Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-01 / 231. szám, szerda

A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉN A SZOVJET LESZERELÉSI JAVASLAT New York — Az ENSZ köz­gyűlése az ügyrendi bizottság indítványára szavazás nélkül napirendjére tűzte azt a szov­jet javaslatot, amely megálla­podás megkötését kezdeménye­zi új fajtájú tömegpusztító fegyverek és a fegyverrendsze­rek kidolgozásának és előállí­tásának betiltásáról. Ezzel 126- ra emelkedett a 30. ülésszak napirendi pontjainak száma, ami — az AP megjegyzése szerint — új rekord az ENSZ közgyűlésének történetében. Az általános vitában felszó­lalt Szaud Al-Fejszal, szaúd- arábiai külügyi űllamminiszter elsősorban a közel-keleti hely­zettel, valamint az olajkérdés­sel foglalkozott. Einar Agustsson izlandi kül­ügyminiszter bejelentette, hogy országa a jövő hónapban 20 mérföldre terjeszti ki halászati határait. Indokolásul azt hozta fel jelenleg, hogy az izlandi vizekből kifogott halmennyiség mintegy fele idegen, elsősor­ban nyugatnémet és angol ha­lászhajók zsákmánya lesz. Nesti Nase, az albán külügy­miniszter felszólalását arra használta fel, hogy támadja az európai biztonsági értekezleten elért eredményeket. A szokásos albán kitétellel élve, a „szuper- hatalmak összeesküvésének“ minősítette a konferenciát. Az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szakán több delegátus hangoz­tatta, hogy támogatja a Szov­jetuniónak a fegyverkezési haj­sza megfékezésére és a lesze­relésre irányuló új kezdemé­nyezéseit. Írország üdvözli azt a javas­latot, hogy kössék meg a nuk­leáris fegyverek általános és teljes eltiltásáról szóló szer­ződést — mondotta Garrpt Fitzgerald, Írország külügymi­nisztere. A szovjet javaslatot mélyrehatóan meg kell vizsgál­ni már a jelenlegi ülésszakon. Adam Malik Indonéz külügy­miniszter megállapította, hogy az enyhülési folyamat a jelen­legi nemzetközi kapcsolatok egyik nagyfontosságú, pozitív tendenciájává vált. A politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell alátámasztani — mondotta Adam Malik, majd kijelentette: „Az átfogó leszerelési prog­ram megvalósítása korunk pa­rancsa. Indonézia sürgető szük­ségszerűségnek tartja a lesze­relési világkonferencia össze­hívását. CSEHSZLOVÁK FELSZÓLALÁS A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN Az ENSZ Biztonsági Taná­csának vitájában — amely a közgyűlés ajánlására ismét megvitatja a két Vietnam ENSZ-felvételi kérelmét — fel­szólalt Miloš Vejvoda, hazánk külügyminiszter-helyettese. Miloš Vejvoda felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia szintén támogatta azt a határozatot, melyben a közgyűlés javasolta a Bizton­sági Tanácsnak a VDTC és a Dél-vietnami Köztársaság fel­vételét a világszervezetbe és Csehszlovákia szintén csatla­kozott ahhoz a Biztonsági Ta­nácshoz intézett felhíváshoz, hogy vizsgálja felül augusztus 11-i döntését, melyben eluta­sította a tagfelvételi kérelmet. Mint ismeretes, annak idején az Egyesült Államok képvise­lője vétózta meg a tagfelvéte­li kérelmet. Miloš Vejvoda hangsúlyozta, hogy az ameri­kai követelés, mely szerint, amennyiben a két Vietnamot felveszik az ENSZ-be, halogatás nélkül vegyék fel a tagorszá­gok sorába Dél-Koreát is, telje­sen valótlan követelés. Hangsú­lyozta, hogy a kérdéssel csak azt követően foglalkozhat a közgyűlés, ha a Dél-Koreában ENSZ-zászlók alatt törvényte­lenül állomásozó amerikai ka­tonákat kivonják a félszigetről. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke a Kremlben fogadta Hel­mut Kohlt, a nyugatnémet Ke­reszténydemokrata Unió elnö­két. MAKAR10SZ ciprusi elnök New Yorkban találkozott Kis­singer amerikai külügyminisz­terrel. A találkozó után el­mondotta, hogy Kissinger sze­rint az Egyesült Államok ér­dekelt a ciprusi válság megol­dásában. GEORGES MARCHAIS, az FKP főtitkára Párizsban megbeszé­lést folytatott Enrico Berlin- guerrel, az Olasz Kommunista Párt főtitkárával. OSKAR FISCHER, az NDK külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson Peruban tartózko­dik, tegnap Oscar Vargas Pie- toval, a perui kormány minisz­terelnökével tanácskozott. LE DUAN, a Vietnami Dolgo­zók Pártja KB első titkára a közeli napokban párt- és kor­mányküldöttség élén hivatalos baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezik. ROMESH CHANDRÁNAK, a Béke-világtanács főtitkárának vezetésével Washingtonba ér­kezett a Béke-világtanács kül­döttsége. ALI AHMED FAKHRUDDIN indiai elnök ötnapos hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével Belgrádba érke­zett. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK szenátusa szavazattöbbséggel jóváhagyta a 3,8 milliárd dol­lár összegű, katonai objektu­mok építését szolgáló költség- vetési tervet az 1976-os évre. RENDKÍVÜLI KABINETÜLÉS MADRIDBAN Újabb perek a láthatáron # Felháborodás Európa- szerte a spanyol terror miatt Schlesinger Párizsban Párizs ■— Giscard d’Estaing francia elnök fogadta a Pá­rizsban tartózkodó Schlesinger amerikai hadügyminisztert. A megbeszélésről — amely után Schlesinger kijelentette, hogy „Franciaország továbbra is független magatartást tanúsít és nem csatlakozik ismét a N ATO-lioz" — konkrét részle­tek még nem szivárogtak ki. A Párizsban megjelenő Inter­national Herald Tribüné érte­sülése szerint amerikai és fran­cia illetékes körökben úgy vé­lik, hogy a találkozó ténye Párizs és Washington viszonyá­nak megjavulását jelzi, hiszen a francia elnök eddig még nem fogadta az amerikai had­ügyminisztert, amióta Francia- ország kilépett a NATO-ból. Madrid — A spanyol kor­mány rendkívüli ülésen foglal­kozott az utóbbi napok esemé­nyeivel, elsősorban az öt spa­nyol antifasiszta fiatal kivégzé­sével kapcsolatos kül- és bel­földi tiltakozó megmozdulások­kal. A rendkívüli miniszterta­nácson Carlos Arias Navarro kormányfő elnökölt, Franco tá­bornok-államfő nem volt jelen. Madrid — A spanyol kor­mány a közeli napokban továb­bi 15 baszk hazafit állít vérbí­róság elé, köztük fosé Mugica Arreguit, a szeparatista mozga­lom katonai vezetőjét is — kö­zölték madridi jogászkörökből. Az ügyész valíszónűleg négyük­re kér halálbüntetést. A kormány egyelőre cáfolja, hogy erre a hétre újabb perek megindítását tervezi. Miközben Madridban újabb halálperek megkezdéséről ér­keztek jelentések, Spanyolor­szágban és külföldön egyaránt tiltakozó-akciókra került sor. A kivégzések elleni tiltakozá­sul kétnapos általános sztrájk kezdődött baszk földön. A sztrájkot négy baszk tarto­mányban a törvényen kívül he­lyezett munkásbizottságok hir­dették meg. Felhívásukra első­sorban Guipuzcoa és a szomszé­dos Vizcaya tartományban meg­bénult az élet, leálltak a gyá­rak, szünetelt a munka a leg­nagyobb San Sebastian-i üze­mekben. San Sebastian környékén, to­vábbá a közeli Zarauz és Az- peita városban zárva maradtak az üzemek, az iskolák és a hi­vatalok kapui. Azpeitaban a rendőrség gumibotokkal oszla­tott szét 1500 tüntetőt. Az At­lanti-óceán partján fekvő Za- rauzban a munkabeszüntetés nyomán megbénult az egész ipar. A kormány állig felfegyver­zett rendőrségi különítménye­ket irányított a baszk-földre. Mexikóváros — A mexikói kormány megszakított minden kapcsolatot Spanyolországgal, s felszólította a madridi kor­mánnyal kapcsolatban álló ösz- szes mexikói állampolgárokat, hogy 48 órán belül távozzanak Spanyolország területéről. A belügyminisztérium tájékoztatá­sa szerint elrendelték a Spa­1975. X. 1. M a 26 éve, hogy meglepte a világot a kínai forra­dalom győzelmének híre. A má­sodik világháború utáni forra­dalmi lelkesültségben ez azt jelentette, hogy a szocialista világtábor konkrét valóság lett, a földkerekség egyharma- dán a szocializmus élő való­ságként fejlődik. Az akkor fél- milliárdos kínai nép győzelme vitathatatlanul nagy hozzájáru­lás volt a béke és a szocia­lizmus ügyének győzelméhez, az ázsiai béke megteremtésé­nek fontos tényezőjét látták a népi Kína megalakulásában. A kínai népi forradalom 26 év előtti győzelme azt jelen­tette, hogy a mandarinok rej­télyes országa, amely meg­annyiszor volt japán hódítás célja, kilép titokzatosságából és a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus platformján állva elkezdi .a szocialista kínai társadalom építését. Ám alig telt el tíz év a forradalom győzelmétől, ag­gasztó hírek érkeztek a Távol- Keletről. A kínai párlvezető­ség, illetve az ezt személyével „helyettesítő“ Mao Cetung vezetésével a Kínai KP a töb­bi szocialista országétól merő­ben eltérő gyakorlatot vezetett be, és ez, mint például a népi kommúnák, a nagy ugrás ese­tében történt, kudarchoz ve­zettek. A voluntarisztikus kínai pártvezetés leplezve a bajok igazi okát, mind erősebb bí­ráló hangot ütött meg a Szov­jetunióval és szocialista szö­vetségeseivel szemben, majd a marxizmus—leninizmustől tel­jesen idegen nézetek platform­jára lépett és így szemlélte a vllágtörténést. Mindinkább mélyült a szaka­dék a maoista vezetőség és a Szovjetunió vezette szocialista országok között, sőt egy idő­ben annyira kiéleződött, hogy gyakori határincidensekhez ve­zetett, mint például az Usz- szuri folyón. Anélkül, hogy a maóista vá­dak részletesebb Ismertetésébe bocsátkoznánk, a pekingi ve­zetőség „hatalmi terjeszkedés­sel“ vádolta a Szovjetuniót. Az Cetung tanítását teszí meg a párt kizárólagos ideológiai alapjává. A maóista ideológiának meg­felelően Kínában nem a mun­kásosztályt tekintik a szocia­lista társadalom vezető erejé­nek, hanem a hadseregei, s a párt eleven munkáját, tömeg­kapcsolatát katonai-bürokrati­kus rendszerrel pótolják. Elgondolkoztató évforduló igazság az, hogy a kínai for­radalom a polgárháború egész ideje alatt szovjet támogatás­ban részesült, szovjet katonai szakértők működték a kínai népi felszabadító hadseregben, szovjet fegyverekkel harcoltak a kommunista csapatok, és a Szovjetunió a forradalom győ­zelme után is segítette Kínát a szocialista iparosítás alapjai­nak megteremtésében. A fejlemények később iga­zolták, hogy a „szovjet—kínai ellentétek“ korántsem vezethe­tők vissza valamilyen „vélet­len okra“, hanem Mao Cetung régóta követett, korábban álcá­zott, később nyílt hegemonisz- tikus, nagykínai soviniszta po­litikájának szorgalmazásából következtek. A kínai kérdés lényege: Mao Cetung és csoportja elárulta a munkásmozgalom, a szocia­lizmus érdekeit, a mai napig is osztály árul ást követ el vi­lágszerte a felszabadulás erői­vel szemben. Szakított a szo­cialista ideológiával, aminek egyik ékesszóló bizonyítéka az, hogy a IX. és a X. párt- kongresszuson elfogadott szer­vezeti szabályzat ellentétben van a pártépítés lenini elvei­vel és nem a marxista—leni­nista ideológiát, hanem Mao A jelenlegi kínai rendszert permanens hatalmi harc jel­lemzi, amelyben sajátos jelen­ség, hogy a tegnapi hősök ma árulókká minősülnek, de nincs kizárva, hogy holnap ismét az élvonalba kerülnek. Mao Cei- tung politikájának csak a lé­nyege világos, módszerei kiis­merhetetlenek, mint ahogy az ősi kínai virágos nyelven meg­fogalmazott politikai kinyilat­koztatásokban is nehezen iga­zodik el egy európai ember. A maoista vezetés óriási bak­lövéseket követett el a gazda­ságpolitikában és az életszín­vonal emelésével kapcsolatban is. Meghamisítva a marxizmus —leninizmus tételeit burzsoá csökevénnyé, „cukrozott go­lyócskákká“ degradálta az anyagi ösztönzőket, az erkölcsi ösztönzőket pedig valójában Mao Cetung személyi kultu­szának ápolásává ferdítette. Mennyire kudarcos ez a poli­tika, két kínai tartományban nemrégen kitört zavargások is bizonyítják. A pekingi vezetőség igen nagy károkat okoz a szocia­lizmusnak és más haladó moz­galmaknak „nemzetközi téren. Az ENSZ-ben és más világfó­rumokon aknamunkát folytat a Szovjetunió, a többi szocialis­ta ország nagy elismeréssel fogadott javaslatai, kezdemé­nyezései ellen, s ellenvetései­vel az imperialisták malmára hajtja a vizet. Az osztályszem­pontokat teljesen mellőző „gaz-' dag“ és „szegény országok“, valamint „a két szuperhata­lom“ elméletével Mao Cetung lényegében feladja az osztály­harcot és lepaktál az imperia­listákkal. Az osztályárulás politikája Igen csúnyán nyilvánul meg Pekingnek a felszabadító moz­galmakhoz való viszonyulásá­ban. Ismert tény, hogy gazda­sági és katonai együttműkö­dést (fegyverszállítások) foly­tat a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel ós rajta keresztül a rhodesiai Smilh-rendszerrel; beavatkozik a felszabadult vagy felszabaduló portugál gyarmatok életébe — Angolá­ban a törzsi érdekeket képvi­selő FNLA harcosait támogatja a marxista programú MPLA- val szemben, Timoron szítja a polgárháborús hangulatot, le­paktál a Tel Aviv-agresszorok- kal stb. Tovább említhetnénk még az európai fővárosokban is garázdálkodó maóista rend­bontók Peking sugallta tevé­kenységét, amely igen sokat árt az igazi forradalmi moz­galomnak. A pekingi politika a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom megbontására irányul. Ezért Mao Cetungék magatartása nem tekinthető valamilyen belügynek. Természetesen, a pekingi ve­zetők és a kínai nép nem azo­nosak. A forradalom győzelmé­nek évfordulóján a kínai mun­kásosztályt, a kínai dolgozókat köszöntjük és kívánjuk nekik, hogy mielőbb találják meg a szocialista népek nagy család­jába visszavezető utat. nyolországban működő összes mexikói kirendeltség bezárá­sát. Mexikó — mint ismeretes — a spanyol polgárháború óta nem tart fenn diplomáciai kap­csolatokat Spanyolországgal és ismételten bejelentette: hivata­losan mindaddig nem fogja el­ismerni Spanyolországot, amíg a Franco-kormány van hatal­mon. Gaston Thorn luxemburgi mi­niszterelnök, az ENSZ-közgyű­lés 30. ülésszakának elnöke, mély sajnálkozását fejezte ki az öt spanyol antifasiszta ki­végzése miatt. Szóvivője útján nehezményezte, hogy a spanyol hatóságok semmibe vették azt a két felhívást, amelyben Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és ő maga kegyelmet kért az időközben kivégzett hazafiak­nak. Bonn — Német Szociálde­mokrata Párt elnöksége nyi­latkozatban fejezte ki felhábo­rodását és gyászát" az öt spa­nyol fiatal kivégzése miatt. A nyilatkozat leszögezi, hogy az emberi jogok semmibevevése Spanyolországban következmé­nyekkel fog járni a, spanyol kormánnyal fenntartott kapcso­latokra. Gén/ — A svájci kormány „konzultációkra“ hazarendelte madridi nagykövetét és külön­böző svájci politikai tömörülé­sek sürgetésére tanulmányozza a Spanyolországba irányuló fegyverkivitel esetleges leállí­tásának kérdését. A kormány szóvivője rámutatott: Svájc történelmében első alkalommal rendel haza nagykövetet, de ez még nem jelenti azt, hogy Svájc meg akarja szakítani diplomáciai kapcsolatait Spa­nyolországgal. Moszkva — A Franco-ellenes szakszervezetek öt tagjának ki­végzése olyan viharos reakciót váltott ki mindenütt, amilyenre a spanyol vezetők nyilvánvalóan nem számítottak — írta az Iz­vesztyijában Vlagyimir Lapsz- kij, a lap hírmagyarázója. — A spanyolországi sortüzek még olyan nyugati körökben is fel­háborodást keltettek, amelyek az utóbbi években elnézően vi­selkedtek a madridi rezsimmel szemben. Most nehezen talál­hatnánk olyan nyugati sajtóki­adványt, amely ne ítélné el a spanyolországi kivégzéseket. Mindebből nyilvánvaló követ­keztetést vonhatunk le: A spa­nyol rezsim csak álcázta ma­gát a liberalizmus leplével, lé­nyege a régi maradt, és most a spanyol fasiszták levették ál­arcukat — mutatott rá a hír- magyarázó. Kissinger „biztosítékai” New York — Kissinger ame­rikai külügyminiszter New Yorkban vacsorát adott az Arab Ligához tartozó országok kül­ügyminiszterei és ENSZ-nagy- követei tiszteletére. A vacsorán elhangzott beszédében arról „biztosította“ vendégeit, hogy kormányának nincs szándéká­ban megosztani az arab világot, és hogy legközelebbi feladatá­nak az Izrael és Szíria közötti közvetítést tekinti. Hozzáfűzte, hogy a washingtoni adminiszt­ráció tanulmányozza annak le­hetőségét is, hogyan lehetne bevonni a palesztinokat az ál­talános közel-keleti rendezésbe. Kuwait — Az Egyesült Álla­mok biztosította Kuwaitot, hogy nem áll szándékában Pershing-típusú rakétákkal fel­szerelni Izraelt — jelentette ki Szalem Szabah el Szalem ku- waiti ügyvezető külügyminisz­ter. Washington — Az Egyiptom­nak nyújtandó amerikai katonai segély összege a következő öt évben megközelítheti az évi egymilliárd dollárt — adta hí­rül a legfrissebb számában az Aviation Week című amerikai hetilap. Az amerikai kormány ilyen értelemben tájékoztatta a kongresszus illetékes bizottsá­gait Szadat egyiptomi államfő október 27-én kezdődő wa­shingtoni látogatásával kap­csolatban. Az Aviation Week értesülését az amerikai külügy­minisztérium szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom