Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-18 / 272. szám, kedd

Tíz színben gyártanak nyomásos kelméket a hazái és a külföldi piac számára egyaránt a ruiomberoki Lenin Pamutipari Üzem dolgozói. Nemrégen áttértek a filmnyomásos gyártásra. A közeljövőben a gyárban S új gépsort szerelnek fel. Felvételün­kön Marian Habánek (bal oldalon) és Július BlaSko, a Ferrara hétszínű női kendő nyomása előtti színbeállítást ellenőrzik. (Felvétel: V. GabCo — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK­MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Göinöri mankó jeligére: Mint anyagilag felelős dolgozót a bíróság Önt a leltárhiány (mankó) meg fizetésére köte­lezte. Azóta hosszabb idő telt el és a megítélt összeget még nőm kérték. Kérdi, mikor évül el ez a követelés? A munkatörvénykönyv 176. és következő paragrafusai sze­rint az írásbeli szerződésben vállalt felelősség a leltárhiány keletkezéséért fokozott felelős­séget jelent. Ez alól a felelős­ség alól csak abban az eset­ben mentesül a dolgozó, ha bizonyítani tudja, hogy a hiány részben, vagy egészben az ő felróható vétkessége nél­kül keletkezett. Ezt a körül­ményt az érintett dolgozó kö­teles bizonyítani még akkor is, ha semmiféle szándékos­ságról nincs szó. A munkatör­vénykönyv 264. §-<a értelmében a jogerős döntéssel vagy egyezséggel megítélt követe­lés az esedékességtől számított 10 éven belül évül el. Csak 10 év eltelte után hivatkozhat­na az esetleges végrehajtási végzés ellen az elévülésre. Ha a jogosult vállalat 10 éven be­iül beadja a végrehajtási ké­relmet, az az idő, amely alatt a végrehajtás folyik, nem szá­mítódik bele az említett 10 éves elévülés idejébe. Ha a megítélt követelést időben nem fizeti meg, a megítélt követe­lésen kívül még 3 százalékos késedelmi kamatot és a vég­rehajtási költségeket is köte­les lesz majd megfizetni. Ezt megelőzheti, ha önként, írás­ban megállapodik a vállalat követelésének elfogadható részletekben való kamatmentes megfizetésében (fizetéséből va­ló levonásokkal). Cs. K.: A „Platové pomery Uöitelft a vychovávatehi“ (Vajdlech —Susta, Práce, 1969, 109. old.) c. könyv a szülési szabadság és meghosszabbított szülési szabadság beszámítását illetően a teljes beszámítható- ságról ír a fizetési hirdetmény V. cikkelyében, ha ezek me­rítése a munkaviszony idejére esik. Az említett törvényma- gy; ázat 111. oldalán írattak szerint nem lehet azonban be­számítani a meghosszabbított szülési szabadság idejét (amely alatt ön gyermekgondozási se­gélyt kapott a főiskolától), ha az nem esik a muukaviszony idejére. Ezek szerint a mun­kaadó szervezet álláspontja egyezik az említett törvény­magyarázattal. Sch. J.: Feltehető, hogy több mint 15 beszámítható éve van mint öregségi nyugdíjasnak, tehát az 5 havi várakozási idő és a 75 napnak a naptári év­ben való ledolgozása feltéte­leinek teljesítése esetéljen, rendes munkaviszonyban, akár rövid ideig tartó munkavi­szonyról is van szó, a ledol­gozott 10 hónap alapján az évi szabadsága 10/12 részére, illet­ve annak kifizetésére lenne igénye. Mivel azonban Ön a „Z“ akció keretében dolgozott, lehetséges, hegy munkaviszo­nyát minit idény munkavi­szonyt minősítették. Ebben az esetben minden 25 munkanap után az Önt egyébként megil­lető évi 20 munkanapi (4 he­ti) szabadság 1/12 része illeti meg. Ezen kiszámítási mód alapján mintegy egynegyeddel rövidebb szabadság-kifizetésre volna igénye, tehát olyan mértékben, amint azt önnek kifizették. H. B. G.: Az útiköltségek megfizetésére új munkahelyü­kön egy év idejére akkor van perelhető igényük, ha ebben a feltételben kötelezően meg­egyeztek. Igenlő esetben köve­telésüket az esedékességtől számított egy éven belül pe­relhetnék. Ha vállalatukban már megalakult az 1975/42 sz. rendelet szerinti döntőbírásko­dási szerv, akkor itt kellene írásbeli indítvánnyal kérni követelésük megítélését. Ma nem döntenének 30 napon be­lül, kérhetik az íratok áttéte­lét a járásbírósághoz. A döntő­bíráskodási szerv döntése el­len annak kézbesítésétől szá­mított 15 napon belül lehet ki­fogásokat (námietky) bejelen­teni. Ezek alapján a bíróság az ügyet újból tárgyalná. M. Gy.: Mivel ön efsz-tag, önre az efsz munkarendje és prémiumszabájyzata vonatko­zik. Ha alkalmazási munkavi­szonyról volna szó, az este 6 órától a reggel 6 óráig tartó műszak után megilletné az éj­jeli munkáért járó pótlék, te­kintet nélkül arra, hogy mi­lyen műszakban dolgozott közvetlenül előtte. A LAKÁSSZÖVETKEZETI SZERVEKRŐL S. P.: A lakóknak a lakás- szövetkezettel kapcsolatos jo­gait és kötelességeit a szövet­kezetek mintaalapszabályzata alapján kidolgozoitt saját alapszabályok tartalmazzák. Az új mintaalapszabályokat a Lakásépítő Szövetkezetek Szlo­vákiai Szövetsége fogadta el és az SZSZK kormánya 1975. április 16-án hagyta jóvá. Az Önök szövetkezete is nagyobb, több önigazgatási egységre oszlik (samospráva). A házbi­zalmi, vagy a házbizottság lé­nyegében a helyi nemzeti bi­zottság szerve, de egyben ösz- szeköt* kapocs is az önigaz­gatási egység felé. Minden ön- igazgatási egység főszerve a taggyűlés, amelyet annak vá­lasztmánya a szükség szerint, de legalább évente kétszer tartozik összehívni (lásd az tíj iEíntalapszabályok 74. és 75. cikkelyét). Az önigazgatá­si egység taggyűlését akkor is össze kell hívni, ha azt a ta­goknak legalább egyharmada kéri. Az Önök levelében említett kérdések mind olyanok, ame­lyeket az önigazgatási egység taggyűlése és 3—7 tagú vá­lasztmánya jogosult intézni, illetve tolmácsolni a szövet­kezet elöljáróságának, esetleg a küldöttek gyűlésének. Az új . mintaalapsaabályok alapján rövid időn belül min­denütt sor kerül majd az új, saját alapszabályok megtárgya­láséra és elfogadására. Ha ezek még nem lennének hoz­záférhetők, a napokban meg­jelent a „Hospodárenie s byt­mi a ich užívanie“ c. könyvben is megtalálhatók (Dr. Fíger, OBZOR, Bratislava, 1975, 294. és kővt oldalak). Dr, F. J. A BIOSZFÉRA VÉDELMÉBEN „Vegyész vagyok, tehát érthetően nagy figye­lemmel olvasom mindazt, amit az újságok a víz- és levegősszennyezés elleni védekezésről írnak, s meg kell mondanom, hogy az egész kérdés-. felvetést tévesnek tartom“ — ez a gondolat ve­zeti be azt az érdekes, tanulságos nyilatkoza­tot, amelyet Igor Petrjanov Lenin-díjas profesz- szor, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja adott a minap a szovjet APN hírügynökség mun­katársának. „Valamennyi újságban a szennyezé­sek eltávolításáról, tisztításról olvasunk. Mit je­lent ez tulajdonképpen? Azt, hogy lényegében valamennyi gyárban egy második gyárat is létre kell hozni: a tisztítóberendezéseket a hulladé­kok eltávolítására. Ez természetesen nagyon költséges. A fő kérdés azonban az, hogy minek tekintjük ezeket a hulladékokat. Ennek helyes megítéléséhez teljes szemléletváltozásra van szükség. Ha így vetjük fel a kérdést, egyáltalán nem beszélhetünk hulladékokról. Mert mindazért, amit a hányóra vetünk, valahol kemény mun­kát fejtettek ki az emberek. Nem szabad tehát eldobni. De mit tegyünk velük? A Szovjetunió­ban ma már így fogalmazzuk meg a kérdést: nincsenek hulladékok, csak nagycyi értékes nyersanyagok, amelyeket ma még nem tudunk minden esetben feldolgozni, vagy ma még nem tartjuk ezt szükségesnek. A vegyészek előtt az a feladat áll, hogy ki­dolgozzák a hulladék nélküli vegyi technoló­giák sorát, olyan üzemeket, amelyekben nincse­nek kémények, szennyezett vizet kivezető csö­vek, hanem az egész gyártás zárt ciklusban fo­lyik. Ha valamelyik gyárban mégis olyan ter­mék akad, amelyet nem tudnak hasznosítani, amelyet el kell dobni, a folyamatot kidolgozó mérnököknek be kell bizonyítaniuk, hogy erre a termékre ténylegesen nincsen szükség. Még a kohók salakját is átalakíthatjuk az útépítésben felhasználható kövekké, ahelyett, hogy hatalmas hegyeket építenénk belőle és a talajt szeny- nyeznénk vele. A dorogomilovszki vegyiművekben csodálatos berendezés működik, amely a füstgázokból fo­lyékony pörkgázt állít elő és ezzel az egész moszkvai területet ellátja. Minthogy azonban a moszkvai üzemeket lassan földgázfűtésre állít­ják át, erre a berendezésre nem lesz szükség, mert a földgáz elégetésének nincs füstgáza. Ezt az elvet azonban a széntüzelésű hőerőművekig is lehet hasznosítani. Ebben az összefüggésben van még egy sokkal fontosabb probléma. És ez az ország gazdasági rendszere. A szocialista gazdaság lehetővé te­szi, hogy a csoportérdeket, vagyis az egyes üzemeknek kedvezőt, alárendeljük a társadal­mi érdeknek, vagyis annak a megoldásnak, amely mindannyiunk számára a legnagyobb előnyt biztosítja. Ez a magántulajdon viszonyai közölt, a tőkés gazdasági rendszerben csak na­gyon nehezen vagy egyáltalán nem lehetséges. Miért nem fogják fel a légkört szennyező pörkgázt? Mert nem előnyös. Kétségtelenül na­gyon drága ennek a gáznak a felfogása. De mit jelent az, hogy drága? Kinek nem előnyös? A gyárnak, a cégnek, a minisztériumnak vagy az országnak? Ezt a kérdést csak a szocialista gaz­dasági rendszerben oldhatjuk meg teljes bo­nyolultságában. Hogy milyen előnyöket kínál a hulladék nyersanyaggá való ésszerű átalakítása, arra az „Ural-Azbeszt“ gyárban láthatunk kitűnő pél­dát. Ez a kombinát hatalmas mennyiségű az­besztporral szennyezte a légkört. Közismert, hogy ez az anyag nagyon káros az egészség re. A kombinát kezdetben nem tisztította a levegét, mert nem volt számára előnyös. A megfelelő szervek közbelépésére azonban létrehozták a szükséges légtisztító rendszert: a poros levegőt megtisztították, kissé felmelegítették és vissza­vezették a munkacsarnokokba. Kiderült, hogy ez a megoldás sok millió rubelnyi megtakarí­táshoz juttatja az üzemet. Azelőtt ugyanis sok millió köbméternyi levegőt vezettek ki a sza­badba és sok millió köbméternyit szívtak be az üzemekbe. A kemény télben óriási mennyiségű tüzelőanyagot kellett a munkacsarnokokba ve­zetett levegő felmelegítésére felhasználni. Nagy mennyiségű szénre volt szükség, amelyet a tá­voli északra kellett szállítani, ott eltüzelni és így hatalmas pénzösszegeket valósággal, s-’ó szerint kidobni a kéményeken. Még sok példát idézhetnénk, amellyel bizo­nyíthatnám, hogy az esetek többségében előnyös a hibásan hulladékoknak minősített értékes anyagokat felfogni és ismét a népgazdaság cél­jainak szolgálatába állítani. A szocialista állam és következésképpen állampolgárai számára ez feltétlenül előnyös“ — fejezte be nyilatkozatát Petrjanov professzor. AZ ANTI VILÁG KÖVETEI Az utóbbi időben mind sűrűbben hallunk arról a feltevésről, hogy valamikor régen, úgy tízmil- liárd évvel ezelőtt a kozmosz teljes anyagkész­lete még egyetlen, fantasztikus sűrűségű test­ben összpontosult. Ez a roppant fajsúlyú test aztán felrobbant, s a gigantikus kataklizma életet adott az Univerzumnak. Senki sem tudja, milyen állapotban volt az anyag a nagy robbanás előtt. Teljesen hideg volt-e vagy végtelenül forró. Létezett-e egyálta­lán valamilyen mágneses tér akkoriban? És vé­gül egyenlő számban tartalmazott-e az anyag részecskéket és antirészecskéket a robbanás előtt, vagy aszimmetrikus volt ebben a tekintet­ben? Éppen az utóbbi rejtéllyel kapcsolatban pub­likált roppant érdekes hipotézist a közelmúlt­ban Konsztantyinov szovjet akadémikus. Szerin­te az üstökösök — a Naprendszer legrejtélye­sebb objektumai, amelyek a Naphoz közeledve teljesen szokatlan tulajdonságokat vesznek fel — nem mások, mint az antivilág követei. A vi­lágűr országútjain haladva olykor megközelítik a Napot és köznonti égitestünk vonzókörébe kerülnek. Az üstökösök viselkedése valóban teljesen szokatlan. A kis, mindössze néhány kilométer átmérőjű test a Nap felé közeledve tágulni kezd. Magja tízezer kilométeres méretűre duz­zad, fénylő csóvája pedig roppant messzesség- be. nyúlik ki. A kisbolygók vagy a mesterséges holdak esetében még sohasem figyeltek meg ilyen viselkedést. Korábban úgy vélték, hogy az üstökösök magja jég és por keverékéből áll. Közeledve a Naphoz, a mag gyorsan párologni kezd, így gi­gantikus atmoszféra jön létre, amelyet a Nap sugárnyomása félrefúj — ezen a módon alakul ki a hosszú csóva. Ez az elmélet azonban egyál­talán nem magyarázza meg az üstökösök vi­selkedésének számos részletét. Konsztantyinov akadémikus antianyag-hipoté- zise e rejtélyes részletekre is magyarázatot ad. Nincsenek belső ellentmondásai sem, csakhogy tudományos igazolása roppant nehézségekbe üt­közik. Nyilvánvaló, hogyha az üstökösök az an- tivilágból érkeznek, antirészecskékből állnak. Ebben az esetben pedig a Föld légkörébe jutva HARC A POR ELLEN A külszíni bányászaiban nehéz küzdelmet vív­nak a por ellen. A fejtőgépek, baggerek vezető­fülkéjének szigetelése nem kielégítő, s ezért az itt dolgozók szinte védtelenek a sűrűn szálló és beszivárgó porral szemben. A por nemcsak az embernek, hanem a gépnek is árt. Ezen segít Pangirej Csulakovnak, a Kazah Politechnikai In­tézet tanárának új légtisztító berendezése. Se­gítségével kényelmesebb a munka mind a fúró­berendezés környékén, mind a szállítójárműve­ken is. A ventillátorból, légmelegítőből és lég­szűrőből álló berendezés eltávolítja a port, kli- matizálfa a helyiséget, vagyis télen fűt, nyáron hűt és 40 fokos hőségben vagy fagyban egy­aránt kifogástalanul működik. azonnal és elkerülhetetlenül megsemmisülnek, annihilálódnak. Csak az eközben keletkező su­gárzás lehet jellemző rájuk, s ennek a sugár­zásnak különböznie kell minden más ismert sugárzástól. A leningrádi fizikai-technológiai intézet ku­tatói úgy vélik: legújabban rábukkantak e spe­ciális sugárzás nyomaira. Több éve végeztek ilyen megfigyeléseket azzal a céllal, hogy fel­ismerjék az összefüggéseket az egyes töredé­keknek a légkörbe való belépése és a gamma­sugarakból, továbbá neutronokból álló specifi­kus sugárzás intenzitásának megnövekedése kö­zött a 15—18 kilométer magasságú rétegekben. A vizsgálat rendkívül bonyolult volt, mert a számítások szerint a kiváltott hatás csak rend­kívül kicsiny lehetett. Mégis sikerült megfi­gyelni: amikor meteorok lépnek a légkörbe, a kemény gamma-sugarak és neutronok intenzitá­sa megnövekszik. Az így kapott vizsgálati ered­mények alátámasztják Konsztantyinov akadémi­kus roppant érdekes feltevéseit. E méréseken kívül más vizsgálatokat Is vé­geztek a Szovjetunióban a legutóbbi időkben mesterséges égitestek segítségével. Az így ka pott adatsor ugyancsak igazolni látszik azt a feltevést, hogy az üstökösök antianyag erede­tűek. Mindenesetre a mérési eredményeket a legnagyobb óvatossággal értékelik, s még sok időbe telik, amíg Konsztantyinov feltevését min­den oldalról ellenőrzik. Nagy győzelme lenne a tudománynak, ha sikerülne bebizonyítani, hogy az antivilág valóban létezik és az üstökösök e világ követei. (dj) Az Univerzál típusú gázfőző igen népszerű a Szovjetunióban. Az új berendezés pótolja a ter­mészetben a tüzet s ezért különösen a turisták, sportolók, halászok körében közkedvelt. A gáz­főző hősugárzóként is használható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom