Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-17 / 245. szám, péntek

A tartalékok kihasználásával a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséért (Folytatás a 4 .oldalról) és az etanol alapján is meg kelt olda­ni. Ugyanakkor a kutatásban intenziven ki kell dolgozni és felül kell vizsgálni a nem hagyományos nyersanyagok, főleg a szalma, a fahulladék és más nyersanyagok kihasználásának lehető­ségeit Elvtársak! A mezőgazdasági árutermelés és az élelmiszerfogyasztás gyors növekedése következtében igen sürgetővé válik az élelmiszeripar további fejlesztése. Te­vékenységének eredményei alapján ér­tékeli a fogyasztó az egész mezőgaz­dasági és élelmezési ágazat munkáját. A jövőben az élelmiszer-termelés és az árutermelés növelése mellett el kell érni a termékek minőségének javulá­sát, és a választék bővítését. A táplál­kozás további ésszerűsítése megkíván­ja az állati eredetű élelmiszerek, fő­ként a tej és tejtermékek, a baromfi, a tojás, a hús, valamint a gyümölcs és a zöldségfélék termelésének és szál­lításának fejlesztését is. Ugyanakkor nagyobb hatást kell gyakorolni, főként a népnevelő munkában, hogy egyetlen háztartásban, sem pedig a közétkezte­tésben ne pazarolják az élelmiszert, aminek még gyakran tanúi vagyunk. Az élelmiszer-szállítás általános nö­velése melleit azt kívánjuk, hogy a piac az egész év folyamán gazdag vá­lasztékkal folyamatosan el legyen lát­va. Emellett különös súlyt helyezünk u nagy fogyasztási központok, a turista­körzetek és falvaink optimális ellátá­sára, ahol az önellátás csökkenése kö­vetkeztében gyorsabban növekszik az élelmiszerek iránti kereslet. Szlovákiában az élelmiszeriparban dolgozó kommunisták előtt az a fontos népgazdasági feladat áll, hogy a nyers­anyagokat nagyobb mértékben értéke­sítsék a végtermékekben, csökkentsék a veszteségeket a termelés és a forga­lom valamennyi szakaszán gazdaságos technológiai eljárások alkalmazásával, a munkaciklusok lerövidítésével, a se­lejt hányadának csökkentésével, vala­mint az összes felhasználható hulladék takarmányozási célokra való hasznosí­tásával. A hazai nyersanyagok jobb értékesí­tése és az élelmiszeripari termelés gazdasági hatékonyságának növelése érdekében a mezőgazdasági dolgozók, a felvásárlók és az élelmiszeripar dolgo­zóinak figyelmét a nyersanyagok mi­nőségének javítására és az idénysze­rűség leküzdésére kell irányítani a me­zőgazdasági termékek szállítása terén. Konkrét intézkedéseket kell tenni fő­ként a jó minőségű sörárpa, a cukor­répa, az ipari burgonya, az olajos nö­vények, a tartósításra alkalmas zöld­ségfélék, a tej és a vágóállatok szük­ségletének biztosítására. Ebből a cél­ból intenzívebben kell kibontakoztatni a kooperációs és integrációs kapcsola­tokat a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari vállalatok között. Ugyanakkor meg kell javítani a nyersanyagok raktározásának feltéte­leit. A választék felújításában olyan ter­mékekre kell a figyelmet összpontosí­tani, amelyek tartósak, valamint a fél­kész ételekre, a fagyasztott termékek­re, a félkész árukra, amelyek időt ta­karítanak meg az ételek elkészítésekor az egyéni és a közétkeztetésben egy­aránt, valamint olyan választékra, amely egészségügyi, a fogyasztók kora és hivatása szempontjából egyaránt kí­vánatos, de ugyanakkor nem lehet a választékot öncélúan bővíteni. A lakosság élelmezési színvonalának emelése a választék felújítása mellett az élelmiszerek minőségétől függ. Az élelmiszeripar felelős dolgozóitól meg­kívánjuk, hogy szigorúan megtartsák és a kívánatos irányban tovább szilár­dítsák az élelmiszeripari termékek mi­nőségének kritériumait, növeljék a vállalaton belüli minőségi ellenőrzés színvonalát, és biztosítsák az élelmi­szerek fokozottabb tápértékét és tar­tósságát. Ennek megfelelően jobbnak kell lennie a csomagolásnak, főként a napi fogyasztási cikkek csomagolási színvonalát kell emelni. A választék felújításának meggyorsí­tása érdekében jobban kell együttmű­ködni CSSZK élelmiszeripari ágazatai­val, és nagyobb mértékben kell élni a licencek megvásárlásának és a deviza- megtérítésű hitelek lehetőségeivel. A fogyasztói kereslet kielégítése megkí­vánja, hogy az állami és a szövetke­zeti kereskedelem felelős dolgozói in­tenzívebben fejlesszék a kereskedelmi hálózatot, javítsák a raktározási felté­teleket, beleértve az üzletek hűtő- és fagyasztóberendezésekkel való ellátá­sát az élelmiszerek minőségének meg­őrzése érdekében. Ezen a téren aktí­vabb szerepet kell játszaniok az eddi­gieknél a nemzeti bizottságoknak is. A hatodik ötéves tervben Szlovákiá­ban az élelmiszeripar másik alapvető feladata a termelés gazdasági haté­konyságának növelése. Mindeddig elég­gé nagy különbségek vannak ezen ágazat gazdasági színvonalában a CSSZK-hoz * viszonyítva, valamint ugyanazon szakágazat egyes vállalatai és üzemei gazdasági eredményei kö­zött. A termelési feladatok teljesítése, va­lamint a további élelmiszeripari terme­lőhelyek építése során nagyobb mér­tékben kell figyelembe venni a gazda­ságosság kritériumait. E célból építke­zéssel és korszerűsítéssel a termelési programok ésszerű megosztásával nö­velni kell a termelés összpontosítását, a tudományos műszaki haladás érvé­nyesítésével ésszerűsíteni kell a tech­nológiai eljárásokat, csökkenteni a nyersanyagok és a késztermékek terén mutatkozó veszteségeket, gazdaságo­sabbá kell tenni a nyersanyagok és a késztermékek szállítását és kezelését. Ilyen módon, valamint jobb munka- szervezéssel kell javítani a költségek fejlődését és az állóalapok kihasználá­sát. Ebből a szempontból fokozott igé­nyeket kell támasztani a termelési­gazdasági egységekben, a vállalatok­ban és az üzemekben az irányító mun­ka színvonalával szemben, beleértve azt, hogy határozottabban kell eljárni az irányító apparátus, valamint a ter­melési kulcsdolgozók alacsony szak- képzettségi színvonala problémáinak megoldása során is. E mutatók javulá­sától kell függővé tenni az új munka- és bérfeltételek bevezetését is a főigaz­gatóságokon. Elvtársak! A mezőgazdaság műszaki és szerve­zeti fejlődésének jelenlegi szakaszában jelentős helyet foglalnak el a mező- gazdaságnak nyújtott szolgáltatások. A mezőgazdasági szolgáltatások táv­latilag a tevékenység egyre újabb és sokrétűbb szakaszaira fognak kiterjed­ni. Célszerűnek mutatkozik, hogy a ke- mizálás, a takarmányok szárítása és préselése, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs betakarítás utáni kezelése és raktározása szakaszán, valamint a me­zőgazdasági építkezés szakaszán is a szolgáltatásokat közös vállalatok, vagy kooperációs társulások nyújtsák. A többi szolgáltatást célszerűbben kell biztosítani szakosított állami szer­vezetek, gép- és traktorállomások, me­zőgazdasági gépjavító üzemek útján, a Slovosivo vetőmagtermesztő szervezet, a törzsállattenyésztő vállalatok, az ál­lami állatorvosi igazgatás, az ellenőrző és felügyelő szervezetek, a mezőgaz­dasági irányítás racionalizációs válla­lata és más szolgáltatási szervezetek útján. A szolgáltatások rendszerében fontos helye van a mezőgazdasági ellátó és felvásárló szervezeteknek, amelyek vi­szonylag nagyarányú tevékenységet folytatnak. Szükséges azonban, hogy nagyobb gondot fordítsanak a szolgál­tatások minőségére is, különösen a ga­bona kezelésére és a takarmánykeveré­kek termelésére. A felvásárló szervezet dolgozóit ugyanakkor szintén felelőssé kell tenni a mezőgazdasági termelés eredményeiért azokon a szakaszokon, amelyeket tevékenységükkel befolyá­solnak. Helyesnek tartjuk, hogy a szolgálta­tási szervezetek feladataik teljesítése során* nagyob mértékben felhasználja­nak olyan eszközöket, mint az elsőd­leges mezőgazdasági termelő vállala­tokkal kötött hosszú időtartamra szó­ló kooperációs, együttműködési és in­tegrációs szerződéses kapcsolatok. Cél­szerűen el kell mélyíteni e dolgozók anyagi érdekeltségét is azon mezőgaz­dasági vállalatok eredményeiben, ame­lyeknek a szolgáltatásokat nyújtják. Tehát a szolgáltatások egész komp­lexumáról van szó, amelyeket ma a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumból tervszerűen kell irányí­tani, felhasználni, fejlődésüket egybe kell hangolni, küldetésüket és felelős­ségüket megfelelően meg kell határoz­ni. A mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum anyagi-műszaki alapjának fejlesztése a hatodik ötéves terven miszer-termelésben növekszik aktív szerepük és felelősségük. ' 1980-ig a mezőgazdasági terület hek­tárjára számítva 262 kg tiszta ható­anyagot tartalmazó ipari trágya szál­lítását tervezzük. Ez a jelenlegi szín­vonalhoz viszonyítva csaknem negyed- résznyi növekedést jelent. A növény- termesztés 1980-ra tervezett színvonala a tápanyagok felhasználásának jelenle­gi paraméterei mellett több trágyát igényel. Ezt azonban a hatodik ötéves tervben nem tudjuk biztosítani. A ter­melés tervezett növelése ezért szüksé­gessé teszi, hogy a leggazdaságosabban használjuk fel a rendelkezésünkre ál­ló trágyaalapot, mégpedig a szállítás és a felhasználás során előforduló vesz­teségek csökkentésével, valamint az egyes körzetek és vállalatok minél op­timálisabb ellátásával. A mezőgazdasági vállalatokban és az illetékes vállalatok felettes szerveiben dolgozó kommunistáktól és felelős dol­gozóktól elvárjuk a szerves trágyák optimális kihasználását, a humuszos trágyák termelésének növelését és az olyan földek meszezését, amelyek ezt igénylik. Gazdaságosabban kell bánni a növényvédő szerekkel is, s ugyanak­kor gondoskodni kell arról, hogy ne fokozódjék a környezet szennyeződése. A vegyipari dolgozóktól elvárjuk, hogy a hatodik ötéves terv folyamán kezdményezésiik kibontakoztatásával túlszárnyalják a tervezett trágyaszállí­tást, javítsák a trágyák minőségét és adagolását. A mezőgazdasági vegysze­rek szakaszán növelni kell az új, ha­tékony szerek fejlesztését, maradékta- lanabbul ki kell használni a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit a ter­melés fejlesztésére és a mezőgazdaság jobb ellátására. A növényi termelés kemizálásának további fejlesztése és hatékonyságának növelése folyamán jelentős szerep há­rul az agrokémiai vállalatokra. Beru­házási szempontból igényes feladat és hosszabb időszakot igényel a raktárak felépítése és az agrokémiai központok műszaki felszerelése. Ezért jelenleg súlyt helyezünk a tanácsadói és szak­mai segítség intenzitásának növelésére, a növénytáplálás és -védelem módsze­reinek helyes alkalmazására, amint ez a CSKP KB határozataiból következik. A vegyi anyagok és termékek szük­séglete gyors ütemben növekszik a mezőgazdaság más szakaszain is. A zöldségtermesztés fejlesztése megköve­teli a jobb minőségű fóliák nagyobb arányú termelését. A talajjavítás terén kitűzött feladatok megkívánják a haj­lítható műanyagcsövek gyártásának biztosítását. A műszaki fejlődés jelenlegi szaka­szát a mezőgazdaságban a komplex gé­pesítés fejlődése jellemzi. A mezőgaz­daságban a gépesítés kérdéseit a me­zőgazdasági gépek országos rendsze­rének meghatározásával oldjuk meg a hatodik ötéves tervre vonatkozóan. Szlovákia mezőgazdasági szükségletei szempontjából különös súlyt helyezünk a kukorica-, a hüvelyesek, a zöldség- és a szőlőtermesztés gépesítéséhez szükséges eszközök fejlesztésére és szállítására, valamint a mezőgazdasági technikának a hegyi és hegyaljai kör­zetekhez való módosítására. A mezőgazdasági technika hatékony­ságának növelésében jelentős tartalé­kok vannak a technikai eszközök jobb kihasználása és karbantartásukról való gondoskodás terén. Ezen a téren a helyzetet mindenekelőtt a mezőgazda- sági vállalatok gépesítői javíthatják meg. A kommunistáktól, az illetékes gazdasági szervek vezető dolgozóitól nagyobb aktivitást várunk a szakosított gépesítési központok építésében a ko­operációs körzetek és nagyobb vállala­tok keretében, főként a nagy teljesít­ményű gépek fokozottabb kihasználása érdekében. A mezőgazdasági gépalkatrészek hiá­nyának égető és gyakran politikai szempontból is érzékeny problémája megköveteli, amint ezt a CSKP KB plé­numa is hangsúlyozta —, hogy komp­lex megoldást érjen el az Általános Gépipari Minisztérium és a külkereske­delem a pótalkatrészek gyártása, be­hozatala, elosztása és raktározása terén. Maguk a mezőgazdasági vállalatok fe­lelősségteljesebben gondoskodjanak a szakszerű karbantartásról és a tech­nológiai fegyelem megtartásáról. A mezőgazdasági vállalatok nagyará­nyú gépállományának ésszerű felhasz­nálásában jelentős feladat hárul a gtá-k és a mezőgazdasági gépjavítók dolgozóira. A gépek javításában, gyár­tásában a tevékenység bővítéséről, In- tenzifikálásáról és javításáról, a pótal­katrészek felújításáról, valamint az ál­lami műszaki politika érvényesítéséről van szó. A korszerű mezőgazdasági technika lényegesen nagyobb igényeket támaszt a technikával dolgozó és a technika felhasználását szervező dolgozókkal szemben. Ehhez kell módosítanunk a dolgozók nevelését a mezőgazdasági fő- és középiskolákon, valamint az alapfokú gépesítő káderek felkészítését és továbbképzését is. A beruházások terén a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban minde­nekelőtt jobban és céltudatosabban kell felhasználni a tervezett beruházási esz­közöket. Ez feltételezi, hogy a beruhá­zási eszközöket a döntő szakaszokra és az elsődlegesen fontos szakaszokra összpontosítsuk, csökkentsük a kapa­citásegységre eső költségvetési kiadá­sokat, lerövidítsük az építkezés idejét és gyors ütemben teljesen üzembe he­lyezzük az új termelőhelyeket. A ter­melőhelyek kibővítését elsősorban a meglevő farmok és üzemek korszerűsí­tésével, átalakításával és kiépítésével kell megoldani. Meg kell szigorítani az eljárást a meglevő termelőhelyek meg­szüntetésével kapcsolatban, és bizto­sítani kell azok további célszerű ki­használását. A beruházási szférában dolgozó kom­munistáknak síkra kell szállniok a beruházási folyamát tervezési és irá­nyítási színvonalának emeléséért és azért is, hogy a beruházók, a tervezők és az építőszervezetek erőfeszítése kö­vetkezetesen az egyes akciók idejében és jól történő előkészítésére és a szál­lítások biztosítására, az építkezés ol­csóbbá tételére és meggyorsítására irá­nyuljon. Nagyobb mértékben kell fel­használni a típusos és megismételhető terveket. Főként az Építésügyi Minisz­tériumnak kell fejleszteni a tipizált konstrukciós elemek és rendszerek gyártását és fejlesztését. A tervezés szakaszán meg kell olda­ni a tervezési kapacitások fokozatos összpontosítását és szakosítását. A ter­vező szervezeteket és a tervezőket ha­tékonyabban érdekeltté kell tenni a kapacitásegységre eső költségvetési, ki­adások csökkentésében. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium­nak, valamint a kerületi mezőgazdasági igazgatásnak elsődlegesen biztosítania kell a mezőgazdasági építőipar kiépíté­sét, beleértve az Agrostav kapacitásbeli és technikai kiépítését. Az élelmiszeripar további fejlesztése és gépesítése érdekében a szövetségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium vállalataiban kezdettől fogva követke­zetesen biztosítani kell főként a hűtő- és fagyasztóberendezések szállítását, cukorgyárak, malmok, valamint pék­üzemek berendezéseinek szállítását. E berendezések gyártóinak ugyanakkor teljesíteniük kell a fő szállító funkció­ját is, és kezességet kell vállalniok a tervezett paraméterek eléréséért. A szövetségi Általános Gépipari Miniszté­rium vállalatainak jobban kell fedez­niük főként a csomagolástechnikai szükségleteket. Az élelmiszeripari beruházási építke­zésben a feladatok következetes telje­sítésének komoly jelentősége van. A lakosság fő fogyasztási cikkekkel való zavartalan ellátásáról van szó. Ezért az Építésügyi Minisztérium építkezési szervezeteiben következetesebben kell megtartani az építési határidőket, meg kell javítani a munkák és a szállítások minőségét, s ugyanakkor biztosítani kell a költségek maximális megtakarí­tását. Aktivizáljuk a mezőgazdasági termelés növelésének valamennyi forrását Elvtársak! A CSKP KB annak a feladatnak a ki­tűzésével, hogy növeljük önellátásun­kat az élelmiszerek terén, újból hang­súlyozta, hogy e feladat sikeres meg­valósítása az egész társadalom szem­pontjából fontos, és az egész népgaz­daság egyik alapvető gazdasági és po­litikai feladata. Teljesítéséért nagy fe­lelősséget visel első;,. n a gépipar, a vegyipar és az építőipar. Az említett iparágazatok a mezőgazdaság intenzi- fikálásának és iparosításának irányvo­nala mellett törvényszerűen egyre na­gyobb mértékben hozzájárulnak a nö­vekedés dinamikájának biztosításához és ezen ágazatba fektetett beruházások hatékonyságának növeléséhez. Az élcl­Tisztelt Elvtársak! A hatodik ötéves terv igényes fela­datai és a bonyolultabb feltételek, amelyek között azokat teljesíteni fog­juk, megkívánják, hogy az irányítási munkában érvényesüljön a belső tar­talékok mozgósításának szilárd irány­vonala. A termelés fejlesztését még jobban a tudományos-műszaki haladás­ra, a termelési alapok teljesebb és ésszerűbb felhasználására, a termelés szervezésének tökéletesítésére kell alapoznunk. Ugyanakkor növekszenek az igények a gazdasági szabályozók rendszerének hatékonyabb kihasználá­sára a közvetlen irányító és szervező munka megjavítására és a dolgozók kezdeményezésének kihasználására. Amint a CSKP KB októberi plénuma ismételten hangsúlyozta, jelentős bel­ső tartalékaink vannak mindenekelőtt a lemaradó termelési szakaszokban, va­lamint az átlagon alul gazdálkodó vál­lalatokban ós egyéb járásokban is. Itt mindenütt igényes politikai hozzáál­lásra van szükség, hogy e sajátos tar­talékok mozgósítása minden fokon a pártpolitikai, az irányító és a káder­munka állandó részévé váljék. Nagy súlyt helyezünk az elemző te­vékenység színvonalának emelésére, melynek feladata feltárni a lemaradás tényleges ok^it és meg! itározni le­küzdésük konkrét form.: it. A feltárt (Folytatás a 6. oldalonJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom