Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-30 / 256. szám, csütörtök
Immár hagyományossá váilt, hogy a 'pártfőiskola bratislavai fakultása rendszeresen magyar nyelvű tanfolyamokat is rendez, melyeken nagyobb üzemek, szövetkezetek pártelnökei, tisztségviselői, kádertartalékai, járási pártbizottságok tagjai, propagandisták vesznek részt, A résztvevőket a járási pártbizottságok javaslatára a központ! bizottság titkárásága hagyja jóvá. Mindezt Szlovák Gyulától, a közgazdasági tudományok kandidátusától, a főiskola előadójától, a jelenlegi tanfolyam osztályfőnökétől tudtuk meg. Szlovák elvtárs azt is elmondotta, hogy a négy hétig tartó mostani iskolázásnak 51 résztvevője van. A tanfolyam keretében 97 órán át foglalkoznak a hallgatókkal, akik az iskolázás végén záróbeszélgetésen vesznek részt. Az előadások témaköre igen sokoldalú. Többek között a munkásosztály történelmi küldetéséről és helyzetéről a szocialista társadalomban, a népgazdaság fejlődéséről, a párt vezető szerepéről hangzanak el előadások. Továbbá a párt vezető szerepéről a szocialista társadalomban, a mezőgazdaság fejlődéséről a XIV. kongresszus után, az osztályharc időszerű kérdéseiről, a proletár nemzetköziségről és a ]>ái'í nemzetiségi politikájáról. Részletesen foglalkoztak az előadók a népgazdaság tervezett irányításával, a szocialista országok gazdasági integrációjával, a mező- gazdaság fejlődésének kérdéseivel a hatodik ötéves tervben,. valamint a járási pártbizottságok szervező tevékenységével és a pártszervezetek ellenőrző munkájával. A nők nemzetközi évében különösen időszerű volt „A nő és a család helye a szocialista társadalomban“ című előadás, melyet Haraszti Erzsébet, a Nő című hetilap főszerkesztője tartott. — Hogyan biztosították a magyar előadókat? — kérdeztük Szlovák elvtárstól. — A bratislavai karon kevés a magyar előadó, ezért évek óta externistákat hívunk meg. Például Fábry Istvánt, az SZNT a (elnökét, Krocsány Dezső minisztert és Németh Jenő miniszterhelyettest. továbbá fő- szerkesztőket, járási párttitkárokat. Meghívtuk Rabay Zoltánt, az Űj Szó főszerkesztőjét. Peti- hó Károlyt, a Szabad Földműves főszerkesztőjét, Nyári István, Paksi László, Csomó Lajos és Szabó Imre járási párttitkárokat, Kosztanko Antalt, a Baj- csi ÁG igazgatóját és másokat. Az előadásokon felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, milyen irodalmat tanulmányozzanak át az egyes témákkal kapcsolatban. A hallgatók igen fegyelmezettek és sok kérdést tesznek fel az előadóknak. Többen azt javasolják, hogy egyhónaposnál hosszabb iskolázásokat is szervezzünk, de erro sajnos helyszűke miatt nincs lehetőségünk. Benyitunk a tanterembe. Éppen Fábry Istvánnak, az SZNT alelnökének rendkívül színes előadását hallgatják nagy érdeklődéssel az iskolázás résztvevői. A témája: a képviselők munkája és a nemzeti bizottságok hatásköre. A tanítási idő letelik, de a hallgatók még sokáig marasztalják az előadót, hogy válaszoljon kérdéseikre. Az előadás után a tanfolyam néhány résztvevőjével mi is elbeszélgettünk, hogy megtudjuk, hogyan vélekednek az iskolázásról, illetve hogyan veszik majd hasznát a gyakorlatban az itt hallottaknak. Kürti Ferenc osztályelnök, a Bnlvanyi (bálványt) Magtermelő Állami Gazdaság segédteone- lő részlegének pártelnöke ezt mondja: : j— Az Iskolázáson bővül a látókörünk. Az itt hallottakat elsősorban ágy érvényesítem majd a gyakorlatban, hogy a párt vezető szerepének biztosításában még következetesebb leszek, mint eddig. Elsősorban a passzív tagoktól követelem majd meg, hogy bekapcsolódjanak a munkába. Ezenkívül emelni fogjuk a pártoktatás színvonalát. Szerintem az iskolázáson a legmegfelelőbb témákat adták elő. Hasznosítani fogom a gyakorlatban azt is, amit a legutóbbi központi bizottsági ülések által megjelölt feladatokról hallottam. Nekem legjobban azok az előadások tetszettek, melyeket KosatanAz elmé!et és o gyakorlat összekapcsolása ^ Politikai iskoláztatás magyarul ^ A tanulás haszna ko, Szlovák és Fáb"y elvárs tar tott. Czokoly Albert csoportvezető, a Chanavti (Hanvai) Hnb lit kára, a falusi pártszervezet al elnöke. Ezenkívül tagja a sző vetkezet üzemi szervezete vezetőségének. Az iskolázásról így vélekedik: — Még sohasem vettem részi olyan iskolázáson, mely ilyen mélyrehatóan foglalkozik a pártirányítás és a pártvezetés kérdéseivel. Az előadók nemcsak elméleti tudással rendel keznek, hanem gyakorlati tapasztalataik is vannak. Az el hangzó kérdéseket gyakorlati példákkal Is alátámasztják. A válságos időszak tanúságait is konkrét példákon keresztül magyarázzák. Természetesen szó esik az előadásokon a jelenlegi fogyatékosságok okairól is. Az itt hallottaknak mint előadó a pártoktatáson nagy hasznát veszem majd. Szerintem jó lenne, ha gyakrabban rendeznének hasonló iskolázást, mely nek tapasztalatai a termelésben is hasznosíthatók. Ozsvart István, Ardovóból (Ardóról), a Gömörhorkai Cellulóz- és Papírgyár propagan distája elégedetten mondja: — Igen helyesnek tartom, hogy az előadások érintik a mezőgazdaság, az Ipar, valamint a káderek kiválasztásának és széthelyezésének kérdéseit. Én elsősorban az emberi kap csolatok további javítására használom majd fel az itt tanultakat. Az iskolázás sikeres megszervezése mindenekelőtt a politikai főiskola érdeme. Igen kedvező feltételek mellett tanulhattunk. Szlovák elvtárs nagyon törődött az osztállyal és megfelelő irodalomról is gondoskodott. Rendszerint felhívta a figyelmet az időszerű politikai eseményekre Is. Az előadásokat mindig élénk vita követte, sőt olykor előadás közben is vitatkoztunk. Én mint propagandista a gyakorlatban különösen nagy hasznát vehetem az iskolázáson tanultaknak. Ez a néhány vélemény pontosan, kifejezi, hogy milyen hasznos a mostanihoz hasonló iskolázások rendezése. FÜLÖP IMRE Közép-Szlovákiában, csakúgy mint az ország többi vidékén, már túljutottak a földművesek az őszi mezőgazdasági munkák nehezén. A kerületben mindenütt végéhez közeledik a termény betakarítás. Jó ütemben halad az ősziek vetése és a mélyszántás is. A Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság főagronómusa, Ján Dinos mérnök, a részletekről így tájékoztatott. — Az őszi mezőgazdasági munkák végzését illetően mintegy háromhetes előnyünk van a tavalyi év hasonló* időszakához viszonyítva. A betakarítóknak ezúttal kedvezett az időjárás a kerület valamennyi vidékén. A kerületben már elvégeztük a silókukorica betakarítását Is. Ezekben a napokban a betakarítást munkák közül többnyire már csak a cukorrépaszedés és a kukorica- törés foglalkoztatja az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit. A kerület cukorrépatermesztő szakemberei alig emlékeznek az ideihez hasonló zavarmentes betakarításra. Ez a körülmény azonban nem kis gondokat okozott a cukorgyári szakemberednek. Mindenütt gyorsan megleltek a tárolóhelyek. A feldolgozóipar érthetően nem győzte a földművesek diktálta ütemet. — Ami a cukorrépatermést illeti, ezúttal nem beszélhetünk rekordról — magyarázta Ján Dimos mérnök. — Az utóbbi hónapok száraz időjárása következtében a vártnál alacsonyabbra alakultak a hektárhozamok. A betakarítás kezdetét megelőzően aránylag sok nedvességet vesztett a répa, am,i erősen befolyásolta a hozamok nagyságái. Ez a körülmény a cukorgyári dolgozóknak is gondot okozott. — Mennyi még a betakaritanivaló cukorrépa? — A zvoleni járásban már befejezték ezt a munkát. A Rimavská Sobota-i járásban nyolcvan százalékra, a lučeneci járásban Hl százalékra, a Veľký Krtíš-i járásban pedig 83 százalékra végezték el a betakarítást. A földeken lévő mennyiség betakarítása már csak néhány napig ad munkát. A mezőgazdasági üzemek’ dolgozói a bet a ka rít óg épek k el szinte egyidőben állították munkába a talajelőkészítés gépi eszközeit is. Az őszi szárazság következtében az ekék után a talajelőkészítő gépsorokkal többször végig kellett járni a vetésre váró percellákat. Az elmúlt hetekben úgyszólván mindenütt nehéz volt a munka. — Legjobban a Veíký Krtíš-i járásban hiányzott az eső. A száraz időjárás miatt a földművesek többnyire csak nagy nehézségek árán végezhették a betakarítást, a talajelőkészítést és a vetést. Most azonban már ott is jól halad, meggyorsult a munka. Azokon a parcellákon, ahol a legkorábban kerültek talajba az ősziek, már szépen zöldell a vetés. A nagy körültekintéssel kidolgozott tervek szerint az idei őszszel több mint 80 000 hektáros területen kell elvégezni a vetést. E terület legnagyobb részébe — összesen 70 682 hektárnyi talajba — búza kerül. A vetők munkáját is mindenütt megnehezítette a szárazság. Több helyen kisebb-nagyobb lemaradásokat is okozott. — Most hogyan haladnak ezzel a munkával? — A vetéseknél nincs fennakadás. Az elmúlt napok folyamán sikerült behozni a lemaradásokat. A rozs vetése már mindenütt befejeződött a kerületben. Az eredeti vetési tervet 117 százalékra teljesítettük. A terület nagyobb részén a búza vetését is elvégeztük. Főleg Mironovszkája, Kaukaz és Száva fajta került a magágyba. Most azon igyekszünk, hogy terven felül legalább öt százalékkal megnöveljük a búza vetésterületét. Bár a földművesek mindent megtettek annak érdekében, hogy jól áttelel jenek a vetések, az esetleges tavaszi kiszántással mégis számolni kell. Amennyiben nem kerül sor erre, az említett öt százalékkal majd kevesebb árpát vetünk. A mezőgazdasági üzemek traktorosainak minden ősszel komoly feladata a szántás is. Az idén több mint 220 ezer hektáros területen kellett hozzáfogni ehhez a munkához a közép-szlovákiai kerületben. A vetőszántást a száraz időjárás ellenére is aránylag gyorsan elvégezték. Azóta nem késlekednek a mélyszántással sem. A tervezett terület több mint 67 százalékán már a barázdákat áztatták a legutóbbi esők. — A korábbi évekhez viszonyítva most minden bizonnyal jóval előbb felszántjuk az utolsó hektárokat is. Ennek érdekében azonban sok helyen meg kell gyorsítani az istállótrágya kihordását. Kerületi viszonylatban eddig 54 százalékra sikerült elvégezni ezt az ugyancsak fontos munkát. Ezzel nem lehetünk elégedettek. Lemaradás főleg az északi járásokban történt. A kerület déli részén, annak ellenére, hogy jobban összetorlódott a munka, előbbre vannak ezzel. A Rimavská Sobota-i járásban a tervezett terület 73 százalékára hordták ki eddig az istállótrágyát. A lučeneci járásban 61, a Velký Krtíš-i járásban pedig 69 százalékra végezték el a mélyszántást megelőző trágyázást. A következő napok folyamán ezekben a járásokban is nagyobb lendületre lesz szükség. A cukorrépaszedés befejezései után felszabaduló gépi erőt elsősorban erre a munkára kell irányítani. LALO KAROLT 1975 X. 30. A fejlett szocializmus viszonyai között mind teljesebben kibontakozik az üj típusú demokrácia, amely a szovjet államot megalakulása óta jellemzi. Tulajdonképpen az egyetemes népi állam eszméje a maga gyakorlati megvalósulásában össznépi szocialista demokráciát, igazi néphatalmat jelent. A szocialista társadalomban a következetes és sokoldalú demokrácia szükségességét nem valamilyen kapóra jövő tényezők magyarázzák. Ezt a szocializmus lényege határozza meg; a szocializmus demokrácia nélkül nem teljesítheti normális funkcióit, mint ahogyan a kapitalizmus sem lehet meg magánvállalkozás és a munkaerő adásvételének piaci „szabadsága“ nélkül. A szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan egymástól. Lenin a szocialista demokratizmus tartalmát és értelmét abban látta, hogy biztosítsák az államhatalom szoros kapcsolatát a néppel, a legszélesebb tömegeket bevonják az ország, a gazdasági építés, a társadalmi ügyek irányításába. A kommunista párt a lenínizmushoz híven állandóan munkálkodik a demokrácia bővítésén és tökéletesítésén s ezt tartja tévé kenysége fő Irányának a politikai életben. „Minél érettebbé válik szocialista társadalmunk, annál tovább halad előre felsőbb fejlődési szakasza — a kommunizmus felé, annál inkább fokozódik polgártársaink, a dolgozó közösségek és az egész nép társadulA fejlett szocializmus állama III. m,i aktivitása, annál szélesebben és mélyebben kapcsolódnak be a dolgozók az államügyeik irányításába. Ebben van társadalmi fejlődésünk egyik fontos törvénye“, mondotta Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Nagyon érthető, hogy a kommunista párt elsősorban a szovjetek aktivizálását és tevékenységének megjavítását szorgalmazza, mert ők a nép állami akaratának fő kifejezői. A szovjetek, melyek hetven évvel ezelőtt az első orosz forradalom tüzé- ben a dolgozók hatalmi harcának szerveiként jöttek létre, a proletárdiktatúrában nagy tapasztalatokra tettek szert ós a fejlett szocializmus feltételei között a nép mindent átfogó szervezetévé, egységének megtestesülésévé, milliók társadalmi-politikai tevékenységének olyan iskolájává váltak, amilyet az emberiség egész történelmében nem ismert. A szovjetek mint államhatalmi szervek egyszersmind a nép tényleges önkormányzatát biztosító legszélesebb társadalmi szervezetként működnek. A szovjetek sajátossága és életerejük fő forrása a központosított államve- zetés elválaszthatatlan összekapcsolódása a hatalmas társadalmi öntevékenységi bázissal. A párt az utóbbi években nagy intézkedéseket foganatosított a szovjetek szerepének növelésére, bővítve ellenőrző funkciójukat és hatáskörüket. Ezek az intézkedések a szovjetrendszer minden láncszemére kiterjednek — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától a falusi és tanyai szovjetekig. A gyakorlat igazolja, hogy a szovjetek most teljes mértékben gyakorolják állami funkciójukat, mind nagyobb befolyással vannak a gazdaság és a kultúra fejlődésére, a nép jólétének fokozódására, ügybuzgónn foglalkoznak a lakosság szociális ellátásának kérdéseivel, a társadalmi rend védelmével. A párt a szovjetek állami hatáskörének erősítésével egyidejűleg fontosnak tartja tevékenységükben a társadalmi elemek fejlesztését is. A szovjetek aktivistáinak, társadalmi dolgozóinak serege most 30 milliö fő. A szovjet képviseleti rendszer a legfontosabb, noha nem az egyetlen forrása annak, hogy a néptömegeket bevonjuk az államigazgatás folyamatába. A szovjet társadalomban a dolgozók a tái’sadalmi élet minden szakaszában és övezetében részt vesznek e folyamatban, beleértve a népgazdaság területét Is. Pártunk abból Indul ki, hogy a demokrácia pusztán hangzó sző, ha nem öleli fel azt a környezetet, amelyben az ember naponta dolgozik, érvényesíti alkotó erejét. Ezért a párt alapvetően fontosnak tartja a demokratikus alapok szilárdítását közvetlenül a termelésben, s annak elérésére törekszik, hogy a dolgozóknak lehetőségük legyen részt venni az irányítási döntésekben valamennyi szinten — az üzemen belüli tervezéstől a társadalmi-állami politika kimunkálásáig. Az összes állampolgárok cselekvő részvétele a gazdasági és a kulturális építés Irányításában, a szocialista demokrácia további kibontakoztatása és tökéletesítése, amelyeket összekapcsolnak az egész társadalom fegyelmének és szervezettségének elitesével — ez az állam fejlődésének fő iránya az érett szocializmus viszonyai között. A. KOSZICIN professzor, a jogtudományok íoktorau c ^ ^ ^ . | | . ^ ^ ^ ^ g ^ — főiskolai szinten Szlovák Gyul3 Kürti Ferenc Czókoly Albert Ozsvart István
