Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-01 / 231. szám, szerda

A népgazdaság tüzelőanyag- és energiaellátása — fontos politikai és gazdasági feladat (Folytatás az 1. oldalról) tek soraikból, azzal a feladat­tal, hogy előkészítsék a Szö­vetségi Gyűlés elnökségi tag­jának megválasztását. A bi­zottság megválasztását köve­tően TomáS Trávníöek, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnök- helyettese előterjesztette javas­latát a Szövetségi Gyűlés el­nökségi tagjának megválasztá­sára. Mint ismeretes, az elnök­ségben Gustáv Husák elvtárs­nak köztársasági elnökké tör­tént megválasztása következté­ben állt be üresedés. A Nem­zeti Front Központi Bizottsá­gának Elnöksége Vasil Bilakot., a Népi Kamara 192. választó- körzetének képviselőjét, a CSKP KB Elnökségének tagját, a Központi Bizottság titkárát javasolta. Ezután a képviselik titkos szavazással döntöttek a javas­latról. Ezt követően a képviselők jóváhagyták a Népi Kamara El­nökségének javaslatát a Népi Kamara elnökségi üléseiről és a Népi Kamara állandó bizott­sága üléséről készülő feljegy­zések módjáról. A javaslat sze­rint ezentúl ezekről az ülé­sekről nem szó szerinti jegyző­könyvet, csupán az ülések lé­nyeges tartalmát rögzítő fel­jegyzéseket készítenek. Az ülés hatodik pontjaként Vlastimil Ehrenberger, a szö­vetségi tüzelőanyag- és ener­getikaügyi miniszter a Népi Kamara elé terjesztette jelen­tését a tüzelőanyag- és ener­giaellátással kapcsolatos poli­tikai és gazdasági feladatok teljesítéséről, a tüzelőanyag és az energia gazdaságos felriaszt nálásáról. A miniszter expozé­ja után J. Kryll, a választási bizottság elnöke jelentést tett a titkos szavazás eredményé­ről. A választásban összesen 171 képviselő vett részt, a Nemzeti Front javaslatára ugyanannyi szavazatot adtak le. Vasil Bifak elvtársat tehát a Népi Kamara egyhangúlag választotta meg a Szövetségi Gyűlés elnökségi tagjává. Szünet után az ülést Richard Nejezchleb, a Népi Kamara el­nökhelyettese irányította. A szövetségi tüzelőanyag- és energetikaügyi miniszter expo­zéja fölötti vitában többen fel­szólaltak. A felszólalók nagyra értékelték a bányászok, az energetikai, a gáz- és kőolaj­ipari, a geológiai dolgozók, va­lamint az ércbányászok szo­cialista munkabrigád jóinak és a komplexbrigádok öntudatos hozzáállását a tüzelőanyag- és energia-termelés időszerű köve­telményeihez. V. Ehrenberger miniszter, valamint az állandó bizottsá­gok előadójának válaszai után a Népi Kamara egyhangúlag határozatot fogadott el a tüze­lőanyag- és energetikaügyi mi­niszter beszámolójához. A ha­tározat áttekinti a tüzelőanyag- és energia-gazdálkodás helyze­tét, támogatja a kormánynak az energia- és Wzelőanvag- ellátás zavartalan biztosítására irányuló erőfeszítéseit és konk­rét javaslatokat tartalmaz m. ágazat időszerű, elsődleges feladatai teljesítésének meg­gyorsítására. A Népi Kamara V. önálló ülése a késő délutáni órákban ért véget. SOMOGYI MÄTYÄS Vlastimil Ehrenberger beszéde Vlastimil Ehrenberger mi­niszter beszédének elején hang­súlyozta, hogy minden ország gazdaságának fejlődése jelen­tős mértékben saját tüzelő­anyag-energetikai alapbázisá­nak fejlődési fokától függ. Ezért pártunk és a szövetségi kormány állandó gondot fordít a szénbányászásra, valamint a villanyerőművek és a gázgyá­rak építésére. E téren nagy segítséget jelent az egyre nö­vekedő együttműködés a szo­cialista országokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval. Az elmúlt 30 évben tüzelő­anyag-energetikai iparunk ro­hamos fejlődésen ment keresz­tül, amit a következő adatok­kal is bizonyíthatunk: a szén­fejtés 1975-ben az 1948. évhez viszonyítva 40 millió tonnáról 113 millió tonnára, tehát csak­nem a háromszorosára, a fűtő­gáztermelés 600 millióról 8 milliárd köbméterre, azaz tizen­háromszorosára, a villanyáram­termelés 7,5-ről 59 milliárd kWó-ra, csaknem nyolcszorosá­ra, a villanyerőművek teljesít­ménye 2,6-ről csaknem 14 me­gawattra, azaz több mint öt­szörösére növekedett. Ezeket az eredményeket ter­mészetesen nem érhettük volna el jelentős beruházások, anya­gi és devizaeszközök, valamint kellő létszámú munkaerő nél­kül. A tüzelőanyagenergetikai reszortnak az idén csaknem 300 000 dolgozója van és a re­szort 160 milliárd koronával gazdálkodik. Az elmúlt 30 évben a Szlovák Szocialista Köztársaság tüzelő­anyag-energetikai bázisa is je­lentősen megerősödött. Jelentős összegeket fordítottunk a szén­bánya-, az ásványolaj- és az energetikai ipar, valamint a gázgyártás fejlesztésére. Köztársaságunk ipari poten­ciáljának növekedése, a gépesí­tés és az automatizálás színvo­nala, valamint az életszínvonal emelkedése következtében az egy lakosra jutó elsődleges ener­giamennyiség az elmúlt húsz évben a kétszeresére emelke­dett, és 1975-ben eléri majd * 6,8 tonna tüzelőanyagmennyisé­get. Amíg a fejlett tőkésországok még csak most kezdték el nem­zeti és nemzetközi energetikai programjuk kidolgozását, addig a KGST a közelmúltban megtar­tott júniusi ülésén már megvi­tatta a tagországok tilzelfl­anyag- és energetikai bázisa to­vábbfejlesztésének előrelátható tervét. Jóváhagyta a sokoldalú integrációs intézkedések tervéi is, amelybe olyan jelentős ak­ciókat is felvettek, mint pél­dául az orenburgi távföldgáz­vezeték építése. Az elfogadott intézkedések alapján a Szovjet­unió 1975—1980-ban 43 száza­lékkal növeli majd a KGST- testvérországokba irányuló tü­zelőanyag- és energiakivitelét. Az európai szocialista országok a KGST keretében kölcsönösen támogatják egymást a villany­áramszükséglet fedezésében is. E téren igen fontos szerepet játszik a KGST-országok egye­sült villanyáramrendszerének központi diszpécserszervezete is, amely Prágában székel. Ko­szigin elvtárs, a KGST nemrég Budapesten megtartott ülésén kijelentette, hogy a tüzelő­anyagprobléma ma már végle­gesen internacionális jellegű, ezért ezt csakis közös erővel lehet megoldani. Ehrenberger elvtárs ezután azon feladatok teljesítéséről szólt, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki a tüze­lőanyag-energetikai gazdálko­dás terén. Megemlítette, hogy az 1975—76-os téli idény előtti helyzet bonyolultabb, mint ta­valy volt. A vasúti teherforga­lom kapacitásának korlátozásá­val lényegesen csökkent a vil­lanyerőművek és a szénraktá­rak tartaléka. A reszort ezért rendkívül nagy gonddal készül elő az Idei télre. Számos intéz­kedést foganatosítottunk a szénfejtés fokozására és a ki­termelt szénmennyiség elszállí­tásának biztosítására. A fűtő- gáz-gazdálkodás terén a terme­lés növelésén kívül gondosko­dunk a fűtőgázak lehető leg­nagyobb mennyiségű tárolásáról is. A villanyáram gazdálkodást illetően minél előbb üzembe kell helyeznünk az új áram- fejlesztő telepeket, biztosíta­nunk kell megbízható működé­süket, és minél előbb ki kell egyenlítenünk a negyedik ne­gyedév villanyáram-szükségle­tét. Ebben az időszakban lénye­gesen korlátoznunk kell majd a nagyfogyasztók igényeit. Ehrenberger miniszter ez­után a hatodik ötéves terv elő­készítéséről, a bányaipari, energetikai és a gázgyártási beruházásokról és műszaki fej­lesztésükről beszélt. Elhunyt Pavol Horov Tegnapelőtt, hatvanegy éves korában, váratlanul elhunyt Pavol Horov, a szlo­vák költészet egyik kiváló művelője, a politikai és a társadalmi élet kimagasló személyisége, aki évtizede­ken keresztül fáradhatatla­nul vett részt a szlovák iro­dalom és szocialista életünk alakításában. A fasizmus térhódítása előtti kegyetlen, nehéz esz­tendőkben érett költővé, a nép, az elnyomott rétegek költőjévé. Később sem sza­kadt el a néptől, neki írt, róla írt; tanítója, nevelője volt. A ’Tévelygés után cí­mű versében írja: „Nem a halálra ... boldog életre esküdtem föl én“ Bizonyítja minden kötete, hogy mélyen érző, racionálisan gondolko­dó költő volt. Jelentős for­dítói munkássága, amellyel a népek közeledését, más tájak, más világok megisme­rését segítette elő. Emberi és költői nagysá­gát, erkölcsi magatartását hadd illusztráljuk a Mono­iig című verséből vett idé­zettel: „Bár ostoroz jégeső / s fájdalom ver, mint a kő, / de a tömeg lép elő / a sö­tétség ellen / s szívünket Is harcba hívja." KOMMENTÁRUNK: A hagyományokra építve KÖZÉLET ★ GUSTÁV IlUS/tK köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókí­vánságait Miirt,-il Ramat Moham­med nek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének, a legfelsőbb katonai tanács elnökének Nigéria Szövetségi Köztársaság államün- iiepe alkalmából. ★ GUSTÁV HUSÁK köztársasági elnök Jaroslav Hest kinevezte ha­zánk új rendkívüli ás meghatal­mazott kenyai nagykövetévé. Egy­idejűleg findrich Liliért, az eddigi nagykövetet, akit más feladatok­kal bíztak meg, felmentette tiszt­ségéből. ★ lubomír Strougal szövet­ségi miniszterelnök üdvözlő táv­iratot küldött Csou En lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökének az ország államün­nepe alkalmából. ★ PETER COLOTKA, a CSKP KU Elnökségének tagja, szlovák mi­niszterelnök tegnap a Csehszlovák Sajtóirodába látogatott. A minisz­terelnököt Augustín Šiška, a Cseh­szlovák Sajtóiroda központi igaz­gatójának helyettese, a sajtóiroda szlovákiai igazgatója fogadta. ★ MATEJ LÜCAN szövetségi mi­niszterelnök-helyettes vezetésével kedden csehszlovák hivatalos kül­döttség utazott Párizsba, ahol a Grand Palais-ban részt vesz „A cseh és a szlovák művészet tíz évszázada“ nevíí kiállítás hivata­los megnyitásán. Tiltakozunk Hazánk békeszerető dolgozó népe nagy felháborodással til­takozik Franco tábornok fasisz­ta uralma ellen, amely öt fiatal spanyol hazafit végeztetett ki. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudo­mányi Intézetének tudományos dolgozói nyilatkozatukban így írnak: Franco tábornok fasisz­ta uralma a világközvélemény tiltakozása ellenére hajtotta végre a spanyol hazafiak ki­végzését. Bár Spanyolország is tagja az ENSZ-nek, mégis sem­mibe vette e világszervezet alapokmányát. Bízunk abban, hogy az ENSZ-közgyűlése egy­értelműen elítéli az emberi jo­goknak és szabadságnak ezt a példátlan megsértését. Fábry István, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke, volt in- terbrigadista, aki 1936-ban Franco fasiszta csapatai ellen harcolt Spanyolországban, töb­bek között így nyilatkozott: Most, amikor a fejlődés az egész világon mérföldes lépé­sekkel halad előre, a spanyol- országi fasiszta uralom a le­hető legkegyetlenebb módsze­rekkel igyekszik megakadályoz­ni közelgő bukását. A békesze­rető népeknek vissza kell tar­taniuk a kezét és véget kell vetniük e szörnyű rémtettek­nek. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy még a legkegyetle­nebb terror sem akadályoza meg a spanyol népet, hogy de­mokratikus jogaiért, szabadsá­gáért harcoljon. A napokban magas rangú iráni vendég tartózkodik hivatalos látogatáson hazánk­ban. Hoveida iráni miniszter­elnök holnap fejezi be három­napos hivatalos látogatását Csehszlovákiában. Itt-tartózkodása újabb bizo­nyítéka annak, hogy a cseh­szlovák—iráni kapcsolatok a hagyományoknak megfelelően törésmentesen fejlődnek. Valóban hagyományosan, gaz­dag — több mint negyven éves múltra tekintenek vissza a két ország kapcsolatai. Ha­zánk és Irán első hivatalos kapcsolatfelvétele 1927-ben történt meg, amikor az iráni fél kezdeményezésére csehszlo­vák konzulátus létesült Tehe­ránban. Az ezt követő években a két ország képviselői több olyan megállapodást írtak alá, amelyek elhárították a túl­nyomórészt kereskedelmi jelle­gű akadályokat a kapcsolatok további kiszélesítése elől. Ily módon 1929-ben kereskedelmi vám- és hajózási egyezmény, majd 1930-ban kölcsönös barát­sági szerződés megkötésére került sor. A két ország együtt­működése a második világhá­borúig túlnyomórészt kereske­delmi kapcsolatokra terjedt ki. Csehszlovák vállalatok Iránban több cukorgyárat, hőerőművet, alagutat, hidat építettek. A II. világháborút követő „hidegháborús“-korszak negatí­van hatott, és a csehszlovák— iráni kapcsolatokban is jelen­tős törést eredményezett. A 60-as évek elejétől azonban is­mét élénkülés következett az együttműködésben. A kapcso­latok bővítésében fontos sze­repet játszott az a körülmény, hogy 1962-ben az addig mű­ködő konzulátusokat Teherán­ban és Prágában egyaránt nagykövetségek váltották fel. Ettől kezdve beszélhetünk va­lójában a kapcsolatok meg­élénküléséről. Azóta -. szinte évente tettek kölcsönös láto­gatásokat a két ország kor­mányküldöttségei. Az első, valóban nagy jelen­tőségű gazdasági megállapodás­ra 1966-ban került sor, amikor Frantisek Hamouz akkori kül­kereskedelmi miniszter aláírta az 1966—69-es évekre vonat­kozó hosszú lejáratú kereske­delmi és fizetési egyezményt. fc’ látogatás során kötöttek meg az első gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési megállapodást, melynek értel­mében hazánk 15 millió dollár értékben 10 éven belül, 2,5 szá­zalékos kamattal visszatéríten­dő kölcsönt nyújtott Iránnak. 1967-ben KrejCí miniszterelnök- helyettes, nehézgépipari mi­niszter vezetésével csehszlovák gazdasági kormányküldöttség tett látogatást Iránban. 1967- ben került sor a lejárt keres­kedelmi és fizetési egyezmény meghosszabbítására az 1969— 74-es évekre, amely 267 millió dollár értékű kölcsönös áru­csere-forgalmat irányzott elő. 1969 fontos évnek számított a két ország kapcsolatainak történetében. Ekkor került sor az első államfői látogatásra, Ludvíjc Svoboda hadseregtábor­nok, akkori köztársasági elnök látogatott Teheránba. 1967-ben hazánk kormánykül­döttsége abból az alkalomból látogatott Iránba, hogy Tabríz- öan üzembe helyezték a cseh­szlovák segítséggel épült ha­talmas gépgyárat. Tavaly le­járt a kereskedelmi és fizetési egyezmény, énnek meghosszab­bítására Andrej Baröák külke­reskedelmi miniszter teheráni látogatása idején került sor, mégpedig 1977-ig. Az utóbbi években iráni rész­ről többször járt hazánkban az ország gazdasági minisztere^ közlekedésügyi minisztere, il­letve miniszterelnöke. A legje­lentősebb látogatásra 1967-ben került sor, amikor hazánkba érkezett Mohammed Reza Peh- levi sah és felesége. 1972-ben iráni parlamenti küldöttség lá­togatott hazánkba. Tavaly meg­alakult a két ország gazdasági, műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi vegyes bizottsága. Az utolsó jelentős látogatás az idén zajlott le, amikor a Szövetségi Gyűlés küldöttségének élén Alois Ind­ra látogatott Iránba. Irán annak ellenére, hogy földrajzilag hazánktól megle­hetősen távoleső ország, keresi a Csehszlovákiával való kap­csolatok megerősítésének lehe­tőségét. Ezt a célt szolgálj«! Hoveida iráni miniszterelnök jelenlegi látogatása is. P. VONYIK ERZSÉBET Készültségben a fegyveres erők Lisszabon környékén A PKP nyilatkozata a rádió és a televízió katonai megszállásáról Lisszabon — Portugáliában továbbra is katonai alakulatok tartják megszállva a rádió és televízió állomásokat. Pinheiro de Azevedo miniszterelnök — aki a külföldi látogatáson tar­tózkodó Gomes elnök funkció­ját is ellátja — szerint az in­tézkedés célja, hogy meggátol­ja olyan hírek terjesztését, melyek kiváltanák a közvéle­mény nyugtalanságát. A mi­niszterelnök intézkedése külön­böző fogadtatásra talált a por­tugál politikai pártoknál. Az intézkedést csupán a szocialis­ták és a Demokratikus Néppárt támogatja. A Portugál Kommu­nista Párt az intézkedéssel kapcsolatos jegyzékében meg«- állapította, hogy a tömegtájé­koztatási eszközök tevékenysé­gébe történt beavatkozást csak akkor tekintik helytállónak, ha annak célja valóban a forra­dalom és a demokratikus rend védelme, nem pedig a jobb­oldali erők támogatása. A Portugál Kommunista Párt PB nyilatkozata úgy véli, hogy a rádiónak és televíziónak igaz és objektív tájékoztatást kell adnia, meg kell védenie a forradalmi folyamatot és a forradalom vívmányait. Megen­gedhetetlen, hogy valamely párt vagy csoport saját magá­nak rendelje alá a rádiót és a televíziót és saját érdekei szolgálatában használja fel. Tekintettel a feszült portugá­liai helyzetre, Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy nem került sor Antunes kül­ügyminiszter tervezett külföl­di útjára. Antunes helyett l°r- ge Campinos külksreskedelem- ügyi miniszter csatlakozik a jelenleg Varsóban tartózkodó Gomes elnökhöz ak}, ezt köve­tően a Szovjetunióba látogat. Jelentések szerint Lisszabon­ban és környékén készültségbe helyezték a fegyveres erőket, mivel a lakosság utcai tünte­téseken tiltakozott a rádió és televízió-adók katonai megszál­lása miatt. Hírügynökségi je­lentések szerint Azevedo mi­niszterelnök tegnap megbeszé­lést folytatott Santos tájékoz- tatásügvi miniszterrel és a tö­megtájékoztatási dolgozók po­litikai csoportjai képviselőivel, illetve az ország rádió- és te­levízióállomásainál kialakult helyzetről. Állítólag a küldöt­tek a katonaság visszavonását követelték az adókról és álta­lános sztrájkkal fenyegetőztek. Hirohito útban Washingtonba Tokió — Tegnap délelőtt el­utazott Tokióból Hirohito csá­szár, aki Ford elnök meghívá­sára két hetet tölt az Egyesült Államokban. Az idős császárt és nejét harminchét tagú dele­gáció kíséri, élén Fukuda Ta­keo miniszterelnök-helyettessel. A megfigyelők jelentősnek íté­lik n látogatást, amely az első a japán—amerikai kapcsolatok történetében és viszonzása Ford elnök tavaly ősszel To­kióban tett látogatásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom