Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-19 / 42. szám, Vasarnapi Új Szó
GY frMÖ LCSÜÍifcETfl EN — fis ha a felesége leszek, nem tesz maid hibás, ütődött árut a zacskóba? — Sajnálom, de ezt nem ígérhetem. Alás «1 szerelem, és más az üzlet. NEM MINDEGY Brahovácz megszólítja Krapelát: — Bocsásson meg, feltehetők magának egy kérdést? — Parancsoljon! — Nem tartozik maga nekem száz koronával? — De igen. — És mikor kapom már meg végre? — Elnézést, de ez már a második kérdés. A bíró kérdést intéz a felpereshez: — Mikor nevezte önt az alperes orrszarvúnak? — Ilárom évvel ezelőtt. — fis miért csak most perelte be őt? — Mert csak a múlt héten láttam orrszarvút a televízió bán. TÁJÉKOZOTTSÁG A KOLLÉGA ■— Te munkaidő alatt dolgozol? Gerse László rajza SZÖVEG NÉLKÜL Ah met Aykanaf — Akkor most ugorjon el röntgenre! Jaroslav Pap rajza 1975. X, 19. Akarja, hogy a férfiak megértsék? Beszéljen! Akarja, hogy a nők megértsék? Hallgasson! Vittoria, de Sica Hogyan lehetséges, hogy az asszony «(.méternyi távolságról észreveszi férje zakóján a hajszálat, míg ha a volán mögé Ul, az útszéli fát sem látja? Jacques Táti Amikor az emberek egyetértenek veiéin, mindig az az érzésem, hogy tévedek. Oscar Wilde Amit másoknál tévedésnek' minősítünk, a magunk esetében próbálkozásnak nevezzük. R. W. Emerson Mi az igazság? A legrövidebb út két tény között. Przekrój ELVÁRÁS Az ügyvéd igy szól a kliensé hez: — Ha az őszinte véleménye met és jó tanácsomat akarja hallani... A kliens energikusan félbe szakítja: — Azt nemi Inkább spekuláljon ki valami értelmes dől got! BOLTBAN A vevő megkérdi az eladót: — Van varrótűjük? — Igen. — Akkor kérem a legkisebbet, amilyenjük van. — Olyan nekünk nincs. SZEMÉRMES Cseng a telefon. A hallgatót egy kislány veszi fel. A vonal túlsó végén azt kérdezi valaki: — Otthon van édesapád? — Fájdalom, de a legnagyobb sajnálattal kell közölnöm, hogy nincs itthon. — Miért a legnagyobb sajnálattal? — Mert nem szeretek hazudni. ÖSSZHANG A színigazgató egy űj opera próbáját hallgatja. A szólóénekes éppen egy áriát énekel, zenekari kísérettel. Az igazgató megkérdezi a karmestertől: — Milyen ária ez? — Melyik? Amit a szólista énekel, vagy amit a zenekar játszik? A Duna parton bukkantam Laboda Nándorra, amint a sétány kőmellvédjére könyökölve, bávatagon meredt a semmibe. Minden jel azt mutatta: filozófikus hangú latban lehetett. — Mitől vagy ilyen fennkölt? — kérdeztem jó ne gyedórás hallgatás után. Méla undorral köpött az alant zajló hullámokba. — Ha szinkronban lennél az eseményekkel, akkor hallanod kellett volna a Beléndek Bernáttal folytatott harcaimról — válaszolta lesújtó pillantással. — És még te nevezed magad az én haveromnakI... Bűntudatosan hallgattam. Valóban keveset hallottam Laboda közelmúlt viselt dolgairól — mindössze arról volt tudomásom, liogy abban az Átabota Müvekben osztályvezető mérnök, amelyet Beléndek Bernát igazgat. — Remélem, arról azért van valami halvány segédfogalmad, hogy Beléndek keze alatt, teljesen lezüllött az Atabotö? mólyedt a témába egyetlen nekifutással- Laboda. — Mar a minisztérium folyosóin is szállóigeként terjeng a vélekedés, hogy a vállalatunk posvá nyos állóvíz, amelynek felületén is csupán azért csillan meg olykor valami, mert a nap rásüt. Amikor én a szakmába kerültem a sólyahalápi Átához, Beléndek még csak a Botában kiskirálykod ott, az én főnököm a vállalati egyesítés után lett — valami nyolc-tíz évvel ezelőtt. Beléndek, ez a koncepciótlan, sötét karrierista rögtön az elején megszagolta rajtam, hogy nem a fal- védőről jöttem le. Nem azért mondom, de ha én csak úgy féiszemmel megsaccolok egy átabotát, kapásból megmondom, hogy mestermunka-e, vagy csak amolyan isten nevibe összebarmolt tákolmány. Eleinte még gyanútlanul szóvá tettem Beléndeknek, hogy sok az elfuserált átabota, amit ő színleg méltányosnak is talált, mert kézzelfogható tényekkel támasztottam alá észrevételeimet. Ugyanis az általa előidézett fejetlenségben az átaboták hiperkompresszoros galvanizálásánál a ré géb ben használatos nemes anyagok helyett ma már csak közönséges sűrített hurhajt adagolnak a keverékbe, ami természetesen a használatba vétel során rögtön lepattogzik. Később azonban különféle rejtekutakon az ártalmamra tört, lépten nyomon furkált. Elhalmozott mindenféle • tervezési és újítási feladatokkal, amelyekL51 természetesen egyet sem engedélyezett megvalósításra. Vagy ha igen, akkor az érdemeket mindig elorozta előlem. Persze tudja ezt az egész vállalat. Amikor a termelési értekezleteken elkezdi az ő tudatalattival kevert, zavaros sóderezéseit a szakmai igényesség emeléséről. már osak az oldalukat fogják a dolgozók a he- herészéstől. — S emiatt még sosem tört ki botrány? — kérdez tem megrökönyödve. — Nem. Mert Beléndeknek megvannak a maga brá- vói, jól fizetett bértapsolói, akik a kuncogást kellő hangerővel és tapsviharral elnyomják. Egyszer már szerveztem egy felszólalási kampányt, de a munkatársak szervilis gyávaságán megfeneklett az akció. így hát értekezlet értekezletet követ, de egyetlen bíráló hang sem esik Beléndek anyagi visszaélései, ostorpat- togtató hatalmi túltengései és. vakmerő hazudozásai miatt. Ne ütközz meg, hogy Ilyen válogatás nélkül öm- lesztem ezeket az ócsárló kifejezéseket. Lényegében mindegy, hogy mit állítasz róla, mert egyidejűleg mindannak a fonákja is igaz. Rá nézve már a legförtelme- sebb rágalom is magasztalásnak tekinthető. Rosszallóan csóváltam meg a fejem, mert tényleg régen hallottam már ennyi alávalóságot összehordani emberre. — De hát miért nem bírálod meg őt te?,^Hiszen szabad, nyilvános fórumod is van hozzá ... Sóbálvánnyá meredt. — Meg vagy húzatva? Miéit óppen én legyek a rossz fiú? M1KUS SÁNDOR SZÖVEG NÉLKÜL Sluota IGÉNYESSÉG — Itt van a recept — mondja az orvos a skótnak. — Az orvosságból minden órában vegyen be egy kávéskanállal, í mihamar meggyógyul! — Köszönöm — feleli a skót. — De ha megkérhetném, doktor úr, szíveskedjen felírni egy vekkert és egy kásvékanalat is! UTCÁN — Látja olt azt a magas férfit? Fogadni mernék, hogy külföldi. — Miből gondolja? — Már egy órája követem az utcán, és nem szemetel... Az emberiségnek egyetlen jó fegyvere van — s et a nevetés. Mark Twain PUHATOLŐDZÁS Mr. Brown megkéri a gazdag gyáros leányának kezét. — Mielőtt választ adnék — mondja a gyáros —, információt szerzek be, barátom. Egyébként 400 ezer dollár a lányom hozománya. Brown egy pillanatra elréved, aztán így szól: — És információ nélkül? ORVOSI SZIGORLATON Valósággal tragikus látvány az olyan ember, akinek egzisztenciája érteimességre van alapítva, és nincs hozzá elég esze. Füst Milán — A betegnek idegmegrövidülése van, és azért sántít. Ön ebben az esetben mit csinálna, jelölt úr? — kérdi a professzor. — Bn ts sántítanék — feleli <a felöli. — Még szerencse, hogy van 'autónk. Különben a férjemnek nem lenne semmi testmozgása. Vladimír Hlavfn r»jw
