Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-22 / 276. szám, szombat

NAGY ÉRDEKLŐDÉST KELTETT A Krstiatármenti forgalom gazdagítja az áruválasztékot öt évvel ezelőtt született az a megállapodás, amely megfo­galmazta a szlovákiai Jednota fogyasztási' szövetkezet és a magyarországi általános fogyasztási szövetkezetek közti politi­kai és kereskedelmi együttműködés módját. Magyar részről dr. Molnár Frigyes, n -SZOVOSZ elnöke, a szlovák szövetkeze­tek nevében pedig dr. Pavel Tonháuter elnök írták alá a ter­vezetet. Azóta a két partner, a Győri Áfész és a bratislavai Jednota között rendszeressé vált a kapcsolat: az úgynevezett kisihatármenti forgalom érdeklődést keltett a terület vásárlói körében. Erről beszélgetőink Molnár Tibor elvtárssal, a Győri Áfész kereskedelmi főosztályvezetőjével. — Ez a kölcsönös előnyökkel Járó megállapodás évente kö­rülbelül tízmillió forint értékű áru cseréjét jelenti. Látványos megnyilvánulásai az évente egyszer Győrött, illetve Bratis­lavában rendezett nemzeti áru házi hetek; ez idő alatl kb. öt­hatmillió forint értékű áru talál vevőre. A többi az év más sza­kában gazdagítja üzleteinket. — Milyen árucikkek érkéz nek a győri boltokba a szom­szédból? — Elsősorban iparcikkekről van szó: ruházatról, cipőről. A gyermekcipők mellett kereset­tek az orkán anyagból készült gyermekkabátok, a teddy-bun- dák, a Tricota-gyár alsóneműi, az ágynemű, frottír törülköző. Népszerűek az üveg-, porcelán­áruk, a barkácskészletek és a kiskertek gondozásához szüksé­ges szerszámok. Szinte sláger­nek nevezhetjük az olajradiá­tort, amelyet kis lakásokba, hétvégi házakba vásárolnak á győriek és környékbeliek. Ide tartozik még, hogy szlovákiai partnerünk évek óta segít sör­ellátási gondjaink enyhítésében; évente hét-nyolcezer liter palac­kozott. illetve hordós sört ka­punk. — És milyen magyar árut küldenek cserébe? — Főként élelmiszert: hús­konzervet, zöldségkonzervet és tésztaféléket. Nagyon kereset­tek a magyar kozmetikai cik­kek. Ezenkívül szállítunk kötött árut, szőnyeget, függönyt, tef­lon edényeket, kuktát, kávéfő­zőt, háztartási kisgépeket. Egyébként mindkét szövetkezeti rendszernek van önálló külke reskedelmi vállalata: nálunk a Hungarocoop, Szlovákiában az Intercoop bonyolítja le az üz­letkötéseket. — Milyen területen van még együttműködés a két szövetke­zet között, és milyen politikai jelentőséget tulajdonítanak en­nek? — Maga az árucsere is poli­tikai jelentőségű, hiszen hoz­zásegít egymás országainak megismeréséhez, iparának, ke­reskedelmének megbecsülé­séhez, színesíti, gazdagítja a választékot, javítja a vásárló közérzetét. De szorosabb, di- rektebb politikai kapcsolataink is vannak. A két pártszervezet MUNKÁSÚJÍTÓK A Vörös Proletár Gyár terve­zői elkészítették egy programo­zott vezérlésű szerszámgép mo­delljét. Ettől lényegesen külön­bözik az a módosított változat, amelyet a látogatók a moszkvai népgazdasági kiállításon meg­tekinthetnek. A változtatásokat a munkásújítók eszközölték. A munkás felülbírálja a ter­vezőt? Igen, a Szovjetunióban megszokott jelenség, hogy a munkások milliói foglalkoznak műszaki alkotással. A mozgalom méreteire jel­lemző, hogy az utóbbi négy év­ben az ország népgazdaságá­ban több mint 14,6 millió újí­tást és találmányt alkalmaztak, ezzel mintegy 14,5 milliárd ru­belt takarítottak meg. Ebből az összegből 2 millió család szá mára lehet háromszobás laká­sokat építeni. A Vörös Proletár Gyár az újí­tási és feltalálói megtakarítá­sokból kétszer annyi lakást tu­dott építeni, mint azt az ötéves terv elején elgondolták. A gyár minden tizedik dolgozója tagja a Feltalálók- és Újítók Össz-szö- vetségi Társasága helyi szerve­zetének. Az utóbbi két évben 1800 újítást és korszerűsítési ja­vaslatot vezettek be a gyárban és ezzel mintegy félmillió ru­belt takarítottak meg. A terme­lékenystég növekedett és a gyár három és fél év alatt teljesítet­te ötéves tervét. Természetesen az újítók és a feltalálók pénz­beli elismerése sem maradt el. A termelékenység növekedése nem tette szükségessé a fizikai erőfeszítés növelését. A korsze­rűsítések nyomán a normákat csak fél év múlva rendezik, képviselői rendszeresen talál­koznak egymással, és kicserélik azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket a politikai munka sajá­tos szövetkezeti viszonyai kö­zepette szereztek. Hasonló ba­ráti szálak fűzik össze szak- szervezeteinket: az idén például vidám sportvetélkedőket rendez­tünk, amelyen alkalmilag szer­vezett, műkedvelő „sportbrigá- dok“ találkoztak egymással. Nagy hagyományai vannak a csereüdültetésnek. A Győri Áfész dolgozói közül már so­kan töltöttek kellemes napokat a kőmalmi hegyi üdülőben, mi pedig a Hévizén látjuk vendé­gül szlovákiai barátainkat. A két szövetkezet igazgatóságá­nak vezető munkatársainak po­litikai, kereskedelmi és egyéb szakmai tapasztalatcseréje szo­rosabbá. gördülékenyebbé teszi együttműködésünket. — Szerte ágazó és eleven kapcsolataink közül még egyet említek: a vendéglátó heteket. Osztatlan sikert aratott nálunk a szlovák ételbemutató, a,melyet stílsze­rűen szlovák népi zene és éne­kes műsora kísért. Ezt mi — hasonló siker melleit — halász­lével, paprikással és cigányze­nével viszonoztuk Bratislavá­ban. — Mi lesz a magyar—szlovák szövetkezeti együttmüködés leg­közelebbi eseménye? — November 24-től 29-ig tart­juk a bratislavai Budúcnosť áruházban a magyar áruk be­mutatóját. GÁRDONYI BÉLA amikor már világosan látható az új termelési eszköz hatása az emberre. Korunk munkása nemcsak ki­váló műszaki ötletek kigondo­lására, hanem azok vázlatok­ban, rajzokban és számítások­ban való megtestesítésére is ké­pes. Ehhez természetesen meg­felelő elméleti ismeretekre van szükség. A gyári szaktechni­kumból évente 60—70 techni­kusi diplomával rendelkező munkás kerül ki. Bonyolult szá­mítások esetén a gyári mérnö­kök, kutatóintézeti munkatár­sak sietnek az újító segítségére. Az újítás kivitelezési költségeit a gyár vállalja magára. Az újítás legfőbb kritériuma a munkakörülmények megjaví­tása. Bármennyire növelje a ter­melékenységet egy újítás, ha fokozza a munkás fizikai terme­lését, akkor elutasítják. Ugyan­akkor a követelményeknek megfelelő újítást és találmányt nem lehet „elfektetni“. Az újí­tó bejelentése alapján — amennyiben az előírt időn belül beadványa nem kap értékelést — a szakszervezet felülvizsgál­ja az ügyintézést és bevezetés­re kötelezheti a gyárvezetést. Elutasítás esetén a vitás kérdé­sekben a technikai tanács dönt, amely több esetben is a mun­kásújítók javára ítélt a gyári tervezőirodával szemben. A termelési tanácskozásokon a munkások — képzettségük és hatalmas tapasztalataik birtoká­ban — egyenrangú partnere a műszakiaknak a technikai kér­désekben. ANATOLIJ TORCSINSZKIJ, az APN tudósítója Év végi hajrá Az év utolsó három hónapja rendszeresen nagy feladat elé ál­lítja a vasutasokat, főleg most, amikor ez az 5. ötéves tervidőszak utolsó hónapja is. Az év végéig terven felül a vasutasaiknak mé.g 15 800 000 tonna árut kell elszál­lítaniuk. Terven íeliil a rendelte­tési helyére kell juttatniuk tBO 000 tonna kukoricát, 85 000 tonna ré­paszeletet, és 16 OHO tonna gabo nát. A vasút igyekszik biztosítani a folyamatos szállítást. Ezért is kor­látozták 30 személyvonat közleke­dését, hogy ezzel is lehetővé te­gyék a teherszállítás meggyorsítá­sát. Ennek ellenére mégsem tud­nak minden üzem kívánságának kellő időben eleget tenni. A vasút a túlterhelés ellenére eddig teljesítette a teherszállítás ütemtervét. Továbbra is mindent megtesz, hüigy a szállítók igényeit kielégíts®. Ám a szállítóknak kö­telességük ezt elősegíteni. Meg kell gyorsítani a vagonok körfor­gását és teljes egészében kihasz­nálni a rakteriiletet. A szeptem­beri ellenőrzés ugyanis kimutatta, hogy 100 mázsánként 20 kilóval kisebb volt a vagonok megterhe­lése az előirányzottnál. S még va­lamit. Az év vége felé igen sok teherszállítmány irányul külföldre. Az említett hónapban a határállo­másokon 1800 vagon vesztegelt azért, mivel tartalmuk nem elő- írásszerííen volt berakva, s így a szomszédos államok vasutasai eze­ket jogosan nem vették át. Ezt az Szemek nem engedhetik meg ma­guknak ós az év végi hajrá Ide­jében is arra kell törekedniük, hnigy minden téren kifogástalan munkát végezzenek. —nj— .. 'r* ‘ív.. 1 : -:.'y-|y Bel po I i ti kaik om meri tár BECSÜLETESEN, KULTURÁLTAN Ellenőrző szerveink — valamennyi szinten — egyre fo­kozottabb figyelmet fordítanak az eladás becsületességére. Tény ugyanis, hogy a kiskereskedelmi hálózat viszonylag gyors ütemű fejlődésével párhuzamosan növekszenek a vásárlóközönség igényei mind az eladás kultúrájával, mind pedig h becsületességével kapcsolatosan. Ugyanakkor alig­ha vonható kétségbe, hogy a vásárló megkárosítása az esetek túlnyomó többségében az ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. A problémakör megközelítése magától érthetően több szempontból is elképzelhető. Az állami és vállalati ellenőr­ző szervek hatásköre a felvetődő problémák mindegyikére Wíterjed. A népi ellenőrző szervek, a népi ellenőrök viszont konkrétan a vásárló védelmét helyezik érdeklődésük hom­lokterébe. Tevékenységük a kiskereskedelmi hálózat vi­szonylatában elsősorban az eladás kultúrájára, becsületes­ségére, a minőségi normák betartására irányul. Nem titok, hogy az eladás becsületességével összefüg­gésben több vonatkozásban is komoly fogyatékosságokat tapasztalhatunk. így például az árdrágítás — bár csökkenő irányzatú — még mindig burjánzik, száz koronára átlago­san meghaladja a négy koronát. Ez az arány lényegesen magasabb a zöldség- és húsboltokban! __Az éremnek ter­mészetesen egy másik oldala is létezik. Előfordul, hogy a vásárló, bár jól tudja: megkárosították, „néhány fillérért“ nem akar, esetleg restell vitatkozni, perpatvart csapni. Talán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy az ilyen alap­állás elfogadhatatlan, nem egyeztethető a szocialista típusú ember magatartásával. A vásárlóközönségnek éppen ebben a vonatkozásban szükséges mind hatékonyabban támogat­nia az ellenőrző szerveket, esetenként felhívni figyelmü­ket a tapasztalt fogyatékosságokra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az árdrágítás rendszerint tudatos, nem tájékozatlan­ságból ered, az elárusító „saját zsebére dolgozik“, a szo­cialista tulajdon rovására nyerészkedik. Ne m kevésbé fontos momentum az eladás kulturáltsága sem. A népi ellenőrök számos esetben mutatnak rá a hi­giéniai előírások elhanyagolására. Szép számban akadnak még elárusítók, akik úgy vélik: külön szívességet tesznek, ha a vevőt gyorsan, pontosan és udvariasan szolgálják ki, tájékoztatást adnak az árú minőségével, tulaidonságaival kapcsolatosan. Az utóbbi időben nem véletlenül került előtérbe a boltok nyitvatartási idejének a kérdése. Dolgozóink, főként a dol­gozó nők számára bolthálózatunknak lehetővé kell tennie, hogy egyrészt a kora reggeli órákban, másrészt a munka­idő letelte után végezhessék el szükséges bevásárlásaikat. Ebben a tekintetben egész sor pozitív kezdeményezésnek lehetünk tanúi — a bevásárlási központok jelentős része módosította nyitvatartási idejét a dolgozók igényeinek megfelelően. Ez a probléma természetesen nem csupán az ellenőrzéssel megbízott szervek, hanem az illetékes nem­zeti bizottságok hatáskörébe is tartozik. Elmondhatjuk tehát, hogy kiskereskedelmi hálózatunk fejlődésével egyidejűleg ellenőrző szerveink sikerrel veszik fel a harcot a káros, negatív előjelű kísérőjelenségekkel. Ám nem csupán az ellenőrző szervek tevékenységétől függ, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölésének az üteme fel­gyorsuljon. A vásárlóközönség hatékony segítséget nyújt­hat mind a szocialista kiskereskedelemnek, mind az ellen­őrző szerveknek. A kispolgárra jellemző „szégyenlősdinek“ nem szabad befolyásolnia magatartásunkat. Tagadhatatlan, hogy a felmerülő fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésé­nek egyedül járható útja a társadalmi ellenőrzés elmélyí­tése. Nem feledkezhetünk meg azonban egy további rend­kívül fontos tényezőről sem. Arról a valóban pozitív törek­vésről, amelyet a kereskedelmi dolgozók szocialista mun- kaversenye, a boltjainkban, áruházainkban működő szocia­lista brigádok tevékenysége fémjelez. BALOGH P. IMRE Emelik a kiképzés színvonalát A Komensk^ Egyetem katonai tanszékén széles mozgalom bon­takozott ki a „Példás diák“ és a „Példás szakasz“ cím meg­szerzéséért. A tanszék hallgatói­nak több mint 50 százaléka be­kapcsolódott a „Példás diák“ jelvény megszerzéséért indított versenybe. A „Példás szakasz“ cím megszerzéséért az egységek 40 százaléka versenyez. A pedagógusok és az oktatók csoportja VI. Vojtech tiszt veze­tésével felajánlást tett új tema­Lubomír Sakmar munkacsoport­jának felhívására az elsők kö­zött válaszolt Vladislav Veg- richt vezetésével a karvinái Má­jus 1. Bányaüzem ifjúsági szo­cialista munkabrigádja is. Az ez évi folyosóhajtási tervet a fia­talok már szeptemberben telje­sítették. A XV. kongresszus tisz­teletére ígéretet tettek, hogy az év végéig további 654 méter hosszú folyosót vájnak. Ígéretet tettek továbbá, hogy a hatodik tervidőszak első évében az ál­taluk vájt bányafolyosó hossza 2000 ni lesz. Vegricht brigádja IS hét alatt napi teljesítményét 15 százalékkal növeli, és egy méter folyosó hajtásánál 15 szá­zalékos költségmegtakarítást ér el. Felvételünkön Vladislav Veg­richt (jobb oldalon), az ifjúsá­gi szocialista munkabrigád ve­zetője, a bányába való leszál­lás előtt a délutáni műszak tag­jaival tanácskozik. (Felvétel ŰSTK — v. Svoröí)«| tikus tervek kidolgozására, amelyekkel emelni fogják a diákok oktatásának és kiképzé­sének a színvonalát. A motoros járművek vezetői Ján Grígelyi vezetésével a CSKP XV. kongresszusának tiszteleté­re bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A szocialista brigád címet akarják megsze­rezni. Az említett felajánlásokon kí­vül a tanszék dolgozói és a diá­kok egész sor további érté­kes kötelezettségvállalást tet­tek, amelyek az oktatás és a kiképzés színvonalának emelé­sét, az anyagokkal és az üzem­anyagokkal való takarékosko­dást vagy a környezet szebbé tételét célozták. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére kibontakozott fel­ajánlási mozgalom élén a CSKP, a SZISZ és a szakszervezeti bi­zottság áll. Aktivitásuk példa a tanszék többi dolgozója és diák­ja számára is. Hisszük, hogy felajánlásaikat mindannyian be­csülettel teljesítik, úgy, ahogy a felszabadulás 30. évforduló­jának a tiszteletére tett kötele­zettségvállalásaikat is teljesítet­ték. A kötelezettségvállalás tel­jesítése, a Komensk? Egyetem katonai tanszékén hozzájárul a hallgatók kiképzési színvonalá­nak emeléséhez. így aztán tényleges katonai szolgálatuk idején még jobb teljesítményt tudnak majd nyújtani a néphad­seregünkben a parancsnoki tisztségekben. GOTTLIEBER FERENC őrnagy 1975. XI. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom