hivatalosan rög­zített, a keresztények javára szóló 6:5 képviseleti arány alapján törvény határozza meg, hogy az állam elnöke csak ma­ronita vallású lehet, a minisz­terelnök viszont szunnita mo­hamedán vallású (a síitákat és drúzok.it mohamedán szekták­ként. s nem felekezetekként kezelik 1. Ugyanígy a parlament elnöke siftn mohamedán, a mi- nis7tP’'p’nf5k-helyettes görögke­leti, a nnr’ament alelnöke gö­rög katolikus. Századunkban nevetséges az Ilyen megosztás, de ez a rideg valóság Libanon politikai életé­ben, melvre tragikusan hatott ki. 9 VÁLTOZÁSOK IDEJE A konfesszionalizmus nyo­masztó hatását már régóta ér­zi a libanoni társadalom. Ugyanis a belőle előnyt élvező maroniták elsősorban a jómódú és Párizs felé kacsingató, fran­cia kulturális befolyás alatt ál­ló osztályok kiváltságos ural­mát képviselték. A konfesszionalizmusra épü­lő erőviszonyok az idők folya­mán azonban megváltoztak, így az 1932. évi rendelkezés el­avult. A múltban elsősorban jobboldali kísérletek történtek az 1932-es arány megváltozta­tására, amikor Chamoun jobbol­dali beállítottságú elnök má­sodszor is jelöltetni akarta ma­gát és belviszály, polgárháború robbant ki, majd 12 évvel ez­előtt is amerikai tengerész- gyalogságot hívtak be a belvi- szály megakadályozására. A képviseleti arány idővel azért is elavult, mert a moha­medán lakosság szaporábbnak bizonyult, továbbá mintegy 150 ezer palesztinai menekült te­lepedett le Libanon déli részé­ben, zömében a mohamedánok számát szaporítva. Libanon bajai azonban csak látszólag kereskendők vallási kérdésekben. Elsősorban gazda­sági gyökerei vannak: a lakos­ság jómódú 5 százaléka a nem­zeti jövedelem felét élvezi, míg a másik felén a többi rétegnek kell osztozkodnia. Természetesen mohamedán vagyonosok is vannak, akik a maronita gazdagok nyugati be­állítottságával szemben éppen az arab mozgalmakhoz csatla­kozásukkal tüntetnek! Koránt­sem csak a haladó mozgalma­kat karolják fel. Kétségtelenül hatott ebben az irányban a pa- lesztinaiak jelenléte. Ennek vi­szont nemzetközi összefüggései vannak. O A PALESZTIN KÉRDÉS Izrael figyelme a dél-libanoni Fatah-föld kialakulása után rá­irányult Libanonra és a semle­ges arab ország szuverenitását megsértve repülő- és gerillatá­madásokat hajtanak végre el­lene. A keresztény jobboldal ebben ürügyet lát a palesztin ellenállási harcosok sürgetett felszámolására, mint az annak idején Jordániában történt, hol­ott tudvalevő, hogy az Arafat parancsnoksága alatt álló Pa­lesztina! Felszabadítási Front erői mindenkor megőrizték semlegességüket és sohasem avatkoztak Libanon belügyeibe. Libanonban pillanatnyilag a Gemayel fél falangista párt és a Chamo pun vezette Nemzeti Liberális Párt képviseli a ma-, ronita jobboldalt, vele szemben áll a grúz Kamal Dzsumblat Szocialista Progresszív Pártja, amelyet a kommunisták is tá­mogatnak, vele tartanak a síita imán, a nasszeristák, és a baath- ista csoportok fegyveres cso­portjai is. *• A kommunisták és velük együtt a haladó erők álláspont­ja az, hogy hatálytalanítani kell a felekezeti szemponto­kat követő képviseleti rend­szert, ennek alapján kell vá­lasztásokat tartani és mélyen- szántó reformokat végrehajtani a politikai és társadalmi élet­ben. Gazdasági téren a nem­zeti jövedelem igazságosabb el­osztását tűzik ki célul. Nehéz év vár Libanonra, mert rövidesen esedékes az el­nökválasztás s ezzel kapcsolat­ban a belviszály élesedése várható. A palesztin kérdéssel foglalkozó közel-keleti érte­kezlet küszöbén az izraeli re­akciós erők aktivizálódása és a háború veszélye sem zárható ki. Ezt a veszélyt felismerve kapcsolódott be a békeközvetí­tésbe a francia kormány, me­lyet a helyzsínen Couve de Murville volt külügyminiszter képvisel. Párizs számára per­sze nemcsak a béke fenntartá­sa, és egykori gyarmatán a belviszályok elsimítása a fon­tos, hanem a közel-keleti kér­dés békés rendezése mellett a francia befolyást is meg akar­ja őrizni. ENSZ-HATÁROZAT CIPRUS SZUVERENITÁSÁRÓL ÉS FÜGGETLENSÉGÉRŐL NÉHÁNY »kV m ■■0W5SOR BÁN New York — Az ENSZ-köz­gyűlés csütörtökön 117:1 arány­ban, 9 tartózkodással határoza­tot fogadott el a ciprusi kérdés ügyében. A hét ország (Algéria, Argentína, Guayana, India, Ju­goszlávia, Kenya és Mali) által előterjesztett és Törökország el­lenszavazatával elfogadott ja­vaslat megerősíti, hogy folytat­ni kell az ENSZ közgyűlés múlt évi, Ciprussal kapcsolatban ho­zott határozatának végrehajtá­sát célzó erőfeszítéseket. Ismé­telten felszólít minden államot, hogy tartsák tiszteletben a Cip­rusi Köztársaság szuverenitását, függetlenségét, területi integri­tását és el nem kötelezettségét, s tartózkodjanak az ezek el­len irányuló minden lépéstől. A határozat követeli, hogy haladéktulunul vonják ki a szi­get területéről az ott állomáso­zó összes külföldi katonai egy­séget. Az ENSZ közgyűlés az összes érdekelt felet felszólította, hogy sürgősen tegyék lehetővé a menekültek hazatérését. Fel­szólította a sziget két közössé­gének képviselőit, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár közre­működésével folytassák megbe­széléseiket. Felkérte a világ- szervezet főtitkárát, hogy a ha­tározat végrehajtásáról legké­sőbb 1976. március 31-ig szá­moljon be az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A határozatot a szavazástól tartózkodó Egyesült Államokat kivéve, a Biztonsági Tanács va­lamennyi állandó tagja megsza­vazta. — Az ENSZ közgyűlés Politi­kai Bizottságában több mint 100 állam képviselőinek részvételé­vel befejeződéséhez közeledik a leszerelés és a fegyverkezési hajsza korlátozása problémái­val kapcsolatos vita. Afganisztán képviselője tel­jes támogatásáról biztosította a Szovjetunió új kezdeményezé sét a tömegpusztító fegyverek újabb fajtái és rendszerei ki fejlesztésének és előállításának betiltásáról. Svédország képviselője hang súlyozta, hogy a folytatódó fegyverkezési hajsza sérti a né pék gazdasági és társadalmi fejlődésének érdekeit. Lesnyid Brezsnyev üzenete a békemozgalmak értekezletének résztvevőihez Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára üd­vözletét küldött a Béke-világta- nács nemzeti bizottságai lenin- grádi értekezlete résztvevőinek. Brezsnyev eredményes mun­kát kívánt a Béke-világtanács- nak, valamint a nemzeti béke­mozgalomnak és szervezetek­nek a széles demokratikus nép­tömegek mozgósításához a bé­kéért, függetlenségért, barátsá­gért és a népek közötti együtt­működésért folytatott küzdel­mükben. Brezsnyev üdvözletében hang­súlyozta: „Ezt a konferenciát olyan időszakban. tartják, amelyben az enyhülés útján biz­tató jelek mutatkoznak. Az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet sikeres eredmé­nyei növelik a békeszerető erők aktivitását, amely arra irá­nyul, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zött véglegesen megszilárdítsák a békés egymás mellett élés feltételeit, az enyhülési folya­mat a világ más területeire is átterjedjen, és haladást érjenek el a fegyverkezési verseny meg­szüntetése, a leszerelés terén“. „T örvényszerű, hogy éppen most, amikor a gyarmatosító és fajüldöző rendszerek utolsó pil lérei is összeomlanak, a népek további sikereket érnek el nem­zeti függetlenségük megvalósí­tásáért, valamint az érdekeik védelméért folytatott küzdel­mükben“. — húzta alá az SZKP KB főtitkára. A béke megszilárdításáért és a népek közötti barátság elmé­lyítéséért, a békeszerető erők együttműködéséért kifejtett te­vékenysége elsimeréséül, a né­pek barátsága szovjet érdem­renddel tüntették ki Romesh Chandrát, a Békevilágtanács főtitkárát, a szervezet fennál­lása 25. évfordulója alkalmá­ból. A világtanács létrehozásának kezdetétől Romesh Chandra ak­tív tevékenységet folytat. A szervezet főtitkáraként nagy szerepe volt a különböző fon­tos nemzetközi fórumok létre­hozásában. Romesh Chandrát korábban „Népek közötti béke erősítésé- séért“ nemzetközi Lenin-béke díjjal tüntették ki. LEONE olasz köztársasági el' nők, aki a Legfelsőbb Tanács vendégekéit a Szovjetunióban tartózkodik, tegnap megkezdte országjáró körútját, amelynek során a Lett Szovjet Szocialis­ta Köztársaság fővárosába ér­kezett. Innen Leningrádba, majd Grúziába utazik. SAIGONBAN folytatódott a Vietnam egyesítéséről tárgyaló bizottság munkája. Eigy tegnap kiadott közlemény szerint a résztvevők megállapodtak az ország egyesítésének alapél vei­ről. KISSINGER amerikai külügy- miniszter a szenátusban kije­lentette, hogy folytatódnak u diplomáciai erőfeszítések egy szíriai—izraeli csapatszétvá­lasztási egyezmény megkötésé­ről. KURT WALDHEIM ENSZ-főtit- kár elindult közel-keleti kőr­útjára, amelynek első állomása Damaszkusz. Innen Libanonba, Jordániába, Izraelbe és Egyip­tomba utazik. AZ AMERIKAI SAJTÓ bírálja a kormány politikáját, amely Helsinki szellemének megtaga­dásával akadályokat gördít az Egyesült Államokba beutazni kívánó chilei hazafiak útjába. KURT WALDHEIM, ENSZfő- titkár újabb jelentést tett köz­zé a Spanyol-Sahara kérdé­séről, amelyben nyomatékosan rámutat, hogy az érdekelt felek egyelőre homlokegyenesen el­lenkező álláspontot képviselnek a terület jövőjét illetően. ANGOLÁBAN ismét feszült helyzet alakult ki, miután nö­vekszik a külföldi imperialista erők beavatkozása a fiatal füg­getlen afrikai állam belügyei­be. RONALD REAGAN kalifor­niai kormányzó ellen, miután közölte, hogy pályázik az elnö­ki tisztségre, egy ismeretlen fiatal merényletet kísérelt meg. HIROHITO japán császár amerikai körútja során meg­koszorúzta az Ismeretlen Ka­tona sírját. A japán uralkodó rövidesen visszatér hazájába. A PEGINGBEN tartózkodó Sauvagnargues francia külügy­miniszter kijelentette: szeretné, ha a kínai—francia gazdasági kapcsolatokon kívül a politikai kapcsolatok elmélyítése is to­vább növekedne. NEGYEDSZÁZAD A BÉKE VÉDELMÉBEN |J uszonöt évvel ezelőtt, ** 1950. november 22-én a varsói második béke-világkong­resszus kétezer küldötte elha­tározta a Béke-világtanács élet­re hívását. E hatalmas szerve­zet, amely ma a világ 125 or­szágának békevédőit tömöríti soraiban, negyedszázados törté­nete folyamán számos esetben mozgósította a haladó erőket a béke, a szabadság és a demok­rácia védelmére, a fasizmus, az újgyarmatosítás és a háború ellen, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatására, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítése érdekében. A béke hívei II. világkong­resszusának közvetlen előzmé­nye a párizsi első béketanács­kozás volt. Mivel azonban a francia hatóságok megakadá­lyozták a küldöttek egy részé­nek a beutazását az országba, párhuzamos béke-kongresszust kellett tartani Prágában. A Bé- ke-világtanács megvalasztása meghatározó jelentőségű volt a nemzetközi béke mozgalom fej* lődósében. Már az 1951 február­jában megtartott berlini ülé­sen a Béke-világtanács felhí­vással fordult az öt nagyhata­lomhoz, kössenek egymás kö­zött olyan békeszerződést, amelyhez a többi állam is csat­lakozhatna. Hosszú út vezetett a Béke vi­lágtanács megalakításától a je­lenlegi összehasonlíthatatlanul szélesebb ós sokrétűbb béke­mozgalom kibontakozásáig. Az eltelt huszonöt év alatt mély* reható változások mentek vég­be a világban, a nemzetközi erő­viszonyokban, az 1950-es éveik hidegháborús, feszültségektől terhes légkörét a szocialista or­szágok következetes béketörek­vései érdeméből az enyhülés légköre váltotta fel. Az 1973 októberében Moszk­vában megtartott béke-világ­kongresszus már résztvevőinek számát és képviseletét tekintve a világ népei első közgyűlésé­nek nevét érdemelte ki, A moszkvai világkongresszu­son elfogadott akciópórogram teljes mértékben tükrözte és igazolta azt a tényt, hogy az emberiség fennmaradásáért és szabad jövőjéért folyó harc adja a békemozgalom tartal­mát, s hogy mindez elválaszt­hatatlan a békés egymás mel­lett élés elveinek érvényesíté­sétől. A békeszerető erők kö­vetelték az államok békés egy­más mellett élésének biztosítá­sát, függetlenül társadalmi rendszerünktől, kollektív biz­tonsági rendszerek létrehozását Európában és Ázsiában, a fegy­verkezési hajsza határozott megfékezését és a javaknak az ember érdekében való felhasz­nálását. Megfogalmazta a részt­vevők — a világ 143 országa 3300 küldöttjének azt az állás­pontját, hogy a politikai enyhü­lést a katonai enyülésnek kell követnie, s mivel b kettő szoro­san összefügg egymással: kiállt a hatékony leszerelési intézke­dések mellett is, és mozgalma­kat kezdeményezett azok eltéré­sére. A moszkvai bélke-világkong­resszus új távlatokat nyitott meg a békemozgalom számára. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres be­fejezése a nemzetközi békeerők győzelme is, hiszen a moszkvait világkongresszust követően pá­ratlan mértékben aktivizálód- taik ezek az erők. A békeerők törekvéseinek, elhatározásaik er edm ón y ességének mind em nél világosabb igazolása Helsinki volt, amely nemcsak kontinen­sünk viszonylatában, hanem vi­lágméretekben is segíti a né­peket összekötő szálak erősíté­sét, s így az egyetemes béke megőrzését és megszilárdítását, azt a célt amiért immár ne­gyedszázada küzdenek a világ haladó erői. Helsinki után most új, igen jelentős feladatok várnak a nemzetközi békemozgalomra. Mindenekelőtt az a feladat, hogy a kormányokat a nemzeti békemozgalmak az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten elhatározott elvek megvalósítására sürgessék, s a népek egységes akaratát állít­sák szembe a haladás útjában álló erőkkel. A békemozgaloin. nem kevésbé jelentős feladata most olyan nemzetközi légkör kialakításának az elősegítése, amelyben sikeresen megoldha­tóvá válik a világ egyik leg­égetőbb kérése, a fegyverkezés korlátozása, a Szovjetunió ál­tal javasolt leszerelési világ- értekezlet mielőbbi megtartása, hogy a politikai enyhülést ki­egészíts© a katonai enyhülés is. PROTICS JOLÁN Hétvégi hírmagyarázatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom