Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-13 / 241. szám, hétfő
p CSKP Közpnti Kzendn WS. tun«1 G-ľ-í üsmsk «Mfi Rudolf Peika elvtárs felszólalása A társadalmi munkamegosztás, s az ezzel összefüggő szakosítás és koncentráció a tudományos-műszaki fejlesztéssel együtt lehetővé teszi a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termel és hatékonyságának dinamikus növelését. Már ma tanúi lehetünk számos olyan ipari ágazat keletkezésének, amelvek a mezőgazdaság szükségletei alapján fejlődnek. Az ipar területére való áttolódás minőségi változást jelent, melynek lényeges vonása a termelés ipari, jellege és magas színvonalú mítszaki ellátottsága. Ipari vállalataink fejlett anyagi-termelési és műszaki alappal rendelkeznek. Az egyes szakágazatok keretében saját fejlesztés: kutatási munkahelyeik vannak. Ezek számos probléma megoldásán dolgoznak, amelyek a mezőgazdasági gyakorlatban is felhasználhatók, különösen a nagyobb gazdasági egységekben. Ez teljes mértékben vonatkozik az új anyagokra, szerkezeti elemekre, technológiai eljárásokra, s nem utolsósorban a termelési folyamatok szervezésének és irányításának tudományos szervezésére. Mi a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben acélt, hengerelt anyagot és nehézgépipari berendezéseket gyártunk. Ennek ellenére mi is ráirányítottuk a figyelmünket a mezőgazdasági gyakorlat problémáinak megoldására, éspedig az acélszerkezetek felhasználásában, a szálas takarmányok tartósításának új módszereiben, továbbá a folyékony trágyák és a gabonafélék tárolásában. Mezőgazdasági programunk nem merült ki a toronysilók készítésével. A gyakorlat nagy kapacitású farmok építését tette szükségessé 1200 és több tehén számára. A Valticén és Valdeü- kovcén könnyített acélszerkezetekből épített farmok miatt nem kell szégyenkeznünk. Hasonlóan jó eredményeket értünk el a folyékony műtrágyák komplex raktározására szolgáló berendezések gyártásában, amint azt a Dvory nad Zitavou-i Efsz öntözőberendezésével összefüggő új tervezésű tornyok is bizonyítják. A folyékony tárgyak problémája előtérbe került az állatok nagy koncentáricójával kapcsolatban, ezért ennek megoldásához is a siker reményében láttunk hozzá. A hazai nyersanyagforrások maximáA tudomány és a technika szerepe állandóan -növekszik szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk további fejlesztésében. A mi viszonyaink között, amikor a mezőgazdasági termőtalaj terjedelme gyakorlatilag már nem növelhető, hiányok mutatkoznak egyes nyersanyagukból, s gyorsan csökken a munkaerő száma, (a mezőgazdasági termelés csak a hatékonyság növelésével, intenzifikálással, iparosítással, a tudományos műszaki haladás széles körű gyakorlati érvényesítésével biztosítható. A növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben a biológiai intenzifiká- ciós tényezők fejlesztésén kívül további eredményeket kell elérni a műszaki színvonal emelésében és a kemizálás- ban. A termelési és munkafolyamatok ésszerűsítése során meg kell oldani az emberi tényező helyét is a nagyüzemi mezőgazdasági termelés új feltételei között. Jelentős problémáink vannak a gabonakombájnok, a cukorrépa-betakarítő gépsorok és egyes traktortípusok pót- alkatrészekkel való ellátása terén. A gépek és pótalakatrészek szükségletének tervezésénél a termelők és a szállítók többnyire globális értékmutatókból indulnak ki, amelyek nem kötelezik sem a termelőt, sem a szállítót a kívánt választék megtartására. Ezzel csorbát szenvednek a kapcsolatok a mezőgazdaság számára előirányzott állami tervfeladatok és azok anyagi-műszaki biztosítása között. A kereskedelmi hálózat jelenlegi szervezete nem felel meg eléggé a mezőgazdasági vállalatok szükségleteinek: Ennek következményeként nem csökken a pótalkatrészek beszerzésére irányuló utazgatások száma, hanem inkább növekszik. Amíg a mezőgazdaság gépesítésében az 5. ötéves terv folyamán pozitív eredményeket sikerült elérni, a pótalkatrészekkel való ellátás stagnált, s ennek alapvető okait a nem tökéletes elosztásban és raktározásban is látni kell. Nagy mennyiségű pótalkatrész hever elszórtan az egyes mezőgazdasági vállalatok raktáraiban, s ezek nyilvántartása hiányos. Emellett lassú ütemben halad a mezőgazdasági alkatrészraktárak összpontosítása. A pótalkatrészek fogyasztásában mutatkozó helyzet javítása érdekében azt javasoljuk, hogy a legközelebbi években ki kell építeni a raktárak új rendszerét a mezőgazdasági vállalatokban, éspedig úgy, hogy az egyes kooperációs körzeteken belül szakosított pótalkatrészlis kihasználása érdekében a mi me zőgazdaságunkát is el kellene látni a legfejlettebb új technikával. Az ilyen irányú gondoskodást nagy cselekvőképességű országos intézményekben le hetne összpontosítani. A CSKP KB 1972-es áprilisi plénumán már beszéltem a víz nélküli ammóniák szervizállomásainak kiépítéséről. Ezt a berendezést a kívánt műszaki szinten fejlesztettük ki. A víz nélküli ammóniákkal való trágyázás négyszer olcsóbb a hagyományos tárgyázásnál, ennek ellenére továbbra is a hagyományos tárgyázás van elterjedve. Mezőgazdaságunknak radikális megoldásra van szüksége a saját termelésű fehérjék előállításában. A cellulózcukor kihasználásáról van szó, még a szeszgyártás részleges korlátozása árán Is, ahogy azt a szovjet mezőgazdasági, dolgozók sikeresen megoldották. Csehszlovákiában több százezer tonna fakérget tüzelünk el, bár ez is értékes tápanyagforrás. A fakérget az ásványi anyagokat tartalmazó hulladékvizek iszapjával és kohászati salakkal keverve kellene feldolgozni a kohásza ti salakmalmokban. Az észak morvaországi kerületben szerzett tapasztalatok nagyon kedvezőek, amint azt a Hnojní- ki Állami Gazdaság, a Jablonkai Efsz, az Oldrichovi Efsz és más mezőgazdasági üzemek példája is bizonyítja. A köztársaságban rendelkezésre álló ilyen forrásokkal körülijeiül 300 000 hektár rétet és legelőt lehetne megtrágyázni. A korszerű növénytermesztést és állattenyésztést folytató mezőgazdasági vállalatokat már most el kellene látni nagy teljesítményű univerzális szállítóeszközökkel, például Tatra 13H-as teherautókkal, Škoda vontatókkal a vetőmagvak, takarmányok, burgonya, zöldségfélék és egyéb anyagok paleitizált rakodására szolgáló emelővillás tar goncákkal. A mezőgazdasági technika a raktározott gabonafélék be- és kirakásánál is lassan fejlődik. A mezőgazdasági üzemek nem jutnak elegendő burgonyakezelő berendezéshez, önjáró cukor- répa-betakarító gépekhez, tejelőkhöz és kiszálltokhoz, silókiemelő gépekhez, granulátorokhoz, takarmány pogácsázó gépsorokhoz stb. raktárak létesüljenek, s a készleteket a kooperációs körzethez tartozó valamennyi mezőgazdasági vállalat felhasználhassa. A mezőgazdasági vállalatokban ugyanakkor be kell vezetni a pót- alkatrészek felhasználásának következetes nyilvántartását. Nem kevésbé fontos a gép- és traktorállomások és a mezőgazdasági gépjavítók szolgálatainak sürgős javítása, s e szervezetek részarányának növelése a javítások teljes terjedelmében. Eddig ezek- a szolgáltatások a szükségletek nem egész 20 százalékát elégítették ki. Következetesen meg kell valósítani a gépjavítás szakosításának és koncentrálásának koncepcióját, és így állandóan csökkenteni kell a pótalkatrészek fogyasztását a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság koncentrációjának és szakosításának további fejlődése olyan változásokat követel meg a gép- és traktorállomások, valamint a mező- gazdasági gépjavító üzemek helyzetében és feladataiban, hogy azok az állami műszaki politika hordozóivá válhassanak, beleértve az egyes körzetek gépszükségleteinek tudományos indoklását és azok gyártásba való besorolását, továbbá a pótalkatrészek szükségleteinek nyilvántartását és azok raktározását a mezőgazdasági ágazatok gépjavítási programjainak megfelelően. Az eddigi helyzetből kiindulva, amikor állandó probléma a pótalkatrészek hiánya, javasoljuk a renovációs tevékenység lényeges kiszélesítését ipari alapokon, az elhasználódott alkatrészek begyűjtési rendszerének kiépítését, s a felújítottak árusításának bevezetését. A mezőgazdaságban egyre több a nagy teljesítményű gépek száma. A munka- folyamatokban való részvételük elkerülhetetlenül új munkaszervezési formákat követel meg. Szükségesnek mutatkozik a nehéz gépesítési központok kiépítése a koncentráció és a kooperáció keretében. Az első szakaszban 7—8 ezer hektáron, később nagyobb területeken is. Ezzel megtakarításokat érhetünk el a beruházási költségekben, jobban kihasználhatjuk a technikát, a munkaerőt, feltételeket teremthetünk a rugalmasabb irányításhoz, a munka minőségének javításához. A jobb műszaki ellátottság, a mező- gazdasági technika jobb kihasználása, s a gépjavítás költségeinek csökkentése érdekében javasoljuk: — a két fokozatú diagnosztikai műszaki karbantartás bevezetését, hogy a gépek javítása azok tényleges műszaki állapota szerint történjen, indokolatlan méretű szétszerelések nélkül; — diagnosztikai-javítási és karbantartási-javítási központok létesítését, elsősorban a meglevő alkalmas objektu mok felújításával; — A traktorok, önjáró gépek és bonyolultabb mezőgazdasági berendezések javításánál kihasználni a szakosított javítóüzemek szolgáltatásait, ahol a javításokat ipari módszerekkel végzik; ezzel csökken a javítások munkaigényessége és fokozható a műszaki berendezések kihasználása; — Gyorsabb ütemben kell fejleszleni a javítóüzemek szakosítását és koncentrálását, hogy a csereközpontok e'lg- séges alappal rendelkezzenek, és fedezhessék a mezőgazdasági vállalatok szükségleteit; — A nyugat-szlovákiai kerület sajátságos problémája az olyan speciális növények termesztése, mint például a hüvelyesek, a gyümölcs- és zöldségfélék, s ezek termesztésének gépesítése. E növények számára itt kedvezőek a feltételek, de az egyes munkafolyamatok gépesítését is sürgősen meg kell oldani. A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben lényegesen növelhető A CSKP Központi Bizottságának a XV. kongresszus előkészítésével kapcsolatban a pártszervekhez és -szervezetekhez, valamennyi kommunistához intézett levele egyben azt a messzemenő figyelmet és gondoskodást is bizonyítja, amellyel a Közjionti Bizottság és az egész párt az ifjú nemzedék életét, munkáját, valamint a SZISZ és pionírszervezetének tevékenységét kíséri. ■ A SZISZ-ben és Pionírszervezetében is elhatároztuk, hogy a XV. kongresz- szus előkészítésének időszakát felhasználjuk őszinte köszönetünk kifejezésére pártunk iránt, politikájának egyöntetű és feltétel nélküli támogatására és ezt az ifjú nemzedék érdekében nemcsak szavakkal hanem mindenekelőtt szocialista hazánk érdekében kifejtett becsületes és önfeláldozó munkával, a párt tiszteletére kifejtett új tettekkel juttatjuk kifejezésre. Pártunknak a XV. kongresszus üsz- szehívásáról hozott határozata után közvetlenül sok SZISZ alapszervezet, ifjúsági kollektíva, szocialista munka- brigád és pionírcsapat fellépett terveivel, hogy milyen munkával és aktív letekkel köszönti a közelgő kongresz- szust. így van ez a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívása után is amikor az ifjúság körében is tapasztalható a munkaaktivitás újabb hatalmas hulláma. E tényt a SZISZ küldöttségének és pártunk Központi Bizottsága főtitkárának Gustáv Husák elvtársnak, a prágai várban közelmúltban lezajlott találkozóján is messzemenően értékelték. Elhatároztuk, hogy a közhasznú tevékenység szakaszán a SZISZ alapszervezeteinek és pionírcsapatainak életét új munkatettekkel töltjük ki. Emellett elsőrendű gondot forkítunk a SZISZ aktív részvételére az 1975-ös, és ezzel együtt az 5. ötéves terv teljesítésében, és a 6. ötéves terv első évi feladatainak megvalósításában. Az iskolákban és a szaktanintézetekben segíteni fogjuk a gazdag ismeretek megszerzését, a főiskolákon pedig fellendítjük a tudományos és szaktevékenységet. Nincs szó azonban akármilyen kezdeményezésről. Arra fogunk törekedni hogy a fiatalok a szocialista munka ifjú hőseinek — Zabőík, Hock, Slemend és követőik — példájaként a tudomány és technika fejlesztésében a lehető legjobb eredményeket érjék el. Az ipari, a közlekedési, az építőipari és a szolgáltatási üzemek ifjúsági szervezeteiben a figyelmet elsősorban a tartalékok sokoldalú kihasználására, az az anyagok, a nyers- és tüzelőanyagok, az energia és a munkaerő gazdaságos felhasználására fogjuk fordítani. Az állandó figyelem központjába helyezzük a munka minőségét és az exportszállításokat, főleg a Szovjetunióba és a KGST államokba. A mezőgazdaságban az ifjúsági szervezetek figyelmét elsősorban a munkakezdeményezés fokozására és a gabonaalap maximális kihasználására fordítjuk. Meggyőződtünk arról, hogy maximális eredményt csak a munkahely, a műhely és az üzem szükségleteiből kiinduló konkrét feladatok eredményeznek. Kidolgozni és elfogadni ilyen vállalást csak az ifjúsági alapszervezet, a pártalapszervezet, a gazdasági vezetés és a Forradalmi Szervezeti Mozgalom szoros együttműködése mellett lehet. A kongresszust megelőző egész időszakban következetesen akarjuk érvényesíteni a versenyelemeket versenyetovábbá a szemes kukorica termesztése. Szükségesnek mutatkozik azonban a rendelkezésre álló technika kiegészítése, a szárítási és raktározási kapacitások kibővítése. Ami a cukorrépát illeti, növeltük a vetésterületét és a hozamait. Remény van rá, hogy az egymillió és kilencvenezer tonnát a szocialista kötelezettségvállalások alapján 150—200 ezer tonnával túlszárnyaljuk. A mezőgazdasági gépesítés komplex feladatainak megoldásánál nem szabad megfeledkezni a legfontosabb tényezőről, az emberről. Az eddigi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy az irányító szervek nem minden fokon szenteltek kellő figyelmet a gépesítő káderek szakképzésének. Ezzel a kérdéssel most elmélyültebben kell folgalkozni, mert megköveteli ezt a nagy teljesítményű, bonyolult gépesítési eszközök kezelésének és a gépesítés irányításának igényessége. A CSKP Központi Bizottságának plénuma előtt bátran kijelenthetem, hogy a nyugat szlovákiai kerület mezőgazda- sági dolgozói mindent elkövetnek a XIV. kongresszus határozatainak sikeres teljesítéséért, és így készülnek fel azokra a feladatokra is, amelyeket pártunk XV. kongresszusa tűz ki számunkra. két, szervezni az egyes kollektívák kö-- zött, rövidlejáratú versenyeket a munkahelyeken, s ezeket idejében és gondosan értékelni fogjuk. A munkakezdeményezés fejlesztésében különösen azon üzemek alapszervezeteire fordítunk nagy gondot és nyújtunk segítséget, ahol eddig nem sikerült teljesíteni a terveket. A XV. kongresszust előkészítő időszak és pártunk megalapításának 55. évfordulója egyben rendkívüli alkalom az ideológiai-nevelő hatás elmélyítésére. A fiatal nemzedékkel mélyebben akarjuk megismertetni a csehszlovák munkás- osztály történetét, a kommunista párt és a haladó ifjúsági mozgalom történetét, a Szovjetunió küldetését, és így is elősegítjük fiaink és lányaink hazafias és internacionalista érzésének további erősödését. Nagy gondot fordítunk az aktuális problémákra és eseményekre való gyors reagálási készségre. A szakköri tevékenység szakaszán arra fogunk törekedni, hogy az alapszervezeteink mindennapos életének szerves részévé váljon. A testnevelés, sport és honvédelmi nevelés szakaszán arra törekszünk, hogy az 1975-ös Spartakiád eredményeit és tapasztalatait megfelelően hasznosítva megakadályozzuk a testnevelési aktivitás csökkenését, és tovább fejlesszük főleg a középiskolákban és az iparitanuló-iskoiák- ban. A CSKP Központi Bizottsága novemberi ülése után a figyelem központjába helyeztük a SZISZ alapszervezeteiben folyó munkát. A munka minőségének és hatásfokának javításában sok sikert értünk el. Alapszervezeteink azonban nem mindig képesek objektiven értékelni saját munkájukat. Néhány alapszervezetünk nagyon önmagába zárkózik, könnyelműen tudomásul veszi, hogy működésének körzetéber vannak fiatalok, akik nem tagjai a SZISZ-nek. Vannak alapszervezeteink — megközelítően az összám egy ötödé — melyek tevékenysége nagyon egyoldalú, sőt passzív. Elhatároztuk, hogy a kongresszust megelőző időben e kollektívák megsegítésére összpontosítjuk legjobb vezető aktívánk egy részét, és rendkívüli gondot fordítunk rájuk az évzáró gyűlések alkalmával is. A SZISZ alapszervezeteinek munkájában a nagyobb igényességet és a minőség emelését a fiatal kommunistáknak is támogatniuk kellene, akik az alapszervezetekben dolgoznak. E tény megköveteli, hogy a SZISZ fiatal kommunistáit a pártalapszervezetek egyre jobban támogassák és segítsék. A szerzett tapasztalatok arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy még nem tudunk kellően dolgozni az ismeretekkel. A SZISZ szerveinek munkájában még mindig előfordul a kampányszerűség. ami sok feladatnak rövid időbe való besűrítését eredményezi, és így egyes célokat nem sikerült elérni. E problémák megoldására, beleértve a káderek kiválasztását és felkészítését is, a kongresszus előtti időben szintén rendkívüli figyelmet akarunk fordítani. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának előkészítése számunkra jó alkalom, hogy a fiataloknak megmutassuk a párt hatalmas munkáját, amelyet az utolsó hat évhen végzett. Különösen arra fogunk ügyelni, hogy a mindennapi életből vett példákkal dokumentáljuk mindazt, ami pártunknak a XIV. kongresszus irányelveinek megvalósításában sikerült, és ami egész szocialista társadalmunk további felvirágzását eredményezi. Streha József elvtárs felszólalása Jindrich Poledník elvtárs felszólalása