Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-14 / 242. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ütésének vitája Ján Janik elvtárs felszólalása Az a tény, hogy a CSKP Központi Bizottságának ülése a XIV. pártkong*- resszus óta már másodízben foglalko­zik a mezőgazdaság és az élelmezés fejlesztésének kérdéseivel, art öl a nagy gondosságról tanúskodik, amelyet a párt • jelentős és érzékeny népgazda­sági ágazatnak szentel. Helyes, hogy éppen most tfiszi ezt. Az ágazat fej!<V dését és terveit olyan helyzetben bí­ráljuk el, amikor az ágazat a kitűzött feladatokat nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja, amikor fejlődése dinami­kus, növekedése egyenletes Ez főként azért fontos, mert így bátrabb, minősé­gileg igényesebb feladatokat tűzhetünk ki. A CSKP XIV. kongresszusa feladati­nak — a megnövekedett élelmiszerfo­gyasztás saját forrásokból való fedezé­sének — feladatai sikeres teljesítése után azt a feladatot tűzzük magunk elé, hogy önellátóvá váljunk gaboná­ban és más élelmiszerekben. Á ható* dik ötéves terv végső előkészítésének időszakába lépünk, és így aktívan be­folyásolhatjuk az irányítás középső és vállalati láncszemei terveinek összeál­lítását. Az őszi munkákkal rakjuk le a jövő termés alapjait. A CSKP KB ezen ülésének határozatai bizonyára minőségileg befolyásolják az őszi mun­kák lefolyását, a tervezési munkák, a műszaki szervezési intézkedések elő készítését, a hatékonyság növelését a gabonaalappal való gazdálkodásban és más további problémák megoldását. A CSKP XV. kongresszusa előtt ál­lunk, előkészítjük az alapszervezetek évzáró taggyűléseit, a járási és a ke­rületi pártkonferenciákat. A Központi Bizottság mai ülésének határozata ki­indulási alapja lesz a mezőgazdaság­ban, az élelmiszeriparban, a szolgál­tatási vállalatokban és más, a dolgo­zók élelmezésének biztosításában részt vevő vállalatokban dolgozó pártszer­vek és szervezetek tárgyalásainak, te­ret nyit az aktivitás és kezdeményezés további kibontakozásához. Ebben az öt­éves tervben egész köztársaságunkban igen pozitív eredményeket érünk el a mezőgazdaságban és az élelmezésben mind az ötödik ötéves terv feladatai­hoz, mind pedig az előző időszakokhoz viszonyítva. Szlovákiában további elő­rehaladást értünk el a mezőgazdasági termelés intenzitásának és a CSSZSZK össztermelésében hányada növelésének terén. Az elért eredmények okait a szocialista termelési viszonyok elő­nyeinek jobb kihasználásában, a mun­kásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség kezdeményezé­sének és aktivitásának páratlan fejlő­désében látjuk, amihez a XIV. párt- kongresszus határozatai kedvező felté­teleket teremtettek. E tények hozzájá­rultak ahhoz, hogy gyakran sikerült leküzdenünk az objektív tényezők, fő­ként a kedvezőtlen időjárás igen ne­gatív hatását is. Az elért eredmények ellenére még mindig vannak jelentős forrásaink és tartalékaink, amelyeknek fokozott fi­gyelmet kell szentelni mind a hato­dik ötéves terv teljesítése szempontjá­ból, mind pedig abból a szempontból, hogy további kiegyenlítődést érjünk el a CSSZK-hoz viszonyítva és mindenek­előtt a gabona és más élelmiszerek terén való önellátás biztosításához. Eb­ből a szempontból az a feladat hárul ránk, hogy még intenzívebben, mélyre­hatóbban és konkrétabban oldjuk meg a problémákat, aktivizáljuk a forrá­sokat, fejlesszük a dolgozók kezdemé­nyezését. A következő feladatokra összpontosítjuk figyelmünket: a sze­mes gabona termelésének egyötödével való növelése, ebből a kukorica egy- harmaddal való növelése, a réteken és a legelőkön — amelyekből Szlovákiá­ban sok van — a termés egynegyedével való növelése, hektáronként öt ton­nával több cukor termelése és az ola­jos magvak és a hüvelyesek termeszté­sének megkétszerezése. Az állattenyésztési termelésben dön­tő módon befolyásoljuk a szarvasmar­ha-állomány, mindenekelőtt a tehénál­lomány növelését, és általában az ál­lattenyésztési termelés valamennyi sza­kaszán a termelés hasznosságának és hatékonyságának növelésére törek­szünk. Az élelmiszeriparban a termelés megfelelő növelése mellett rendszere­sen javítjuk a minőséget és bővítjük az élelmiszeripari termékek választé­kát. Tudatában vagyunk, hogy igen igé­nyes és bonyolult feladatokról van szó. Megvalósításuk folyamán döntő szere­pe van mind a növényi, mind az állat­tenyésztési termelés intenziflkálásának. A tudományos-műszaki fejlesztés, a kemizálás, a gépesítés, az automati­zálás, a szolgáltatások fejlesztése és következetes kihasználása n mezőgaz­dasági vállalatok által — ezek a dön­tő tényezői céljaink elérésének. következik az a gyakran ismételt elv is, hogy a mezőgazdaság és az élelme­zés fejlesztését össztársadalmi feladat­nak kell tartani. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni keit, hogy minél nagyobb mértékben függ az élelmiszeripari termelés az in- tenzifikálástól, annál jobban megnö­vekszik a vegyipar, a gépipar, az épí­tőipar és más népgazdasági ágazatok szerepe és felelőssége a dolgozók élel­mezésének biztosításában, mert döntő mértékben befolyásolja a munka ter­mel ékenységét és a hatékonyságot, ak­tívan elősegíti a szakosítás és összpon­tosítás, az integráció és a kooperáció objektívan nélkülözhetetlen progresz- szív folyamatait. Az utóbbi években e téren jelentős haladást értünk el. A szövetkezetek egyesítése folytán számuk négy év alatt mintegy a felére csökkent, és az átlagos földterületük több mint két­szeresére növekedett. Számos 4—7 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet jött létre, amelyekben a párt- és állami irányító szervek rendkívül nagy figye lemmel kísérik a fejlődést, hogy ele­gendő tapasztalatot nyerjenek az ilyen vállalatok irányításához. Másrészt még mindig mintegy 250 olyan szövetkeze­tünk van, amelyek még ezer hektár földterületen sem gazdálkodnak A kooperáció alapján számos közös vállalat, üzem és intézmény létesült. Ez a módszer főként a baromfi-, a to-» jás-, a sertéshústermelésben érvénye­sült, emellett erre a területre hatoltak be leginkább az integrációs irányzatok más ágazatokból vagy szolgáltatási vál­lalatokból. Ezenkívül a mezőgazdasági vállalatok a kooperáció keretében szá­mos közös létesítményt alkottak meg az építőipar, a talajjavítás, a szárítás,' a raktározás stb. szolgálatában. A gyakorlat megerősítette, hogy ami a növényi termelés összpontosítását il­leti, a mezőgazdasági vállalatok in­kább az egyesülést választják, mintsem a kooperációt. Az állattenyésztési ter­melésben az egyesített egységes föld­művesszövetkezetek feltételeinek ki­használása mellett kooperációs lehető­ségeket keresnek ott, ahol saját válla­latuk nagysága nem teszi lehetővé a megfelelő összpontosítást, valamint a szarvasmarha-tenyésztés szakosítását. Ezt nem bizonytalanságból vagy a kész­ség hiányában teszik, hanem elsősor­ban azért, mert nincs sem elegendő helyiségük, sem elegendő eszközük. Az összpontosítás és szakosítás fo­lyamata az integrációs csoportosulások útján vertikális irányban is kezdett ki­bontakozni. A szlovákiai konzervgyárak kiépítik saját mezőgazdasági vállala­taikat a gyümölcs és a zöldségtermelés céljaira, A tokaji szőlő és a borterme­lés a szőlészeti üzemek hatáskörébe került. Dunajská Stredán sikeresen dol­gozza fel a gyümölcsöt és a zöldséget az Agrofrigor szövetkezetközi vállalat, a mezőgazdasági vállalatoknak saját klimatizációs raktáraik vannak, ame­lyekből a tavaszi hónapokban jó minő­ségű gyümölcsöt és zöldséget szállíta­nak az üzletekbe. Fejlődik a szerte­ágazó tanácsadó szolgálat, valamint az integráció egyéb módjai is. Arra számítunk, hogy az összponto­sítás és szakosítás üteme a jövő évek­ben meggyorsul, mivel a lehetőségeket és forrásokat még távolról sem merí­tettük ki. Helyesnek tartjuk, hogy e folyamatot célszerűen befolyásoljuk, és összpontosított segítséget nyújtsunk, hogy mindenki, aki részt vett e fo­lyamatban, konkrét felelősséget visel­jen. Ezen a téren nagy segítséget nyújt pártunk Központi Bizottsága El­nökségének az összpontosítás és sza­kosítás továbbfejlesztéséről hozott ha­tározata. Úgy vélem, hogy a legköze­lebbi időszakban gyors ütemben meg kell oldani egyes kérdéseket, minde­nekelőtt a földterület nagy egységekbe való egyesítését, a burgonyatermesztés műszaki ellátását, a speciális termé­nyek, a zöldség és a gyümölcs össz­pontosított feltételek között való ter­mesztését, a hegyi és hegyaljai kör­zetekben a gépesítést, a betakarítás utáni gépsorok kérdését, raktárak épí­tését, a burgonya, a zöldség, a gyü­mölcs és más termények összponto­sított termelésének feltételei között. Ugyanez érvényes az agrotechnikai központok építésére is. Az állattenyésztési termelésben meg kell gyorsítani a szarvasmarha-, min­denekelőtt a tehéntenyésztés összpon­tosításának és szakosításának ütemét, biztosítani kell a szükséges technikai berendezéseket, meg kell gyorsítani az üzemek ellátását takarmánypréselő gépsorokkal, meg kell javítani a takar­mánykeverékek minőségét, be kell ve­zetni új, nagy hozamú állattípusok te­nyésztését stb. A gazdaság területén el kell érni, hogy tervszerűen áttérjünk az irányítás ágazati rendszerére, és egységes fel­tételeket teremtsünk az állami és szö­vetkezeti szervezeteknek az integrációs és kooperációs csoportosul ásókba való belépéséhez. - ’ .,>■■■ Janik elvtárs ezután a népgazdaság többi szakágazatának, az élelmiszeripa­ri termelésben való részvétele lehető­ségeiről beszélt, és néhány konkrét kooperációs és integrációs formát java­solt számukra o mezőgazdasággal. Fog­lalkozott továbbá a termelési alapok hatékonyabb kihasználásával az élel­miszer-termelés érdekeljen, a gyárt- mánvfejlesztéssel az élelmiszeriparban A mezőgazdasági termelés fontossá­ga és pótolhatatlausága az egész tár­sadalom szempontjából nyilvánvaló. Ezért arra kényszerülünk, hogy az olyan területeken is biztosítsuk a me­zőgazdasági termelést, ahol az a ter­mészeti és éghajlati viszonyok miatt alacsonyabb és több munkát igényel, A chebi járás is azok közé tartozik, amelyeknek viszonyai nem a legmeg­felelőbbek a mezőgazdaság számára. Ezeken az objektív feltételeken kívül még más tényezők is szerepet játsza­nak, mint pl. a határmenti területek csekély lakósűrűsége. A ff eh ezen meg­művelhető területek ezért parlagon he­vernek. Járásunkban mintegy 4000 hektár kihasználatlan, vagy csak ke­vésbé kihasznált terület van, mivel az utóbbi négy évben 300—500 hektárral bővítjük évente a megművelt terü­letet. Járásunknak nem volt könnyű a feladata a mezőgazdasági problémák megoldásában. A mezőgazdasági ter­melés megszervezése két szektor kö­zött oszlott meg. Túlsúlyban volt az állami szektor, az irányító és a szer­vező munka aránylag alacsonyabb színvonalával. Négy évvel ezelőtt évente több mint 30 millió korona veszteséget mutatott ki. A szomszédos tachovi járásban már 10 éves tapasz­talataik voltak a mezőgazdasági ter­melésnek az állami gazdaságok által való megszervezésében. 1972-ben já­rásunkban is erre az útra léptünk, és az elmúlt négy év alatt nagyobb fej­lődést értünk el, mint az előző 15 évijén. Az állami gazdaságok további fejlő­dés© azt bizonyítja, hogy a határ­menti járásokban a mezőgazdasági ter­melésnek az állami gazdaságok szak­ági vállalatai által való megszerve­zése helyes volt. Vannak azonban olyan specifikus nehézségek, amelye­ket meg kell oldanunk. Az egyik alap­vető probléma a munkaerő. Köztudo­mású, hogy számuk a határmenti já­rásokban sem emelkedik. Sőt, ellen­kezőleg. A munkaerőprobléma megnyilvánul a dolgozók általános színvonalában, szakma és politikai felkészültségük­ben, abban a képességükben, hogy ra­cionálisan, a legkisebb veszteségekkel tudják irányítani a termelést ciklust a mezőgazdasági dolgozók optimális élei- és munkakörülményeinek kiala­kításával. A vitában többször felme­rült a szakképzettség kérdése, de csak­is az irányító káderekre vonatkozóan. A munkásokról nem beszéltek. Járási pártbizottságunk, amikor legutóbb a mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt, foglalkozott a fizikai munkások szak- képzettségével is. A növénytermesz­tésben a munkások 92,9 százalékának semmilyen szakképzettségük sincs. Az állattenyésztésben 954 munkás közül csak 74-nek van szakképzettsége. Ez A mezőgazdasági termelés eredmé­nyei kedvezően hatnak köztársaságunk minden egyes polgárára, mivel az ele­gendő élelmiszer egész társadalmunk­ban szociális biztonságot teremt. A jól elvégzett munka tudatában érté­keljük ezeket az eredményeket a vegy­ipar területén is, mivel kapacitásaink 20—30 százalékát a mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszergyártás fejlesz­tésére fordítjuk. A vegyipar fejlődéséért felelős dol­gozók nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az élelmiszerszükséglet kielégíté­sének. A mezőgazdasági termelésben, az iparban és a kutatásban elért ered­mények jó alapot képeznek ahhoz, hogy az eddiginél jobban tűzzük ki a célokat és megvalósításuk módját e fontos ágazat további fejlődése ér­dekében. Az egyik fontos tényező a mezőgazdasági termelés gépesítése. A helyes agrotechnikán, a jó minőségi vetőmagokon, a növényvédőszereken, a gépesítésen kívül a mezőgazdasági termelés növelésére jelentős hatást gyakorolnak a műtrágyák. A csehszlo­vák vegyiparnak széles műtrágyagyár- tó alapja van. Kapacitása 1975-ben elérte az évi 4 millió tonnát. Nagy­ságát akkor szemléltethetjük, ha tu­datosítjuk, hogy a termelés számára csaknem 1 millió tonna ammónia, 1 és a falusi,- valamint élelmiszeripart pártmunka kérdéseivel. Felszólalása végén hangsúlyozta: minden pozitív tapasztalatot fel aka­runk használni, határozottabban akar­juk megoldani a problémákat és a fo­gyatékosságokat, hogy a hatodik öt­éves tervben is sikeresen biztosítsuk a mezőgazdasági termelési ágazat dina­mikus és egyenletes fejlődését:, és így hozzájáruljunk a szemes gabonában és más élelmiszerekben az önellátás el­éréséhez. természetesen megnehezíti az új ter­melési folyamatok bevezetését, és ha­tást gyakorol falvaink életére A helyzet megjavítása nem lehet csak a mezőgazdaság, vagy sok eset­ben csak a járás vagy a kerület fel­adata. Nem elégszünk meg a helyzet­tel, keressük a megoldást. Az állami gazdaság a szaktanintézettel együtt a tavalyi és az idei iskolaévben lehe­tővé tette, hogy a dolgozók tévúton szakképzettséget szerezzenek. Az is­kolák kapacitása és végeredményében az is, hogy sokan nem szívesen sze­reznek szakképzettséget, jelentős aka­dályt jelent. Ezért a probléma fő meg­oldását már a mezőgazdasági dolgo­zók új nemzedékének felkészítése je­lenti. A mezőgazdasági iskoláknak a szakképzett munkások, vagy a mező­gazdasági termelés szakképzett szer­vezőinek nevelésében nagyobb szere­pet kell betölteniük a mezőgazdasági termelés mai és jövőbeni szükségle­teinek megfelelően. A mezőgazdasági szak tanintézetek és a mezőgazdasági szakközépiskolák helyzete a termelőerők és a mező- gazdaság mai helyzete szempontjából már nem felel meg a szükségletek­nek. Nem érhetünk el gyorsabb elő­rehaladást, ha a szaktanintézeteket és a szakközépiskolákat közvetlenül nem kapcsoljuk össze a korszerű mezőgaz­dasági üzemekkel. A technikai káderek munkájának mércéje egyre inkább az lesz, hogyan tudják irányítani az emberek mun­káját, hogyan tudják fejleszteni ké­pességeiket, hogyan tudják ösztönözni kezdeményezésüket a tudomány kor­szerű ismereteinek felhasználásával együtt. Járási pártbizottságunk ebből a szempontból teljes mértékben támo­gatja azt a gondolatot, amelyben a Suchdoli Mezőgazdasági Főiskola, a Ruzynéi Növénytermesztési Kutatóinté­zet, az Uhfínévesi Állattenyésztés.! Kutatóintézet és a mi állami gazda­ságunk állapodott meg. A felsorolt in­tézmények egyesüléséről van szó, amit felhasználnának az iskola és a mező^ gazdasági üzemek szorosabb kapcso­lata, valamint az elméleti kutatás eredményeinek gyorsabb gyakorlati f el h a s znál ás a ér d ek ében. A falusi lakosság életéhez és mun­kájához szükséges szociális feltételek kialakítása konkrét eredményeket hoz a határmenti területeken is. Fontos, hogy már csökkent, vagy helyenként meg is szűnt a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak fluktuációja. Néhány évvel ezelőtt nem számított kivételnek az olyan üzem, ahol a munkaerőván­dorlás 80 százalékos volt. A mező- gazdasági dolgozók jelentős részét ma már szoros kapcsolat fűzi azokhoz a falvakhoz, ahol élnek, családi házakat építenek, szépítik községüket, s a já­rás legtávolabbi vidékein is meglalát- ták otthonukat. millió tonna nitrogénsav, csaknem 1 millió tonna kánsav, 1,5 millió tonna foszfát, 1 millió tonna káliumsó, há­romnegyed milliárd köbméter földgáz és számos más nyersanyag szükséges. A műtrágyák gyantása nemcsak a tech­nika és technológia szempontjából, ha­nem a közlekedés, a munkaszervezés és a külkereskedelem rugalmassága szempontjából is igényes. A mezőgazdaság évente 4 millió tonna műtrágyát használ fel, ezért szükséges, hogy a műtrágyának agro­kémiai hatékonyságukon kívül olyan fizikai, mechanikai tulajdonságaik le­gyenek, amelyek lehetővé teszik a racionális szállítást, raktározást és szétszórást. A XIV. pártkongresszus határozata ezért fokozott súlyt helye­zett a műtrágyák minőségének növe­lésére, a többkomponensű műtrágyák gyártására, melyekből 1970-hez viszo­nyítva 1975-ben két és félszer többet gyártottunk A XIV. pártkongresszus határozatá­val összhangban Szlovákiában a Slov- chémia üzemeiben az 5. ötéves terv­időszakban igényes fejlesztési prog­ramot valósítottunk meg, amely az alábbiakra irányult: A technológiai folyamatok raciona­(boly latás az 5. oldalonj Václav Burian elvtárs felszólalása Ján Malis elvtárs felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom