Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-17 / 245. szám, péntek
A tartalékok kihasználásává! a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséért I Folytatás a 3. oldalról) anyagi, tntenzifikációs tényező kihasználásához, a tudományos-technikai haladás érvényesítéséhez és a kedve rétien természeti feltételek leküzdés* h ez. Az irányítás színvonalának emelésé ro kifejtett törekvésben pozitívan érté kelhetjük a tervezés minőségi színvonalénak emelését és az állami ierv funkcióiénak megszilárdítását. A tér melés fejlődését pozitívan befolyásolta az árrendszer és a többi gazdasági esz köz rendszere Egyes tervfeladatokai azonban nem sikerült az anyagellátás szempontjából sem fedezni, nem sike rütf megoldani a nehéz körülmények között gazdálkodó üzemek aránytalan jövedelmi differenciáltságának prohle máját Pozitívan értékeljük a központi állami szervek, a kerületi és n járási mezőgazdasági Igazgatóságok, a tér melési gazdasági egységek, a mezőgaz dasági üzemek, a szolgáltatások és az élelmiszeripar koncepciós és szervező munkája színvonalának fokozatos emel kedését. Megoldjuk a mezőgazdaság fejlődése több fontos kérdése jogi rendezésének időszerű feladatait. Céltuda tosan racionalizáljuk a bérrendszere két, szabályozzuk a bérek fejlődését, valamint az efsz-ekhen a természet- beniek eladását. Előrehaladást értünk el az elemző tevékenységben, valamint abban, hogy fokozott mértékben kísérjük figyelemmel az önköltségeket, az üzemen belüli szervezés és a mezőgazdasági üzemek irányítása új problémáinak megoldását. Egyelőre azonban nem érvényesülnek eléggé a mezőgazdaság és az élelmiszeri nar termelési és technikai szakaszainak irányító tevékenységében a gazdasági hatékony ság, n gazdaságosság és a komnlex szocialista racionalizálás elvei. Non elécgé fejlett és ha lékon v az ellenőrző tevékenység. Elvtársnk1 A CSKP XIV. kongresszusa és az SZÍ,KP kongresszusa által kitűzött feladatoknak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban való eddigi teljesítésének mérlege aktív. \ bíráló elemzés azonban sok fogyatékosságra, kihasználatlan tartalékra, és a mezőgazdasá gi termelés további növelésének ténye zőjére mutat rá. Ezekre kell összpon tosítani a párt-, az állami és a gazdasági szervek és a társadalmi szer vezetek figyelmét. Ebből a szemszögből kell meghatároznunk munkánk irány vonalát, útjait és módszereit a követ kező Időszakra ügy. hogy Szlovákiában következetesen megvalósítsuk a CSKP KB októberi ülése által a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára ki tűzött feladatokat. A mezőgazdaság és az élelmiszerioar fejlődésének alaovető politikai gazdasági irányvonala a 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiában Tisztelt ElvtársakJ A CSKP Központi Bizottsága a me zőgazdasági termelés lehetőségeiből és a lakosság életszínvonala szükségleteiből kiindulva kitűzte azt a feladatot, hogy néhány éven belül fokozatosan önellátókká váljunk a gabonafélék tér mesztésében. és tovább növeljük önellátásunkat az élelmiszergyártásban. Feladatunk, hogy Szlovákiában job- bán kihasználjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelőképességét az országos szükségletek fedezésére, elsősorban azokból a termékekből, amelyek számára kedvezőek a feltételek az SZSZK-ban. Ezekből az alapvető célkitűzésekből indulnak ki a 6. ötéves terv irányvonala kidolgozásának feladatai. Az irányvonalak feltételezése szerint a bruttó mezőgazdasági termelés Szlovákiában 18,4 százalékkal, az élelmiszer ipari termelés 25,9 százalékkal növekszik. A mezőgazdaság legfőbb feladata a növénytermesztés fejlesztése. A 6. ötéves tervidőszak folyamán ez lesz a legfontosabb, hogy mintegy egynegyedével növeljük a gabonafélék termeié sét. Szlovákia a gabonaneműek termelésének fokozásához a hektárhozamok növelésével járul hozzá, elsősorban a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületben, valamint a kukorica vetésterületének kibővítésével az erre alkalmas területeken, főleg a nyugat- szlovákiai kerületben. A mezőgazdaság irányító szerveinek, a kutató dolgozóknak, az agronómusoknak és a gépe sítőknek az a feladata, hogy megteremtsék a szervezési és az anyagi-technikai feltételeket ahhoz, hogy kukoricából 53 mázsás legyen a minimális hektárhozam, s ezáltal 1980-ig több mint egyharmadával növeljük a kukoricatermelést. A kukoricatermesztésnek minőségileg ugyanolyan technikai és technológiai színvonalra kell kerülnie, mint amilyet már a gabonánál elértünk, elsősorban a termés betakarításában és feldolgozásában. Ehhez meg kell teremteni az anyagi, a gazdasági és a szervezési feltételeket, s ki kell használni a külföldi tapasztalatokat is. Az önellátás elérésére kifejtett törekvésünk másik, döntő tényezője a gabonaalappal való jó gazdálkodás. Az állattenyésztésben nálunk a fejlett országokhoz viszonyítva aránytalanul nagy a szemes takarmányok fogyasz tása, nem egy esetben szinte a pazarlással határos. Erről tanúskodnak a szemesek fogyasztásában az egyes üze mek és a járások között mutatkozó nagy eltérések. A kommunistáknak és a mezőgazdasági szerveknek minden szinten alapjában meg kell oldaniuk ezt a problémát, és tekintettel az idei gyenge termésre, már ebben a gazdasági évben döntő fordulatot kell elérni a szemes takarmányokkal való gazdálkodásban. A felelős dolgozóknak minden járásban és üzemben meg kell érteniük, hogy az adott helyzetben a lehető legtöbb gabonát, hüvelyest el keil ad ni a takarmánykeverékek gyártásához, és teljesíteni kell a feladatokat a vi- tamínos takarmánylisztek felvásárlásában. Ez a szemes takarmányok dúsításának és hatékonyabb kihasználásának egyedüli útja. Minden üzemben* ae efsz elnökök, az állami gazdaságok Igazgatóinak sze mélyes felelősségével következetesen meg kell valósítani a szemes takarmányok fogyasztása csökkentésének programját, beleszámítva azt is, hogv a szemes takarmányokat a szarvasmarha-tenyésztésben szálas takarmányokkal kell helyettesíteni. A központi takarmányalap elosztását, a takarmány keverékek gyártását és elosztását kö vetkezetesen kell irányítani, szoros összefüggésben a tervezett állattenyésztéssel. Ezért a kerületi és a já- rási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a mezőgazdasági felvásárló üzemek igazgatói felelősek. A gabonaalappal való szigorú gazdái kodás és hatékony kihasználása megköveteli, hogy állandóan javítsuk a takarmánykeverékek minőségét és jobban kihasználjuk a takarmányfehérjék nem mezőgazdasági forrásait. Az önellátási program elválaszthatatlan része a takarmányfehérjék termelésének fokozása, és racionálisabb ki használása, mivel a kapitalista országokból való behozatal növekedése sok devizaeszközt igényel, és bizonytalan ságot okoz az állattenyésztés tervszerű fejlődésében. Elsősorban a takarmányhüvelyesek termesztését kell növelni úgy, hogy 1980-ban körülbelül az 1975- re tervezett mennyiség kétszeresét vásárolhassuk fel. A hüvelyesek termesztésének lényeges növelésére elsősorban a közép-szlovákiai és a kelet szlovákiai kerületben számítunk. A pártszervek már nemegyszer hangsúlyozták, hogy a gabona- és a fehérjeprogram megoldásának egyik alapvető feltétele az, hogy fordulatot érjünk el a szálas takarmányok termesztésében, ahol a növénytermesztés többi ágazatához, valamint a CSSZK eredményeihez viszonyítva a legjobban lemaradunk. Szlovákiában a mezőgazdasági terület több mint egyharmaflát legelők és rétek képezik. A különböző felhívások és programok ellenére a hektürhozamok továbbra is alacsonyak. Ezért konkrét politikai szervező mun kával el kell érnünk, hogy a mezőgazdasági üzemek, de gyakran az üzemek feletti szervek vezetői is tudatosítsák a szálas takarmányok termesztésének jelentőségét, és megteremtsék ehhez a szükséges anyagi feltételeket. A 6. ötéves tervidőszakban legalább egynegyedével kell növelni a rétek és a^ legelők hektárhozamát. Szlovákiában minden arra alkalmas területen növelni kell a silókukorica termesztését. A 6. ötéves tervidőszakban egy hektárról átlag 100 mázsa szárazanyagot tartalmazó silókukoricát kell betakarítani, vagyis a felével többet, mint az elmúlt években. Sokoldalú anyagi, szakmai és politikai támogatást kell nyújtani a meleglevegős szárítás fejlesztésének és a préselt takarmányok gyártásának, ami a szálas takarmányok egy része feldolgozásának progresszív irányvonalát jelenti. Azzal a feladattal összefüggésben, hogy növelnünk kell a cukor kivitelét, a mezőgazdasági és a cukoripari dolgozóknak fokozott igyekezetei kell kifejteniük a cukorrépa hektárhozamának szilárdítására, valamint a cukorrépa cukortartalmának növelésére. A kutatás, a nemesítés dolgozói, valamint a gyakorlati dolgozók előtt az a feladat áll, hogy egy hektár területről 50 mázsa finomított cukrot érjenek el, ami 50 százalékkal több, mint az utóbbi három év átlaga. A külkereskedelmi mérleg megjavításához az SZSZK mezőgazdaságának hozzá kell járulnia hagyományos kiviteli cikkünk, a maláta termelésének és ■ kivitelének fokozásával. Annak az országos törekvésnek a keretében, hogv fokozzuk önellátásunkat az olajos növények és a takarni á n y f eh é r 1 é k g y á r t á sában, S zl o vá ki á - bán az a feládat hárul ránk, hogy lényegesen növeljük a napraforgó termesztését. Elvárjuk, hogy azoknak a járásoknak a vezetői ahol |ó feltételek vannak a napraforgó termesztéséhez, felelősségi ellesen viszonyuljanak e feladat teljesítéséhez. A racionális táplálkozás szükségle teinek szem pontjából egyre jelentősebb a gyümölcs és a zöldségtermesztés, amihez Szlovákiában különösen jó feltételeink vannak. Termelésük ezeken a területeken még mindig alacsony színvonalú. Ez megnyilvánul a lakosság gyümölcs és zöldségellátásának egyenlőtlenségében. valamint az üzletekben kínált áru silánv minőségében. E probléma megoldása azt jelenti, hogy a kiszemelt üzemekben és kooperációs társulásokban, a legalkalmasabb területeken következetesebbén kell koncentrálnunk és szakosítanunk a termelést. A termés jobb kihasználása érdekében intenzívebben kell megoldanunk betakarítás utáni feldolgozásukat, raktározásukat és elosztásukat. Ez a mezőgazdasági, a feldolgozó és a kereskedelmi szervezetek közös feladata. Dél-Szlovákla járásaiban ezt a feladatot az integrációs kapcsolatok és az anyagi feltételek közös kialakításával kell megoldani. A burgonya termesztésben az utóbbi években elért előrehaladás ellenére még mindig jelentősen elmaradunk a CSSZK színvonala mögött. E termelésben tapasztalható kilengések miatt nem fedezzük mindig saját termeléssel szükségleteinket. A burgonyatermesztésben nem haladhatunk extenzív úton, vagyis a termesztési területek kiszélesítésével. A fő súlyl a hektárhozamok növelésére helyezzük. E probléma megoldása megköveteli, hogy megfelelő, nagy teljesítményű technikát biztosítsunk a betakarításhoz a nehéz talajokon, kooperáció alapján kiépítsük az anyagi-technikai alapot a raktározáshoz és az áru végleges feldolgozásához. A lakosság szükségleteinek teljes fe dezése, valamint a külkereskedelmi mérleg megjavítása érdekében felelősségteljesebben kell biztosítanunk az olyan műszaki termékek termesztését, mint a hüvelyesek, a len, a kender, a mák, a dohány, a fűszerpaprika, a köménymag, a mustármag és mások. A növénytermesztés további intenzi- fikálásának jelentős útja a nagy hozamú vetőmagvak kihasználása. A CSKP KB Elnökségének beszámolója részletesen elemezte a nemesítés mai helyzetét és meghatározta további fejlesztésének irányvonalát. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium feladata, hogy Szlovákia feltételei között is következetesen megvalósítsa ezeket a célokat. A nemesítéssel foglalkozó szervezeteknek állandóan javítaniuk kell tevékenységüket, s el kell mélyíteniük együttműködésüket a KGST-tag- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Már az 5. ötéves tervidőszakban előrehaladást értünk el a talajok termékennyé tételében. E feladat teljesítését á jövőben is folytatjuk, mivel Szlovákiában több százezer hektár föld kevésbé termékeny. A 6. ötéves terv előkészítése folyamán súlyos problémák merülnek fel az öntözőberendezések feltételezett építési ütemének biztosításában. Az öntözőberendezések nagyságát elsősorban a kohászati anyagok, valamint a szivattyú- és az öntözőberendezések szállításának lehetőségei szabják meg. Minden esetben azonban helyes lesz, ha meggyorsítjuk a nedves földterületek lecsapolását, ami anyagilag kevésbé igényes, és aránylag rövid idő alatt eredménnyel jár. E program keretében meg kell gyorsítani a talajjavítási munkákat a kelet-szlovákiai síkságon. A 6. ötéves tervidőszakban több figyelmet szentelünk a talaj javítási munkáknak az Ipoly, a Sajó mentén, valamint Záhorie területén. Az öntözőberendezések építése a délnyugat szlovákiai járásokra összpontosul. Mezőgazdasági dolgozóinktól elvárjuk, hogy az öntözőberendezésekre fordított beruházásokat úgy használják ki, hogy a lehető legrövidebb időn belül maximális eredményt hozzanak. Ugyancsak ilyen következetesen kell harcolni a szántóterület minden egyes hektárjának kihasználásáért az ellen, hogy a talajt önkényesen alacsonyabb kategóriákba sorolják, és a szántóterület nagyságának csökkenését más területek folszántásával pótolják. A földalap védelme fokozásának érdekében módosításra kerül az J?3/1964. Tt. számú törvény. A nemzeti bizottságoknak, a többi szervnek és szervezetnek teljes mértékben tudatosítania kell a mezőgazdasági földalap védelmének fontosságát, és a törvény megszigorított szabályait következetesen meg kell tartani. A pártszervek és -szervezetek feladata, hogy következetesen ellenőrizzék a földalap hatékony kihasználására és védelmére vonatkozó határozatok teljesítését. Elvtársakl A lakosság táplálkozásának minőségi javítása, vagyis az állati eredetű fe- héi’iefogyasztás növelése a további időszakban is fokozott igényeket támaszt az állattenyésztési termelés növelésével. struktúrájának megváltoztatásával és minőségének javításával szemben. Az állattenyésztésben továbbra is döntő helyzete van a szarvasmarha tenyésztésnek. Szlovákiában a szarvasmarha-állomány viszonylag nagy növelését kell elérnünk különösen a tehén- állomány növelését a szocialista szektorban, mivel ezek az állományok gyorsan csökkennek az egyéni tenyészetekben. A szocialista vállalatokban a tehénállományokat több mint 15 százalékkal kell növelni. A marhahús és a tejtermelés 1980-ig tervezett növelését mindenekelőtt a hasznosság fokozásával és az állatok pusztulásának csökkentésével lehet biztosítani. Azt az igényes feladatot tűzzük magunk elé, hogy száz tehéntől száz borjút kapjunk. A törzsállattenyésztési szolgálat és a kutatás dolgozóitól azt x kívánjuk, hogy a nemesítés! programok megvalósítását úgy folytassák, hogy az újonnan nemesített típus a szarvasmarha össz-szaporulatának legalább 30 százalékát tegye ki az ötéves terv végéig. Ilogy a szemes termények terén elérjük az önellátást, a zootechnikai dolgozóknak el kell érniök, hogy gyorsabban csökkenjen a koncentrált takarmányok fogyasztása, hogy országos átlagban ne haladja meg a 25 dkg-ot egy liter tejre számítva és a szarvasmarha- hizlalásban a 2.1 kg-ot 1 kg súlygyarapodásra számítva. A sertéstenyésztésben meg kell akadályozni az állományok ösztönös fejlődését, és el kell érni a napi súlygyarapodás lényeges növelését a hizlaldákban, a malacneveldékben, és csökkenteni kell az állatok elhullását. Reális feladatnak tartjuk, hogy a hatodik ötéves tervben egy anyasertéstől 19 malacot neveljünk fel, és elérjük a napi 56 dkg-os súlygyarapodást. A vágósertés minőségének javítása érdekében az egyes fajták hibridizálá- sában nyert Ismeretek alapján el kell érni, hogy l^B0-ig a hússertések keresztezésének legmegfelelőbb kombinációi az állományoknak legalább a felét tegyék ki. A juhtenyésztésben az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya által jóváhagyott fejlesztési koncepció szerint fogunk eljárni. A termelés és a nemesítés mindenekelőtt a jó minőségű bárányhústermelésre és a gyapjú műszaki tulajdonságainak megjavítására irányul. Ez megkívánja, hogy véget vessünk az állattenyésztési termelés eme ágazata lebecsülésének és elhanyagolásának számos járásban, valamint a feldolgozó iparban és a kereskedelemben is. Az ésszerű táplálkozás követelményeivel összhangban gyorsan növekszik a tojás- és a baromfihús-termelés, főként a liba- és a pulykatenyésztés, s ugyanakkor a termelési egységre eső szemes takarmány fogyasztásának csökkentésére fokozott erőfeszítést teszünk. Teljes mértékben ki kell használni az édesvízi halfajták termelése növelésének lehetőségeit is. Az állattenyésztési termelésben kitűzött céljaink sikeres teljesítése a munkakörnyezet állandó javítását igényli. Valamennyi ágazatában, az építkezésben és nem beruházási intézkedésekkel is meg kell teremtenünk a munka termelékenységének, kultúrált- ságának és a higiénia gyors növekedésének feltételeit az ipari munkamódszerek érvényesítése szempontjából is. A nagytenyésztésben rendkívül fontossá válik a következetes állatorvosi gondoskodás. Az állatorvosi szolgálat dolgozóinak feladata mindenekelőtt megjavítani az állatok egészségi állapotának komplex megelőző védelmét, következetesen gondoskodni az állathigiéniai szabályok megtartásáról, megkezdeni a fejős tehenek mastitidisének a felszámolását, ami nagy népgazdasági károkat okoz. Az állattenyésztési termelés általános növelésében, az állatok táplálásának meg javí lásüban és a szemes takarmányok fogyasztásának csökkentésében erőteljesebben részt kell venniük a vegyi és a gyógyszeripar dolgozóinak is azáltal, hogy növelik a takarmánykiegészítők szállítását, amelyek biotényezőket és ásványi anyagokat tartalmaznak. A takarmányélesztő termelésének kibővítését nemcsak a melasz alapján, hanem a szulfitoldatok /Folytatás az 5. oldalon) 1975. X. 17.
