Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-16 / 46. szám, Vasarnapi Új Szó
Barátaink nyelvén A rožňavai (rozsnyói) járásban az Idén 47 tanfolyam, klub, illetve kör foglalkozik az orosz nyelv oktatásával. Ezek vezetői a legtöbb esetben olyan pedagógusok, akik szakképzett nyelvoktatók, és szabad idejükben, önkéntes alapon vállalták az orosz nyelv tanítását. Az igényes, de szépnek és érdekesnek ígérkező feladat célja az, hogy a nyelv segítségével még erősebbek legyenek a baráti kapcsolatok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy barátaink nyelvét szívesen tanulják nemcsak a diákok, hanem a felnőtt dolgozók is. Egyébként a baráti kapcsolat megerősítését szolgálja az is, hogy a szovjet sajtó terjesztésében a poprádi és a rozs- nyói járás versenyt hirdetett. Németh Zsuzsa Utánpótlás A Dunaszerdahelyi Járási Építőipari Vállalatra komoly feladatok várnak a 8. ötéves terv időszakában. Ezek közül az egyik legfontosabb feladat a jövő munkásainak nevelése. Ma már régen a múlté: „Ha nem tanulsz, inasnak adlak." A vállalat szaktan- intézetében olyan ipari tanulókat oktatnak, akik kitűnő mestereik lesznek szakmájuknak. A tavalyi tanévben általános tanulmányi eredményük 1,85 volt. Kilenc ipari tanuló végzett kitüntetéssel. Az idei tanévben 194 fiatal tanul a szaktanintézetben. Közülük hatvanhárom elsőéves. Az építőipar minden szakmájában annyi tanulót képeznek, amennyire szükség lesz a következő években. Más vállalatok is ide küldik azokat az ipari tanulókat, akik anya- nyelvükön, magyar nyelven szeretnek elsajátítani a szaktudást. A távolabb lakók internátusi ellátásban részesülnek, jól képzett nevelők gondos nevelése mellett. Az intézetben orvosi és fogorvosi rendelő is működik. És ma már természetes, hogy sportpálya, tornaterem is a fiatalok rendelkezésére áll. Bátran állíthatjuk, hogy munkásosztályunk példásan gondoskodik saját utánpótlásának neveléséről. Méri Mihály Skeres öt év Örömmel tapasztalom, hogy nemcsak a termelőmunkában, a. művelődés terén is megfigyelhetők a sikeres ötéves időszakok. Legutóbb a áafarikovói (tornaijaij II. sz. alapiskolában tapasztaltam, amikor az iskola 35 tagú gyermekkórusa Mázik Lászlóné vezetésével fellépett. Az élmény nagyszerű, a hatás lenyűgöző volt. A zsivajgásra, beszélgetésre hajlamos, ötszáz fős gyermeksereg is feszülten figyelt, öt évvel ezelőtt szervezte meg Mázik Lászlóné ezt a kórust. Azóta minden évben részt vesznek a járási versenyen, 1972-ben első díjat, a többi évben második helyezést értek el. Hetenként rendszeresen próbálnak. Most is készülnek a járási versenyre. Olyannak ismertem meg a zeneértő pedagógust és a keze mozdulatát csillogó szemmel figyelő gyermekkórust, hogy bátran leírhatom róluk: az első sikeres öt év után még újabb sikerek következnek. Kovács István Megnyitották a martosi népi művészet állandó jellegű kiállítását. Természetesen Martoson, a 101. számú házban. A falu apraja és nagyja, valamint számos vendég Is részt vett az ünnepélyes megnyitón, amikor Kajtár fózsef, a komáromi Dunamenti Múzeum igazgatója átadta rendeltetésének ezt a kiállítást. Egyébként a házat már évekkel ezelőtt megvásárolta a járási nemzeti bizottság a múzeum dolgozói pedig összegyűjtötték az anyagot. Tóth Andrásné és Tóth Gézáné, valamint a lajtosok segítettek a nádfedeles ház helyre- állításánál, berendezésénél. És most olyan ez a ház, mint valamikor volt. Az udvart gémeskút díszíti, a fészerben ott áll a kocsi, az eke, mintha csak a gazdát várná. Legszebb persze a szoba, mely felvételünkön látható. A múzeum dolgozói egyébként azt remélik, hogy a martosi példa nyomán más községekben is hasonló kiállításokat nyithatnak majd a lakosok segítségével. A most átadott népi múzeum, mely szerves része a Dunamenti Múzeumnak, hétfő kivételével naponta 10 és 12, valamint 14 és 16 óra között nyitva várja az érdeklődőket. Bende István A felvételt Virágh József készítette Százéves tüzoltószervezet Szép és emlékezetes volt Olyan Licince (Lice) községben a falu élete, mint egy nagy-nagy családé, hiszen a Polgári Ügyek Testületének tagjai is arra törekednek, hogy a lakosok életének egy-egy jelentősebb eseményét még szebbé, még emlékezetesebbé tegyék. Ilyen volt, amikor Celder elvtárs, a több emlékéremmel kitüntetett, volt partizán ünnepelte 55. születésnapját és nyugdíjba vonulását. Az ünnepeltet a hnb tanácstermében köszöntötték, jelen voltakba hozzátartozók, a pionírok és a Nőszövetség helyi szervezetének küldöttei is, akik az ünnepség után még hosszan elbeszélgettek az ünnepelttel a duklai harcokról, a Szlovák Nemzeti Felkelés küzdelmeiről. Szép és emlékezetes volt az ünnepség. Bányász Ida Az utóbbi két évben Gbelce (Köbölkút) községben lényegesen megjavult a lakosok élelmiszerrel való ellátása. Ez annak köszönhető, hogy 1973 decemberében átadták rendeltetésének a 420 000 koronás költséggel épített önkiszolgáló élelmiszerüzletet. Egyébként kezdettől fogva az élelmiszerek mellett zöldséget, gyümölcsöt, mosószereket és még sok egyéb háztartási cikket is árusítanak itt. Jelenleg négy elárusító dolgozik az üzletben: Mihalik Márta üzletvezető, Krí Anna, Szűcs Mária, Molnár Irén. Tavaly bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe is. Vállalták, hogy évi tervüket rendszeresen 20 000 koronával túlteljesítik. Az idei év első fele azonban nem úgy sikerült, ahogyan tervezték, ahogyan szerették volna. A tervezett forgalmat (1,41 millió koronás) csak 98 százalékra teljesítették. Ennek oka az, hogy a megrendelt áruk egy részét a sieliezoveei (zselízi) nagyraktárból vagy csak késve kapták meg, vagy meg se kapták. Gyakran bosszankodtak miatta nemcsak az eladók, de a vásárlók is. Remélik azonban, hogy hamarosan megváltozik a helyzet, s vállalásukat maradék nélkül teljesíteni fogják. Vajon, sikerül nekik? Ifj. Kovács Ferenc A 101. számú házban Egy hónappal ezelőtt ünnepelte megalakulásának századik évfordulóját a lučeneci (losonci) tűzoltók szervezete. Az önkéntes tűzoltó egylet akkori szabályzata szerint azért alakult ez a szervezet, hogy: .. Losoncon és közeli vidékén támadt tűzvészt mielőbb megszüntesse, s Ily esetekben erélyes és eszélyes intézkedései által a vagyon és életbiztonságot eszközölje...“ Korábban ugyanis hatalmas tüzek pusztítottak n városban és környékén. Először .1622-ben, majd 1849 augusztusában, amikor a város 389 házából csak kettő maradt. Az első években kezdetleges módszerekkel oltották a tüzet, de a korabeli Losonci Lapok tudósítása szarint: „... gyülhelyén a lehető leggyorsabban jelent mes minden tag és a kiadott parancsok pontos teljesítése által magát tevékennyé s a tűzoltó egylet méltó tagjává igyekezett tenni ..“ Jelenleg 162 tagja van a szervezetnek, közülük 72 egyenruhával is rendelkezik. Lipták Ondrej, fán Kaöáni, Bartók Július, Csigeti Ján, Csigetl Jozef, Dókus Urnö, Keményik András, akik 20, 30, 40, 45 éve tagjai a szervezetnek. Kaöáni Michal elnök, a szervezet krónikása, „élő lexikona“ Lukáö Július parancsnokkal, Csonka Vilmos és Ján Imre parancsnokhelyettesekkel közösen már hosszú-hosszú évek óta fiatalos lendülettel irányítja a szervezet tevékenységét. Felkészültségüket, helytállásukat sok-sok kitüntetés, dicsérő oklevél bizonyítja. A felszerelés ma már megfelelő, korszerű. Valamikor egy kétkerekű kézifecskendővel kezdték. Motoros fecs kendővel 1930 óta rendelkeznek. Felvételünkön OMh János, a bútorgyári tűzoltók parancsnoka és Csonka Vilmos látható az egyik versenyen, ök mondták el, hogy jelenleg a legmodernebb, percenként 1200 liter vizet fecskendező, illetve két 800 liter teljesítményű szivaty- tyúval, szállító és ciszternás autóval, korszerű felszereléssel dicsekedhetnek. Még mentőponyvát is kaptak. A kézi fecskendő, a négykerekű, lóvontatású szivattyú a múzeumba kerültek. Rendszeresen részt vesznek a felkészültséget bizonyító versenyeken. A Panyidarócon megrendezett körzeti versenyen készült a felvétel, melyen Kaöáni Michal elv- társ, Orlai Ján, Cermák Ján, Benda Ján tűzoltók láthatók Orlainé és kislánya társaságában. Emlékkép egy régebbi versenyről. Még emlékezetesebb volt azonban a jubileumi verseny, melyre a járásból 285 tűzoltót hívtak meg, s melyen a régi és új technika felhasználásával 12 raj mérte össze tudását, ügyességét. Erőt, egészséget az önként vállalt munkához, tűzoltó elvtársak! Kanizsa István
