Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-17 / 245. szám, péntek

A tartalékok kiiasználasával a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséért Az SZLKP KB Elnökségének jelentése Szlovákia mezőgazdaságának és élelmiszer- iparának fejlesztéséről Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban a CSKP Központi Bizott­sága októberi ülésén értékelte a XIV. pártkongresszusnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára kitűzött irányvonalának megvalósítását, és in­tézkedéseket hozott a Csehszlovákia fokozottabb élelmiszer önellátására Irá­nyuló folyamat meggyorsítására a 6. ötéves tervben. Ülésünknek az a feladata, hogy bí­ráló igényességgel értékeljük, milyen eredményeket értünk et a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa által kitűzött feladatok teljesí­tésében, s hogy Szlovákia viszonyaira lebontsuk a CSKP Központi Bizottsága által elfogadott határozatokat és in­tézkedéseket. A CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány állandó figyelmet szentelt a CSKP XIV. kongresszusa után a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar fejlődése kérdéseinek. Az SZLKP KB szerveiben, az SZSZK kormányában, a kerületi és a járási pártbizottságok szerveiben, valamint az irányító állami és gazdasági szervekben, s a társa­dalmi szervezetekben is rendszeresen megoldották a koncepciós problémá­kat, intézkedéseket hoztak az időszerű feladatok következetes teljesítésére, a kommunisták és a többi dolgozó moz­gósítására. ami pozitív eredményekhez vezetett. Pártunk tevékenységében abból indul ki, hogy a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari komplexum egyre fontosabb és pótolhatatlanabb szerepet tölt be gaz­daságunk dinamikus és arányos fejlő­désében, a lakosság életszínvonalának emelésében, a külső gazdasági kapcso­latok problémáinak aktív megoldásá­ban. Elvi jelentőségűek a társadalmi poli­tikai szempontok is, elsősorban a szo­cialista termelési viszonyok további elmélyítése, a munkások és a földmű­vesek szövetségének elmélyítése, aH párt vezető szerepének megszilárdítá­sa. JÁN JANIK ELVTÁRS ELDADÖ! BESZÉDE ' Az élelmiszer terhelés problémáit nemcsak belső szükségleteink és lehe­tőségeink szempontjából értékeljük, hanem a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek világpiaca egyre bo nyolultabb és igényesebb feltételeinek szemszögéből is. Élelmiszer-önellátá­sunk fokozása különösen a gabonane- műek területén ezért nemcsak belpo­litikai feladatunk, hanem internaciona­lista kötelességünk is. Az eddigi eredmények értékelésekor, az SZSZK mezőgazdasága és élelmi­szeripara további fejlődésének megha­tározásakor eznkből az alapvető poli­tikai-gazdasági szempontokból indu­lunk ki. A CSKP KB novemberi plénuma és az SZLKP KB januári plénuma hatá­rozatainak értelmében bírálóan kell elemeznünk a problémákat, igényesen kell értékelnünk az elért eredménye­ket, hogy leküzdjük az önelégültségre való hajlamosságunkat. Következetesen mozgósítanunk kuli meglevő forrásain­kat és tartalékainkat, egyre Igénye­sebb célokat kell kitűznünk és kitar­tóan kell küzdenünk megvalósításu­kért. A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatai teljesítésének eredményei 1975. X. 17. Tisztelt Elvtársak! A CSKP XIV. kongresszusa azon fel­adatának konkretizálásában, hogy az élelmiszerfogyasztás növekedését saját termelésből fedezzük, az SZLKP kong­resszusán és a Központi Bizottság 1972 áprilisi plénumán arra helyeztünk súlyt, hogy az összes termelési ága­zatban teljes mértékben kihasználjuk a termelés növekedésének tartalékait úgy, hogy az 5. ötéves terv feladatai­val összhangban biztosítsuk az SZSZK- ban és országos viszonylatban is a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­melés gyorsabb növekedéséi. Amint a CSKP KB októberi plénuma megállapította, Csehszlovákia a mező­gazdaság fejlődésének dinamikáját il­letően a világ élenjáró országai közé tartozik. A CSSZSZK-ban 1971—75-ben a brutló mezőgazdasági termelés mint­egy 15 százalékkal, az árutermelés pe­dig egyharmadával emelkedett, ami na­gyobb növekedés, mint amilyet az 5. ötéves terv előirányzott. Szlovákiában is túlteljesítjük az 5. ötéves terv em­lített mutatóit. Becslések szerint a bruttó mezőgazdasági termelés több mint 17 százalékkal emelkedik a ter­vezett 16,1 százalék helyett, az áru­termelés pedig 40 százalékkal a ter­vezett 25,9 százalék helyett. A növénytermesztésben rövid Idő alatt érvényesült a gabonatermesztés fejlesztésére vonatkozó kongresszusi irányvonal. A párt-, az állami és a gazdasági szervek és szervezetek po­litikai szervező munkájukban fokozott figyelmet szenteltek ennek a feladat­nak azon a területen is, hogy a ter­melést jó minőségű vetőmaggal, első­sorban szovjet búzafajtákkal, hazai árpafajtákkal és más intenzifikálási té­nyezőkkel lássák el. így elértük, hogy Szlovákiában az idei gyengébb termés ellenére a ga- bouaneműek termelése az előző ötéves tervhez viszonyítva 4,2 millió tonná­val, vagyis egyharmadával lesz na­gyobb. A gabonaneműek termelésében az 5. ötéves terv feladatait mintegy 1,8 millió tonnával, vagyis több mint 12 százalékkal teljesítjük túl, a felvá­sárlás tervét pedig több mint 1 millió tonnával, vagyis csaknem 40 százalék­kal. A termelés az összes kerületben és járásban növekedett, miközben kü­lön értékeljük a nyugat szlovákiai ke­rületnek a gabonatermesztésben elért sikereit. Bizonyos előrehaladást értünk el a szálas takarmányok, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs termesztésében, a cukorrépa hektárhozamának növelé­sében, a hüvelyesek és más olyan nö­vények termesztésében, amelyek szá­mára Szlovákiaiján megfelelőek a fel­tételek. A növénytermesztés említett szaka­szán elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Az irányításban és az üzemekben dolgozó kommunis­táknak hozzá kell járulniuk a termelés jobb szervezésének, valamint a terv tekintélyének megszilárdításához, an­nak érdekében, hogy ezekből a termé­nyekből biztosítsuk a társadalmi szük­ségletek fedezését. Nagyobb' figyelmet kell szentelnünk az említett ágazatok technikai ellátottsága megjavításának, valamint a jó minőségű vetőmagvak és ültetőanyagok termesztésének. A növénytermesztésben nagy súlyt helyeztünk a növényvédelem és a nö­vények táplálása további megjavításá­nak. Az 5. ötéves tervidőszakban a műtrágyák fogyasztása csaknem 30 szá­zalékkal emelkedett, vagyis egy hek­tár mezőgazdasági területre 210 ki­logramm tiszta tápanyag jut, s ezáltal a vegyipar teljesítette kitűzött felada­tát. Problémáink voltak azonban a műtrágyák és a különböző mezőgazda- sági vegyszerek szállításának folyama­tosságát és a szükséges választékát illetően. Bírálólag értékeljük azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a vezetőit, ahol nem gazdálkodnak eléggé racio­nálisan a műtrágyákkal és a vegysze­rekkel, ahol nem használják ki meg­felelően a szerves és a meszes trágyák forrásait. Az SZLKP kongresszusa kiemelte a talaj termékenysége növelésének jelen­tőségét. Az ötéves tervidőszak folya­mán az SZSZK bán körülbelül 80 000 hektáron építenek öntözőcsatornákat. Ez azonban kevesebb, mint amennyit az SZLKP kongresszusa kitűzött. Ezt elsősorban az okozza, hogy nem szál­lították le a tervezett kohóipari anya­gokat és technológiái berendezéseket. Jelentős tartalékaink vannak a már felépített öntözőberendezések kihasz­nálását illetően. Jobb eredményeket értünk el a ned­ves talajok lecsapolásában. Ezen a té­ren 15 000 hektárral teljesítjük túl a tervet, összesen több mint 80 000 hek tárt csapolunk le, ebből 30 000 hektárt a kelet-szlovákiai síkságon. Nem be­ruházási jellegű talajjavítási munkákat összesen 242 000 hektáron végzünk el, 2,1 milliárd korona értékben. Ez hoz­zájárul a hektárhozamok további növe­léséhez, a mezőgazdasági földterület racionálisabb kihasználásához. jogosan bíráljuk a mezőgazdaságú földterület védelmének fogyatékossá­gait, és azt, hogy gyakran felelőtlenül vesznek el földterületeket a mezőgaz­dasági termeléstől. 1971—74-ben a fá­sításra kijelölt 25 000 hektáron kívül további 1.1,7 ezer hektárnyi mezőgaz­dasági földterülettel lett kevesebb, mi­közben a szántóterület nagysága 56 000 hektárral csökkent. Ez sokkal több, mint a hegyi és a hegyaljai területek szocializálásával kapcsolatos veszteség, ahol a szántóterület egy részét nem lehet nagyüzemileg megművelni, s ezért a legelőkhöz és rétekhez csatolják őket. Egyes járásokban a szántóterü let nagysága az utóbbi négy év alatt 10 százalékkal csökkent. A növénytermesztés gépesítésében túlteljesítettük az ötéves terv felada­tait. Ez főleg a traktorok, a gal>ona- kombájnok árvaszecskázók, begyűjtő­kocsik és más gépek szállítására vo­natkozik. Nem biztosítottunk azonban megfelelő gépeket a burgonya begyűj­téséhez, és a burgonya feldolgozásához, a szálas takarmányok és más termé­nyek termelésének gépesítéséhez a lej­tős területeken. Csak kis előrehaladást értünk el a termelés gépesítésében a zöldség, a gyümölcs és a hüvelyesek termesztésében. Lemaradás tapasztal­ható a kukorica begyűjtésének és fel­dolgozásának komplex gépesítésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem merítettünk ki minden tartalékot és lehetőséget a termelés növelésére, azon az úton, hogy megszüntessük a különbségeket a hasonló feltételek között gazdálkodó üzemek között. Ez elsősorban a növények táplálását és védelmét, a nagy hozamú vetőmagvak kihasználását, a korszerű agrotechnika bevezetését, a termelés és a munkafo­lyamatok szervezését illeti. Politikai szervező munkánkat még következe­tesebben ezeknek a tartalékoknak a kihasználására kell irányítanunk. Az állattenyésztésben pozitívan ér­tékeljük, hogy a szocialista szektorban 1971—74-ben 18,7 százalékkal növeke­dett a szarvasmarha-állomány és 19,4 százalékkal a tehénállomány. Ez a nö­vekedés sem elegendő azonban ahhoz, hogy teljesítsük az ötéves terv fela­datait, mivel jelentősen csökkent az egyéni tenyészetekben levő szarvas­marba és tehénállomány. Az állati ter­mékek felvásárlásában azonban telje­sítjük, sőt túlteljesítjük az ötéves terv feladatait. A gazdasági állatok jöve­delmezőségét illetően előrehaladást ér­tünk el a tejhozamban, a borjúnevelés­ben és a tojástermelésben. Megnyug­tatók az első pozitív eredmények a szarvasmarha és a sertés, a baromfi és a hústípusú szarvasmarha nemesí­tésében, de aránylag nagy a szemes takarmányok fogyasztása. Következete­sebben kell megvalósítani a juhte­nyésztés fejlesztése terén kitűzött fel adatokat. Az állattenyésztésben nem kielégítő az istállók kapacitása. Az ötéves terv­időszak folyamán 77 000 férőhellyel növelik a szarvasmarha-istállók sza­mát, 46 000 férőhellyel a tehénistállók, 217 000 férőhellyel a sertésistállók szá­mát. Ez jelentős gyarapodás. 1970— 1974 ben azonban több mint 100 ezer férőhelyet jelentő istállókat lebontot­tak, vagy más célokra használtak el- használoduttságuk miatt. Ugyanakkor a folytatódó szocializálással kapcso­latban újabb kapacitások váltak szük­ségessé az állattenyésztés koncentrá­lásának és szakosításának irányvona­lával összhangban. Ezen a területen a feszültséget be folyásolják a tervezési előkészítés fo­gyatékosságai, a tervezett akciók épí­téséhez szükséges anyagok és kapaci­tások hiánya, az építkezési határidők meghosszabbítása, valamint a költségek növekedése. Bírálóan értékeljük, hogy kevés a nagy kapacitású fejőistálló és hűtőberendezés, a préselt takarmányo­kat készítő gépsor és az istállótrágyflt kezelő berendezés. Ezeket a problémákat annak tuda­tában kell megoldani, hogy nemcsak az állatok elhelyezéséről, hanem egy­úttal a munkatermelékenységről és az állattenyésztésben dolgozók jobb mun­kafeltételeiről is szó van. Ebben az ötéves tervidőszakban nagy volt az élelmiszeripar növekedésének dinamikája. Az Idei feladatok teljesítésével az élelmiszeripari termelés ebben az öt­éves tervben a tervezett 23,4 százalék helyett 35 százalékkal emelkedik, az árutermelés pedig a tervezett 24 szá­zalék helyett több mint 31 százalék­kal. Komoly problémát jelent, hogy az élelmiszeripar a megnövekedett meny- nyiségű mezőgazdasági nyersanyago­kat a hús- és a tejiparban, a cukor­gyárakban, a borüzemekben és az al­koholmentes italok gyártásában csak a kapacitások túlterhelésével tudja fel­dolgozni. Értékeljük, hogy az élelmi­szeripar dolgozói a nehéz feltételek' között is sikeresen teljesítik megnö- vekett feladataikat, s így hozzájárul­nak lakosságunk élelmiszerellátásának stabilitásához és ifolyamatosságához. Az ötéves tervidőszakban négy hús­feldolgozó üzemet, öt tejüzemet, há­rom baromfiüzemet, tíz péküzemet, nyolc mélyhűtőt és további kapacitá­sokat kezdtünk építeni. Több akció építése — elsősorban a tej- és a hús­iparban — késik, s ezáltal elhalasz- tódik üzembe helyezésük. Ebbe nem nyugodhatunk bele. Az élelmiszeriparban egyre nagyobb súlyt helyezünk a választék Innová­ciójára és a termékek minőségének javítására. A gyorsabb előrehaladást gyakran a szükséges gépi és technoló­giai berendezések, a csomagolóanya­gok hiánya, valamint az élelmiszeripari termelés tudományos-kutatási alapjá­nak fogyatékosságai fékezik. Az új termékek kínálata, területi és időbeli elosztása egyenlőtlen, továbbra is fo­gyatékosságok merülnek fel a minősé­get illetően elsősorban a hús- és a tejipari termékekben, valamint egyes alkoholmentes italokban. Gyakran az üzlethálózat hűtő-, fagyasztó- és más berendezésekkel való ellátottsága is el­mélyíti a termékek minőségében ta­pasztalható fogyatékosságokéit. A kereskedelemnek az elosztás meg­javításával és az üzlethálózat ellátott­ságának megjavításával rugalmasabban kell kielégítenie a vidék szükségleteit a hús és más termékek naturális fo­gyasztásának csökkenésével kapcso­latban is. A CSKP KB és az SZLKP KB 1974 májusi ülése határozatainak értelmé­ben a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban is intézkedéseket fogana­tosítottak a tudomány, a kutatás és a nemesítés feladatainak fokozására, va­lamint a termeléssel való kapcsolataik elmélyítésére. Értékeljük a tudomány és a kutatás hozzájárulását, elsősorban a biológiai anyag megjavításához, a növények és az állatok táplálásával és védelmével kapcsolatos problémák megoldásához, a technológiák tökéle­tesítéséhez, a termelés szervezésének megjavításához és az irányítás raciona­lizálásához. Ennek ellenére még na­gyon sok feladat és nyílt probléma marad, ezekre kell összpontosítani a tudományos kutatómunkahelyek kom­munistáinak figyelmét és erejét. A termelés növelése és hatékonysá­ga szempontjából jelentős hozzájárulást jelent a koncentrálás és a szakosítás. Ebben az ötéves tervidőszakban újabb előrehaladást értünk el a szakosított közös üzemek építésében és fejleszté­sében, valamint abban, hogy a szövet­kezetek egyesítésével megteremtsük a feltételeket a termelés magasabb fokú koncentrálásához és szakosításához. Négy év alatt a szövetkezetek száma több mint a felére csökkent, s az efsz ek átlagos földterülete több mint a kétszeresére növekedett. Sikeresen teljesítjük a mezőgazda- sági termelés szocializálása befejezé­sének programját a hegyi és a hegy­aljai területeken. 1971 óta több mint 45 000 földműves 185 000 hektár me­zőgazdasági földterülettel tért át a gazdálkodás szocialista formáira, ami az eredetileg kitűzőn program több mint 80 százalékát (elenti. Ezzel kia­lakulnak a feltételek a talaj racioná­lis kihasználásához. A szocialista mezőgazdaság fejlődé sének eredményeit értékelve előtérbe kerül az ember feladata. Szlovákiában a mezőgazdaságba ív ma több mint 10 ezer főiskolai végzettségű, több mint 35 000 középiskolai végzettségű és to­vábbi 10 000 tapasztalt munkaszervező dolgozik. A dolgozók kezdeményezésén kívül ez Jelenti a döntő erőt az összes (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom