Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-17 / 245. szám, péntek
A tartalékok kiiasználasával a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséért Az SZLKP KB Elnökségének jelentése Szlovákia mezőgazdaságának és élelmiszer- iparának fejlesztéséről Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban a CSKP Központi Bizottsága októberi ülésén értékelte a XIV. pártkongresszusnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára kitűzött irányvonalának megvalósítását, és intézkedéseket hozott a Csehszlovákia fokozottabb élelmiszer önellátására Irányuló folyamat meggyorsítására a 6. ötéves tervben. Ülésünknek az a feladata, hogy bíráló igényességgel értékeljük, milyen eredményeket értünk et a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa által kitűzött feladatok teljesítésében, s hogy Szlovákia viszonyaira lebontsuk a CSKP Központi Bizottsága által elfogadott határozatokat és intézkedéseket. A CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány állandó figyelmet szentelt a CSKP XIV. kongresszusa után a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése kérdéseinek. Az SZLKP KB szerveiben, az SZSZK kormányában, a kerületi és a járási pártbizottságok szerveiben, valamint az irányító állami és gazdasági szervekben, s a társadalmi szervezetekben is rendszeresen megoldották a koncepciós problémákat, intézkedéseket hoztak az időszerű feladatok következetes teljesítésére, a kommunisták és a többi dolgozó mozgósítására. ami pozitív eredményekhez vezetett. Pártunk tevékenységében abból indul ki, hogy a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari komplexum egyre fontosabb és pótolhatatlanabb szerepet tölt be gazdaságunk dinamikus és arányos fejlődésében, a lakosság életszínvonalának emelésében, a külső gazdasági kapcsolatok problémáinak aktív megoldásában. Elvi jelentőségűek a társadalmi politikai szempontok is, elsősorban a szocialista termelési viszonyok további elmélyítése, a munkások és a földművesek szövetségének elmélyítése, aH párt vezető szerepének megszilárdítása. JÁN JANIK ELVTÁRS ELDADÖ! BESZÉDE ' Az élelmiszer terhelés problémáit nemcsak belső szükségleteink és lehetőségeink szempontjából értékeljük, hanem a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiaca egyre bo nyolultabb és igényesebb feltételeinek szemszögéből is. Élelmiszer-önellátásunk fokozása különösen a gabonane- műek területén ezért nemcsak belpolitikai feladatunk, hanem internacionalista kötelességünk is. Az eddigi eredmények értékelésekor, az SZSZK mezőgazdasága és élelmiszeripara további fejlődésének meghatározásakor eznkből az alapvető politikai-gazdasági szempontokból indulunk ki. A CSKP KB novemberi plénuma és az SZLKP KB januári plénuma határozatainak értelmében bírálóan kell elemeznünk a problémákat, igényesen kell értékelnünk az elért eredményeket, hogy leküzdjük az önelégültségre való hajlamosságunkat. Következetesen mozgósítanunk kuli meglevő forrásainkat és tartalékainkat, egyre Igényesebb célokat kell kitűznünk és kitartóan kell küzdenünk megvalósításukért. A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatai teljesítésének eredményei 1975. X. 17. Tisztelt Elvtársak! A CSKP XIV. kongresszusa azon feladatának konkretizálásában, hogy az élelmiszerfogyasztás növekedését saját termelésből fedezzük, az SZLKP kongresszusán és a Központi Bizottság 1972 áprilisi plénumán arra helyeztünk súlyt, hogy az összes termelési ágazatban teljes mértékben kihasználjuk a termelés növekedésének tartalékait úgy, hogy az 5. ötéves terv feladataival összhangban biztosítsuk az SZSZK- ban és országos viszonylatban is a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés gyorsabb növekedéséi. Amint a CSKP KB októberi plénuma megállapította, Csehszlovákia a mezőgazdaság fejlődésének dinamikáját illetően a világ élenjáró országai közé tartozik. A CSSZSZK-ban 1971—75-ben a brutló mezőgazdasági termelés mintegy 15 százalékkal, az árutermelés pedig egyharmadával emelkedett, ami nagyobb növekedés, mint amilyet az 5. ötéves terv előirányzott. Szlovákiában is túlteljesítjük az 5. ötéves terv említett mutatóit. Becslések szerint a bruttó mezőgazdasági termelés több mint 17 százalékkal emelkedik a tervezett 16,1 százalék helyett, az árutermelés pedig 40 százalékkal a tervezett 25,9 százalék helyett. A növénytermesztésben rövid Idő alatt érvényesült a gabonatermesztés fejlesztésére vonatkozó kongresszusi irányvonal. A párt-, az állami és a gazdasági szervek és szervezetek politikai szervező munkájukban fokozott figyelmet szenteltek ennek a feladatnak azon a területen is, hogy a termelést jó minőségű vetőmaggal, elsősorban szovjet búzafajtákkal, hazai árpafajtákkal és más intenzifikálási tényezőkkel lássák el. így elértük, hogy Szlovákiában az idei gyengébb termés ellenére a ga- bouaneműek termelése az előző ötéves tervhez viszonyítva 4,2 millió tonnával, vagyis egyharmadával lesz nagyobb. A gabonaneműek termelésében az 5. ötéves terv feladatait mintegy 1,8 millió tonnával, vagyis több mint 12 százalékkal teljesítjük túl, a felvásárlás tervét pedig több mint 1 millió tonnával, vagyis csaknem 40 százalékkal. A termelés az összes kerületben és járásban növekedett, miközben külön értékeljük a nyugat szlovákiai kerületnek a gabonatermesztésben elért sikereit. Bizonyos előrehaladást értünk el a szálas takarmányok, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs termesztésében, a cukorrépa hektárhozamának növelésében, a hüvelyesek és más olyan növények termesztésében, amelyek számára Szlovákiaiján megfelelőek a feltételek. A növénytermesztés említett szakaszán elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Az irányításban és az üzemekben dolgozó kommunistáknak hozzá kell járulniuk a termelés jobb szervezésének, valamint a terv tekintélyének megszilárdításához, annak érdekében, hogy ezekből a terményekből biztosítsuk a társadalmi szükségletek fedezését. Nagyobb' figyelmet kell szentelnünk az említett ágazatok technikai ellátottsága megjavításának, valamint a jó minőségű vetőmagvak és ültetőanyagok termesztésének. A növénytermesztésben nagy súlyt helyeztünk a növényvédelem és a növények táplálása további megjavításának. Az 5. ötéves tervidőszakban a műtrágyák fogyasztása csaknem 30 százalékkal emelkedett, vagyis egy hektár mezőgazdasági területre 210 kilogramm tiszta tápanyag jut, s ezáltal a vegyipar teljesítette kitűzött feladatát. Problémáink voltak azonban a műtrágyák és a különböző mezőgazda- sági vegyszerek szállításának folyamatosságát és a szükséges választékát illetően. Bírálólag értékeljük azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a vezetőit, ahol nem gazdálkodnak eléggé racionálisan a műtrágyákkal és a vegyszerekkel, ahol nem használják ki megfelelően a szerves és a meszes trágyák forrásait. Az SZLKP kongresszusa kiemelte a talaj termékenysége növelésének jelentőségét. Az ötéves tervidőszak folyamán az SZSZK bán körülbelül 80 000 hektáron építenek öntözőcsatornákat. Ez azonban kevesebb, mint amennyit az SZLKP kongresszusa kitűzött. Ezt elsősorban az okozza, hogy nem szállították le a tervezett kohóipari anyagokat és technológiái berendezéseket. Jelentős tartalékaink vannak a már felépített öntözőberendezések kihasználását illetően. Jobb eredményeket értünk el a nedves talajok lecsapolásában. Ezen a téren 15 000 hektárral teljesítjük túl a tervet, összesen több mint 80 000 hek tárt csapolunk le, ebből 30 000 hektárt a kelet-szlovákiai síkságon. Nem beruházási jellegű talajjavítási munkákat összesen 242 000 hektáron végzünk el, 2,1 milliárd korona értékben. Ez hozzájárul a hektárhozamok további növeléséhez, a mezőgazdasági földterület racionálisabb kihasználásához. jogosan bíráljuk a mezőgazdaságú földterület védelmének fogyatékosságait, és azt, hogy gyakran felelőtlenül vesznek el földterületeket a mezőgazdasági termeléstől. 1971—74-ben a fásításra kijelölt 25 000 hektáron kívül további 1.1,7 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterülettel lett kevesebb, miközben a szántóterület nagysága 56 000 hektárral csökkent. Ez sokkal több, mint a hegyi és a hegyaljai területek szocializálásával kapcsolatos veszteség, ahol a szántóterület egy részét nem lehet nagyüzemileg megművelni, s ezért a legelőkhöz és rétekhez csatolják őket. Egyes járásokban a szántóterü let nagysága az utóbbi négy év alatt 10 százalékkal csökkent. A növénytermesztés gépesítésében túlteljesítettük az ötéves terv feladatait. Ez főleg a traktorok, a gal>ona- kombájnok árvaszecskázók, begyűjtőkocsik és más gépek szállítására vonatkozik. Nem biztosítottunk azonban megfelelő gépeket a burgonya begyűjtéséhez, és a burgonya feldolgozásához, a szálas takarmányok és más termények termelésének gépesítéséhez a lejtős területeken. Csak kis előrehaladást értünk el a termelés gépesítésében a zöldség, a gyümölcs és a hüvelyesek termesztésében. Lemaradás tapasztalható a kukorica begyűjtésének és feldolgozásának komplex gépesítésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem merítettünk ki minden tartalékot és lehetőséget a termelés növelésére, azon az úton, hogy megszüntessük a különbségeket a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemek között. Ez elsősorban a növények táplálását és védelmét, a nagy hozamú vetőmagvak kihasználását, a korszerű agrotechnika bevezetését, a termelés és a munkafolyamatok szervezését illeti. Politikai szervező munkánkat még következetesebben ezeknek a tartalékoknak a kihasználására kell irányítanunk. Az állattenyésztésben pozitívan értékeljük, hogy a szocialista szektorban 1971—74-ben 18,7 százalékkal növekedett a szarvasmarha-állomány és 19,4 százalékkal a tehénállomány. Ez a növekedés sem elegendő azonban ahhoz, hogy teljesítsük az ötéves terv feladatait, mivel jelentősen csökkent az egyéni tenyészetekben levő szarvasmarba és tehénállomány. Az állati termékek felvásárlásában azonban teljesítjük, sőt túlteljesítjük az ötéves terv feladatait. A gazdasági állatok jövedelmezőségét illetően előrehaladást értünk el a tejhozamban, a borjúnevelésben és a tojástermelésben. Megnyugtatók az első pozitív eredmények a szarvasmarha és a sertés, a baromfi és a hústípusú szarvasmarha nemesítésében, de aránylag nagy a szemes takarmányok fogyasztása. Következetesebben kell megvalósítani a juhtenyésztés fejlesztése terén kitűzött fel adatokat. Az állattenyésztésben nem kielégítő az istállók kapacitása. Az ötéves tervidőszak folyamán 77 000 férőhellyel növelik a szarvasmarha-istállók szamát, 46 000 férőhellyel a tehénistállók, 217 000 férőhellyel a sertésistállók számát. Ez jelentős gyarapodás. 1970— 1974 ben azonban több mint 100 ezer férőhelyet jelentő istállókat lebontottak, vagy más célokra használtak el- használoduttságuk miatt. Ugyanakkor a folytatódó szocializálással kapcsolatban újabb kapacitások váltak szükségessé az állattenyésztés koncentrálásának és szakosításának irányvonalával összhangban. Ezen a területen a feszültséget be folyásolják a tervezési előkészítés fogyatékosságai, a tervezett akciók építéséhez szükséges anyagok és kapacitások hiánya, az építkezési határidők meghosszabbítása, valamint a költségek növekedése. Bírálóan értékeljük, hogy kevés a nagy kapacitású fejőistálló és hűtőberendezés, a préselt takarmányokat készítő gépsor és az istállótrágyflt kezelő berendezés. Ezeket a problémákat annak tudatában kell megoldani, hogy nemcsak az állatok elhelyezéséről, hanem egyúttal a munkatermelékenységről és az állattenyésztésben dolgozók jobb munkafeltételeiről is szó van. Ebben az ötéves tervidőszakban nagy volt az élelmiszeripar növekedésének dinamikája. Az Idei feladatok teljesítésével az élelmiszeripari termelés ebben az ötéves tervben a tervezett 23,4 százalék helyett 35 százalékkal emelkedik, az árutermelés pedig a tervezett 24 százalék helyett több mint 31 százalékkal. Komoly problémát jelent, hogy az élelmiszeripar a megnövekedett meny- nyiségű mezőgazdasági nyersanyagokat a hús- és a tejiparban, a cukorgyárakban, a borüzemekben és az alkoholmentes italok gyártásában csak a kapacitások túlterhelésével tudja feldolgozni. Értékeljük, hogy az élelmiszeripar dolgozói a nehéz feltételek' között is sikeresen teljesítik megnö- vekett feladataikat, s így hozzájárulnak lakosságunk élelmiszerellátásának stabilitásához és ifolyamatosságához. Az ötéves tervidőszakban négy húsfeldolgozó üzemet, öt tejüzemet, három baromfiüzemet, tíz péküzemet, nyolc mélyhűtőt és további kapacitásokat kezdtünk építeni. Több akció építése — elsősorban a tej- és a húsiparban — késik, s ezáltal elhalasz- tódik üzembe helyezésük. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Az élelmiszeriparban egyre nagyobb súlyt helyezünk a választék Innovációjára és a termékek minőségének javítására. A gyorsabb előrehaladást gyakran a szükséges gépi és technológiai berendezések, a csomagolóanyagok hiánya, valamint az élelmiszeripari termelés tudományos-kutatási alapjának fogyatékosságai fékezik. Az új termékek kínálata, területi és időbeli elosztása egyenlőtlen, továbbra is fogyatékosságok merülnek fel a minőséget illetően elsősorban a hús- és a tejipari termékekben, valamint egyes alkoholmentes italokban. Gyakran az üzlethálózat hűtő-, fagyasztó- és más berendezésekkel való ellátottsága is elmélyíti a termékek minőségében tapasztalható fogyatékosságokéit. A kereskedelemnek az elosztás megjavításával és az üzlethálózat ellátottságának megjavításával rugalmasabban kell kielégítenie a vidék szükségleteit a hús és más termékek naturális fogyasztásának csökkenésével kapcsolatban is. A CSKP KB és az SZLKP KB 1974 májusi ülése határozatainak értelmében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is intézkedéseket foganatosítottak a tudomány, a kutatás és a nemesítés feladatainak fokozására, valamint a termeléssel való kapcsolataik elmélyítésére. Értékeljük a tudomány és a kutatás hozzájárulását, elsősorban a biológiai anyag megjavításához, a növények és az állatok táplálásával és védelmével kapcsolatos problémák megoldásához, a technológiák tökéletesítéséhez, a termelés szervezésének megjavításához és az irányítás racionalizálásához. Ennek ellenére még nagyon sok feladat és nyílt probléma marad, ezekre kell összpontosítani a tudományos kutatómunkahelyek kommunistáinak figyelmét és erejét. A termelés növelése és hatékonysága szempontjából jelentős hozzájárulást jelent a koncentrálás és a szakosítás. Ebben az ötéves tervidőszakban újabb előrehaladást értünk el a szakosított közös üzemek építésében és fejlesztésében, valamint abban, hogy a szövetkezetek egyesítésével megteremtsük a feltételeket a termelés magasabb fokú koncentrálásához és szakosításához. Négy év alatt a szövetkezetek száma több mint a felére csökkent, s az efsz ek átlagos földterülete több mint a kétszeresére növekedett. Sikeresen teljesítjük a mezőgazda- sági termelés szocializálása befejezésének programját a hegyi és a hegyaljai területeken. 1971 óta több mint 45 000 földműves 185 000 hektár mezőgazdasági földterülettel tért át a gazdálkodás szocialista formáira, ami az eredetileg kitűzőn program több mint 80 százalékát (elenti. Ezzel kialakulnak a feltételek a talaj racionális kihasználásához. A szocialista mezőgazdaság fejlődé sének eredményeit értékelve előtérbe kerül az ember feladata. Szlovákiában a mezőgazdaságba ív ma több mint 10 ezer főiskolai végzettségű, több mint 35 000 középiskolai végzettségű és további 10 000 tapasztalt munkaszervező dolgozik. A dolgozók kezdeményezésén kívül ez Jelenti a döntő erőt az összes (Folytatás a 4. oldalon.)
