Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-02 / 232. szám, csütörtök

Andrej Gromiko csehszlovákiai látogatásáról Moszkva — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter nyilat­kozott a szovjet televíziónak a közelmúltban hazánkban tett hivatalos baráti látogatásának eredményeiről. Andrej Gromiko nyilatkoza­tában a látogatás eredményeit nagyra értékelte és hangsú­lyozta, hogy a Gustáv Húsúk­kal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK elnökével, valamint további csehszlovák vezetőkkel folytatott tanácskozásai szívé lyes légkörben folytak le és is­mét tanúbizonyságot tettek a két ország kapcsolatainak ba­ráti, testvéri jellegéről. Andrej Gromiko nyilatkoza­tában kitért New York-i tar­tózkodására, ahol felszólalt az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán. Ezzel kapcsolatban megállapí­totta, hogy a Szovjetunió által beterjesztett új leszerelési ja­vaslat élénk visszhangra talált a jelenlevő küldöttségek köré­ben. 1. képen: A párizsi dolgozók ttínie.H^e a spanyolországi kivégzések ellen. 2. képen: A kn'ipenL -<ai tüntetésen a Spanyolországban használt középkori kivégző eszköz, a garrote szemléltetésével vo­nullak fel. (CSTK — UPI felvétele] Spanyojországban feszüli a helyzet Fegyveres támadás rendőrök ellen £ A jobboldal ellentüntetésre készül £ A kor­mány „beavatkozásnak" minősíti a nemzetközi tüntetéseket 9 Európa szerte til­takoznak a kivégzések ellen FOKOZÓDNAK A GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK A TÖKE ORSZÁGAIBAN Egyre több a munkanélküli 0 Az amerikai dolgozók szolidaritása További áremelkedés Japánban Madrid — Szerdán kora reg gél Madrid négy pontján haj­tottak végre ismeretlen szemé­lyek rendőrök etlftni fegyveres támadást. Hivatalosan meg nem erősített jelentések szerint a két rendőr halálos lövést ka­pott. két másik pedig megse­besült Szemtanúk elbeszélése szerint az egyik rendőr a város köz­ponti bankfiókja előtt teljesí­tett őrszolgálatot, amikor fegy­veresek egy csoportja tüzet nyi­tott rá. A merénylők egy vá­rakozó gépkocsin elmenekültek. Egy visszapattant lövedéktől egy járókelő is megsebesült. A másik támadás áldozata is egy banképület előtt álló rendőr volt a főváros déli részén. A további két akciót külvárosok­ban hajtották végre. A merényletekkel szinte egy­időben készülődtek Madrid központjában jobboldali elemek a Franco tábornok melletti „ro- konszenv tüntetésre“. Carlos Navarro spanyol mi­niszterelnök kedden este ne­gyedórás tévébeszédben utasí­totta vissza a négy nappal ez­előtt végrehajtott kivégzések nyomán támadt nemzetközi fel­háborodást és tiltakozást. A kormányfő „a spanyol bel- ügyekbe való beavatkozásnak“ minősítette a nyugat-európai országok madridi nagykövetei­nek visszahívását. Jelezte, hogy kormánya nem akar elszigetelődni, de „nem ijed meg az elszigetelődés ki­látásaitól“. Az országon belüli egyre erősödő ellenállásra utal­va felszólította a lakosságot, hogy térjen vissza a munkához és „emlékezzék meg méltókép­pen az évfordulóról“, vagyis Franco fasiszta rendszere ha talomrajutásának 39. évforduló járói. Moszkvában jelentették, hogy a kommunista és munkáspár­tok, köztük a Szovjetunió Kom munista Pártja elhatározták, hogy közös jelhívást adnak ki a szakszervezetek kezdeménye­zésének támogatására. A felhí­vás megállapítja: az európai kommunista pártok örömmel fogadják az összes európai nemzetközi és nemzeti szak- szervezetek közös kezdeménye­zését, hogy 1975. október 2-a a francoizmus ellen, a spanyol szabadságért és demokráciáért rendezett akciók napja legyen. Felszólítják az összes dolgozó­kat, demokratákat, a spanyol nép barátait, hogy minél job­ban támogassák ezt az antifa siszta akciót. Brüsszel — Az Európai Gaz­dasági Közösség bizottsága szerdán elhatározta, hogy a spanyolországi helyzet miatt felfüggeszti a madridi kor­mánnyal folytatott gazdasági tárgyalásokat. A Közös Piac szabályai értelmében a bizott­ság illetékes az ilyen tárgyalá­sok folytatására. Madriddal je­lenleg főként az úgynevezett mediterrán politika megvalósí­tásáról folytak gazdasági meg­beszélések, amelyek azonban hosszabb idő óta holtponton állnak. Az EG politikai irányító szer­ve, a Miniszteri Tanács a jövő hét elején Luxemburgban tár­gyal a Közös Piac és Spanyol- ország viszonyáról. A kilencek korábban jegyzékben szólítot­ták fel a madridi kormányt ar­ra, hogy ne hajtsa végre az antifasiszta vádlottak ügyében hozott halálos ítéleteket. A ki­végzések után a kilencek — Írország kivételével — konzul­tációra hazarendelték madridi nagyköveteiket. Hollandia ko­rábban felszólította a közös piaci társait a Franco-rezsim teljes gazdasági bojkottjára. Az úgynevezett Európai Szak- szervezeti Szövetség felhívá­sára egyes nyugat-európai szak- szervezetek két napra bojkot- tálják az összeköttetést Spa­nyolországgal. A brüsszeli re­pülőtérről például szerdán nem indultak gépek Madridba, a postai alkalmazottak döntése következtében csökkentették a telefon és távíró összeköttetést Spanyolországgal. Párizs — Georges Marchais, a Francia KP főtitkára a Mu- tualité teremben tartott nagy­gyűlésen mondott beszédében közölte, hogy a franciaországi munkanélküliek száma jelenleg eléri az 1 millió 200 ezer föl. További 400 ezer személy rész­ben foglalkoztatott. Egyre ke­vesebb a munkaalkalom. London — A háború utáni időszakban rekordméreteket öl­tött a munkanélküliség Ang liában — egy és negyed millió személy van munka nélkül. A kormány azonban mindössze százmillió font sterlinget irány­zott elő új munkahelyek léte­sítésére és a fiatalok szakkép­zésére. Brüsszel — Belgiumban a teljesen munkanélküliek száma 178 ezer fő. A munkanélküliek serege csak a múlt hónap első felében három és fél ezer sze­méllyel gyarapodott. Washington — Az amerikaiak ezrei esnek ki a munkából és gyarapítják így a „fölösleges emberek“ hadseregét, amétv nek száma augusztusban az amerikai munkaerő 8,4 százalé­kát alkotta. New York — Az amerikai Delaware államban üzemek és gyárak álltak le, hivatalok szüntették he munkájukat. A szakszervezetek felhívására a dolgozók ezrei mutatták meg szolidaritásukat a már harma­dik hele sztrájkoló wilmingtoni tanítókkal. A pedagógusok fi­zetésemelésért és jobb munka- viszonyokért harcolnak. Köve teleseikre a hatóságok kegyet­len megtorlásokkal válaszoltak, amelyek mintegy 300 tanítót érintettek és nagy felhábcro­szerint, a 7 Egyesült Államok 1973-ban a 10. helyen állt a Szovjetunióba és más szocialis­ta országokba irányuló ipari áruexportban. Az amerikai üz­letembereknek csak morzsák jutottak az asztalról — a ke­reskedelem volumenének mind­össze 3,6 százaléka jutott rá­juk. Ugyanakkor a nyugat-eu­rópai társaságok megháromszo­Párizsban fontos megállapodást írtak alá, amelynek értelmében berendezéseket szállítanak a Szovjetuniónak az orenburgi gázkomplexum építésére... A szovjet—francia és a szovjet— finn üzleti partnerség régi hagyományai mellett e két ese­ményben szembetűnően meg­nyilvánul Helsinki impulzusá­nak kétségtelen hatása. Elszalasztott lehetőségek rozták a maguk részarányát — Nyugat-Németország* részará­nya 41, Franciaországé 10, Olaszországé átlag 9 százalék volt. Az elszalasztott lehetőségek kínos érzése már egy éve gyöt- ri a józanul gondolkodó ameri­kai üzletembereket, akik szá­mára ez Helsinki után lelki tortúrát jelent. Az Európa-érte- kezlet sikere igen kedvező fel­tételeket teremtett azoknak a nyugati üzleti köröknek, ame­lyek az ellentétes társadalmi rendszerű országokkal is ké­szek megkülönböztetés nélkül, kölcsönös előnyök mellett ke­reskedni. A helsinki értekezlet záró­okmányának úgynevezett „má­sodik kosarában“ elegendő elv­szerű megállapodás és ajánlás szerepel, amely a kereskede­lem, ipari együttműködés és a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok más formái övezetére vo­natkozik. Az élet gyorsan konk­rét anyagi tartalommal tölti meg ezt a politik :1 vázat. A Helsinkit követő napok esemé­nyei: a finnek megkezdték a szvetogorszki óriási szovjet cellulóz- és papírgyár építését. A nyugati üzleti aktivitásnak a szocialista közösség partjai felé áramlása sok tekintetben különösen időszerű ma, amikor a fejlett iparú Nyugatot vég­telennek tűnő válságjelensé­gek marcangolják. Ilyen körül­mények között a nyugat-euró­pai fővárosokban komolyan el­gondolkodnak azon, amit a na­pokban az egyik brit miniszter fejezett ki: „Ob/ektíven szük­ségszerű jellegűvé válik a szo­cialista világgal ápolt keres­kedelmi kapcsolatok bővítése Ennek az aximónának meg nem értése egyébként túl sokba ke­rülhet a Nyugatnak. Az Egyesült Államok által el­szalasztott 500 millió dollár és a munkahelyek — csupán egy része annak a veszteségnek, amely a jövőben érheti Az amerikai kereskedelemügyi mi­nisztérium becslése szerint az amerikai ipari árucikkek szo­cialista országokba irányuló exportja 1980 körül négy és fél- milliárd dollár értékű lehet, az 1974. évi 717 millió dolláros ér­tékhez képest. Minderről azon­ban csak feltételes módban be­szélhetünk. amíg az amerikai kongresszus fel nem hagy az­zal, hogy diszkriminált keres­kedelmi státust kényszerítsen a Szovjetunióra azzal a céllal, hogy megkísérelje a beavatko­zást a Szovjetunió belügyeibe. A kereskedelem és eredmé­nye — a nemzetközi munka- megosztás — természeténél fogva kölcsönösen előnyös és ezért alkalmatlan eszköz poli­tikai nyomás alkalmazására. Ezért, akik oly nagy hévvel át akarnák alakítani a szovjet rendszert, elsősorban a kölcsö­nös előnyök alapelvét támad­ják, s úgy igyekeznek beállí­tani a kereskedelmet és főként a Szovjetunióval ápolt tudomá­nyos-műszaki kapcsolatokat, mint valamilyen hatalmas szi­vattyút. amely a nyugati tech- notron civilizáció vívmányait csak egy irányba — Keletre szi­vattyúzná. A Newsweek című hetilap a napokban kénytelen volt be­ismerni, hogy az enyhülésnek a jacksonhoz hasonló bírálói tudatosan elhallgatják azokat az eseteket, amelyekben a szi­vattyú a Nyugatnak dolgozott. Például tudja-e az egyszerű amerikai, hogy a Szovjetunió­ban szintetizált jtorafur gyógy- készítményt eredményesen al­kalmazzák az amerikai klini­kákon bélrák gyógyítására, és a szovjet szeizmológusok ered­ményei lehetővé teszik föld alatti lökések előrejelzését New Yorkban és Kaliforniá bán? Helsinki után ideje volna felhagyni azzal, hogy a keleti —nyugati gazdasági kapcsola­tokban a népek legfőbb érdé keinek megfelelő folyamatokért valamilyen „lelépést“ követel­jenek. VLAGYIMIR SZÍMONOV, az APN politikai szemleírója dást váltottak ki a közvéle­ményben. Delaware állam szak- szervezeteinek végrehajtó taná­csa elhatározta, hogy egyna­pos szolidaritási sztrájkot szer­vez. A tiltakozó tömeggyűlésen az építők, a villamossági mű­vek dolgozói, a dokk- és szállí­tómunkások, a fémmunkások és a közigazgatási tisztviselők is részt vettek. Tokió — A japán miniszter- elnöki hivatal statisztikai iro­dájának hivatalos adatai sze­rint júliusban 870 ezer volt a teljesen munkanélküliek száma. A SOHYO szakszervezet főtaná­csa szerint azonban a munka- nélküliek száma jelenleg meg­haladja a kétmilliót. Egyidejűleg tovább emelked­nek az árak. A közszükségleti cikkek ára Tokióban szeptem­berben például 10,7 százalék­kal volt magasabb, mint tavaly szeptemberben. A miniszterel­nöki hivatal statisztikai irodá­jának jelentése szerint szep­temberben Tokióban 14,4 szá­zalékkal emelkedett a rizs, több mint 17 százalékkal a zöldség és 13 százalékkal a gyümölcs ára. Leginkább emel­kedett a lakóházak vízellátási díja — 42,9 százalékkal. (TASZSZ) GENFBEN a szovjet és az amerikai küldöttség újabb ta­lálkozójával folytatódtak a stra­tégiai fegyverrendszerek korlá­tozásáról folyó SALT-tárgyalá- sok. KONSZTANTYIN KATUSEV, az SZKP Központi Bizottságának titkára a Román Kommunista Párt KB meghívására tegnap baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. A KÍNAI Népköztársaság megalakulásának 26. évforduló­ja alkalmából a VDK vezető po­litikusai, Ton Duc Tbang köz­társasági elnök, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja KB első titkára, Phan Van Dong miniszterelnök és Truong Chinh, a Nemzetgyűlés elnöke a viet­nami nép nevében szívélyes üd­vözletüket küldték Kína veze­tőinek és népének. AZ NDK Államtanácsa és Mi­nisztertanácsa Kína nemzeti ünnepén üdvözlő táviratot kül­dött a Kínai Országos Népi Gyű­lés Állandó Bizottságának és az Államtanácsnak. A SZOVJETUNIOBAV földkö- rüll pályára bocsátották a Koz­mosz—773 jelzésű mesterséges bolygót. FORD amerikai elnök költ­ségvetési kiegészítés megszava­zását kérte a kongresszustól az elnöki család, a volt elnökök, a magasrangú külföldi vendé­gek és az elnökjelöltek szemé­lyi védelmét ellátó b'ztonsági szolgálat számán Az elnök in­doklásában hivatkozott a közel­múltban ellene megkísérelt két merényletre. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Nagy-Britannia titkos megálla­podást kötött, melv szerint a brit kormány más területre te­lepíti Diego Gnrcia sz(get la4 kosságának egy részét hogy ilv módon lehetővé tegve a szi­geten levő amerikai baditá-* maszpont kibővítését. Kommentárunk Llenry Jackson amerikai ** szenátor az amerikai dolgozó nép sebeiben vájkált, amikor célzást tett a szinte vágtatva elharapódzó infláció­ra és munkanélküliségre, amely tömegjárvány méreteit ölti. Az Oregon állambeli Portlandben mondott beszédében Jackson hirtelen „felfedezte minden haj fő okát“ — „túlságosan tü­relmesek vagyunk a7 oroszok­kal szemben“. A véletlenek puszta egyezése folytán e napokban az ameri­kai társadalom vádoló ujjal mutatott rá a szónokra. Tho­mas l.ydon, a Washington Fó­rumnak — e beruházási kuta­tásokkal foglalkozó cégnek szakértője úgy jellemezte a ke­reskedelmi törvényben eszkö­zölt jackson—Wannick-íé\e ki­igazítást, mint súlyos csapást az amerikaiak reményére, hogy szovjet megrendelések folytán munkához jutnak. Lydon kiszámította, hogy amióta Jackson és társai ja­nuárban meghiúsították a szov­jet—amerikai kereskedelmi egyezményt az Egyesült Álla­mok üzleti világa félmilliárd dollár értékel meghaladó szer­ződésektől esett el, s e szám mögött. természetesen, több százezer ő/ munkahely állott. A méreteiket tekintve párat­lan üzleti ajánlatok természete­sen nem maradtak kihasználat­lanok, mert a jacksoni hideg­háborús komplexustól mentes nyugat-európai üzleti világ rögtön megraqadta az alkalmat. Nyugat-Európa és Japán mind­inkább elszakad az Egyesült Államoktól a nagy távlatokkal kecsegtető szocialista piac el­érésében. Az amerikai kereskedelem­ügyi minisztérium napokban nyilvánosságra hozott jelentése

Next

/
Oldalképek
Tartalom