Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-22 / 276. szám, szombat
NAGY ÉRDEKLŐDÉST KELTETT A Krstiatármenti forgalom gazdagítja az áruválasztékot öt évvel ezelőtt született az a megállapodás, amely megfogalmazta a szlovákiai Jednota fogyasztási' szövetkezet és a magyarországi általános fogyasztási szövetkezetek közti politikai és kereskedelmi együttműködés módját. Magyar részről dr. Molnár Frigyes, n -SZOVOSZ elnöke, a szlovák szövetkezetek nevében pedig dr. Pavel Tonháuter elnök írták alá a tervezetet. Azóta a két partner, a Győri Áfész és a bratislavai Jednota között rendszeressé vált a kapcsolat: az úgynevezett kisihatármenti forgalom érdeklődést keltett a terület vásárlói körében. Erről beszélgetőink Molnár Tibor elvtárssal, a Győri Áfész kereskedelmi főosztályvezetőjével. — Ez a kölcsönös előnyökkel Járó megállapodás évente körülbelül tízmillió forint értékű áru cseréjét jelenti. Látványos megnyilvánulásai az évente egyszer Győrött, illetve Bratislavában rendezett nemzeti áru házi hetek; ez idő alatl kb. öthatmillió forint értékű áru talál vevőre. A többi az év más szakában gazdagítja üzleteinket. — Milyen árucikkek érkéz nek a győri boltokba a szomszédból? — Elsősorban iparcikkekről van szó: ruházatról, cipőről. A gyermekcipők mellett keresettek az orkán anyagból készült gyermekkabátok, a teddy-bun- dák, a Tricota-gyár alsóneműi, az ágynemű, frottír törülköző. Népszerűek az üveg-, porcelánáruk, a barkácskészletek és a kiskertek gondozásához szükséges szerszámok. Szinte slágernek nevezhetjük az olajradiátort, amelyet kis lakásokba, hétvégi házakba vásárolnak á győriek és környékbeliek. Ide tartozik még, hogy szlovákiai partnerünk évek óta segít sörellátási gondjaink enyhítésében; évente hét-nyolcezer liter palackozott. illetve hordós sört kapunk. — És milyen magyar árut küldenek cserébe? — Főként élelmiszert: húskonzervet, zöldségkonzervet és tésztaféléket. Nagyon keresettek a magyar kozmetikai cikkek. Ezenkívül szállítunk kötött árut, szőnyeget, függönyt, teflon edényeket, kuktát, kávéfőzőt, háztartási kisgépeket. Egyébként mindkét szövetkezeti rendszernek van önálló külke reskedelmi vállalata: nálunk a Hungarocoop, Szlovákiában az Intercoop bonyolítja le az üzletkötéseket. — Milyen területen van még együttműködés a két szövetkezet között, és milyen politikai jelentőséget tulajdonítanak ennek? — Maga az árucsere is politikai jelentőségű, hiszen hozzásegít egymás országainak megismeréséhez, iparának, kereskedelmének megbecsüléséhez, színesíti, gazdagítja a választékot, javítja a vásárló közérzetét. De szorosabb, di- rektebb politikai kapcsolataink is vannak. A két pártszervezet MUNKÁSÚJÍTÓK A Vörös Proletár Gyár tervezői elkészítették egy programozott vezérlésű szerszámgép modelljét. Ettől lényegesen különbözik az a módosított változat, amelyet a látogatók a moszkvai népgazdasági kiállításon megtekinthetnek. A változtatásokat a munkásújítók eszközölték. A munkás felülbírálja a tervezőt? Igen, a Szovjetunióban megszokott jelenség, hogy a munkások milliói foglalkoznak műszaki alkotással. A mozgalom méreteire jellemző, hogy az utóbbi négy évben az ország népgazdaságában több mint 14,6 millió újítást és találmányt alkalmaztak, ezzel mintegy 14,5 milliárd rubelt takarítottak meg. Ebből az összegből 2 millió család szá mára lehet háromszobás lakásokat építeni. A Vörös Proletár Gyár az újítási és feltalálói megtakarításokból kétszer annyi lakást tudott építeni, mint azt az ötéves terv elején elgondolták. A gyár minden tizedik dolgozója tagja a Feltalálók- és Újítók Össz-szö- vetségi Társasága helyi szervezetének. Az utóbbi két évben 1800 újítást és korszerűsítési javaslatot vezettek be a gyárban és ezzel mintegy félmillió rubelt takarítottak meg. A termelékenystég növekedett és a gyár három és fél év alatt teljesítette ötéves tervét. Természetesen az újítók és a feltalálók pénzbeli elismerése sem maradt el. A termelékenység növekedése nem tette szükségessé a fizikai erőfeszítés növelését. A korszerűsítések nyomán a normákat csak fél év múlva rendezik, képviselői rendszeresen találkoznak egymással, és kicserélik azokat a tapasztalatokat, amelyeket a politikai munka sajátos szövetkezeti viszonyai közepette szereztek. Hasonló baráti szálak fűzik össze szak- szervezeteinket: az idén például vidám sportvetélkedőket rendeztünk, amelyen alkalmilag szervezett, műkedvelő „sportbrigá- dok“ találkoztak egymással. Nagy hagyományai vannak a csereüdültetésnek. A Győri Áfész dolgozói közül már sokan töltöttek kellemes napokat a kőmalmi hegyi üdülőben, mi pedig a Hévizén látjuk vendégül szlovákiai barátainkat. A két szövetkezet igazgatóságának vezető munkatársainak politikai, kereskedelmi és egyéb szakmai tapasztalatcseréje szorosabbá. gördülékenyebbé teszi együttműködésünket. — Szerte ágazó és eleven kapcsolataink közül még egyet említek: a vendéglátó heteket. Osztatlan sikert aratott nálunk a szlovák ételbemutató, a,melyet stílszerűen szlovák népi zene és énekes műsora kísért. Ezt mi — hasonló siker melleit — halászlével, paprikással és cigányzenével viszonoztuk Bratislavában. — Mi lesz a magyar—szlovák szövetkezeti együttmüködés legközelebbi eseménye? — November 24-től 29-ig tartjuk a bratislavai Budúcnosť áruházban a magyar áruk bemutatóját. GÁRDONYI BÉLA amikor már világosan látható az új termelési eszköz hatása az emberre. Korunk munkása nemcsak kiváló műszaki ötletek kigondolására, hanem azok vázlatokban, rajzokban és számításokban való megtestesítésére is képes. Ehhez természetesen megfelelő elméleti ismeretekre van szükség. A gyári szaktechnikumból évente 60—70 technikusi diplomával rendelkező munkás kerül ki. Bonyolult számítások esetén a gyári mérnökök, kutatóintézeti munkatársak sietnek az újító segítségére. Az újítás kivitelezési költségeit a gyár vállalja magára. Az újítás legfőbb kritériuma a munkakörülmények megjavítása. Bármennyire növelje a termelékenységet egy újítás, ha fokozza a munkás fizikai termelését, akkor elutasítják. Ugyanakkor a követelményeknek megfelelő újítást és találmányt nem lehet „elfektetni“. Az újító bejelentése alapján — amennyiben az előírt időn belül beadványa nem kap értékelést — a szakszervezet felülvizsgálja az ügyintézést és bevezetésre kötelezheti a gyárvezetést. Elutasítás esetén a vitás kérdésekben a technikai tanács dönt, amely több esetben is a munkásújítók javára ítélt a gyári tervezőirodával szemben. A termelési tanácskozásokon a munkások — képzettségük és hatalmas tapasztalataik birtokában — egyenrangú partnere a műszakiaknak a technikai kérdésekben. ANATOLIJ TORCSINSZKIJ, az APN tudósítója Év végi hajrá Az év utolsó három hónapja rendszeresen nagy feladat elé állítja a vasutasokat, főleg most, amikor ez az 5. ötéves tervidőszak utolsó hónapja is. Az év végéig terven felül a vasutasaiknak mé.g 15 800 000 tonna árut kell elszállítaniuk. Terven íeliil a rendeltetési helyére kell juttatniuk tBO 000 tonna kukoricát, 85 000 tonna répaszeletet, és 16 OHO tonna gabo nát. A vasút igyekszik biztosítani a folyamatos szállítást. Ezért is korlátozták 30 személyvonat közlekedését, hogy ezzel is lehetővé tegyék a teherszállítás meggyorsítását. Ennek ellenére mégsem tudnak minden üzem kívánságának kellő időben eleget tenni. A vasút a túlterhelés ellenére eddig teljesítette a teherszállítás ütemtervét. Továbbra is mindent megtesz, hüigy a szállítók igényeit kielégíts®. Ám a szállítóknak kötelességük ezt elősegíteni. Meg kell gyorsítani a vagonok körforgását és teljes egészében kihasználni a rakteriiletet. A szeptemberi ellenőrzés ugyanis kimutatta, hogy 100 mázsánként 20 kilóval kisebb volt a vagonok megterhelése az előirányzottnál. S még valamit. Az év vége felé igen sok teherszállítmány irányul külföldre. Az említett hónapban a határállomásokon 1800 vagon vesztegelt azért, mivel tartalmuk nem elő- írásszerííen volt berakva, s így a szomszédos államok vasutasai ezeket jogosan nem vették át. Ezt az Szemek nem engedhetik meg maguknak ós az év végi hajrá Idejében is arra kell törekedniük, hnigy minden téren kifogástalan munkát végezzenek. —nj— .. 'r* ‘ív.. 1 : -:.'y-|y Bel po I i ti kaik om meri tár BECSÜLETESEN, KULTURÁLTAN Ellenőrző szerveink — valamennyi szinten — egyre fokozottabb figyelmet fordítanak az eladás becsületességére. Tény ugyanis, hogy a kiskereskedelmi hálózat viszonylag gyors ütemű fejlődésével párhuzamosan növekszenek a vásárlóközönség igényei mind az eladás kultúrájával, mind pedig h becsületességével kapcsolatosan. Ugyanakkor aligha vonható kétségbe, hogy a vásárló megkárosítása az esetek túlnyomó többségében az ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. A problémakör megközelítése magától érthetően több szempontból is elképzelhető. Az állami és vállalati ellenőrző szervek hatásköre a felvetődő problémák mindegyikére Wíterjed. A népi ellenőrző szervek, a népi ellenőrök viszont konkrétan a vásárló védelmét helyezik érdeklődésük homlokterébe. Tevékenységük a kiskereskedelmi hálózat viszonylatában elsősorban az eladás kultúrájára, becsületességére, a minőségi normák betartására irányul. Nem titok, hogy az eladás becsületességével összefüggésben több vonatkozásban is komoly fogyatékosságokat tapasztalhatunk. így például az árdrágítás — bár csökkenő irányzatú — még mindig burjánzik, száz koronára átlagosan meghaladja a négy koronát. Ez az arány lényegesen magasabb a zöldség- és húsboltokban! __Az éremnek természetesen egy másik oldala is létezik. Előfordul, hogy a vásárló, bár jól tudja: megkárosították, „néhány fillérért“ nem akar, esetleg restell vitatkozni, perpatvart csapni. Talán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy az ilyen alapállás elfogadhatatlan, nem egyeztethető a szocialista típusú ember magatartásával. A vásárlóközönségnek éppen ebben a vonatkozásban szükséges mind hatékonyabban támogatnia az ellenőrző szerveket, esetenként felhívni figyelmüket a tapasztalt fogyatékosságokra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az árdrágítás rendszerint tudatos, nem tájékozatlanságból ered, az elárusító „saját zsebére dolgozik“, a szocialista tulajdon rovására nyerészkedik. Ne m kevésbé fontos momentum az eladás kulturáltsága sem. A népi ellenőrök számos esetben mutatnak rá a higiéniai előírások elhanyagolására. Szép számban akadnak még elárusítók, akik úgy vélik: külön szívességet tesznek, ha a vevőt gyorsan, pontosan és udvariasan szolgálják ki, tájékoztatást adnak az árú minőségével, tulaidonságaival kapcsolatosan. Az utóbbi időben nem véletlenül került előtérbe a boltok nyitvatartási idejének a kérdése. Dolgozóink, főként a dolgozó nők számára bolthálózatunknak lehetővé kell tennie, hogy egyrészt a kora reggeli órákban, másrészt a munkaidő letelte után végezhessék el szükséges bevásárlásaikat. Ebben a tekintetben egész sor pozitív kezdeményezésnek lehetünk tanúi — a bevásárlási központok jelentős része módosította nyitvatartási idejét a dolgozók igényeinek megfelelően. Ez a probléma természetesen nem csupán az ellenőrzéssel megbízott szervek, hanem az illetékes nemzeti bizottságok hatáskörébe is tartozik. Elmondhatjuk tehát, hogy kiskereskedelmi hálózatunk fejlődésével egyidejűleg ellenőrző szerveink sikerrel veszik fel a harcot a káros, negatív előjelű kísérőjelenségekkel. Ám nem csupán az ellenőrző szervek tevékenységétől függ, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölésének az üteme felgyorsuljon. A vásárlóközönség hatékony segítséget nyújthat mind a szocialista kiskereskedelemnek, mind az ellenőrző szerveknek. A kispolgárra jellemző „szégyenlősdinek“ nem szabad befolyásolnia magatartásunkat. Tagadhatatlan, hogy a felmerülő fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésének egyedül járható útja a társadalmi ellenőrzés elmélyítése. Nem feledkezhetünk meg azonban egy további rendkívül fontos tényezőről sem. Arról a valóban pozitív törekvésről, amelyet a kereskedelmi dolgozók szocialista mun- kaversenye, a boltjainkban, áruházainkban működő szocialista brigádok tevékenysége fémjelez. BALOGH P. IMRE Emelik a kiképzés színvonalát A Komensk^ Egyetem katonai tanszékén széles mozgalom bontakozott ki a „Példás diák“ és a „Példás szakasz“ cím megszerzéséért. A tanszék hallgatóinak több mint 50 százaléka bekapcsolódott a „Példás diák“ jelvény megszerzéséért indított versenybe. A „Példás szakasz“ cím megszerzéséért az egységek 40 százaléka versenyez. A pedagógusok és az oktatók csoportja VI. Vojtech tiszt vezetésével felajánlást tett új temaLubomír Sakmar munkacsoportjának felhívására az elsők között válaszolt Vladislav Veg- richt vezetésével a karvinái Május 1. Bányaüzem ifjúsági szocialista munkabrigádja is. Az ez évi folyosóhajtási tervet a fiatalok már szeptemberben teljesítették. A XV. kongresszus tiszteletére ígéretet tettek, hogy az év végéig további 654 méter hosszú folyosót vájnak. Ígéretet tettek továbbá, hogy a hatodik tervidőszak első évében az általuk vájt bányafolyosó hossza 2000 ni lesz. Vegricht brigádja IS hét alatt napi teljesítményét 15 százalékkal növeli, és egy méter folyosó hajtásánál 15 százalékos költségmegtakarítást ér el. Felvételünkön Vladislav Vegricht (jobb oldalon), az ifjúsági szocialista munkabrigád vezetője, a bányába való leszállás előtt a délutáni műszak tagjaival tanácskozik. (Felvétel ŰSTK — v. Svoröí)«| tikus tervek kidolgozására, amelyekkel emelni fogják a diákok oktatásának és kiképzésének a színvonalát. A motoros járművek vezetői Ján Grígelyi vezetésével a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A szocialista brigád címet akarják megszerezni. Az említett felajánlásokon kívül a tanszék dolgozói és a diákok egész sor további értékes kötelezettségvállalást tettek, amelyek az oktatás és a kiképzés színvonalának emelését, az anyagokkal és az üzemanyagokkal való takarékoskodást vagy a környezet szebbé tételét célozták. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére kibontakozott felajánlási mozgalom élén a CSKP, a SZISZ és a szakszervezeti bizottság áll. Aktivitásuk példa a tanszék többi dolgozója és diákja számára is. Hisszük, hogy felajánlásaikat mindannyian becsülettel teljesítik, úgy, ahogy a felszabadulás 30. évfordulójának a tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat is teljesítették. A kötelezettségvállalás teljesítése, a Komensk? Egyetem katonai tanszékén hozzájárul a hallgatók kiképzési színvonalának emeléséhez. így aztán tényleges katonai szolgálatuk idején még jobb teljesítményt tudnak majd nyújtani a néphadseregünkben a parancsnoki tisztségekben. GOTTLIEBER FERENC őrnagy 1975. XI. 22.
