Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-14 / 242. szám, kedd
A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája (t oly tatás a 4, oldalról I lizálásával a már létező részlegekben fokoztuk a műtrágyák minőségét és kibővítettük választékukat; új, ammónia és niti ogénsavgyártó részlegek felépítésével növeltük a műtrágyák gyártásának haiékonyságát. E program megvalósítása 1,7 milliárd korona beruházási kéltséget igényelt. Gyakorlatilag idén az első félévben valósult meg, s ennek következtében termelési-gazdasági egységünk 1975-ben 1970 hez viszonyítva 67.4 százalékkal növelte a műtrágya- gyártást. 285 százalékkal emelkedett a többkomponensű tiszta tápanyagok gyártása is. A többkomponensű műtrágyák tekintetében növekedett a tápanyagok részaránya, a nátriumnál 32,2 százalékról 51,3 százalékra, a foszfornál 24,9 százalékról 02.7 százalékra. Emelkedett a műtrágyák esetében a tápanyagok átlagos koncentrációja, mégpedig 24,2 százalékról 34.8 százalékra. Ezek az adatok a műtrágyák minőségének és választékának fejlődéséről tanúskodnak, ami a mezőgazdasági gyakorlatban kedvezően nyilvánul meg. Pl. 1973-ban a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek 19 százalékos koncentrációjú szuperfoszfátot gyártott és ma a szuperfoszfát már 25 százaléknyi tápanyagot tartalmaz. A tápanyagok gyártásának azonos kapacitása mellett a műtrágyák súlya több mint 75 000 tonnával csökkent. Ezzel évente 7500 vagont takarítunk meg a közlekedésben, és a mezőgazdaságban mintegy 750 000 munkaórát, vagyis mintegy 15 millió koronát a műtrágyák ki- és berakásánál. Hasonló kedvező eredményeket értünk el a Safai Duslóban is a több kom- ponensű műtrágyák gyártásának racionalizálásában. A tiszta tápanyagok koncentrációja 36 százalékról 48 százalékra emelkedett, miközben a termel és csaknem megkétszereződött. A termelési folyamat racionalizálása által csökkentettük az energiafogyasztást és biztosítottuk a munkatermelékenység növekedését így pl. a salai Duslóban az új ammóniatermelő részlegben a termelési költségek 35 százalékkal csökkentek a régi részleg költségeihez viszonyítva. A növénytermesztés növelésének és az élelmiszerönellátás biztosításának követelményével kapcsolatban a vegyiparban elsősorban az NPK-típusú, háromkomponehsű műtrágyák termelésének bővítése a feladat. Ezzel kapcsolatban külön problémát jelentenek a foszforos műtrágyák. Jelenleg a foszfort a külföldről behozott foszfátumokkal és foszfoi’savval biztosítjuk. Hangsúlyozzuk, nagymértékben tennénk hatékonyabbá a műtrágya- gyártást és növelnénk a trágyák tápanyagtartalmát, ha magunk termelnénk foszforsavat. Részünkről készen állunk, hogy ezt az akciót beruházásokkal meggyorsítsuk. Figyelmet szentelünk a nátriumműtrágyáknak is( amelyek legfontosabb nyersanyaga a földgáz. A 6. ötéves terv első "éveiben a mai kapacitások .fedezik a nátriumműtrágyák szükségletét. A következő időszakban azonban fogyasztásuk növekszik, és a meglevő kapacitások már nem lesznek elegendők. Ha a 7. ötéves tervidőszakban fosz- forsavgyártó részleget építenénk, korszerűsítenénk az ammóniagyártó részlegeket és új részlegeket építenénk, megoldanánk a rm'Urágyák problémáját. Az Ipari trágyák gyártásában az eddiginél jobban egybe ka!) hangolni a munkákat. Ismereteink és a nemzetközi tapasztalatok szerint a műtrágyák jelentős részét cseppfolyós formában is fel lehet használni, ami nagyon előnyös. Ezáltal kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát és kulturáltabbá, bigiénikusabbá válik a trágyázás. A szilárd műtrágyákhoz viszonyítva a talaj trágyázása egyenletesebbé válik. A folyékonyt trágyák használata csökkenti a szállítási költségeket és megkönnyíti földbe juttatásukat. Ezt a problémát meg kell oldani. A kezdeményezést nemcsak a műtrágyagyáraktól, hanem az egyes mezőgazdaságii üzemektől is várjuk. A növényvédő szerek fogyasztása is gyorsan növekszik. Bővül azoknak a vegyszereknek a száma, amelyeknek nyersanyagait nem tudjuk biztosítani. A peszticidek legnagyobb gyártója — a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek — nem fejleszthetik tovább a gyártást, mivel a ievegőszeny- nyeződés még tovább rontaná a brar tislavai életkörnyezetet. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a programot a. Safai Duslóban valósítjuk meg. Fokozott figyelmet szentelünk e feladatok megoldásának a KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködés keretében. Megállapodás született az egyes termékek szakosításával, s az egye« államok programot fogadtak el, amelynek értelmében a KGST keretében mintegy 60 fajta növényvédő szert fogunk gyártani. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy rendkívüli figyelmet kell szentelnünk ennek az együttműködésnek, hogy teljesíthessük köteles-' ségeinket a KGST-országokkal szemben. Josef Krepelka elvtárs felszólalása A XIV. pártkongresszus a mezőgazdaságnak feladatává tette, hogy az éielmiszerfogyasztás növekedését saját forrásaiból fedezze. Az észak morvaországi kerületben fokozott figyelmet szénteltünk ennek a feladatnak. A lakosság progresszív gyarapodása mellett az élelmiszergyártásban 1970-hez viszonyítva növeltük önellátásunk fokát, beleszámítva a fogyasztás jelentős növekedését is. Elsősorban a húsról és a hústermékekről, a tejről, a vajról, a tojásról, valamint a gabonaneműek- ről, a burgonyáról és a zöldségről van szó. Már az ötödik ötéves terv. kidolgozásakor rendkívüli figyelmet szenteltünk a növénytermesztés fejlesztésének és ennek keretében a gabonatermesztés problémájának. Ez az irányvonal helyesnek bizonyult, ami egyértelműen bebizonyosodott a CSKP KB tavalyi novemberi ülésén is, amely feladatul tűzte ki, hogy a gabonatermelésben a legrövidebb időn belül önellátókká váljunk. Ha nem vesszük figyelembe az idei alacsonyabb termést, ezen a területen sok mindent elértünk. Erről tanúskodik a gabonanemfíek hektárhozamának .növekedése, amely évente átlag 7 százalékos volt. Még gyorsabb volt a gabona neműnk árutermelésének növekedése, mert az Ötéves terv folyamán kétszeresére emelkedett. Az árutermelés növekedése azt mutatja, hogy a kerület mezőgazdaságában mozgósították a belső tartalékokat, elsősorban a szemes takarmányok fogyasztásában, valamint a terméstakarmányok fokozott kihasználásában. A termelés és a gazdaság területén hozott intézkedések mellett pozitív szerepet játszott a szocialista verseny, amely elsősorban a gabonalap racionális és hatékony kihasználására, valamint a terimés takarmányok kihasználására irányul. Kér iil etünkben már tavaly augusztusban nagy visszhangot keltett a Munkaérdemrenddel kitüntetett Dubickoi Fejlődés Efsz felhívása. A felhívás intézkedéseket tartalmazott a gabonane- mííek hektárhozamának emelésére,* va lamint a gazdasági állatok takarmányozásában való gazdaságos kihasználásukra. A szemes takarmányok megtakarításának súlyponti kérdése a hő- légszárítók fejlesztése volt. Az így nyert takarmányt gépsorokon tovább feldolgozzák, 30 százalék szalma hozzáadásával. Ugyancsak progresszív módszer a répavagdalék és 10 százaléknyi szalma silózása. Kihasználatlan tartalékot jelentenek a terimés takarmány- keverékek, például a kukoricasiló és a széna keveréke. A felhívás az egész kerületiben nagy visszhangot keltett. Hat hónap alatt a mezőgazdasági üzemek és létesítmények többsége versenyre jelentkezett. A legértékesebb a mezőgazdasági szempontból legtermékenyebb járásunk, az olomouci járás hozzáállása volt, amely részletesen kidolgozta a termelésre és a gabonaneműekkel való takarékoskodásra vonatkozó racionalizációs intézkedéseket. Ezáltal a dubickoi szövői- kezetesek felhívása szélesebb körű és minőségileg még értékesebb alapokra helyezkedett. A párt Központi Bizottságának Titkársága is értékelte az olomouci járás példás eljárását, amikor kezdeményezésüket a dél-morvaországi és a nyugat-szlovákiai kerület mező- gazdasági dolgozóinak kezdeményezésével együtt úgy értékelte, mint az egész köztársaság összes kerületéhez és járásához intézett felhívást. A gabonatermelés fejlődésének elem zéséből kiindulva és a termelés növelésére hozott intézkedések megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján a kerületi pártbizottság elnöksége az idén áprilisban jóváhagyta a gabonatermelés további progresszív fejlesztésének koncepcióját. A termelés területén döntőnek tartjuk a további intenzifikálást, amelynek, anyagi alapját a bevált és uj fajták képviselik, azok a fajták, amelyek a tudományosan kidolgozott táplálási tervek alapján komplexen tárgyázhatók. Jelenleg a kerületben 85 százalékra biztosítjuk a vetésforgót és már kialakítjuk a feltételeket ahhoz, hogy a mező- gazdasági üzemek a következő két évben százszázalékos tervszerű vetésforgót alkalmazzanak. Véleményünk szerint a mezőgazdasági gyakorlatnak ezt a követelményét a legjobban egy állami szervezet biztosíthatná, amely felelősséget vállalna azért, hogy a mezőgazdasági üzemeket kellő mennyiségű, megfelelő minőségű és összetételű vetőmaggal lássák el. A hoktárho'a- mokat különösen a kevésbé termékeny években kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy tekintettel a gabonafélék nagy hányadára, a talaj egy részén kétszer egymás után is gabonát keill termeszteni, s ennek következtében csökkennek a hektárhozamok. Idén ez különösen nyilvánvaló volt. A mezőgazdasági üzemekre vonatkozó tájékoztaitottságunk és a negatív hatások megakadályozásának lehetősége egyelőre korlátozott, ezért Uulományunknak és technikánknak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a probléma gyakorlati megoldására. A földalap intenzív kihasználása szempontjából nagy tartalékaink vannak a köztes növények termesztésében. Gyakran előfordul, hogy például a cukorrépa termő körzetekben a silókukoricát nagy területeken fő termékként termelik anélkül, hogy előtte köztes növényeket termesztettek volna. Pedig a Haná viszonyai között köztes növény — a téli takarmánykeverék — alkalmazásával hektáronként 30 tonna takarmánykeveréket takaríthatunk be, amely silózható és betakarítása után a területen 40—50 tonna sárgarépát, 50 —60 tonna kukoricát vagy 2—2,5 tonna babot termeszthetünk még. Vagyis olyan termékeket, amelyek sokszor hiányoznak a piacról. Ezt mezőgazdasági üzemünk tapasztalatai alapján mondom, ahol e gyakorlatnak köszönhetőén nem Ismerjük a terimés takarmányok hiányát. Minden lehetőséget megragadunk, hogy a lehető legtöbbet nyerjük a talajból. Természetesen kényelmesebb és problémamentesebb, ha csak kukoricát termelünk, mivel vetésből a betakarításig minden gépesített. Gyorsan mozgósítható tartalékot látunk a bet a karit ási veszteségek csökkentésében. Egyértelműen rámutatunk, hogy a betakarítás! veszteségek az idei kedvező időjárás ellenére is aránylag magasak voltak, Ez a tarlóhántón látható. Szövetkezetünkben már több éve figyelmet szentelünk ennek* a problémának. Feladatainkat a növénytermesz- tésl>en a begyűjtés szempontjából sikeresen oldjuk meg. Ehhez többek között hozzájárul, hogy az emberek anyagilag érdekeltek a jó minőségű munkában, a hektárhozamokban. Az emberek tiszaiban vannak munkájuk értelmével és politikai következményeivel. További tartalékot jelent kerületünkben a szemes takarmányok feldolgozása és raktározása. Már kialakítjuk ehhez a feltételeket azáltal, hogy az építkezési beruházásokat a különböző feldolgozó gépsorokra, raktárokra és ga- bonasilókra irányítjuk. Jövőre ötven 12 és félmillió tonna összkapacitású siló építését tervezzük. Ezzel kapcsolatiban nagyra értékeljük a Klement Gottwatd Vasművek aktív viszonyulását e probléma megoldásához. Véleményünk szerint a gabona tárolásával kapcsolatos problémákat elsősorban a mézőgggda- sági felvásárlási üzemnek kell vállalnia. Krepelika elvtárs felszólalása további részében a szemes takarmányok megtakarításáról és arról beszélt, hogy az észak morvaországi mezőgazdasági dolgozók milyen utat választanak a szemes takarmányok helyettesítése során. Hangsúlyozta, hogy elsődleges szerepük van a terimés takarmányoknak. Az egész hatodik ötéves tervidőszakban erek termesztésére és hatékony féli- használására fordítják figyelmüket. Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a szárítók, a különböző feldolgozó gépsorok fejlesztésének stb. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a végső eredmény nem mindig csak a mezőgazdasági dolgozóktól függ. A megoldás kulcsa az ipari vállalatok kezében van, amelyek csak kis mér* lékben elégítik ki a mezőgazdasági dolgozók követelményeit. A gabonaneműek minden kilogrammjáért folytatott harcban nem feledke(Folytatás a 6. oldalon) 1975 X. 14. A Jaslovské Bohunine-i V—1 Atomerőműben még az idén megkezdik a műszaki barende^ásek fölszereléséi. Egyidejűleg szerelik az acélkonstrukciókat a fő terji’^’asi blokk objektumaiba és a darukat a gépházban és a reaktorteremben. A kivitelező vállalatok mindent megtesznek azért, hogy megtartsák a határidőket. A kivitelező vállalatok a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére szocialista felajánlást tettek, amelynek teljesítésével megteremti}« az építés igényes jövő évi feladatai végrehajtásának az előfeltételeit. Felvételünkön; az épülő félben Levő Jaslovské Bohunice-i V—1 Atomerőmű. ^Felvétel: CSTK).
