Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-17 / 245. szám, péntek

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1975. október 15-16-i ülésének határozata

/Folytatás az 1. oldalról)

pont és kellőképpen ki nem használt tartalék marad a termelés növelésének és gazdaságosabbá tételének területén, amelyekre a párt és a társadalmi szervezetek politikai, szervező és nevelő munkáját, az állami és gazdasági szervek irányító tevékenységét és a dolgozók kezdeményezését irányítani kell. Annál is sürgetőbb szükség van a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés növelése terén mutatkozó valamennyi erőforrás és tartalék mozgósítására, mert a következő időszakban néhány év alatt fokozatosan el kell érnünk Csehszlovákiában az önellátást a szemes gabona termelésében, és tovább kell növelnünk az önellátást az élelmiszertermelésben.

Az SZLKP Központ Bizottsága teljes mértékben magáévá teszi a CSKP Központi Bizottsága októberi plenáris ülésén a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak a mezőgazdaság és a közélelmezés területén történt teljesítése elemzésének alapján hozott határozatokat.

Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB októberi ülése határozatainak biztosítása céljából hangsúlyozza: teljes mértékben ki kell használni a termelési lehetőségeket s a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésének feltételeit a Szlovák Szocialista Köztársaságban annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben fedezni lehessen a szükségleteket és csökkenteni az ország devizavásárlásokkal előálló függőségét, különösen azon termékek tekintetében, amelyeknek termeléséhez kedvező feltételeink vannak Szlovákiában. Ebből kell kiindulni az 1976. évi terv és a hatodik ötéves terv irányvonalai javaslatának kidolgozásakor is.

Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP KB októberi tanácskozásán elfogadott határozatából eredő feladatok biztosítása céljából megköveteli a központi, kerületi és járási szervekben, a trösztökben, a vállalatokban, Szemekben és tudományos kutató-munkahelyeken tevékenykedő kommunistáktól, hogy figyelmük irányuljon mindenekelőtt:

1. a növénytermelés gyorsabb ütemű és jelentősebb fejlesztésére, amelynek célja a saját takarmánybázis bővítése és a (eldolgozó ipar szükségletei fedezésének biztosítása.

A legnagyobb sályt a gabona- termelésre kell fektetni úgy, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban az 1971—75-ös évekhez képest legkevesebb egy ötödével növekedjék. A figyelmet emellett a kukoricatermelés lényeges növelésére kell fordítani, a vetésterületek növelésével és különösen a hqktárhozamok növelésével el kell érni, hogy termelése legkevesebb egy harmadával növekedjék. A silókn- kukoricánál arra kell törekedni, hogy ttt (szárazanyagban számítva) 100 q-ás hektárliomazo- kat érjünk el. A rétek és legelők hektárhozamát több mint egynegyedével kell növelni.

Nagyobb mértékben kell stabilizálni a cukorrépa hektárhozamait és elérni nagyobb cukortartalmát úgy, bogy egy hektár vetésterületre számítva 50 métermázsa raffinált cukrot tudjunk elérni.

Az 1975. évi tervelőirányzattal szemben kereken a kétszeresére kell növelni a takarmányozási célokra szánt hüvelyes és olajos növények termelését, és nagyobb figyelmet kell fordítani a gyümölcs, a zöldség és főzelékfélék, valamint a többi ipari növény termelésének növelésére.

2. Intenzitásának növelésével tovább kell fejleszteni az állati termékek termelését. E célból növelni kell a szocialista szektorban levő tehénállományt legalább 15 százalékkal, az ájonnan kitenyésztett szarvas- marhatípus részarányát 30 százalékkal, 100 tehenes kezdőállományra számítva el kell érni a 100-as borjúszaporulatot.

A sertéstenyésztésben úgy kell fejleszteni az állományt, hogy ennek legalább felét a legmegfelelőbb keresztezett hússertések tegyék ki. A tenyésztési

cél: egy kocától évente 19 malacot kell elválasztani.

A juhtenyésztés területén meg kell valósítani a jóváhagyott koncepciót, különösen ami a jó minőségű bárányhús termelését illeti.

A gabona önellátási programmal összhangban a takarmányozási rendszer racionalizálásával el kell érni a szemes takarmányok felhasználásának csökkentését termelési egységekre számítva a tej- és hústermelésben.

Növelni kell az élelmiszer- ipar számára termelt állati termékeknek, különösen a tejnek és a vágóállatoknak a minőségét.

3. Az élelmiszeriparban: a termelés szükséges növekedésének biztosítása mellett a figyelmet mindenekelőtt a nyersanyagok jobb hasznosítására, a termékek jobb minőségének és a választéknak új termékfajtákkal való bővítésére kell fordítani, összhangban a fogyasztók növekvő igényeivel és a racionális táplálkozás követelményeivel.

Az élelmiszeripar egyes ágazataiban a cél főképp:

— tőkehils és a hentesáru minőségének növelése, a kereskedelmi hálózat számára több csomagolt hús szállítása, újfajta tartós hentesáru és konzervkészítmények bevezetése és a jó minőségű lágyáruk kínálatának bővítése;

— a szállított termékekben növelni az adagolt és hasított baromfi és baroinfi-félkész- ételek részarányát, a választékot brojler-típusú újfajta pulyka- és libahús-féleségekkel kell bővíteni;

— a szokásos péksütemény minőségének megjavítása, új, hosszabb ideig frissen megmaradó termékeknek és újrajta finom péksüteményeknek bevezetésével;

— növelni kell a választékon belül a mélyhűtött (mirelité) ételek és félkészáruk részarányát, különösen a vendéglátóipar, az iskolai és üzemi étkeztetés számára;

— gyermektápszerek, diétás ételek és alacsony kalóriatartalmú készítmények termelésének bővítése és új termékek bevezetése;

— elegendő mennyiségű üdítő italok nagyobb választékának biztosítása alacsonyabb árkategóriákban is;

— a konzumtej minőségének emelése, a tartósított tej termelésének azonnali megindítása és bővítése és ízesített tartósított tejes italok, sajtok és más tejtermékek gyártásának bevezetése;

— a kereskedelmi szervezetek feladata a piac folyamatos és egyenletes ellátásának biztosítása mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel a városokban és vidéken, az eladás színvonalának és kulturáltságának növelése.

4. A földalap termővé tételéről való rendszeres gondoskodásra, a föld védelméről szóló törvényerejű rendeletek következetes betartására, megakadályozva így a föld indokolatlan igénybe vételét nem mezőgazdasági célokra.

Meg kell gyorsítani a talajjavítási munkákat a kelet-szlovákiai síkságon, nagyobb figyelmet kell szentelni a talajjavítási munkáknak az Ipoly, a Sajó árterületén és Záhorie körzetében. Az öntözőrendszerek építését elsődlegesen Délnyugat- Szlovákia járásaiban kell irányítani.

Biztosítani kell a meglévő öntözőberendezések jobb kihasználását, hogy maximális eredményeket hozzanak.

5. A beruházási eszközök hatékonyabb felhasználására a kapacitás-egységre eső önköltség csökkentésével, az építés idejének rövidítésével, a kiépítés, a korszerűsítés és az átalakítás lehetőségeinek maximális felhasználásával, a beruházási folyamat és a tervezés jobb irányításával. A mezőgazdasági vállalatokban jobban és hatékonyabban kell kihasználni a gépállományt, a műtrágyákat és a mezőgazdasági vegyszereket.

A vegyiparban lehetőségeket kell keresni a tervezett trágya- és vegyszerszállítások túlszárnyalására, és javítani kell minőségüket és adagolásukat.

Az építőiparban fejleszteni kell a szabványosított szerke- kezetelemek és rendszerek gyártását és további fejlesztését, következetesen be kell tartani az élelmiszeripari üzemek építési határidejét.

Az összpontosítás és szakosítás folyamatának céltudatos fejlesztésére az állattenyésztési és növénytermelési vállalatokban és vállalaton belüli alakulatokban, valamint a mező-> gazdasápi szolgáltatásokban. Ehhez fel kell használni a ko- ooerációs, integrációs kapcsolatokat, a szövetkezetek közötti vállalatok kiépítését és indokolt esetekben a vállalatok egyesítését is a CSKP KB Elnöksége által jóváhagyott dokumentum értelmében.

7. A tudomány és a technika ismereteinek gyors gyakorlati érvényesítésére a mező- gazdasági termelés valamennyi szakaszán, a mezőgazdasági szolgáltatásokban és az élelmiszeriparban. A tudományos-kutató és fejlesztési alap munkáját a termelés döotő szakaszainak megoldására kell összpontosítani, és realizációs intézkedésekkel kell biztosítani a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati érvényesítését.

8. A tervszerű irányítási rendszer, az ellenőrzés és elemzések, a gazdasági ösztönzés, a vállalaton felüli és vállalaton belüli irányítás — beleértve a hozraszcsot, — tökéletesítésére, valamint az anyagi-termelési alap szervezetének tökéletesítésére kell törekedni. Ezeket az eszközöket és módszereket jobban kell felhasználni főként a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés belső forrásainak és tartalékainak mozgósítására, az újratermelési folyamat gazdaságossá tételére, főként a lemaradó vállalatokban, a termelés és a társadalmi szükséglet nagysága és struktúrája teljesebb összhangjának elérésére, a tudományos-műszaki haladás gyorsabb érvényesítésére, valamint a szakosítási és összpontosítási folyamat hatékonyabb irányításának biztosítására a mezőgazdasági termelésben és a szolgáltatásokban.

9. Törekednünk kell a dolgozókról való gondoskodás állandó növelésére, a munka- és az életkörnyezét javítására, a személyes érdekeltség rendszerének tökéletesítésére és gyakorlati alkalmazására, valamint az erkölcsi ösztönzők erősítésére.

10. A gyors műszaki fejlődéssel összhangban állandó figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági szakiskolák, a szakmunkásképző intézetek diákjai, valamint a többi mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozó politikai és szakmai nevelésének.

11. Az irányító és szervező- munka minőségének további javítására. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokban és a termelési-gazdasági egységekben az irányítás színvonala növelésének érdekében főként a káderek minőségének javításával és stabilizálásával, célszerű belső szervezéssel és főként az ellenőrzési tevékenység fokozott intenzitásával kell biztosítani a termelés gazdaságossá tétele terén jóváhagyott feladatok és intézkedések megvalósítását, a lemaradó vállalatok, a szakosítás és az összpontosítás kérdéseinek megoldását, a tudományos és a műszaki ismeretek gyakorlati bevezetését, valamint a nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek együttműködésének elmélyítését.

12. A párt vezető szerepének további elmélyítésére a mező- gazdaság és az élelmiszeripar valamennyi szakaszán és a társadalmi szervezetekben, főként az FSZM-ben, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségében, a SZISZ ben és a Nőszövetségben. Célszerűen ehhez kell módosítani a párt felépítésének struktúráját is a mezőgazdaságban és a falvakon. Intenzívebbé kell tenni a tömegpolitikai és nevelőmunkát a szocialista hazaszeretet és a proletár internacionalizmus szellemében. Meg kell javítani a gazdasági propagandát és agitációt. Tovább kell javítani a párt tagsági alapját, főként új tagjelöltek felvételével az ifjúság, a nők, valamint a termelés és az irányítás döntő szakaszain dolgozóknak soraiból. A kádermunkában nagyobb igényeket kell támasztani a vezető doleozók . politikai és szakmai színvonalával szemben az iránvítás valamennyi fokán, valamint a kádertartalékok előkészítésével szemben.

13. A tömegtájékoztatási eszközök tevékenységének további javítására. Munkájukat a tudomány hazai és külföldi haladó ismereteinek és a haladó gyakorlati tapasztalainknak szé'es körű érvényesítéséért vívott aktív harcra kell irányítani. hatékonyabb formákkal és módszerekkel bátrabban hatást gyakorolniuk a fo®- koss^eok és a lemaradás l»»*-M~- désére.

14. A dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának kibontakoztatására a kongresz- szns előtti időszakban és a CSKP XV. kongresszusát követően a termeié!; növelésében és gazdaságossá tételében adódó fő feladatok teljesítése érdekében. Fejleszteni kell az újító- és ésszerűsítési mozgalmat, és mej; kell szervezni a szocialista munkaverseny magasabb formáit.

Az SZLKP pártszervei és -szervezetei megtárgyalják a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága októberi ülésének határozatait, megismertetik a párttagokat és a dolgozókat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakaszán levő feladatokkal, és saját politikai szervezési intézkedéseket hoznak e feladatok biztosítására.

Az SZSZK kormányában, a mezőgazdaság és az élelmezés szakaszán levő gazdasági szervekben és szervezetekben, a nemzeti bizottságokban és társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták saját hatáskörükben feldolgozzák a CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülé sének a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlesztésével kapcsolatos határozatait.

A kitűzött feladatok következe' tes teljesítése érdekében megteremtik a szükséges politikai, szervezési, káder- és anyagi előfeltételeket.

Az SZLKP Központi Bizottsága kifejezi meggyőződését, hogy a szövetkezeti földművesek, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági szolgáltatások, az élelmiszeripar, a kutatási és fejlesztési alap, valamint a szállítási ágazatok dolgozói a pártszervek és -szervezetek vezetésével minden erőfeszítést megtesznek az idei őszi munkák jó elvégzése, az ötödik ötéves terv sikeres befejezése érdekében, és hop.y kezdeményezésükkel hozzájárulnak az 1978. évi feladatok és a hatodik ötéves terv feladatai teljesítésének jó kezdetéhez.

IV.

Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága:

1. JÓVÁHAGYJA:

a) Az SZSZK 1976—1980 as évekre vonatkozó népgazdaság- fejlesztési hatodik ötéves terve javaslatának kidolgozására szolgáló irányelvek előkészítésének fő feladatait,

b) az SZLKP KB Elnökségének Szlovákia mezőgazdasága és élelmiszeripara továbbfejlesztése kérdéseivel kapcsolatos beszámolóját.

2. TUDOMÁSUL VESZI:

a) A CSKP KB Elnökségének a pártalapszervezetek évzári taggyűléseiről, a plenáris ülésekről és pártkonferenciákról hozott határozatainak politikaiszervezési biztosítását Szlovákia Kommunista Pártjában a CSKP XV. kongresszusa előtt,

b) a CSKP KB és az SZLKP KB 1975. októberi ülése határozatainak politikai-szervezési biztosítását,

c) az SZLKP KB szerveinek és bizottságainak az SZLKP KB júliusi ülése óta folytatott tárgyalásairól szóló áttekintését.

Husák elvtárs fogadta az indiai

kommunisták küldöttségét

(CSTK) — Gustáv Husák, a

CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke Vasil BiTaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében tegnap fogadta Prágában India Kommunista Pártjának küldöttségét élén Jogindr Sárimnál, India Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának tagjával, Nemzeti Tanácsának titkárával. Az indiai küldöttség a CSKP KB meghívására látogatott hazánkba.

A baráti és szívélyes légkörben tartott beszélgetésen a két testvérpárt helyzetéről volt szó, majd őszinte érdeklődést tanúsítottak a kölcsönös együttműködés további elmélyítése iránt, amely konkrét

hozzájárulást jelent a nemzetközi kommunista és munkásr- mozgalom egységének megszilárdításához a marxizmus—le* ninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján.

Prágában tegnap folytatta tanácskozását India Kommunista Pártjának küldöttség» Vasil BiTakkai, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a KB tit- kárával. A két fél pozitívan értékelte Csehszlovákia Kommunista Pártja és India Kom- munista Pártja együttműködésének eddigi fejlődését, meg- vitatták az együttműködés további bővítésének és elmélyítésének néhány kérdését.

Több mint 60 újítási javaslatot adtak be az idén a öadeai Tatra üzem doígozói. A vállalat legsikeresebb újítói az idén 509 000 koronát takarítottak meg. Munkájuk sikerességét bizonyítja, hogy az idei év első nyolc hónapjában a termelés tervét 1 806 000 koronával túlszárnyalták.