Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-09 / 212. szám, kedd

Igazi örömünnep volt m 1975. IX. 9. 5 Lelkes, hatalma« és színpompás. Talán e három szóval jel­lemezhetjük legtalálóbban az idei csehországi nemzeti arató­ünnepélyt, amelynek székhelye ezúttal a morva metropolis, Brnó volt. Sokan már szombaton megérkeztek a városba, hogy részesei legyenek a kétnapos ünnepségsorozat első napi gazdag és színes műsorának. A dél-morvaországi kerület e 350 00(1 lakosú központja felé az igazi emberáradat azonban vasárnap reggel indult meg. Csehország legtávolabbi csücské­ből is eljöttek a mezőgazdasági dolgozók, hogy közösen és jó­kedvvel ünnepeljék meg az aratás befejezését és az elért si­kereket. Tíz órakor, amikor a dísz­emelvényen pártunk- és., álla­munk képviselői elfoglalták he­lyüket, az ünnepi köntösbe öl­tözött Vörös Hadsereg téren és a környező utcákban már kö­zel 90 000 en vártak, hogy ré­szesei legyenek a felvonulás- nak, amely az aralóünnepély fénypontját jelentette. A teret és a környező utcákat övező sok ezer szemtanú és a tévé több millió látogatója ha­talmas békemanifesztációnak is beillő felvonulást láthatott. Több mint öt órán át vonult a hatalmas tömeg, amely lelkesen köszöntötte és ünnepelte ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulóját, pártunk közelgő XV. koneresszusát, s a nők nem­zetközi évét; egy emberként állt ki a béke és a szocializmus, a haladó eszmék és áz építőmun­ka mellett. Már a nyitó kép is színpom­pás volt, A fiatalok bemutató­jukkal hazánk harminc évvel ezelőtt, a szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadítását kö­szöntötték. Az aratási koszorúk átadása, majd a CSKP KB El­nöksége tagjának, a szövetségi kormány elnökének, Lubomir Strougal elvtársnak nagy fi­gyelemmel kísért beszéde után a résztvevők vidáman s a jól végzett munka tudatában vo­nultak el a díszemelvény és az utcákat övező sok ezer szemlélő előtt. Jóllehet, a magasba emelt aratókoszorúk idővel ve­szítenek varázsukból, a transz­parenseken hirdetett eredmév nyék és bátor munkavállalások azonban örök értékként dicsé­rik a földművesek munkájának az eredményét, azokét, akik a koszorúkat fonták. A tűlteljesí tett százalékok hosszú hóna­pokon át emlékeztetni fognak a hajnali munkakezdésekre, a fá­radt estékre ós az igyekezetre, amelynek eredményeként mind­nyájunk asztalára bőségesen jut kenyér ós kalács. A felvonulók között ott vol­tak azok is, akiknek munkáját, az ötéves tervidőszak folyamán a mezőgazdasági termelésben és elsősorban a gabonatermesz­tésben elért kiváló eredmé­nyeik alapján a CSKP KB ós a szövetségi kormány javaslatára a köztársasági elnök magasra értékelte. Büszkén és eredmé­nyeik jogos dicséretével vonul­tak a Munkaérdemrendes ven­déglátó kerület mezőgazdasági dolgozói, akiknek képviselői az idei aratás sikeres lebonyolítá­sáért és a felvásárlási tervek túlteljesítéséért a CSKP KB és a szövetségi kormány dicsérő oklevelét vehették át. A dél csehországi kerület az idén a Cseh Szocialista Köztársaság ke­rületei közül elsőként teljesí­tette a gabonafelvásárlás ter­vét. Az aratóünnepély előtt a kerület mezőgazdasági dolgozói maradéktalanul teljesítették a XV. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat is, miszerint az állami alapokba terven felül 54 000 tonna gabonát adtak el. • E többletvállalással együtt az állami- alapokba összesen 524 000 tonna gabonái adtak el, és ezzel ilyen jellegű tervüket 111,5 százalékra teljesítették. Példásan teljesítették és túltel­jesítették a vetőmag felvásár­lási tervét, és a korai burgonya tervét is. Az előbbit például 102,7 százalékra. A kerület átlagos gabonaho­zama a szélsőségesen kedvezőt­len időjárási körülmények kö­zött is 40,1 mázsa lett. A sl­dicsérő oklevelét kapta. A já­rásban az idei átlagos gabona­hozam 42,5 mázsa lett és az 5. ötéves terv gabonatermesztési feladatát 120,9 százalékra telje­sítették. A járás mezőgazdasági dolgozói ugyanakkor más sza­kaszokon is kitettek magukért.: A hús termelési tervét eddig 100,1, a tejét pedig 100,5 száza­lékra teljesítették. Nemcsak hatalmas és lelkes, hanem színpompás is volt az Idei jubileumi csehországi nem­zeti aratóünnepély. A felvonu­lók között közel kilencezer népviseletbe öltözött egyént lát­Már a nyitókép is színpoinpás volt. kér valamennyi járás közös igye­kezetének az eredménye. A leg­jobbak sorában mindenképpen meg kell említeni a Munkaér- demrenddel kitüntetett brecla- vi, znojmói és tfebíői Járásokat. A bfeclavi járás mezőgazdasági dolgozói például vállalták, hogy az Idén a gabona állami felvá­sárlási tervét hektáronként 2 mázsával teljesítik túl, és 44 mázsás átlaghozamot érnek el. A valóság 45,03 mázsa lett. A znojmói járásban az 5. ötéves terv első három évében 20,8 százalékkal emelkedett az áru­termelés, vagyis pontosan any- nyival, amennyit a terv erede­tileg az ötéves terv végére írt elő. A tFebíci járás mezőgaz­da sági dolgozói 40 mázsás átla­got értek el és hazánk felsza­hattunk, akik a felvonulást va­lóságos néprajzi fesztivállá va­rázsolták. A számtalan népvise­letbe öltözött tánccsoport és fúvószenekar vidám hangulatot varázsolt a térre és a környező utcákra. Velük együtt a vidám hangulatról a sok ezer fiatal is gondoskodott. 0t* vonultak az idősebbek oldalán, bátran vál­lalva a még nagyobb feladatokat, amelyek mezőgazdaságunkra az elkövetkező években várnak. A felvonulás nagyságát és ün­nepélyességét fokozták a nagy­számban felvonuló allegórikus kocsik — elsősorban szocialista nagyüzemi mezőgazdasági ter­melésünk fejlődésének 30 évét szemléltették —, valamint a felvonulást záró gépi bemutató. Allegórikus kocsik a menetben. badulásának tiszteletére több ér­tékes vállalást tettek. A Brno vidéki járás, amely már korábban megkapta a. Mun­kaérdemrendet, ezúttal a CSKP KB és a szövetségi kormány Á szemlélők megközelítően 80 gépet láthattak, olyanokat, ame­lyek a KGST országainak szo­ros és eredményes együttműkö­dését jelképezik. EGRI FERENC Szakmai hűséggel Aratókoszorúkat visznek a népviseletbe öltözött fiatalok. (Tóthpál Gyula felvételei) cei járásban talált halloyzit s a poltári körzetben jelentke­ző kaolinlelőhelyek. A nyugat­szlovákiai kerületben a koSi- ceí vállalat által feltárt és üzembe helyezett homokbá­nyák biztosítják az építőipar­ban ós az öntödékben hasz­nált finom homokot. Sokrétű és egyre terebélye­sedő feladatot teljesítenek a koSicei vállalat irányításával működő kerámiai üzemek, amit néhány alapvető adattal jellemez Stefan KriStin. Példá­ul a váflalat bruttó termelésé­nek értéke 1968-ban 28 millió koronát tett ki, de az idén meghaladja a 180 millió koro­nát. Véleménye szerint a tel­jesíthető feladatnak csupán egyharmadánál tartanak. Ez­zel azt is megmondta — hi­szen 1985 ig bezárólag már is meri is —, milyen nagy táv­latok előtt áll ez a vállalat a nyersanyag feltárása s a kerámiai iparban történő fel- használása terén. A vállalat üzemeiben gyár­tott termékek közismertek a szomszédos Magyar Népköz- társaságban, Lengyelország­ban, Ausztriában, az NDK-ban, az NSZK-ban, valamint Svájc­ban, Svédországban, sőt Szí­riában és Kanadában is. Mindezt egy rövid, aránylag sok telefoncsengetéssel za­vart beszélgetés keretében tudtuk pieg a fiatal mérnök­től, aki igazán otthonosan ér­zi magát kedvelt munkaköré­ben. Beszélgetésünk alatt mó­dunkban állt meggyőződni ró­la, hogy szabad idejében is leggyakrabban a munkájára gondol. Erre az általa elmon­dott alábbi epizódból követ­keztethet tünk. Hétvégeken két gyermeké­vel kikocsiznak a természet­be és nagyokat barangolnak az erdőkben, a réteken. A csa­ládfő rendszerint már néhány perces gyaloglás, beszélgetés után szótlanul ballag, s a földre szegezi tekintetét. Kez­detben — míg meg nem szok­ták — a gyermekeknek fel­tűnt apjuk viselkedése, s meg­kérdezték: — Apuka, mi van veled, miért hallgattál el... Mit keresel a földön? — Tudjátok gyermekeim — válaszolta az apa —, azon tű­nődöm, vajon mi lehet ezen a helyen a földkéreg alatt? Tavaly „A vállalat legjobb dolgozója“ címet adományoz­ták Stefan Kristin mérnöknek. Az idei bányásznap alkalmá­ból odaítélt magas kitüntetés átvétele előtt arra a kérdé­sünkre — véleménye szerint mivel érdemelte ki — ezt vá­laszolta:. — Nagy megtiszteltetést je­lent számomra ez a magas ki­tüntetés. Ebben én a kerámiai ipar eredményeinek elismeré­sét is látom. Személyemet il­letően pedig talán szakmahű­ségemmel érdemeltem ki. Új­ból bizonyítékát látom annak, hogy nálunk érdemes becsüle­tesen dolgozni, mert aki így tesz, társadalmi elismerésben részesül. ( kulik) Meglepően fia­tal, még negy­venesztendős­nek sem látszik S tefan kriS­TIN mérnök. A Kelet-szlováki­ai Kerámiai Üzemek n. v. kosicei igazga­tósági épületé­nek ötödik eme­letén, egy kis helyiségben be­szélgettünk. Alig jutottunk el a bemutatko­zásig, csengett a telefon. Be­szélgetésünket gyakran félbe­szakította a te­lefon csengése. Jelentettek, kér­deztek, a fiatal mérnök vála­szolt, utasításokat adott, mi­közben tekintetét a falon füg­gő térképre vetette. Egyszerű, a közhasználatból ismert falitérkép ez, valami­ben mégis eltér a többitől. Pontokkal, jelzésekkel tarkí­tott, melyekből gazdája „kiol­vassa" a helyzetképet. Ha Stefan Krištin mérnök ránéz erre a térképre megelevene­dik előtte az élet, megmoz­dulnak a perlítet, bentonitot, kaolint, finom anyagot és ho­mokot takaró földrétegek. Ma­ga előtt látja, a feltárási munkálatok következtetéseiből sejti mindazt a kincset, me­lyet a föld magában rejt, s melynek rendszeres feltárása hazánkban és itt Kelet-Szlová­kiában alig másfél évtizede kezdődött. Abban az időben, 1960 tá ján, még nem létezett a iövő évben megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Kelet­szlovákiai Kerámiai Üzemek n. v., ahová Stefan Kristin 1968 júliusában került, mi után mint bányamérnök nyolc évet a Nižná Slaná-i vasércbá­nyában dolgozott. Házigazdánk jól tudja, mi­lyen célból kerestük fel: jel­lemrajzot kell készítenünk ró­la abból az alkalomból, hogy az idei bányásznapon a Vö­rös Csillag Érdemrenddel tün­tetik ki. Mégis inkább munka­helyéről, a vállalat eddigi te­vékenységéről, feladatairól be­szél. Olyan meggyőző erővel és szakmai hozzáértéssel, hogy szinte észrevétlenül tu­datosítjuk a Košicén székelő vállalat legfontosabb felada­tát: maximálisan kihasználni a kerámiai iparban a feltár­ható nyersanyagokat. Pártha­tározat ez, s ez a pártonkívü- It fiatal mérnök valóban el­ismerést érdemlő szakmai tu­dással, tenniakarástól fűtütt kitartó szorgalommal kezeli ezt a fontos társadalmi fel­adatot. Kelet-Szlovákia metropolisá­ból, ebből a kis irodából, lát­hatatlan, de a tájékoztató alapján mégis érzékelhető há­lózat szálain át irányítja né­hány munkatársa segítségével a nyersanyaglelőhelyek feltá­rásával, a talált nyersanya­gok legjobb felhasználási le­hetőségeinek meghat ár ozásá-. val összefüggő tennivalókat. Nem lokális, kerületi feladat ez, hanem az egész országra kiterjedő munka. Hazánk leg­különbözőbb részeiben öt olyan fontos kerémiai üzem­központ működik a nyers­anyaglelőhelyek közelében, melyek munká/át a kosicei vállalat irányítja. A perlitből készített termé­keket az építőipar, a kohá­szat, a mezőgazdaság, az élel­miszeripar használja fel. A Michalovce környékén talál­ható finom agyagból formál­ják a nevezetes pozdišovcei edényeket, vázákat. Az itt ki­termelt nyersanyagok képezik a Szlovákiában egyedülálló Michalovcei Padlóburkolat kő Üzem termelési bázisát. A ko­sicei vállalat sikeres munká­ját igazolják a Lastovce, Kuz- mice község határában feltárt bentonit-, illetve a michálov-

Next

/
Oldalképek
Tartalom